Felszólalás adatai

Felszólalások:   175-182   183-186   187-192      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ezzel az azonnali kérdések megtárgyalása a mai napra véget ért. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az LMP képviselőcsoportjának kezdeményezésére a Házbizottság soron kívüli ülésére a mai ülésnap végén kerül sor az Országház főemelet 21. termében.

Most, 16 óra 59 perckor áttérünk a szóbeli kérdések napirendjére.

Tisztelt Országgyűlés! Staudt Gábor képviselő úr, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni az igazságügyi miniszternek: „Mi lesz a bírósági rendszerrel?” címmel. Képviselő úr, parancsoljon!

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz-KDNP-kétharmadnak köszönhetően szinte bizonyos, hogy felállításra kerülnek a közigazgatási bíróságok Magyarországon. Jelenleg annyit tudhatunk, hogy beemelik a keretrendelkezéseket az Alaptörvénybe, és kimondásra kerül, hogy fel fog állni egy közigazgatási felsőbíróság, amely a Kúriával fog osztozkodni a legfőbb bírósági feladatokon.Az időzítésnek bizonyosan nem tesz jót, hogy fideszes vezetők nagyon kemény kritikát fogalmaztak meg nem olyan régen a Kúria irányában, többek között elhangzott az is, hogy a Kúria elvett a Fidesztől egy parlamenti mandátumot. Érdekes, hogy ilyenkor nem hangzanak el azokat az érvek, amelyeket Trócsányi miniszter úr az Országos Bírósági Hivatal és Handó Tünde nemegyszer kifogásolható ténykedése kapcsán szokott hangoztatni, nevezetesen, hogy a kormánynak nem szabad beleszólni a bíróságok működésébe.

De tegyük félre a tényeket és induljunk ki abból, hogy önök valóban a történelmi hagyományokkal rendelkező közigazgatási bíróságok rendszerét szeretnék visszahozni. Ebben az esetben is nyitva marad jó pár kérdés arra vonatkozóan, hogy az alaptörvényi keretrendszeren túl hogyan is szeretnék megvalósítani a közigazgatási bíróságok működését. A jövő közigazgatási bírái egy független bíróhoz vagy egy közhivatalnokhoz állnak majd státuszban közelebb? Hogyan alakul majd pontosan a bírák kinevezése? Valóban olyan nagy versenyelőnyt jelent majd a közigazgatásban eltöltött múlt, ami mindenki mást szinte esélytelenné tesz a pozíció betöltésére? Az OBH rendszere alá tervezik-e beintegrálni a közigazgatási bíróságokat, vagy ha nem, akkor pontosan ki fog dönteni arról, hogy például kiből lehet majd közigazgatási bírósági vezető? Egyáltalán, egyszemélyi vagy testületi igazgatásban gondolkoznak-e?

Tisztelt Államtitkár Úr! A fenti kérdésekre várnám érdemi válaszait, hogy tisztábban láthassunk a közigazgatási bíróságok jövőjével kapcsolatosan. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Völner Pál államtitkár úr, két percben!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Ház! A kérdéshalmaz, amit kaptam, lényegesen meghaladja annak a kereteit, hogy két percben érdemi választ tudjunk rá adni. Ugyanakkor az is látható, hogy a jelenlegi alaptörvény-módosításban szerepel a közigazgatási felsőbíróság lehetőségének a megteremtése, ami egyébként 1949-ig élő része volt a magyar jogrendszernek. Tehát ilyen értelemben az igazságszolgáltatási rendszer tulajdonképpen egy régi eleme kerülne vissza a szabályozással.Ami a bírósági igazgatási rendszert illeti, tehát a kérdéskörnek azt a részét: 1990 óta most már a harmadik modellnél tartunk. Gyakorlatilag miniszter úr létrehozott egy munkabizottságot, amely ennek a kérdéskörnek a tudományos, szakmai feldolgozásával foglalkozik, hogy melyik modellnek mi az előnye, mi a hátránya, ugyanakkor foglalkoznak a közigazgatási felsőbíróság megteremtésével - tudjuk, elfogadtuk a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, hogyan nézzen ki ennek a szervezete -, és gyakorlatilag ettől a munkabizottságtól várjuk azokat a javaslatokat, amelyek egyrészt a közigazgatási bírósági szervezettel kapcsolatosak.

Nyilván összehasonlító jogelemzés kell, milyen a szomszédos országokban, az Unión belül ezeknek a működése, kialakítása. Ugyanakkor a bírósági önigazgatási modell pedig 1990 óta mindig élt Magyarországon, attól függetlenül, hogy igazgatási kérdésekben mely szervezet látta el, OBH vagy éppen az OIT, vagy éppen a minisztérium ezeket a feladatokat. Úgyhogy a kérdésnek erre a részére nem tudok konkrétan válaszolni, előre is elnézést kérek, tehát előtte vagyunk a dolognak.

Ami a bírák kiválasztását illeti: természetesen a jövőben is mindig a bírósági önigazgatási szervezet teszi meg azokat a szakmai felterjesztéseket - függetlenül attól, hogy ki az, aki az igazgatást végzi -, akik közül ki lehet majd választani. Úgyhogy ilyen értelemben nem kell aggódni a bírói függetlenségen és a szakmaiságon.

Ami a közigazgatásból jövők szerepét illeti: a szomszédos Ausztriában például a bírók egyharmadát közülük kell kiválasztani. Tehát nem idegen ez a gyakorlat sem, de ilyen kitételt nem tartalmaz a jelenlegi szabályozás. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   175-182   183-186   187-192      Ülésnap adatai