Felszólalás adatai

Felszólalások:   67-77   77-96   97-98      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne valaki hozzászólni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, Izer Norbert államtitkár urat, kíváne válaszolni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem. Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőségünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztések T/13471. és T/13467. számokon a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.

Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Izer Norbert államtitkár úrnak, a Pénzügyminisztérium államtitkárának, a törvényjavaslatok előterjesztőjének.

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A törvényjavaslat célja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjainak jogállását új alapokra helyezze. A NAV tekintetében egy önálló, az egyéb jogállási jogszabályoktól független, egységes új szolgálati jogviszonyt hoz létre, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyt. Ez a jogviszony egyaránt vonatkozik a jelenleg hivatásos szolgálati jogviszonyban állókra és a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, de figyelembe véve a szükségszerű eltéréseket. A törvényjavaslat egyértelműen megkülönbözteti a NAV teljes állományát a közszféra tekintetében irányadó egyéb jogállási normáktól, és le is választja a NAV-foglalkoztatottakra vonatkozó szabályozást ezekről a háttérjogszabályokról. A törvényjavaslat ezzel elvégzi a NAV jogelőd szervezeteinek maradéktalan, a szervezeti és funkcionális összeolvadáson túli személyi jogállásbeli integrációját.

Az állami adóhatóság speciális szerepet tölt be a magyar államigazgatásban, feladatrendszere igen széles skálán mozog, az adóztatási feladatoktól a vámigazgatási feladatokon keresztül a végrehajtási, nyomozóhatósági feladatokig. Ezek teljesítése során a klasszikus, adminisztratív jellegű és ellenőrzés típusú hatósági tevékenység mellett a NAV bűnügyi, rendvédelmi tevékenységet is ellát. Ebből adódóan a szervezet személyi állománya is rendkívül heterogén. A NAV 18 ezer fős személyi állományában vannak civil kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, munkavállalók és hivatásos állományú pénzügyőrök. Ebből adódóan a foglalkoztatottak jogállását jelenleg három, a munkavállalókkal együtt négy törvény szabályozza.

Ezt a sok esetben nehezen áttekinthető, az egyes törvények változásához való folyamatos igazodás szükségességét magában hordozó helyzetet szünteti meg a törvényjavaslat egy kizárólag a NAV személyi állományára irányadó jogviszony megalkotásával. Az egységes, kizárólag a NAV-foglalkoztatottakra irányadó jogviszony megteremtésén túl a törvényjavaslatnak alaptézise a munkakörök áttekintése, azok számának csökkentése, a feladatok profiltisztítása és ezzel párhuzamosan a jogoknak és kötelezettségeknek a munkakörből adódó feladatokhoz rendelése.

Ennek keretében a jelenlegi pénzügyőri állomány feladatrendszere és munkakörei áttekintésre kerülnek annak érdekében, hogy kizárólag a tényleges napi szintű egyenruha- és fegyverviselésre kötelezett állomány lásson el olyan feladatokat, amelyek kifejezetten indokolják a tényleges pénzügyőri státusz meglétét. A törvénytervezet tehát a pénzügyőri állományon belül egy jól behatárolható és munkaköre tekintetében részletesen körülírt állománycsoport számára állapít meg fegyver és kényszerítőeszköz használatához kapcsolódó többletkötelezettségeket, valamint ezek kompenzálása érdekében biztosít bizonyos mértékű többletjuttatásokat.

Ezzel párhuzamosan természetesen elkerülhetetlen, hogy a tisztviselői munkakörben foglalkoztatott, azaz tényleges fegyveres jellegű szolgálatot el nem látó pénzügyőri állomány más természetű és más jellegű felelősséget jelentő munkaköreiben a tényleges pénzügyőri státusz technikai értelemben könnyítésre kerüljön. Ilyen esetben a fegyver- és kényszerítőeszköz-viselési, valamint intézkedési kötelezettség megszűnik, azonban az állomány pénzügyőri státuszának lényeges elemei, mint például az egyenruha és rendfokozat megtartása, rendfokozatban előmenetel, ezek változatlanul fennmaradnak.

Az előmeneteli rendszer vonatkozásában a törvényjavaslat célja a tervszerű, előre látható életpályajelleg megtartása mellett annak modernizálása. A teljesen kötött rendszert ezért indokolt oldani a teljesítményalapú bérezés lehetőségével, a bértömeg-gazdálkodás egyes elemeinek beépítésével annak érdekében, hogy a szervezet egyes területeire jellemző igen speciális és a versenyszférában is piacképes szaktudást a szervezet kötelékében lehessen tartani.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az illetményrendszert is egyszerűsíti azáltal, hogy a rendszeres pótlékok szerepe tovább csökken, ennek keretében a nyelvvizsgapótlék összege beépül az illetménybe. A munkaköri, korábbi néven közszolgálati pótlék szerepe jelentősen átalakul. A munkaköri pótlékrendszer felülvizsgálatának célja, hogy csak olyan érintetti kör részesüljön munkaköri pótlékban, aki a NAV valamennyi tevékenységét nézve megterhelőbb, több kockázati tényezőt magában hordozó körülmények között végzi munkáját. A tervszerű előmenetelt biztosító életpályajelleg fenntartása érdekében a törvényjavaslat továbbra is fenntartja a szolgálati idő hosszához igazodó időpótlék jogintézményét.

A hatályos szabályozás egyes ellentmondásainak kiküszöbölése és az illetményrendszer egyszerűsítése érdekében a besorolási kategóriák, valamint fizetési fokozatok száma is jelentősen csökken. Lényegi változás továbbá, hogy az illetményrendszerben meg fog jelenni a teljesítményértékelésen alapuló illetményeltérítés intézménye. A törvényjavaslat emellett megszünteti a köztisztviselői illetményalaphoz szorzószámokkal kötött illetményszámítást. Ennek megfelelően az illetmény a besorolási kategória és a szolgálati idő mentén mozogva egy forintban kifejezett sávban kerül meghatározásra, ami a teljesítményalapú egyéni differenciálás lehetőségét teremti meg. A törvényjavaslat adatszolgáltatás és adatbetekintés vonatkozásában illeszkedik továbbá a kormányzati személyi döntéstámogató rendszerről szóló törvény tervezetéhez is.

Tisztelt Képviselők! A NAV személyi állományának jogállását szabályozó törvényjavaslathoz kapcsolódóan túlnyomórészt az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony bevezetését célzó szövegcserés módosításokkal, a szabályozás jogrendszerbe illesztése érdekében a törvényjavaslat 69 törvény módosítására tesz javaslatot. A benyújtott törvényjavaslatok tehát egy jelentős lépést jelentenek egy modern, XXI. századi adóhivatal kialakítása felé, és azáltal, hogy a személyi állomány jogállását is egységesítik, lezárják az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága közel tíz éve megkezdett szervezeti integrációját. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Izer Norbert államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Becsó Károly képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! 2011-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény megalkotásával és elfogadásával kezdetét vette egy szervezeti integráció, melynek révén az adóhivatal és a vámhatóság szervezetileg egyesült. Ezáltal egy sajátos rendvédelmi és klasszikus hatósági feladatokat ellátó szervezet jött létre. Az előttünk fekvő T/13471. számú törvényjavaslat célja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjainak jogállását új alapokra helyezze, befejezve ezáltal a 2011-ben elkezdett integrációt. Korábban ugyanis a foglalkoztatottak jogállása a NAV feladatainak sajátos jellegét követte. Így a NAV személyi állománya jelenleg túlnyomórészt kormánytisztviselőkből áll, kisebb részben pedig hivatásos állományú pénzügyőrökből, ügykezelőkből, valamint munkavállalókból.

A kormánytisztviselői és ügykezelői állomány tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény adja a jogállás alapjait, a pénzügyőrök vonatkozásában viszont a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény. A NAV-tv. foglalja nagyrészt egybe a fent hivatkozott jogszabályoknak a NAV állományára vonatkozó rendelkezéseit, számos eltérés, valamint a NAV állománya tekintetében egyébként nem alkalmazható rendelkezések nevesítése mellett.

Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott tervezet célja tehát a szervezeti integrációt lezáró, a személyi jogállás tekintetében végrehajtott integráció. Azt mindenképpen látnunk kell, hogy egy új státusztörvény fekszik előttünk, ami egyértelműen és egységesen meg kívánja különböztetni a NAV teljes állományát a közszféra egyéb jogállásokat szabályozó normáitól, egyúttal pedig le is választja a NAV-foglalkoztatottakat ezekről a háttérjogszabályokról.

Azt hiszem, valamennyien tudjuk, hogy a NAV feladatrendszere egy rendkívül széles spektrumon mozog, ugyanis az adminisztratív és ellenőrzési feladatok mellett bűnügyi, rendvédelmi jellegű feladatokat is ellát a szervezet.

(13.40)

Tekintettel arra, hogy két korábbi szervezet integrációja nyomán alakult ki a mostani helyzet, így könnyen előfordulhatott, hogy habár eltérő jogokkal és kötelezettségekkel, de kormánytisztviselő és pénzügyőr is végezhette ugyanazon feladatokat. Hogy ez a problematikus helyzet feloldásra kerüljön, a törvényjavaslat a pénzügyőri állományon belül egy jól behatárolható, valamint munkaköre tekintetében részletesen körülírt állománycsoport számára állapít meg fegyver- és kényszerítőeszköz-használathoz kapcsolódó többletkötelezettségeket, ezek kompenzálása érdekében pedig bizonyos mértékű többletjuttatásokat.

Tisztelt Ház! A törvénytervezet nagyon fontos vetülete az illetményrendszer korrekciója. A cél egyrészt továbbra is a jelenleg hatályos előmeneteli rendszer életpályajellegének megtartása, másrészt viszont indokoltnak mutatkozik a teljesen kötött rendszer oldása. Mint már korábban említettem, a NAV által ellátott feladatok sokasága rendkívül széles skálán mozog, ami a magas szintű szaktudás mellett a legfrissebb, legpiacképesebb szaktudást, ismereteket is igényli. Éppen ezért egy olyan illetményrendszer felépítése szükséges, amely átmenetet képez a szolgálat élethivatás-jellegét fenntartó és azt ekként ellentételező hivatásos életpályák és a piaci viszonyok között. Államtitkár úr részletesen ismertette, így jómagam csupán utalnék arra, hogy a törvényjavaslat számos rendelkezése a teljesítményalapú bérezés lehetőségének a megteremtését is szolgálja.

A T/13467. számon benyújtott törvényjavaslat csaknem 69 egyéb törvény módosítását helyezi kilátásba  ahogy ezt államtitkár úr is említette  annak érdekében, hogy az újonnan szabályozásra kerülő adó-, vámhatósági szolgálati jogviszonyt a jogrendszerbe illessze. Így tehát számos olyan törvény módosítása is indokolt, melyek a NAV személyi állományára, illetve az állomány szolgálati jogviszonyára vonatkozóan megfelelési, összeférhetetlenségi vagy egyéb rendelkezéseket tartalmaznak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem áll szándékomban tovább szaporítani a szót, láthatjuk tehát, hogy a törvényjavaslat a NAV tekintetében egy önálló, az egyéb jogszabályi jogállásoktól független, egységes új szolgálati jogviszonyt hoz létre, egyúttal pedig elvégzi a NAV jogelődszervezeteinek maradéktalan, a szervezeti és funkcionális összeolvadásán túli integrációját is. Az elhangzottakra tekintettel a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a benyújtott javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Becsó Károly képviselő úr. Megadom a szót Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszonynak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A NAV-törvény változásáról már azért hónapok óta lehetett hallani, és az előttünk levő két törvény, amelyről most összevont általános vitában vitázunk, a NAV személyi állományára tesz egy új jogállási módozatot, és ennek a megvitatásában már önöktől is hallhattuk azt az expozéban, hogy milyen változások lesznek. Én most ezt a felszólalásom végére hagynám, és másik két olyan intézményről beszélnék, amely úgy gondolom, hogy jelen vita kapcsán mindenképpen egy érintőleges és egy fontos téma. Egyrészt az, hogy új feladatok fognak érkezni az adóhatósághoz, ez pedig az önkormányzatoktól elvont gépjárműadó feladatainak, adminisztratív terheinek az átcsoportosítása az állami adóhatósághoz.A korábbiakban és magának a költségvetésnek a során is már elmondtuk, hogy nem értettünk egyet ellenzéki képviselőtársaimmal abban, hogy az idei évre, a 2020-as évre átmenetileg elvont gépjárműadó gyakorlatilag véglegesen elvonásra került. Ez, ami az adó-salátatörvényben már benne van, hogy ennek adminisztratív terheit majd az állami adóhatóság fogja ellátni, úgy látjuk, véglegessé tette az eddig az önkormányzatoknál lévő gépjárműadó központosítását. Egész egyszerűen úgy gondoljuk, hogy ez az önkormányzatok ellehetetlenítéséhez vezet, de nem tudomásul véve ezt a döntést, látjuk, hogy legalább azzal foglalkoznak, hogy az adminisztratív terheket nem hagyják ott az önkormányzatoknál. Tehát az állami adóhatóságnak és így az ott lévő személyi állománynak lesz majd a feladata, hogy a gépjárműadó száz százalékát a központi költségvetésbe becsatornázza. Azt már csak mellékesen kérdezem meg, hogy majd a helyi utak felújítását és az ottani kopások javítását és az útburkolati jelek festését az önkormányzatok majd miből fogják ellátni. Tudjuk a választ: „Magyar falu” program, pályázatok, aztán majd kaptok pénzt, de annak is megvannak a feltételei, tehát az egész gépjárműadó-témát hozhatnám most ide, úgy gondolom, hogy ezt már számtalanszor kiveséztük. Tehát ez az egyik NAV-os olyan feladat, amelyre nyilvánvalóan a személyi állományt majd biztosítania kell az állami adóhatóságnak.

A másik, amiről szintén nem esett szó, az egy olyan bizottság létrehozása, amelyet rendkívül üdvözlök. Ez a fenntartható gazdaságfehéredésért felelős bizottság. Nagyon fontos a feketegazdaság elleni küzdelem, ezt soha nem vitattuk, én mindig is elmondtam, hogy fontosnak tartom a gazdaság fehérítését és azokat az intézkedéseket, amelyeket egyébként ennek kapcsán hoztak. Sorolhatnám az online pénztárgépet, az online számlázást vagy a kisadózó vállalkozások tételes adóját.

Szeretném most államtitkár úrtól megkérdezni, hogy még mindig kitartanake azon álláspontjuk mellett, hogy a hárommillió forintos éves bevétel fölött majd, ha egy kifizetőtől származik ez a jövedelem, akkor a kifizetőnek majd 40 százalék adót kell fizetni. Államtitkár úr ráutaló magatartással bólogat, kitartanak emellett. Az elmúlt években a kata pont a kifehéredést szolgálta, maximálisan egyetértettem vele, kedvező adózással valóban a kicsiknek segítsünk, minél több maradjon a családi kasszában, mert azért tudjuk, hogy ez az adózási mód leginkább ezekre az egyszemélyes vállalkozásokra, egyéni vállalkozásokra vonatkozik, nyilván betéti társaságoknál is lehet használni, tudjuk.

Ha most feláll ez a bizottság, akkor kérdezem én, ha a katatörvény meghatároz passzusokat, hogy mikor minősíti át az adóhatóság munkaviszonnyá azt a tevékenységet, és most erre lesz egy szerv, akkor miért nem ezen keresztül hajtják végre azt az egyébként általam is támogatott célt, hogy a burkolt munkaviszonyokat leplezzük le és büntessük meg és minősítsük át munkaviszonnyá. Nem, most önök kollektíve mindenkit büntetnek, az összes katást, több százezer vállalkozást azzal, hogy egy 40 százalékos különadót rónak rájuk.

Én magam az adótörvény vitájához nyújtottam be egy módosító indítványt, amelyben arra kérem önöket tisztelettel, hogy ezt a hárommilliót, ha nem is törlik el, akkor legalább hatmillió forintra emeljék meg. Hiszen önök most alakítanak egy bizottságot, aki pontosan ezért lehetne felelős, ez is lehetne neki egy feladata. A gazdaság fehérítésénél fontosabb célok nem lehetnek. Egyébként jól is működik a rendszer, ezt is elmondtam, mert ha valami jól működik, azt is el szoktam mondani. Tudjuk azt, hogy az áfaösszeg behajtása és befizetése nő, az áfarés csökken, tehát ez egy nagyon jó intézkedés, de fenntartom azt, hogy a katánál ez a hárommilliós értékhatár vissza fogja tolni a katások egy részét a szürke- meg a feketezónába. Ez nem lehet önöknek az érdeke. Itt lesz ez a fenntartható gazdaságfehéredésért felelős bizottság, ez végre tudná hajtani azt, amit egyébként önök évek óta nem csinálnak. Próbáltam nyomon követni, hogy hány olyan eljárás volt az elmúlt években, amikor is a katásokat az irányba vizsgálták, hogy az munkaviszony vagy nem, hiszen ott van, egymillió forint fölött be kell jelenteni a kifizetőnek és a vállalkozónak is, ha annyi bevételt szerzett egy helyről, utána lehetett volna ennek menni. Tehát nem kell ahhoz behozni ezt a 40 százalékos különadót, hogy ezt az egyébként, mondom, általam is támogatott célt, hogy a burkolt munkaviszonyokat leleplezzük, fel lehessen deríteni.

Úgyhogy nagyon bízom abban, hogy államtitkár úr erre majd választ ad, hogy ez a bizottság majd mit fog csinálni, melyik területeket fogja majd ellenőrizni, és mit várnak, és vane arra remény, hogy a katásoknak a 40 százalékos különadónál legalább ezt az értékhatárt megemelik.

(13.50)

És akkor amiről a jogszabály jelentős része szól, arról is szeretnék egypár mondatot ejteni. Ugye, ez egy új szolgálati jogviszony lesz a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál. Régen megindult ez a fúzió, amikor a vámhivatal és az állami adóhatóság gyakorlatilag egy nagy szervezetté integrálódott, ennek ez az önök által jelzett utolsó lépése; bár tudjuk, hogy hogyan szokott lenni, hogy az utolsó után is vannak mindig lépések.

Ami látszik a jogszabályból: teljes mértékben megváltozik a jogviszonyuk, a pótlékrendszer, az illetményrendszer, a pénzügyőrök státusza jelentősen fog változni, és megszüntetik azt a különbözőséget, ami egyéb közszolgálati jogviszonyoknál egyébként eddig fennállt. Én azt gondolom, hogy a személyi állománynak az új jogviszonya…  hogy szükséges volte, vagy nem szükséges, azért szerintem erről a pénzügyőröknek és a NAV-nál dolgozóknak megvan a privát magánvéleményük.

Bízom benne, hogy ez az intézkedés, amelyet önök bizonyára el fognak fogadni, majd a NAV személyi állományának a még hatékonyabb munkavégzését fogja eredményezni, hiszen természetesen a jogszabályban, a jogszabálytervezetben szó van arról, hogy egy teljesítményértékelésen alapuló illetménytábla is bevezetésre kerül. Szóval, igen, fel van adva a lecke, ezt majd sok ezer NAV-os fogja megmondani, és értékítéletet fog mondani, hogy erre a változásra szükség volte, vagy nem. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a NAV mai szervezeti rendszere 2011-ben jött létre a korábbi adóhivatal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség integrációjából. Az azóta eltelt időszak azt mutatja, hogy a NAV struktúrája és működési formája sikeresnek bizonyult. Az elmúlt kilenc évben úgy tudtak folyamatosan növekedni a központi költségvetés adóbevételei, hogy közben a kormány jelentős adócsökkentést hajtott végre a munkavállalók, a családok és a vállalkozások számára, mindez a magyar gazdaság elmúlt évekre jellemző dinamikus bővülése mellett a gazdaság fehéredését és a NAV hatékony munkáját is bizonyítja. Itt szeretnék köszönetet mondani az államtitkár úron keresztül is a NAV minden dolgozójának, aki ebben a kemény és mindennapi munkában részt vesz. A NAV központi kormányzati igazgatási szervnek minősül, ugyanakkor egy speciális kategóriának tekinthető, ugyanis egyszerre lát el klasszikus hatósági feladatokat és mellette rendvédelmi feladatokat is. A NAV személyi állománya ebből kifolyólag összetett, a NAV által foglalkoztatottak közé hivatásos szolgálati jogviszonyban álló pénzügyőrök, kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők is tartoznak. A NAV tényleges személyi állományáról az államtitkár úr is beszélt, azt is elmondta, hogy több törvény is szabályozza a NAV által foglalkoztatottak jogviszonyát, például a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény, valamint a NAV egy kisebb számú munkavállalója esetén még a munka törvénykönyve is. Meg kell jegyezni, hogy az utóbbi esetben a NAV által foglalkoztatott kevesebb mint 300 munkavállalót a mostani törvényjavaslat nem érinti.

A NAV személyi állományának jogállását jelenleg tehát három, ha úgy tetszik, négy törvény szabályozza, minden személy tekintetében legalább két törvény alkalmazandó. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célkitűzése szerint elérhetővé válik, hogy a NAV által foglalkoztatott kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők és pénzügyőrök ugyanabban a jogviszonyban álljanak a NAV-val, tehát megszűnik az a kettősség, amely alapján ugyanazon szervvel két eltérő jogviszony létesítésére is lehetőség van.

A NAV 2011-es létrejötte óta az első években évről évre komoly bérfeszültség bontakozott ki az adóhivatal kormánytisztviselői és a pénzügyőrök között. Ezt a helyzetet a 2016-os törvénymódosítás rendezte, amely alapvető változást hozott az Adó- és Vámhivatal dolgozóinak illetmény- és előmeneteli rendszerében. A 2016-ban bevezetett közös életpályamodell és a kompetenciaalapú illetménytábla lehetővé tette többek közt, hogy a NAV állományába tartozó kormánytisztviselők és a pénzügyőrök közötti bérfeszültség elrendezésre kerüljön. A bértáblán belül különböző kompetenciafokozatok kerültek kialakításra, valamint bevezetésre került a közszolgálati pótlék és a szolgálatiidő-pótlék is. Ezzel egyidejűleg a NAV dolgozói 2016. július 1-jétől 30 százalékos béremelésben részesültek, amit 2017. január 1-jével egy 5 százalékos, majd 2018. január 1-jével egy újabb 15 százalékos béremelés követett.

A továbblépéshez ugyanakkor egy új, önálló, egységes jogállás megteremtése indokolt, ami rendezi a szakmai és az esetleges bérfeszültségeket, a korábbiaknál kedvezőbb feltételeket és versenyképesebb fizetéseket teremt a NAV minden dolgozója számára, megbecsüli, értékeli és elismeri a minőségi munkát, kiszámítható, stabil előrelépési lehetőségeket biztosít, valamint díjazza a szervezetnél eltöltött évek számát is. A most tárgyalt törvényjavaslatban ennek megfelelően az illetmény- és előmeneteli rendszer úgy kerül kialakításra, hogy megvalósuljon a jelenleginél fenntarthatóbb illetmény- és előmeneteli rendszer megteremtése, lehetőség nyíljon a teljesítményalapú bérezésre, és biztosított legyen, hogy a jelenlegi helyzetnél senki se járjon rosszabbul, hanem csak kedvezőbb helyzetbe kerülhessen.

Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi illetményrendszer a 2016-os életpályamodellnek és a béremeléseknek köszönhetően most is kedvező életpályának számít, jelenleg is a NAV-ra speciálisan került kialakításra, így annak teljes átalakítására nincs szükség. Ugyanakkor szükségessé vált az illetményrendszer korrekciója az életpálya bevezetése óta tapasztalt gyakorlati anomáliák kiküszöbölése vagy csökkentése érdekében.

Az új illetményrendszer az azonos komplexitású feladatköröket azonos kategóriába tereli, ezáltal megteremti annak a lehetőségét, hogy a bérolló szűküljön. A hosszú távú cél az egyenlőtlenségek korrigálása, az azonos munkakörben lévők, az azonos feladatot ellátók illetményének közelítése. Ennek értelmében az illetmény a besorolási kategória és a szolgálati idő figyelembevételével egy sávos tartományban kerül meghatározásra, ami a teljesítményt tükröző egyéni differenciálás lehetőségét teremti meg.

(Dr. Tiba Istvánt a jegyzői székben Móring József Attila váltja fel.)

Az új illetményrendszer megállapításának további fő célja, hogy a pótlékok szerteágazó és bonyolult rendszere kisebb mértékben határozza meg a béreket, tehát a pótlékok a jelenleginél kevésbé legyenek meghatározóak a dolgozók összilletményét tekintve. A cél, hogy számos pótlék egyszerűsödjön vagy kivezetésre kerüljön, és inkább épüljön bele a havi illetménybe  ez egy olyan irány, amelyet szerintem mindannyian tudunk támogatni.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A törvényjavaslat tartalmazza az illetményrendszerben a besorolási kategóriák felülvizsgálatát és a gyakorlati tapasztalat alapján szükségessé váló korrekcióját. A mostani javaslattal tehát létrejön egy egységes NAV-jogviszony, megszűnik a mostani sajátos kettősség, csökkennek a bérfeszültségek, és a korábbinál kedvezőbb illetményrendszer jön létre. Mindezek figyelembevételével a KDNP-frakció támogatni fogja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK : Újra köszöntöm képviselőtársaimat! Folytatjuk munkánkat. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Varga László képviselő úr. Parancsoljon!

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányoldalról több szempontot hallottunk amellett, hogy miért jó ez a jogszabály, miért jó ezt a jogszabályt megalkotni ebben a formában  egyébként sok méltányolható szempont is elhangzott, ez vitathatatlan. Én azt gondolom, hogy ezeket a szempontokat ismételgetni felesleges volna, a vitában talán érdekesebb az, hogy megosszam önökkel azt, hogy a frakciónkban milyen pontok alapján és milyen pontok kapcsán alakult ki kétely, abban meg bízom egyébként, hogy ezeket a kételyeket az általános vitában, majd az azt követő szakaszban esetleg el lehet oszlatni. Először is, egy újabb, jogállást létrehozó törvényjavaslat került a parlament elé, ez már a sokadik ilyen tartalmú jogszabály. Az a kérdés, hogy mi az oka annak, hogy az elmúlt néhány évben sorra alakulnak át a foglalkoztatottak jogállásai. Látható módon ezeket a változásokat az érintettek feszültségekkel élik meg, sok esetben romlik a munkajogi védelmük, növekszik a kiszolgáltatottságuk, és ezzel párhuzamosan adott esetben illetmény- vagy fizetéscsökkenést is el kell szenvedniük. Itt most hadd hozzam fel a javaslatnak azt a lehetőségét, amely eltérítheti az illetményt 30 százalékkal negatív irányban is, és a javaslat szerinti évi 300 óra túlmunka lehetősége azt jelenti, hogy évente akár több mint másfél hónap túlmunkára is kötelezhető egy-egy munkavállaló, ami nyilván jelentősen ront a munkajogi helyzeten.

Az új illetményrendszer a NAV állományába tartozók esetében illetménynövekedést eredményez  ezt is el kell azért mondani, önök nyilván hivatkoztak erre , ami a munkavállalók jelentős részét kedvezően érinti, ugyanakkor nehezen magyarázható, hogy a jövő évtől megszűnik a nyelvvizsgapótlék a NAV személyi állományát tekintve, hiszen ez a lehetőség mostanáig a szervezet számára is komoly szakmai eredményeket hozott.

(14.00)

A törvényjavaslat számtalan helyen vagy a Kit.-tel, vagy a Hszt.-vel azonos tartalommal szabályozza az új jogviszonyokat. Ebből adódóan felmerül a kérdés, hogy miért volt szükség erre az új jogállási törvényre, ha az előbb említett két jogszabály részbeni módosításával is el lehetett volna érni ugyanezeket a joghatásokat.

Az a tény sem fogadható el, hogy a munkáltatói intézkedést követően lesznek olyan alkalmazottak, akik alacsonyabb besorolású munkakörbe vagy alacsonyabb mértékű munkaköri pótlékra jogosító munkakörbe kerülnek majd kinevezésre. Ennek az a következménye, hogy a koronavírus-járvány kellős közepén a kormányzat csökkenti foglalkoztatottjai egy részének az illetményét.

A jelen törvény 2021. január 1-jén lép hatályba a jelen állás szerint, ebből adódóan az sem egyértelmű, hogy az elfogadás és a hatálybalépés között fennálló kevesebb mint két hónap elégséges felkészülési időt hagye a státuszváltozás zökkenőmentes lebonyolítására. Ugyanis a kormány részére 13 pontos, míg a területért felelős miniszter részére 15 pontos felsorolás részletezi, hogy mit kell külön rendeletben megállapítania annak érdekében, hogy az elfogadott jogszabály ténylegesen működőképessé tudjon válni. Tehát nyilván az is egy kérdés, hogy ezek a rendeletek mikor lesznek megismerhetők.

Erre való tekintettel ebben a pillanatban azt tudom mondani, hogy jelen állapotában a jogszabály kapcsán a frakciónk tartózkodni tud, de nagyon remélem, hogy részben most államtitkár úr által, részben adott esetben az országgyűlési tárgyalás későbbi szakaszában el tudjuk oszlatni a kételyeink jelentős részét vagy egészét. Mindezeket jobbító szándékkal, illetve az érintett magyar munkavállalók érdekében mondtuk el. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Varju László képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Egy nagy horderejű döntés előtt áll a parlament, amikor ezt a törvényt el fogja fogadni, mint ahogy korábban említették is, hiszen egy olyan apparátus besorolása, helyzete változik meg jelentősen, amelynek feladata, hogy a költségvetési bevételek több mint 90 százalékát beszedje. Én azt gondolom, hogy ez egy óriási felelősség és egyben egy óriási feladat is. Bármilyen módon is, de gyakorlatilag Magyarország számára a közös költségeinket biztosító adóbeszedéssel, én azt hiszem, hogy mindenképpen egy nagyon komoly gárda foglalkozik. Az egy másik kérdés, hogy milyen az az adórendszer és milyen a törvényi háttere a beszedés jogosultságának, amelyet sok tekintetben vitatunk. Én azt gondolom, hogy egy nagyon fontos közösségről és szervezetről kell beszélni. Ha jól emlékszem, több mint 20 ezer emberről beszélünk ebben a felállásban, éppen ezért nagyon jelentős az ő feladatuk körülményeit leíró törvényi szabályozás. Különösen azért, mert az elmúlt évek alatt azt lehetett látni és tapasztalni, hogy nagyon magas a fluktuáció ebben a szervezetben, és ha ez így van, akkor nagy jelentősége van annak, hogy ezt a fontos feladatot kik, mikor, hogyan tudják ellátni, hogyan készítik fel őket, hogy pontosan végezzék el a feladatot. Ennek a feladatvégzésnek vannak olyan kérdései, amiket nekünk végig kell gondolnunk; itt elsősorban a Demokratikus Koalícióra gondolok.

Első lépésben ennél a törvénynél is el kell mondanom azt, hogy önök fogadtak el egy jogszabályt, amely arról szól, hogy általában a törvények módosításánál annak társadalmi és gazdasági hatására vonatkozóan vizsgálatot végeznek. Tisztelettel kérdezem államtitkár urat, hogy ez a hatásvizsgálat hol van. Bízom benne, hogy önök elvégezték ezt a munkát, és nem eszetlenül mennek ebbe a történetbe bele. Az előbb részben méltattam, a másik oldalról pedig bemutattam azt, hogy rendkívül nagy jelentőségű és nagy összegű az a feladat, amit több mint 20 ezer embernek el kell végeznie. Tisztelettel kérdezem, hogy a saját törvényüket betartják-e. Én azt gondolom, hogy betartják, ezért csak annyit kérek, hogy adják meg számunkra a lehetőséget, és biztosítsák ezt az információt, hogy ez az elemzés egyértelmű legyen, és ugyanazon információk alapján lehessen döntést hozni, mint amit önök is csinálnak, vagy gondolom, ennek alapján végezték el.

Az indoklás hangzatos mondatai ellenére azonban nem látjuk, hogy a törvényjavaslatban foglaltak érdemben javítanának a dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésén. Ha egy ilyen nagy feladat van és egy ilyen nagy átszervezést csinálnak azon kívül, hogy a rendes irányítóik olyan machiavellisták, akik a folyamatos átszervezést és folyamatos mozgást fenn akarják tartani, hacsak nem ezért csinálják ezt az átalakítást, ezen elv mentén, ahelyett, hogy egy megbízható, egyébként pártpolitikától mentes helyként önmagában maga a szervezet működni tudna.

Azt állítják, hogy egységes jogviszonyt hoznak létre, de ez nem teljesen így van, hiszen három különböző státuszú és jogállású foglalkoztatottból áll majd maga a szervezet. A megkülönböztetésnek az egy munkahelyen, de más jogállásban dolgozóknál van kockázata, és az ilyen szempontból problémákat hoz. Azt inkább csak zárójelben mondom, de erősítem azt, amit Varga képviselőtársam is mondott már: a nyelvpótlékot megszüntetni, és megígérni, hogy majd valahova beépítik, az nem ciki egy kicsit? Már bocsánat a megfogalmazásért. Elvileg is probléma van ezzel. Ebben az országban, ahol önök nagyon számítanak a külföldi befektetőkre, az így érkező munkavállalókra, akik sokan vannak, a nyelvpótlékot megszüntetni, azt gondolom, hogy általában is helytelen, tehát elvi alapon is helytelen, amúgy meg konkrétan azokkal az emberekkel, akik ezzel hosszabb távon terveztek, számoltak, több mint kiszúrás. Ha ők felkészültek erre, akkor miért ne kaphatnák meg, ráadásul ha meg a munkakörükben alkalmazniuk is kell, akkor meg végképp érthetetlen, hogy miért csinálják ezt.

Azzal a bizonytalansággal, amit azzal állítanak elő, hogy a köztisztviselői illetményalaphoz való kötöttséget megszüntetik, nagy kockázatot vállalnak, de azt mindenképpen remélem, hogy a dolgozók bírálatát  ha merik és a szakszervezeten keresztül tudják hallatni  nyilván majd nekünk is elmondják.

Én nem láttam, de remélem, államtitkár úr szólt arról, hogy a szakszervezetekkel történt egyeztetés milyen eredményre vezetett, mit mondtak el önöknek. Mondhatnám úgy, hogy ezt a véleményt nem küldték meg számunkra, ilyen szempontból majd ennek híján kell állást foglalnunk. Nekem ez azt mondatja, hogy a dolgozók egyértelmű egyetértése mellett az a szándék, amit megfogalmaztak  Nacsa képviselőtársam is úgy fogalmazott , hogy a dolgozók nem járhatnak rosszabbul, csak jobban. De ha csak egy embert találunk, aki rosszabbul jár, mint ami korábban volt, akkor gondolom, kialakítják azt a mechanizmust, amivel ezt majd korrigálni lehet, mert olyan, hogy 21 ezer emberből biztosan senki nem jár rosszul, a legjobb szándék ellenére sem tud megtörténni, bár az önök tökéletességéhez és szándékához nem férhet kétség.

(14.10)

De nekem azért engedjék meg, hogy ha esetleg hibáznának, akkor legyen olyan mechanizmus, amivel mindezt korrigálni lehet, mert ilyen szempontból részben az óriási felelősség, másik oldalról pedig az emberekkel, a dolgozókkal való együttérzés azt mondatja velem, hogy igenis szükség van olyan mechanizmusokra, ahol ezt korrigálni lehet. Mivel önök nagyon nem szeretik a szakszervezeteket, sőt negligálják őket, ezért azt kell hogy mondjam, hogy ez most elsősorban az önök felelőssége dolgozói szempontból.

Azt kell mondjam, hogy önök itt korlátozták közben a dolgozók szólási, véleménynyilvánítási szabadságát, a gyülekezési jog szabad gyakorlását, önök mindebben visszaszorítják ezeket az embereket, eközben pedig tisztességes fizetésről csak részlegesen gondoskodnak, csak a vezetőknél látom az igen kiemelt, magas jövedelmet. Azt gondolom, hogy ez így nem helyes.

Ebben a törvényben is visszaköszön az érintettek beleegyezése nélkül történő áthelyezés szándéka, úgy látom, ebbe nagyon beleszerettek, és gyakorlatilag a vezénylés lehetősége a hadigazdálkodásra áttérve most itt is megjelenik, mint ahogy más törvényben is minden esetben megtették ezt.

Természetesen a Demokratikus Koalíció álláspontja az, hogy egy makulátlan adóhatóság nélkül elképzelhetetlen a gazdaság kifehérítése. De mivel az elmúlt időszakban számtalan esetben merült fel a korrupció gyanúja gyakorlatilag a kormányhoz közel álló körökben is, ezért nagyon kétséges az, hogy maga az adóhatóság, amelynek dolgozói ennyire kiszolgáltatottak egyébként a vezetőiknek, ezek az emberek hogyan tudják elkerülni azt, hogy egyébként akár politikai megrendeléssel kelljen nekik szembesülni. Végrehajtani biztosan nem akarják majd, de az, hogy önök ilyen módon kihasználják és visszaélnek ezzel a helyzettel, én azt gondolom, hogy az elmúlt időszakban is láttunk már ilyet.

A NAV átalakításának szükségességével egyetértünk, de a legfontosabb, hogy a szervezet politikai függősége megszűnjön, és erre egyébként ez a tervezet, ez a törvénytervezet egyáltalán nem ad garanciát. Éppen ezért azt gondolom, hogy ha ezen nem tudnak változtatni vagy nem akarnak változtatni, akkor nagyon nehéz lesz támogatni. Különösen akkor, hogyha más vonatkozásban viszont fennmarad az az állapot, hogy a világ legmagasabb általános forgalmi adóját működtetik Magyarországon, és ilyen módon tulajdonképpen néhány szervezet számára, amelyre nem fordítanak elég figyelmet, mondhatnám azt, hogy akikhez csak tíz- vagy esetleg húszévente jutnak el ellenőrzés címén, azok számára, mondjuk azt, igazi paradicsom az, amit önök most majd itt kínálnak.

Én azt gondolom, hogy a feketegazdaság elleni küzdelem eszközrendszerében az online megoldások egyre szélesebb körének alkalmazásával nemcsak egyetérteni lehet, hanem támogatni is kell. De önmagában azokat a megoldásokat, amelyek világszerte egyébként egyre terjedőben vannak, én azt remélem, hogy nemcsak olyan módon alkalmazzák és használják, amelyek a pártpolitikai célokat szolgálják, hanem más, tisztességes módon is. Elrettentő példa azért van néhány, amelyben az adóhatóság is közreműködött, amikor Bige László műtrágyagyártással foglalkozó vállalkozó, mondjuk úgy, megrendszabályozására törekedtek, és ebben aktívan közreműködtek.

Én remélem, hogy egyre kevésbé fogják az adóhatóságot önök ilyen fegyverként használni. Ahogy mondtam, ez a törvény erre nem ad garanciát, hogy önmagában ezt el akarná kerülni, vagy egyáltalán szándékoznának ettől a helyzettől elszakadni és ilyen módon kezelni. Éppen ezért én azt gondolom, hogy addig, amíg ebben határozott lépéseket nem tesznek, addig a szándék és ez az eszköz olyan kezekben van az önök vezetésével, amikor nagyon meg kell fontolni, hogy mi az, amit ebben önök tesznek.

Így, ebben a formában egyelőre nem támogatható. Megnézzük, hogy mit kívánnak tenni itt a következő napokban, hogyan kívánnak ezen módosítani. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Csárdi Antal képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő, adóhivatalt érintő módosító javaslat egy komplex és átfogó felülvizsgálata ennek az egyébként nagyon fontos intézménynek. Itt azért csöndesen megjegyezném, hogy sok más államigazgatási intézménynél is szükség lehet, sőt szükség lenne hasonló intézkedésekre.Tudjuk, hogy ez a módosító javaslat összefüggésben van az adótörvényekkel és azokkal a bejelentett intézkedésekkel, amelyek az adóhivatal feladatköreit és munkáját bővítik ki. A hosszas pontosító és egyértelműsítő szöveg mellett viszont pár dologra mindenképpen szeretnénk felhívni a figyelmet.

Az adóhivatal jelenleg is nagymértékben túlterhelt, rengeteg feladatot és ügyet látnak el és  ahogy Varju képviselőtársam említette az előző vezérszónoki felszólalásában  rendkívül nagy felelősség nyomja a vállukat. Viszont azt is tudjuk, hogy a jövőben még több feladatot terveznek átcsoportosítani, és még több feladatot ruháznak át az adóhivatalra. Ilyen például a helyiiparűzésiadó-bevallás adminisztrációja, és még sorolhatnám ezeket a pluszfeladatokat.

Itt fölmerül egy kérdés, hogy ezeket a pluszfeladatokat, illetve az egész törvény kapcsán felmerülő feladatokat milyen állománnyal készülnek ellátni. Mind a régi, mind az új feladatok ellátása, azt gondolom, hogy egy olyan pluszterhelést is jelent a munkatársaknak, munkavállalóknak a NAV-nál, amelyek, mondjuk úgy, hogy egy olyan létszámbővülést feltételeznek, amit azért nem tudunk kiolvasni ebből a törvényjavaslatból, bár én azt el akarom ismerni, hogy az irány az egy abszolút pozitív és támogatható irány lehet.

Jelenleg már jóval húszezer fő alatt található az a létszám, ami a NAV munkatársait jellemzi, és ez a létszám folyamatosan csökken. Ennek az az egyik oka, hogy a régóta itt dolgozók elérik a nyugdíjkorhatárt, a másik probléma pedig, hogy a fizetésük nem versenyképes. Gondoljunk csak bele, államtitkár úr, hogy a NAV-nál letöltött egy-két évtizedes tapasztalattal a piacon milyen jövedelemért lehet ma elmenni munkát vállalni a gazdasági szereplőknél.

Én azt gondolom, hogy ön is ugyanúgy tudja a választ, mint én, hogy lényeges, nem 10-20 százalékkal magasabb jövedelem a versenytárs, hanem egy többszörös, a jelenlegi fizetésének a többszörösét is megkaphatja egy-egy tapasztalt és jó minőségű munkavállaló. Én azt gondolom, hogy ennek a bérfejlesztésnek sokkal markánsabban kell megjelennie, mint ahogy eddig volt.

Itt szeretném megint én is megemlíteni, amit az előttem szóló már megemlített, Varju képviselőtársam, hogy nem fog menni a munkavállalók megtartása, ha elvesszük a nyelvpótlékot. Valóban, a nyelvtudás ma már egy olyan, a mindennapi munka elvégzéséhez szükséges tudás, amit igenis honorálni kell. Ha önök nem fizetik meg azt a veszteséget, vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy mi nem fizetjük meg, akkor higgye el, hogy a piacon lesznek szereplők, akik megfizetik. Ezért a legkonstruktívabb megközelítés mellett is azt kell kérnem önöktől, hogy fontolják meg ezt a döntést.

(14.20)

A másik kiemelten fontos rész, amit üdvözlünk szintén, a digitalizáció és a gazdaságfehérítés. Minden olyan fejlesztést és innovációt, ami meggyorsítja és egyszerűsíti az emberek adminisztrációs teendőit, támogatni kell és elősegíteni. Amit fontosnak tartunk, hogy ezeket a fejlesztéseket mindenki számára elérhetővé és könnyen elsajátíthatóvá kell tenni. Gondolok itt az idősekre és azokra a vállalkozásokra, jellemzően kisvállalkozásokra, amelyek még mindig nem alkalmaznak digitális megoldásokat, ezért is mondtam, hogy olyan tájékoztató kampányra vagy programra is szükség van, ahol mindenki megismerheti, hogy egy-egy digitális fejlesztés mennyire megkönnyíti az életét.

Az online számlarendszerben is látjuk a kormány törekvéseit, és a folyamatos kötelezettséget annak használatára; ahol szinte már teljesen megvalósult, annak a hasznát is láthatjuk.

A javaslatban szerepel a fenntartható gazdaságfehéredésért felelős bizottság. Ezzel kapcsolatban már most lennének javaslataink a bizottság számára, mert a gazdaságfehérítés mellett a nevében is szerepel a fenntarthatóság, ehhez egy ellenállóbb és stabilabb gazdaságra lenne elsősorban szükség. A fenntarthatóság a legfontosabb, hogy takarékosabban bánjunk az erőforrásainkkal, ezért minden anyagi pazarlást csökkenteni kell, illetve megszüntetni. A gazdaság fehérítéséhez hozzátartozik, hogy tisztességes bérekre lenne szükség, és a járulékok felülvizsgálatára is, hogy ezzel is háttérbe lehessen szorítani a minimálbéres bejelentések számát, mert ma nagyon sokan vannak minimálbérre bejelentve, pedig pontosan tudjuk, hogy nem ennyit keresnek, és azt is tudjuk, hogy őket egyébként idősebb korban milyen súlyos hátrányok fogják érni csak emiatt.

Amit még a gazdaságfehérítés kapcsán mindenféleképpen szeretnék megemlíteni, bár nem kapcsolódik szorosan ehhez a törvényjavaslathoz, az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése. Mert ha már fehérítésről beszélünk, akkor túl a társadalompolitikai célkitűzésen, amit egyébként, azt gondolom, a kormánynak is támogatnia kellene ezekben a válság sújtotta időkben, azt is látni kell, hogy egy 5 százalékos áfatehernél az adócsalás megszűnik, és össze sem hasonlítható egy olyan rendszerrel, ahol csak az általános forgalmi adó olykor jelentősen meghaladja az ágazatra  itt most alapvető élelmiszerekről beszélek  jellemző árrést. Azt gondolom, hogy ez a fajta lépés egyébként hosszú távon kifizetődne, mert bár volna bevételkiesése az államnak, de a gazdaság fehéredése ezt csodálatosan tudná kompenzálni.

Beszélni kell még a teljesítménybérezésről. Ez is egy ösztönző rendszerként funkcionáló, ezért támogatható javaslat, viszont fontos, hogy azok számára is biztosítani kell az átállás lehetőségét, akik eddig nem ilyen rendszerben működtek, mivel számukra újdonságot jelent, és a javaslat szerint plusz-mínusz 30 százalékos eltérés is kialakulhat az elvégzett munka szerint. És itt is lenne egy kérdésem, hogy ennek a teljesítményrendszernek az ellenőrzésére megvane a kellő létszám, és megvane a kellő tudás, hogy ellenőrizni lehessen, hogy egyáltalán működőképes lesze a rendszer.

Az illetményelterelési rendszer működőképességéhez még több új ellenőrző funkciót ellátó emberre van szükség, vagy egy teljesen automatizált rendszerre, úgyhogy én szeretném kérdezni, hogy melyik irányba fog elindulni a törvény elfogadását követően a minisztérium, illetve az adóhatóság. Ugyanakkor összességében az mondható el, hogy az átalakítás szükséges, támogatható is, minden felmerülő kétség ellenére.

Meggyőződésem, hogy erre a típusú átalakításra a NAV-nál szükség van, és hasonló átalakításra lenne szükség még nagyon sok államigazgatási szervnél is, viszont azt a kérdést, kérem, államtitkár úr, mindenféleképpen válaszolja meg, hogy a jelenlegi állománya a NAV-nak képes lesze ellátni azokat a feladatokat, amiket eddig ellátott, azokkal a feladatokkal kiegészülve, amiket egyébként az adótörvények és más törvények kapcsán pluszban kell majd ellátnia. Illetve értelemszerűen ehhez a kérdéshez rendkívüli módon hozzákapcsolódik, hogy az állomány megtartásához ön, illetve a magyar kormány elégségesnek tartjae azt a jövedelemnagyságot, ami jellemző a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál. Én azt gondolom, hogy ha kicsit megmérjük a vállukon nyugvó felelősséget, akkor a magyar kormány ennél sokkal bátrabban a zsebébe nyúlhat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki kör végére értünk. Most van lehetőség kettőperces felszólalásra. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Akkor rendes felszólalások következnek. Megadom a szót a Jobbik képviselőcsoportjából Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csábító a lehetőség, hiszen a költségvetési bevételek jóval több mint 90 százalékának beszedése témaköre mentén sok előttem szóló azért igencsak kitágította az általános vita kereteit. Erre mondtam azt, hogy csábító az a lehetőség, hogy én is elkalandozzak veszélyesebb vizekre, mégis igyekszem azért a tűzhely melege közelében maradni.Viszont azt látnunk kell, hogy egy olyan hallatlanul fontos témakörről van szó, amellyel kapcsolatban, jegyezzük meg őszintén, hogy ez a kormány bátortalan volt az elmúlt tíz évben, és a korrektség kedvéért tegyük hozzá, hogy elődei is bátortalanok voltak. Hiszen ha egyszerre párosult volna az adórendszer igazságosabbá tétele, a beszedési hatékonyság javítása és a klíma megtisztítása, ami a jogszabályi hátteret illeti, akkor már 2010 környékén százmilliárdokban mérhető pluszhaszon realizálódhatott volna a nemzetgazdaságban. Itt viszont azt lájuk, hogy egy elképesztő tevékenységkoncentráció zajlik a NAV-nál: a közigazgatási ügyek átkerülése, a törvényszéki ügyek végrehajtásának átkerülése a NAV-hoz a korábbiakhoz képest 2020-ban mintegy 300 ezer új ügyet jelent. És azt is látjuk, hogy az egyéni vállalkozók nyilvántartásával kapcsolatos feladatok  jelen pillanatban több mint 560 ezer egyéni vállalkozó szerepel az adóhivatali adatbázisban  szintén pluszterheket jelentenek, és azt látjuk, hogy egy húszezerre tehető létszám és egy folyamatosan csökkenő létszám nagy fluktuáció mellett adott esetben olyan személyes kihívások elé állíthat munkavállalókat, amelyek nem feltétlenül korrektek velük szemben.

Tehát államtitkár úr, már többen feltettük a kérdést, talán egy válasz a zárszóban azért elkél ezen a területen, miszerint ilyen erős fluktuáció és némi létszámcsökkenés mellett ez a nagyon sok többletfeladat mennyiben vállalható, és ezek szellemében egy összességében pozitívra kijövő illetménymérleg számomra mindenképpen üdvözlendő jelenség. Azt is látjuk ugyanakkor, hogy az illetményeltérítések már szóba került 30 százalékos lehetősége és akár negatív irányba is történő lehetősége azért kérdéseket vet fel. Nyilván egy komolyan, szigorúan szabályozott környezetben nagy veszélyektől nem kell tartani, ezt a komoly, szigorú szabályozást ugyanakkor innen, a parlamenti patkóból nagyon nehéz látni egy ekkora szervezeten belül. Úgy gondolom, hogy itt mindenképpen vannak még bizonytalanságok.

Amivel szemben viszont kétségeink vannak, az a feketegazdaság elleni küzdelem hatékonysága. Itt rendre megjelennek olyan kormányzati hátterű statisztikai anyagok, amelyek azt igyekeznek sejtetni, hogy az adóelkerülés miatt kiesett áfabevételek tekintetében a korábbi 21 százalékról szerintük már 7 százalék alá csökkent ez a mutató, tehát az elkerülés miatti áfakiesés mértéke. Ugyanakkor azt látjuk, ahogy jön szembe a rögvalóság, hogy számtalan vállalkozás kerül olyan kényszerek közé, vagy pedig egyszerűen kerüli el az adófizetést, amely a szürkezónát igenis élénken tartja. És azt látjuk, ahogy járunk lépten-nyomon, hogy népszerű bevásárlóközpontokban, ahol egész nap óriási kavalkád és forgalom található, adott esetben egy étterem vagy egy kiszolgálóegység szakácsa négy órára van bejelentve, budapesti bevásárlóközpontokban. És a négyórás bejelentés éveken keresztül fennmaradhat úgy, hogy senkinek a szemét nem szúrja, senki nem avatkozik be egy olyan helyzetben, ami ezer méterről világít. Számtalan példát tudnánk felhozni, mindenesetre azt látjuk, hogy a munkavállalók elképesztő kényszerek között mozognak. Ha egy munkaadó szól neki, hogy barátom, négy órára tudunk bejelenteni, és a többit zsebbe kapod, nagyon kevés munkavállaló teheti meg azt a mai világban, hogy elkezd vitatkozni, elkezd alkudozni vagy keres egy másik munkahelyet.

(14.30)

Én nagyon-nagyon nagy harcosa vagyok annak, hogy a munkavállalói önérzetet is e tekintetben fejlesszük, de aztán megjönnek a számlák, rezsit kell fizetni, a gyereknek iskolába kell menni, tehát nagyon sokan olyan kényszerek között mozognak, hogy ezt a tisztulást normális szabályozás nélkül egész egyszerűen nem lehet elvárni.

És a katánál történő beavatkozásnál is az az érzésem, hogy egy büntetőadó típusú megoldással bizony a vízzel együtt a gyereket is megpróbálja kiönteni ez a kormányzat. Megint csak XIX. századi módszerrel nyúl hozzá egy XXI. századi problémához. És valóban, ahogy Potocskáné Kőrösi Anita képviselőtársnőm helyesen elmondta, ha legalább csak annyi történne, hogy az összeghatár 6 millióra emelkedne a jelenlegi 3-ról, már egy igen komoly réteget lehetne tehermentesíteni ezen váratlan teher alól, hiszen lássuk be, a kormányzat viselkedése folyamatosan arra mutat, hogy igyekszik látványpékség-szerűen népszerű lépéseket megtenni, viszont folyamatosan szűkíti azoknak a körét, akik igénybe tudják venni a lehetőségeket, és a katánál is azt figyelhetjük meg, hogy egy nagyon széles társadalmi csoport most egyszerűen kiszorul a lehetőségek közül, és azt is látjuk, hogy amikor összességében még az illetményről el lehet mondani, hogy növekedésnek indulhat a NAV keretrendszerében, azért a nyelvvizsgapótlék megszüntetése, illetve a korábbiaknál beépítése, azért mégiscsak egy negatív irányba ható intézkedés, amely álláspontom szerint felesleges is. Nem tudom, vizsgáltáke államtitkár úrék ennek a költségvetési várható kihatását, miszerint felmenő rendszerben a nyelvvizsgapótlék nem lesz az eddigi formájában elérhető. Nem tudom, hogy mennyit kíván ezzel spórolni akár a NAV, akár Magyarország Kormánya, de egész egyszerűen nem hiszek abban, hogy az oktatás, az önfejlesztés lehetőségének elvétele hosszú távon profitot hoz a nemzetgazdaság számára. Ez egész egyszerűen barbár felfogás. Gondolom, hogy nem így gondolják. Nagyon bízom benne, hogy csak valami tévedés áll a háttérben, amit egy sötét éjszaka benyújtott módosítóval még korrigálni tudnak. Én kérem, hogy tegyék meg, és a mi frakciónk ezt a módosítót, amely a nyelvvizsgapótlék jelen formában történő megszüntetését kivezeti, ezt mi támogatni fogjuk, tehát az eddigi szisztéma megőrzését igenis támogatjuk.

Ugyanez a véleményem az illetmény eltérítésének negatív irányba történő 30 százalékos lehetőségéről is. Lehet, hogy itt is túl vastagon fogott az a bizonyos toll, és egyértelműen vissza kéne ebből venni. Ugyanakkor azt is látom, hogy az a lehetséges túlmunkára kényszerítés, ami megjelenik ebben a rendszerben  nem akarok rabszolgatörvény 3.0-t vizionálni, hiszen tényleg ez most egy szakmai vita, és próbáljuk megőrizni ennek a hangnemét , de azt azért látjuk, hogy ha 300 óra mértékben lehet egyes munkavállalókat túlmunkára kényszeríteni, bírni, motiválni, bár a motiválás igen erős szó erre az esetre, akkor bizony a munkavállalói kiszolgáltatottság garantáltan növekedni fog. Még egyszer mondom, egy olyan szervezetről beszélünk, amely nagy fluktuáció mellett igyekszik megőrizni a munkatársait, de a versenyszférával kellene hogy versenyezzen a rendelkezésére álló szűkös erőforrások ismeretében.

A katások esetében pedig én egy őszinte színvallást próbálok kikényszeríteni a kormányból már nagyon régóta. Ugyanis nagyon sok katást belekényszerítenek abba a helyzetbe, abba a gazdálkodási környezetbe, amelyben működik, és ez a kormány egész egyszerűen nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy ezen munkavállalókkal kapcsolatban mik a valódi céljai. Már a kieső munkabérek pótlása esetén is szóba került az, hogy a katások döntő többsége kimarad a különböző segítő támogatási lehetőségekből. A mi célunk az, hogy a magyar munkahelyvédelmi alap konstrukcióját, amely a kieső bérek 80 százalékát kipótolná minden érintett munkavállaló esetén, valahogy a katásokra is próbáljuk meg kiterjeszteni. Nem akarom itt most államtitkár úrnak egy A4-es papíron receptre leadni azt, hogy hogyan lehetne ezt megtenni, mert nyilván a szakmai szervezetek nélkül nem illik ilyen koncepciókat véglegesíteni, de azt igenis látom, hogy hozzá kell nyúlni ehhez a problémához. Államtitkár úrék nem engedhetik meg maguknak azt, hogy a katások esetében egy dupla problémát engedjenek dolgozni. Az egyik probléma az, hogy majd a nyugdíjkorhatárhoz közeledve ezen honfitársaink várható ellátása elképesztően csökkentett üzemmódban tud majd működni, mint azon munkavállalóké, akik mondjuk, államtitkár úrhoz, egy országgyűlési képviselőhöz vagy bármely munkatársunkhoz hasonlóan itt vannak, és az ismert járulékfizetési metódus folyik a munkaviszonyuk körül.

Azt is szeretném elmondani önnek, hogy sok esetben nem a katások választása az, hogy erre a nyugdíjaskorra való felkészülést ők esetleg negligálnák vagy ne vennék komolyan. Nagyon sokan belekényszerülnek ebbe az élethelyzetbe. Nézzék meg csak a sajtómunkások körül dolgozókat, mondjuk, a fotósokat, a külsős újságírókat, sok esetben csak úgy állnak velük szóba, hogyha katás munkaviszony kerül az asztalra letételre, és Magyarország Kormányának a felelőssége, nemcsak az önöké, a mindenkori kormány felelőssége az, hogy az ő időskori ellátásukról minden szinten megpróbáljon gondoskodni, olyan klímát alakítson ki, ahol ez egyáltalán lehetséges.

De egy demográfiai mélyrepülés mellett megengedni azt, hogy több százezer ember bizonytalanságban maradjon a nyugdíjkorhatárhoz közeledve, egyszerűen felelőtlenség. Azt üzeni ezeknek a munkavállalóknak, hogy ott maradnak az út szélén, és ez az üzenet megengedhetetlen. Hozzáteszem, és ez tényleg lábjegyzet, de nagyon fontos lábjegyzet, a tegnapi napon a csepeli kilakoltatásnál is ezt érezte az a család, amelyik az út szélén maradt, miközben kaphattak volna a polgármester úrtól és a hivataltól egy halasztást, mégsem kapták meg ezt a halasztási lehetőséget. És a tegnap Újpesten Covid-betegként az utcára rakott család tagjai is feltételezhető módon ezt érzik. Az egyik esetben szerencsére kaptak egy nagyságrendileg egyhetes halasztást, de államtitkár úrnak szeretném innen jelezni, hogy még a kilakoltatási moratórium napja előtt ezt a Covid-beteg igazolt pozitív családot az utcára kívánják rakni jövő héten, tehát ha valóban foglalkoznak ezekkel az emberekkel, akkor tartsanak velünk a terepre. Ígérem, hogy semmiféle ellenséges atrocitás nem fogja érni önöket, akár együtt is mehetünk innen az épületből, és ezt a legkomolyabban, minden cinizmus nélkül mondom, de honfitársaink nagyon erősen számítanának arra a segítségre, amit sajnos nem kapnak meg.

Nem akarom azt vizionálni, hogy a NAV munkavállalói hasonlóan nehéz helyzetben vannak, mert szerencsére nem, de közöttük is vannak hitelkárosultak, közöttük is lehetnek végrehajtók áldozatai. Ne érezzék azt ezek az emberek, hogy a foszladozó szociális védőháló maradéka semmiféle védelmet nem tud nyújtani. Én azt szeretném, ha újraszőnénk ezt a védőhálót valamelyest, viszont a nyelvvizsgapótlék megszüntetése, az illetmény ilyen fokú negatív irányba történő eltérítésének lehetősége nem ezt az érzetet erősíti, ezért az a határozott kérésünk, hogy ezeket a nem is túl sok költségvetési spórolást hozó és kicsit talán értelmetlen elemeket nyesegessék vissza, az egész koncepciót konkretizálják úgy, hogy egy ellenzéki képviselő is meg tudja szavazni. Addig ugyanis egy jóindulatú igent nem lehet olyan lelkiismerettel rátenni erre a csomagra, ami után az egyszeri ellenzéki képviselő nyugodtan alhatna. Köszönöm a lehetőséget. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy rendes felszólalásra jelentkezike még valaki. (Nincs ilyen jelzés.) Nem. Akkor lezárjuk a blokkot, és Varju László képviselő úr kért szót kettő percre. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy gondolatkörre szeretnék még ráerősíteni, és ez pedig az, amit mindannyian tudunk, hogy Magyarországon gazdasági válság van. Ebben a helyzetben az adóhatóság ehhez való kapcsolódása, figyelme, mondhatnám: nagyon erős hatósági fellépése, avagy ennek szolgáltatói megközelítése, vagy önmagában a hivatal szolgáltatásainak erősítése, azt gondolom, nem mindegy, hogy ez hogyan történik.Különösen akkor, hogyha egy olyan helyzetben van az ország, hogy önök arra kényszerülnek a hatóságon, mármint az adóhatóságon keresztül, hogy a világ legmagasabb általános forgalmi adójának rendszerét látva, vezetve vagy azt használva üldözzék azokat, akik egyébként, mondhatnám azt, hogy egyre nehezebb helyzetbe kerülő vállalkozások, hogy ne csaljanak adót.

Éppen ezért azt gondolom, hogy arra fel kell hívni a figyelmet, hogy ha már kialakítják azt a rendszert, hogy lényegében minden vállalkozás teljesen átláthatóvá válik, hiszen az elektronikus számlázás rendszerének bevezetése, sőt a könyvelésnek a biztosítása kapcsán, ahogy haladnak ebben előre, egyre inkább ezek a szolgáltatások jelennek meg. De szeretném még egyszer felhívni a figyelmet arra, hogy Magyarországon akkor, amikor ilyen gazdasági válság tombol, és igazából a vállalkozások nem kapnak segítséget az államtól, a költségvetéstől, és az embereket el kell bocsátaniuk, ezért ők rendkívül nehéz helyzetben vannak, és ezt azoknál az ellenőrzéseknél figyelembe kell venni, amelyeket önök végeznek. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ismételten kérdem képviselőtársaimat, kíváne még valaki a vitában felszólalni. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Az együttes általános vitát lezárom.Megkérdezem Izer Norbert államtitkár urat, kíváne élni a válaszadás lehetőségével. (Jelzésre:) Igen. 30 perc az időkerete, államtitkár úr. Parancsoljon!

(14.40)

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon sok pozitív, értékes gondolatot hallottunk a vitában, ezért is szeretnék reagálni. Adóterületen jellemzőbb a negatív kritika az ellenzék padsoraiból, most végre egy olyan vitán vagyunk túl, amin legalább a fele pozitív volt az észrevételeknek. Ezeket szeretném is megköszönni, és reagálni azokra, amelyek szerintem félreértésen alapulnak, vagy esetleg negatív kritika. Ezeket szeretném egy kicsit kibontani.Kezdjük akkor Potocskáné észrevételeivel! Azt gondolom, itt is az egyik leghangsúlyosabb elem nem pont a NAV-törvénnyel és a jogállási törvénnyel volt kapcsolatos, hanem a fenntartható gazdaságfehérítésért felelős bizottsággal és ennek farvizén a kata szabályrendszerével. Nagyon fontos látni, hogy ha ez a bizottság megalakul, akkor ez egy elemző, értékelő, javaslattevő bizottság lesz, tehát nyilván nem lesz hatásköre ellenőrzéseket lefolytatni, és nem fogja tudni a NAV feladatait átvenni, ellenben javaslatokat tehet arra, hogy az adóhatóság milyen területeken vizsgálódjon, milyen fókuszterületeket vegyen előtérbe. Ez a bizottság egyébként ezeket a javaslatokat meg is fogja tenni, és ez a fő célja, hogy azonosítsa azokat a területeket, ahol a gazdaságfehérítésnek további tere van. Azt gondolom, hogy ahogy elhangzottak azok a javaslatok a munkabér kifehérítése, így a feketefoglalkoztatás, az áfa kapcsán, tehát amiket most hallottunk javaslatokat, ezeket a bizottság nyilván fel fogja majd tudni venni a napirendjére, és ezeket fogja tudni elemezni, és adott esetben javaslatokat tud ennek kapcsán megtenni. Ezúton is köszönöm ezeket a felvetéseket.

Visszatérve a kata kérdésére, szeretném megerősíteni képviselő asszonynak, hogy a kormány nem tervezi a módosítását ennek a szabályrendszernek. Ennek a  majdnem azt mondom  másfél éves egyeztetésnek és szakmával való párbeszédnek az eredménye mondatja velem ezt, tehát nem az az arrogancia, hogy a kormány soha nem hallja meg az adózók vagy az ellenzéki képviselők szavait, hanem egy nagyon részletes elemzés van e mögött. Másfél éve beszélgetünk az adózókkal a kata kapcsán látható visszaélések visszaszorítási lehetőségeiről. Vagy két tucat javaslatot kaptunk a szervezetektől, a szakma képviselőitől, adótanácsadóktól, könyvelőktől, kamaráktól, és mindegyiket végigelemeztük, hogy melyik az a megoldás, amely a visszaéléseket tudja csökkenteni, de cserébe a katásoknak a lehető legkevesebb terhet okozza. Azt kell mondjam, hogy ez a javaslat, amit a kamara tett le az asztalra, és amit a parlament elfogadott tavasszal, egy olyan javaslat, hogy a katásokat közvetlenül semmilyen módon nem érinti, kizárólag a megbízó oldalára rak egy terhet. Nyilván látjuk, hogy az árakba ezt be fogják tudni építeni bizonyos esetben ezek a megbízók. Viszont azt fontos látni, hogy a 400 ezernél több katásból számításaink szerint 340 ezret még így sem, tehát semmilyen módon nem érint a változás, ugyanis ez a 340 ezer katás például a tavalyi évben nem tudott összességében 3 milliónál többről számlát egy partner felé kiállítani. Tehát gyakorlatilag egyedi adatok ilyen szintű elemzése alapján tudjuk azt mondani, hogy 340 ezer katás élete semmilyen módon nem fog változni, sem az adminisztratív terhek, sem az adóterhek nem fognak növekedni. Ezért bánom azt, hogy a sajtóban nagyon sokszor a büntetőadó, meg a katások ellehetetlenítése van napirenden, hiszen nem erről van szó. Pont arról van szó, hogy a katásokat szeretnénk megtartani abban a kedvező pozícióban, amiben most vannak. Azok a katások fognak szembesülni egyébként többletterhekkel a megbízó által vagy a megbízón keresztül, akik abban az úgymond szerencsés helyzetben vannak, hogy mondjuk, félmilliós, egymilliós számlákat tudnak kiállítani egy partner felé/hó. Azt gondolom, azért nagyon sokan örülnénk, vagy nagyon sok katás kisvállalkozó örülne, ha ki tudna állítani egy ilyen magas összegű számlát a partnerei felé. Sajnos a többség nincs ebben a helyzetben. Mi a hangos kisebbség helyett a csendes többség, hogy mondjam, szempontjait is figyelembe vettük. Az volt a célunk, hogy a katások túlnyomó többsége se adminisztratív, se adóteher-növekedéssel ne találkozzon. Azt gondolom, ez a módosítás, amely tavasszal el lett fogadva, ezt a célt abszolút szolgálja.

Egyetértünk egyébként azzal, hogy továbbra is figyelni kell a feketefoglalkoztatás alternatívájaként használt azon elveket vagy azokat a technikákat, ahogy ezt használják. Ezeket a NAV továbbra is vizsgálni fogja, ahogy eddig is tette. Azt gondolom, hogy ebben az irányban nem lesz változtatás. Tehát ez a 40 százalékos adó, ami bevezetésre került, ez nem egy mentesség a feketefoglalkoztatás alól. Emellett a NAV ugyanúgy fogja vizsgálni egyébként a foglalkoztatás alternatívájaként használt katahasználatot, és azt büntetni fogja. Ez egy olyan adó, ami fair módon, azt gondoljuk, kiegyenlíti ennek a szűk katás és megbízói körnek az adóterheit ahhoz képest, mint ahogy a kis katások most az adóterheket viselik. Azt gondolom, ez egy fair, kiegyenlítő adó, nem pedig büntetőadó. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a 40 százalékos adómérték a katában a bevezetése óta létezik, tehát ez nem egy olyan büntetőadó, amit most kitalált a kormány. Ez egy olyan adó, ami jelenleg is létezik a kata rendszerében. Azokat a számlákat terheli most a 40 százalékos adó jelenleg, amelyek a 12 millió forintos sáv felett vannak. Egy elegáns, óvatos kivezetési mechanizmus. Az új rendszerben, amely jövő januártól lép életbe, ez a 40 százalékos kifizetőt terhelő adó szintén egy óvatos, elegáns közelítő mechanizmust fog megvalósítani, tehát semmi esetre sem büntetőadó. Azt kérem, ne is az hangozzon el a sajtóban az önök oldaláról sem, hogy a katásokat ezzel el akarjuk lehetetleníteni. Ez a legjobb módja annak, hogy a katások versenyképességét meg tudjuk tartani. Azt gondolom, ez a fő cél, hogy a katásokat továbbra is tudjuk támogatni.

Igenis több százezer katás terhe fog növekedni, ahogy elhangzott képviselő asszony beszédében  nem fog növekedni több százezer katás terhe. A megbízók terhe fog növekedni, és 340 ezer katásnak egy forinttal sem fog emelkedni a terhe, feltéve, ha pont olyan tevékenységet végez és olyan összegben, mint idén. Tehát azt látni, hogy a túlnyomó többség, a katások háromnegyede semmilyen negatív következménnyel nem fog szembesülni.

Varju képviselő úr felvetéseire reagálva, nagyon megörültem, amikor elkezdte a felszólalását, képviselő úr. Számtalan olyan pont volt, amivel maximálisan egyetértünk. Elhangzott, hogy a NAV óriási felelősséget visz a vállán, hogy a bevételek több mint 90 százalékát ő hozza. Itt csak annyit pontosítanék, hogy 94 százalékát, és maximálisan egyetértünk, hogy a NAV kollégáin óriási felelősség van. Egyetértve Nacsa képviselő úr köszönetével, én is ezúton is szeretném tolmácsolni köszönetünket a NAV minden egyes munkatársának, hogy ezt az óriási feladatot az elmúlt időszakban nagyon magas színvonalon ellátták.

Egy nagyon komoly gárda  ahogy szintén Varju képviselő úr jelezte  kell hogy foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel, és egy fontos közösség, amely a költségvetés bevételeit teljesíti. Az állományi létszám körülbelül 18 ezer fő, tehát az évek alatt a korábbi 21 ezer főről már 18 ezer környékére csökkent ez a létszám. Azt kell látni, hogy meglátásunk szerint egy nagyon jó törvényi lehetőség van most előttünk ahhoz, hogy a NAV a következőkben még inkább egy népszerű szervezet legyen, és meg tudja tartani ezt a 18 ezer főt.

Felmerült, hogy milyen hatáselemzés volt vagy milyen egyeztetések voltak. Szeretném jelezni képviselő úrnak, hogy a hatáselemzések elkészültek. A szakszervezetekkel nagyon hosszú egyeztetés folyt. A törvény koncepcióját is már megismerték a szakszervezetek és a NAV-on belüli érdekképviseletek. Amikor a törvény szövege véglegesedett, akkor már a végleges szöveg is egyeztetésre került a szakszervezetekkel. A szakszervezeteknek nyilván voltak javító szándékú észrevételei, hogy minél magasabb színvonalú juttatásokat kaphassanak a szervezet tagjai. Ezeknek a jó nagy része beépítésre került. Azt gondolom, a végén egy olyan szöveg született, amely a szakszervezeteknek összességében abszolút elfogadható volt. Azt gondolom, a szakszervezetek, ezáltal a NAV szervezete minden bizonnyal, a NAV vezetősége pedig teljesen egyértelműen deklaráltan, teljes mellszélességgel az új NAV-törvény végrehajtása mellett áll, és a szervezet felkészült ennek a végrehajtására.

Szintén elhangzott Varju képviselő úrtól, hogy nem lesz egységes jogállás. Szeretném jelezni, hogy egységes lesz a jogállás. A jogálláson belül lesznek egyébként eltérő munkakörök, de a jogállás egységes. Pont ezzel szeretnénk egyébként a NAV-integrációt, amely tíz éve elkezdődött  a régi APEH- és VPOP-integráció , egységesíteni, hogy innentől gyakorlatilag NAV-os jogviszony lesz, és ezen belül nyilván lesznek civil munkakört betöltő munkavállalók és lesznek pénzügyőrök, de azt gondolom, a jogállás egységessége meg fogja teremteni ezt az egységes kezelést.

Szintén többször elhangzott, hogy a nyelvpótlék megszüntetése milyen barbár megoldás volt. Azt gondolom, hogy ha megnézzük a törvény szövegét, akkor látni kell, hogy a nyelvpótlék nem megszüntetésre, hanem beépítésre került. A törvény garanciát ad ennek a pótléknak a beépítésére, tehát nem egy ígéret, nem egy ígérvény, hogy majd esetleg kompenzáljuk. Ennek az összege bele lesz számítva a jövedelembe.

Szintén felmerült, hogy mi lesz azokkal, akik rosszul járnak. Szintén a törvény elolvasása után látni fogják a képviselő urak, hogy egy olyan mechanizmus van lefektetve a törvényben, hogy nem járhat senki rosszul, tehát a jövedelme senkinek nem fog csökkenni.

(14.50)

Erre számos garancia van a rendszerben, és egyébként egy olyan mechanizmus is beépítésre került, amit ön is említett, hogy azokban az extrém esetekben, ahol esetleg a bértáblába valaki nem fér bele abból kifolyólag, hogy mondjuk, túl magas volt a jövedelme eddig, ott pedig egy korrekciós mechanizmus benne van a jogszabályban. Tehát el tudjuk érni, hogy senkinek ne csökkenjen a jövedelme, és emellett egyébként egy átlagosan 10 százalékos bérfejlesztést is jelent ez a mostani jogszabály-módosítás. Tehát azt gondolom, hogy a NAV az állományát eddig is képes volt megtartani a NAV jelenlegi szabályrendszerével, de az új szabályrendszer keretében még versenyképesebb fizetéseket tud adni a NAV. Így lehetőség lesz arra, amit önök is többször jeleztek, hogy olyan fizetéseket tudjunk adni a NAV dolgozóinak, amely egyébként a piaci versenyben is megállja a helyét.

Varga képviselő úr is felvetette, hogy esetleg csökkenhet az illetménye. Szintén szeretném jelezni, hogy nem csökkenhet. Felmerült az is, hogy ez a 30 százalékos lefelé való eltérítés milyen negatív következményeket hordozhat magában. Nagyon fontos, és ez a későbbi megszólalásokban látszódott, hogy ez egy plusz-mínusz 30 százalék, tehát felfelé és lefelé is el lehet téríteni. Nyilvánvalóan ezt egy teljesítményértékelés fogja megelőzni. Itt is szeretném a képviselő urakat biztosítani, hogy a NAV-nál jelenleg is van teljesítményértékelés, és ezt a teljesítményértékelést fogjuk egy magasabb szintre emelni a jövőben. Azt gondolom, a garancia megvan rá, hogy a NAV szervezete vagy a személyi állománya képes a teljesítményértékelést objektív módon levezényelni és megvalósítani. Tehát azt gondolom, e tekintetben nincs kockázat abban, hogy mérhetetlen nagy számú indokolatlan vagy szubjektív értékelésen alapuló fizetéscsökkenés valósulhasson meg.

Viszont azt is jeleztem az expozéban, hogy a NAV át szeretne állni, illetve a NAV-törvénnyel át szeretnénk állni egy eddigi nagyon egyértelmű, csak az idő múlásán alapuló életpályáról egy modernebb, a teljesítményt jobban elfogadó vagy toleráló jogviszonyrendszerre. Azt gondolom, hogy ez a mostani 30 százalékos eltérítés pont ezt fogja tudni megteremteni, hogy bár megmarad az időalapú előrehaladás, megmarad az időpótlék, de a teljesítmény alapján lehet korrigálni a bérezést. Azt gondolom, hogy a NAV-nál jelenleg meglévő személyi állomány garancia arra, hogy ezt objektív, külső szem által is ellenőrizhető módon fogják tudni megtenni. Én nem tartok attól, hogy ettől tömegesen esetleg fizetéscsökkenés valósulna meg. Azt gondolom, a NAV is nyilván abban érdekelt, hogy a lehető legjobb munkatársakat tudja a keretei között.

Csárdi képviselő úr kérdései között elhangzott, hogy csökkenő létszám mellett  és ez felmerült több kérdés esetén is , hogy tud majd a NAV megfelelni a kihívásoknak. Elmentek sokan nyugdíjba, a fizetésük nem versenyképes és a nyelvpótlék elvétele, ezek merültek fel a felvetésekben. Hadd jelezzem azt, hogy a NAV-nál eddig körülbelül 21 ezer főről 11 ezer főre csökkent a létszám, viszont emellett párhuzamosan egy nagyon komoly hatékonyságnövelési program is indult. Tehát itt fejlesztések vannak a háttérben, a képviselő urak is említették az online digitális megoldások használatát, ahol valós idejű adatokat gyűjt most már az adóhatóság, és míg egy ellenőrzés korábban úgy nézett ki, hogy esetleg az adóhatóság kifáradt valahova, elkérte, mondjuk, az elmúlt három év számláit, főkönyveit papíralapon, belenézegettek viszonylag időigényes módszerekkel, addig most már ez gyakorlatilag gépi interfészes lekérdezéssel, asztal mögött, tehát desk audit formában, gépi segítséggel meg tud valósulni. Tehát az ellenőrzésre való kiválasztás, kockázatelemzés nagy része már most is ilyen segítséggel történik. Tehát ez a hatékonyságnövelés tudta elérni azt, hogy csökkenő létszámmal egyre magasabb színvonalon lássa el az adóhatóság a munkáját.

Látva azt, hogy milyen sok feladatot kapott az adóhatóság az elmúlt időszakban, ezt nem veszélyként, hanem inkább az eddigi munka  hogy mondjam  pozitív elfogadásaként értékelem. Tehát azt látom, hogy az adóhatóság képes magas színvonalon ellátni azokat a feladatokat, amelyeket rá bíznak, és ennek lett a következménye az, hogy egyébként most már Magyarországnak gyakorlatilag generális végrehajtó szerve lett az adóhatóság, akik sokkal hatékonyabban és sokkal modernebb eszközökkel tudják a végrehajtásokat megvalósítani. Egyben tudják egyébként azt a támogató, szolgáltató szemléletet is érvényesíteni, ami a NAV-ra egyébként jellemző.

Itt visszautalnék Varju képviselő úrra, hogy igen, nagyon fontos az, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben a NAV ne a furkósbotot, hanem esetleg a segítő kezet is tudja nyújtani. A NAV-nál az elmúlt időszakban megvalósuló intézkedések, azt gondolom, egyértelműen ezt támasztják alá, hogy a NAV most már partner az adózásban, és ha kell, vasszigorral, de az adókövető többségnek viszont támogató kezet nyújtva próbál meg az adózásban segíteni, és az önkéntes jogkövetést próbáljuk meg támogatni felszólító levelekkel, önrevízióra való felhívással. Azt gondolom, nagyon előremutató változásokon van túl az adóhatóság.

Szintén Csárdi képviselő úr felvetette, hogy a gazdaságfehéredési bizottság milyen témákkal foglalkozzon. A bérek kifehérítését említette. Ismételten csak azt tudom mondani, hogy köszönjük ezeket a javaslatokat. Azt gondolom, én személyesen is fogom tudni javasolni a majd felálló bizottságnak, hogy ezeket a témákat vegye napirendre, hiszen egyébként egyetértünk abban, hogy ezek kifejezetten fontos témák.

A gazdaságfehéredésben vannak még bőven tartalékok. Itt hadd utaljak arra a számra, amit Z. Kárpát képviselő úr is jelzett, hogy azzal szoktunk jönni, hogy a 21 százalékos áfarés 7 százalékra csökkent. Ez nem egy kormány által számított módszertan, ez az Európai Bizottság módszertana, tehát egy bizottsági módszertan jelzi azt, hogy a magyar áfarés uniós szinten, majdnem azt mondom, hogy példaértékű, tehát jobbak vagyunk, mint a németek, dánok. Azt gondolom, hogy ezen a területen nagyon sokat tettünk, és ehhez hasonló eredményeket kell elérnünk a munkaviszony terén is, a zsebbe fizetés, feketefoglalkoztatás terén is. Azt gondolom, hogy a bizottság ezeket fogja napirendjére tűzni.

Végezetül Z. Kárpát képviselő úr felvetette azt, hogy folyamatosan szűkítjük a lehetőséget, szintén picit visszacsatolva a katára. Itt hadd emlékeztessek arra, hogy a kata bevezetése óta megemelésre került az értékhatár. Korábban 6 millió forint volt, ami 12 millió forintra emelkedett. Az alanyi áfamentességi értékhatár pedig, ami egyébként nagyon szoros összefüggésben a katával, 8, majd 12 millió forintra emelkedett. Tehát az értékhatár folyamatosan nő, a katába való belépési lehetőségek egyre tágulnak. Most láttuk, utaltam rá, az elmúlt másfél éves elemzések alapján a katába belépők már több mint egyharmada munkaviszonyból érkezett. Tehát most már olyan nagy az elszívó hatása a katának, úgy látjuk, ami már nem a katát cél szerint használóknak a tömegét növeli, hanem azoknak a tömegét, akik munkaviszonyból jönnek át. Ezért kellett, azt gondolom, egy olyan lépést megtenni, ami a kata versenyképességét megtartja, és azokra fókuszál, akik tipikusan egy-két, tehát nagyon kevés helyre számláznak. Azt gondolom, hogy a fodrászt, műkörmöst, taxist, tehát azokat, akikre a kata anno ki volt találva, hogy magánszemélyeknek értékesítenek, ez az intézkedés semmilyen módon nem bántja. Azt gondolom, ez a legfontosabb feladatunk, hogy ez így is tudjon maradni.

Még egy pontra reagálnék Z. Kárpát képviselő úr felszólalásából, a nyugdíjproblémára. Valóban mi is nagyon sokszor hangsúlyoztuk, hogy a kata versenyképes szintje egyben azt is jelenti, hogy a nyugdíj szempontjából nem tud olyan nagyvonalú lenni, mint egyébként más rendszerek. Pont ezért van a katában egy 75 ezres választható opció, amely egy jóval nagyvonalúbb ellátási alapot garantál és generál. Ebben az volt az érdekes, hogy a 75 ezres választás népszerűsége nem érte el azt a szintet, amit még mi is a szabály bevezetésekor terveztünk, és pont ezért a NAV egy levélkampányban megkereste azokat, akik ebben a körben érintettek voltak. Több tízezer levelet küldtünk ki a katásoknak és egy kampány keretében megpróbáltuk őket buzdítani arra, hogy lássák az előnyeit ennek a 75 ezer forintos többletfizetésnek, és ebből lássák azt, hogy mennyivel magasabb ellátási jogosultságot szereznek. Ennek a kampánynak pozitív eredménye volt, tehát többen használták a 75 ezres katát, viszont még mindig elmarad attól, ami egyébként vélhetően az ideális lenne. Tehát abban kérem a parlament segítségét, az ellenzéki képviselőkét is, hogy ebben például segíthetünk a katásoknak, hogy a 75 ezer forintos kata előnyeit akár együttesen fel lehet tárni. Azt gondolom, ebben van még mozgástér, a NAV a jövőben is fog ebben segíteni, hogy mutassuk ennek az előnyeit.

Még egyszer nagyon szépen köszönöm a hozzászólásokat. Ahogy említettem is, a többségében, azt gondolom, támogató hozzászólások voltak. A NAV-nál a részletszabályok folyamatban vannak, tehát a rendeleti szintű szabályok hamarosan elkészülnek. Azt gondolom, képviselő urak látni fogják ebből, hogy nagyon előremutató és a kockázatokat, amelyek ma felmerültek, megmagyarázó, illetve azokra választ adó szabályok születnek. Bízom benne, hogy a részletes vita végére támogatni tudják ezt a javaslatot. Ebben bízom, és kérem a kormánypárti, illetve az ellenzéki képviselők támogatását is. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   67-77   77-96   97-98      Ülésnap adatai