Felszólalás adatai

Felszólalások:   155-198   199-214   215-228      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőségünk.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A Bánki Erik fideszes képviselő úr által benyújtott előterjesztés T/5243. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Bánki Erik képviselő úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben.

BÁNKI ERIK (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A sporttörvény mostani módosítása a nemzetközi sportszövetségek Magyarországra, illetve azon belül jó eséllyel Budapestre történő telepítését, ideköltözését, itteni alapítását vagy ide való átjelentését hivatott elősegíteni.A törvénymódosítás olyan rendelkezéseket vezet be ennek kapcsán, amelyekkel a nemzetközi sportszövetségek a sporttörvény szerinti sportszövetségek egyik nevesített típusaként azok körébe tartoznak majd. Meghatározásra kerül a nemzetközi sportszövetség fogalma, valamint a nemzetközi sportszövetségi státusz megszerzéséhez szükséges feltételrendszer is. A módosítás többek között meghatározza a nemzetközi sportszövetségek magyarországi nyilvántartásba vételéhez szükséges eljárásjogi keretszabályokat és a nemzetközi sportszövetségek jogvitáiban alkalmazandó választottbírósági eljárással kapcsolatos rendelkezéseket is. A módosítás kiterjed a nemzetközi sportszövetségek létesítő okirataira vonatkozó rendelkezésekre is természetesen.

A sporttörvény új 30/A. §-a meghatározza a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportáganként szerveződő nemzetközi sportszövetség fogalmát, amely nemzetközi szinten a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, valamint a nemzetközi sportszövetségeket tömörítő egyéb nemzetközi szervezetek mellett a legjelentősebb sportszövetség. A nemzetközi sportszövetség sportágában nemzetközi szinten szabályzatok kiadásával szabályozza a sportágát és biztosítja annak működését, szervezi sportága nemzetközi versenyeit, képviseli sportágát a nemzetközi sportdiplomáciai kapcsolatokban. Emellett nemzetközi szinten szakmai szempontból folyamatosan figyelemmel kíséri és elősegíti sportága és a sportolók szakmai fejlődését.

A nemzetközi sportszövetség a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által történő elismerése, széles körű tagsága és az ebből eredő sportolói, sportszakemberi és kiemelkedő társadalmi bázisa, továbbá a nemzetközi sportdiplomáciai kapcsolatokban játszott fontos szerepe okán olyan erőforrásokkal és társadalmi támogatottsággal rendelkezik, hogy az automatikusan közhasznú szervezetté történő minősítése indokolt.

Nemzetközi sportszövetséget az egyes nemzeteknek az adott sportágban tevékenykedő szövetségei hozhatnak létre. A nemzetközi sportszövetség döntése alapján tagjai lehetnek az egyes kontinentális sportági szövetségek is. A nemzetközi sportszövetségek sajátos helyzetéből, illetve a magyarországi jelenlétük biztosításához fűződő állami érdekből fakadóan indokolt, hogy nyilvántartásukra egyedi és különös szabályok vonatkozzanak. A nemzetközi sportszövetség sajátos helyzetére tekintettel széles körű szabadságot élvez létesítő okirata tartalmának kialakításában, az főszabály szerint csak olyan rendelkezést nem tartalmazhat, amely a közrendbe ütközik, vagy amelynek alkalmazása nyilvánvalóan és súlyosan sértené a magyar jogrendszer alapvető értékeit és alkotmányos elveit. Ennek megítélése természetesen bíróság feladata.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Felmerül a kérdés, hogy miért is fontos Magyarország, illetve Budapest számára az, hogy ezzel a mostani jogszabály-módosítással egy olyan keretrendszert teremtsünk, amely lehetőséget ad arra, hogy a meglévő nemzetközi sportszervezetek új székhelyüknek Budapestet válasszák vagy a létrejövő új nemzetközi sportszervezetek székhelye alapvetően Budapest legyen.

(20.20)

Öt fontos pontban szedtem össze azokat a szempontokat, amelyek mindenképpen azt támasztják alá, hogy ez Magyarország és Budapest számára egy előremutató és fontos intézkedés.

Az első: Budapest és Magyarország nemzetközi presztízse jelentősen nő. Ahogy azt a jogszabály általános indoklása, illetve részletes indoklása is tartalmazza, ezeknek a nemzetközi sportszervezeteknek olyan kiterjedt kapcsolatrendszerük van  részben tagságuk okán, részben pedig azoknak a sportolóknak az okán, akiket ezek a nemzetközi sportszervezetek tömörítenek , amelyeknek nemzetközi szinten való szereplése, illetve értelemszerűen a sportszövetség székhelyéhez való kötődésük Budapestnek és Magyarországnak jelentős nemzetközi presztízsnövekedést tud hozni.

Azok a nemzetközi sportesemények és azok a konferenciák, amelyeket egy-egy ilyen nemzetközi sportszövetség szervez, konkrét bevételeket jelentenek egyrészről Budapest és Magyarország számára, másrészről pedig nagyon jelentős nemzetközi marketingtevékenységet folytatnak. Olyan megjelenést produkálnak Magyarország és Budapest számára, amely jelentős költségekbe telne, ha ezeket reklámmal, hirdetéssel vagy bármilyen más módon próbálnák meg elérni. Arról nem beszélve, hogy sokkal eredményesebb és sokkal hasznosabb minden ilyen típusú megjelenés, mint egy bármilyen fizetett reklám.

Harmadrészt azoknak a rendezvényeknek a kapcsán, amelyek ezekhez a nemzetközi sportszervezetekhez kötődnek, tovább folytatódna vagy tovább emelkedhetne a sport magyarországi társadalmi támogatottsága. Ez nemcsak azt jelentené, hogy még több gyermek kezdene sportolni az adott sportágakban, mint ami egyébként minden jelentős nemzetközi sportesemény után regisztráltan meg is történik Magyarországon, hanem a családok és a szülők által is a szabadidősport terén is jelentős fellendülést hoz egy-egy ilyen nemzetközi esemény, egy-egy ilyen világbajnokság vagy Európa-bajnokság, amelyet Magyarországon vagy éppen Budapesten rendeznek.

A negyedik fontos elem: a Budapest 2030 kiemelt nemzetközi sportesemény-stratégia megvalósítását jelentős mértékben segítené, ha nemzetközi sportszövetségek jönnének Magyarországra, Budapestre. A sport fejlesztésén keresztül pedig olyan kulcsterületeken segítenék a magyar társadalom fejlődését, amelyre a sportrendezvények és sportesemények hatása kiemelkedő jelentőséggel bír. Ezek közül néhányat felsorolnék önöknek.

Egyrészről a sportsikerek és a hozzáférhetőbb sportolási lehetőség következtében a társadalom jóval egészségesebben fog élni. Az Egyesült Államokban már a 2000-es évek közepén kimutatták kutatások eredményeként, hogy minden egyes dollár, amelyet a szabadidősportra, utánpótlássportra vagy éppen versenysportra fordítanak, 3 dollárnyi megtérülést jelent az amerikai költségvetés számára, hiszen azok az emberek, akik rendszeresen, legalább hetente kétszer 45 perc időkeretben sportolnak, jóval kevesebbszer betegednek meg, jóval magasabb teljesítményre képesek a munkahelyükön, és jóval kevesebbszer hiányoznak a munkahelyükről.

Ugyanilyen fontos pont: a jelentős nemzetközi sportesemények, valamint kulturális, illetve szórakoztató rendezvények, kiállítások, valamint konferenciák hatására a külföldi turisták száma és a hazánkban eltöltött ideje is jelentősen megemelkedik. Ez tökéletesen összevág azzal a nemzeti turizmusstratégiával, aminek az a lényege, hogy ne csak minél több vendéget fogadhasson Magyarország, illetve Budapest, hanem a vendégek lehetőleg minél magasabb költési hajlandósággal rendelkezzenek, és minél több időt töltsenek Magyarországon.

A sportesemények, a sportrendezvények kimutathatóan olyan közönséget vonzanak, ahol a költési hajlandóság az átlagnál magasabb, a tartózkodási idő pedig az átlagnál hosszabb. Tehát ilyen értelemben tökéletesen egybevág a turizmusstratégiával. A sport-, valamint egyéb rendezvények, illetve ezeken keresztül az országimázs erősödése növeli a kereskedelmi, valamint a szállás- és vendéglátóhelyek forgalmát. Ezen a ponton tehát szintén a turizmusstratégiát támogatja és a magyar költségvetés bevételeit növeli.

A multifunkcionális csarnokok vagy nyitott sportlétesítmények okostechnológiákkal való fejlesztése új megoldásokhoz, kutatási lehetőségekhez vezethet. A magyar Testnevelési Egyetem fejlesztése, illetve az a sportkomplexum, ami az egyetemre épül, olyan kutatóműhelyeket is létre fog hozni, amelynek köszönhetően olyan nagy világcégek, mint akár az Adidas vagy a Nike vagy más sportszergyártó cégek Budapestre jöhetnek, és itt, ezekben a szakmai műhelyekben folytathatják azokat a kutatásokat, amelyek eredményét az új sportszerekben láthatják majd, és a közönség ilyen módon tud hozzájutni.

Az egészségesebb társadalom munkában töltött ideje növekedhet, ahogy az amerikai példát mondtam, közvetlenül, valamint közvetetten ható területeken nyíló új pozíciók attraktív külföldiek vagy a külföldön dolgozó magyar munkavállalók számára is. Látható az is, hogy számos olyan sportesemény és rendezvény, amely új munkahelyeket teremt és új lehetőségeket nyit a privát cégek számára, olyan vonzó, hogy sok esetben a külföldön hasonló területen dolgozó magyar munkaerőt haza tudja hozni és hosszú távon Magyarországon tudja tartani.

A létesítmények tervezése, kivitelezése, majd üzemeltetése során közvetlen módon új munkahelyek létesülnek. Közvetett módon a létesítmény köré épülő infrastruktúra  például vendéglátás vagy kereskedelem , valamint a rendezvények megszervezéséhez és lebonyolításához szükséges határozott idejű munkahelyek mind-mind hozzáadnak a város és az ország gazdaságához.

Az új munkahelyek teremtésével  legyen az határozott vagy határozatlan idejű  lehetőség nyílik a családok számára, hogy nagyobb bevételre tegyenek szert. S végül: az egyre több és nívósabb sportkonferencia, kulturális vagy szórakozási rendezvények Magyarországon történő rendezésével a rendező város lakosságában jelentősen megnő a lokálpatriotizmus. Ezek mind-mind olyan fontos elemei a sportrendezvényeknek és sporteseményeknek, és olyan közvetett és közvetlen hatással bírnak, amelyek, azt gondolom, nemcsak Budapest, hanem a magyar gazdaság számára is számottevő eredményeket produkálhatnak.

Végül az utolsó pont: jelentős mértékben növeli a magyar költségvetés bevételeit. Mondok erre egy konkrét számot önöknek, tisztelt hölgyeim és uraim. Történtek olyan vizsgálatok, amelyek több nemzetközi sportszövetség működését modellezve megnézték azt, hogy azokban a városokban, ahol ezek a nemzetközi sportszövetségek működtek, milyen extrabevételt tudnak realizálni. Nos, adók, járulékok, addicionális költések, azok adóbevételeit tekintve egy munkahely éves szinten 13-14 millió forintnyi pluszbevételt jelentene a magyar költségvetés számára. Tehát azt gondolom, hogy ez olyan jelentős tétel, hogy ez is számottevően és érzékelhetően növelné minden egyéb más jótékony és pozitív hatás mellett a magyar költségvetés bevételeit.

És hogy vane reális esélyünk arra, hogy annak ellenére, hogy a közép-európai térségből egyetlenegy városnak sincs ilyen típusú adottsága, egyetlenegy városban sincs ma nemzetközi sportszövetség, és ezek a városok nem is tettek még érdemi lépést annak érdekében, hogy ez megtörténjen, ezen a téren is úttörő Magyarország és Budapest, ezzel a törvényjavaslattal pláne, emellett  nemcsak Budapest kiváló adottságai, nemcsak az olcsóbb munkaerő, az olcsóbb iroda- és lakásbérlés, a jobb közlekedési elérhetőség, repülőn keresztül a nemzetközi megközelítés, nem az a számos világesemény, amelyet már rendezett Budapest, illetve Magyarország, hanem a kedvező rezsiköltségek, a kedvező adózási környezet és a gyönyörű épített környezet, amely mind-mind olyan extra vonzerő Magyarország és Budapest számára, amellyel versenyképesek lehetünk egy-egy nemzetközi szövetség székhelyi címének megszerzésében.

És ne feledkezzünk meg arról, hogy az IOC-ban, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban három taggal is rendelkezik Magyarország, hiszen Schmitt Pál, Aján Tamás és Gyurta Dániel is tagja az IOC-nak, tehát ők közvetlenül is tudnak segíteni abban Magyarországnak, hogy egy-egy ilyen nemzetközi sportszövetség Budapestet válassza székhelyéül.

Végül engedjék meg, hogy egy kutatási eredményt még ismertessek önökkel. Budapest a 2030-as stratégiával azt szeretné elérni, illetve a kormány ezzel a támogatással, hogy Budapest a sport európai fővárosa legyen, és a világ városai között is meghatározó szerephez jusson.

A Sportcal, a világ egyik legrangosabb sportpiaci adatszolgáltatója, 190 nemzetről készít folyamatosan kutatásokat, évente több mint 27 500 rendezvény adatainak feldolgozását végzik 185 sportágban. Nos, az ő rangsorukban a világ 587 városa szerepel a statisztikákban, 81 különböző sportágban; ebben nyári, téli olimpiai sportok vannak mind az IOC, tehát a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágak, de van közöttük nem olimpián szereplő sportág is.

(20.30)

A 2012 és 2025 közötti időszakban vizsgálják a sportesemények és sportrendezvények számát és színvonalát. Tehát nemcsak a jelenlegi rendezvényeket és eseményeket nézik, hanem visszamenőleg 2012-től vezetik.

Négy fő pillér mentén vizsgálják ezeknek az eseményeknek a hatását, helyi, regionális, illetve világszinten: az esemény hatása a gazdaságra, turizmusra; a médiában és szponzorációban rejlő lehetőségek, a nézettség nagysága; a társadalmi hatása az eseményeknek és a fenntarthatósági mutatók; valamint a sportra, az utánpótlásra gyakorolt hatása az adott eseményeknek. Azt gondolom, mind a négy kulcsfontosságú Magyarország és Budapest számára is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ebben a rangsorban Budapest 2014-ben még a 47. helyen szerepelt, 2015-ben már a 12. helyen voltunk, 2016-ban a 7. helyre érkeztünk, és ugyanezt a pozíciót tudtuk 2018-ban is megtartani. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszott az, hogy az elmúlt években olyan kiemelkedő eseményeket tudtunk megrendezni, mint a FINA vizes világbajnokság, vagy mint a judo-világbajnokság vagy -világkupa, és nyilvánvalóan a 2020-ra elnyert labdarúgó-Európa-bajnoki helyszín, és a legújabb nemzetközi sikerünk, a 2023-as atlétikai világbajnokság, amivel gyakorlatilag a világ négy legnagyobb rendezvényéből három rendezésében Budapest, illetve Magyarország szerepet tud vállalni, ami azt gondolom, hogy olyan kiemelkedő teljesítmény, ami alapján nem csoda, hogy a nemzetközi világrangsorban mindösszesen Tokió, London, Rio de Janeiro, Párizs, Doha és Moszkva tudja megelőzni Budapestet. Tehát Európában Budapest már ma is London és Párizs mögött a harmadik legrangosabb helyen van a világ sportrendezvényeit és sporteseményeit szervező városok között.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt gondolom, hogy azon túl, hogy büszkék lehetünk erre a helyezésre, és büszkék lehetünk arra, amit Magyarország, a magyar kormány az elmúlt nyolc évben sportlétesítmények fejlesztésében, utánpótlás-nevelés terén vagy éppen a versenysport támogatásában elért, mindamellett ezt a támogatást tovább kell vinni. Ennek egy nagyon fontos momentuma és lehetősége az, hogy Magyarország ne csak a sporteseményekben, ne csak a sportrendezvényekben, hanem a nemzetközi sportszövetségek székhelyeként egyfajta presztízsben is előre tudjon lépni. Ehhez kérem az önök támogatását, és ehhez kérem azt, hogy ennek a törvénynek az elfogadását támogassák itt a plenáris ülésen. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Bánki Erik képviselő úr. Megkérdezem, hogy a kormány nevében Soltész Miklós kíváne felszólalni. (Jelzésre:) Öné a szó, államtitkár úr.

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr az előterjesztők nevében! Köszönöm szépen az előterjesztést. Én az utolsó gondolatmenetéhez szeretnék először kapcsolódni, hogy Budapest, illetve az ország életében mit jelentenek ezek a nagy sportesemények. Ha valaki visszaemlékszik a 2010-es (Moraj az ellenzéki pártok soraiban.) vizes világbajnokságra, úszó- és vízilabda-világbajnokságra, akkor láthatta azt, hogy milyen mértékben mozdult meg az ország, egyrészt a sikeres sportolóink érdekében, milyen mértékben mutatta be a magyar mérnöki, illetve kivitelezői ipar azt, hogy néhány hónap alatt fantasztikus nagyberuházásokat meg tud valósítani. S amit harmadikként mindenképpen kiemelnék, az a fiatalok és a fiatalok révén az önkéntesség erősítése. Hatalmas élmény volt szerintem mindazoknak, akik ott voltak a sportuszodában az önkéntesek köszöntésénél, átélhették, hogy nekik mekkora nagy erőt adott az a hatalmas nagy taps és ováció, amit kaptak. Szerintem ezek mindenképp kihatnak mind egy város életére, mind pedig egy nemzet életére. Nem véletlen, hogy a kormány részéről az elmúlt most már kilenc évben igenis sportlétesítmények fejlesztése, különböző sportágak nagy versenyeinek a támogatása valósult meg, és ez a harmadik lépés lenne, hogy nemzetközi sportegyesületek jöjjenek Magyarországra. Én ezen belül kiemelném azt a gondolatot az előterjesztők részéről, hogy mindenképp olyan sportterületekről van szó, amelyek a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai, tehát mindenképp fontos az, hogy vagy már megalakult tagszervezetről, vagy a jövőben megalakítandó, de mindenképp a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak a szárnyai alatt lévő tagszervezetekről beszélünk.

Én mindenképpen támogatom szermély szerint is, de természetesen a kormány a legfontosabb ebben az ügyben, és kérem a képviselők támogatását is, hogy az, amit Magyarország elindított a sport területén, ami megvalósult sportlétesítmények, megvalósult sportrendezvények megrendezésében, illetve korábbiak építésében, most pedig a sportdiplomáciai területen való óriási nagy változást, illetve lehetőséget biztosítsuk ez által a törvény által. Köszönöm szépen az előterjesztők munkáját. Természetesen támogatjuk mindezt. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Soltész államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Kállai Mária képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. KÁLLAI MÁRIA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt remélem, hogy valóban egy nagyon komoly egyetértést kivívó előterjesztés előtt vagyunk. Örömmel mondhatjuk mindannyian azt, hogy napjainkban a magyar sport aranykorát éli, hiszen Magyarország Kormánya 2010-ben kiemelt ágazattá nyilvánította a sportot, és felismerte annak a jelentőségét, hogy az ország hosszú távú fejlesztése szempontjából, amint képviselőtársamtól hallottuk is, mit jelenthet a sport, és azt is, hogy milyen módon, szinte minden ágazatra hatással van. Éppen ezért a nemzetstratégiai ágazattá való kiemelése a magyar nemzet érdekeit, a jövőjét szolgálja, egy nagyon komoly befektetés össztársadalmi szinten is, erősíti a különböző területek összekapcsolását. Valóban elmondhatjuk azt, hogy kihat az egészségügyre, az oktatásra, a családra, az ifjúság területére, a kultúrára, és kihat természetesen, hallottuk Bánki Erik képviselőtársunktól, a gazdaság élénkítésére is. Természetesen amellett meg kell említeni azt, hogy mint ahogyan minden, a sport maga is állandóan dinamikusan fejlődik, és gyakorlatilag elmondhatjuk azt, hogy ma már üzletággá is vált, felértékelődött az információs társadalomban is. El kell mondani azt, hogy a rendszerváltás óta egyetlen kormányzat sem tett olyan erős és jelentős előrelépést a hazai sport finanszírozása területén, mint a nemzeti ügyek kormánya. Magyarországnak a sport és a sportpolitika területén egyértelműen meghatározott az a három célja, hogy minél több nagy presztízsű, magas színvonalú nemzetközi versenyt rendezzenek  erre hallhattunk is számos jó példát , ehhez álljon rendelkezésre megfelelő számú, minőségű infrastruktúra, és minél több gyerek sportoljon, lehetőleg napi szinten. Ennek a három célnak az együttese adhatja azt, hogy a nemzedékek életminőségét és a kapcsolt ágazatoknak egy határozott jövőképet rajzol. Ezzel egy határozott jövőképet rajzol a magyar társadalomnak is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Annak érdekében, hogy a fent elmondott három cél megvalósuljon, elkészült Budapest 2030 kiemelt nemzetközi sportesemény-stratégiája, amely, ahogyan már hallottuk, részletesen bemutatja azokat a célokat, amelyeket a közeljövőben és a jövőben megrendezendő nagy presztízsű nemzetközi sporteseményeknek kell elérnie, jelesül azt, hogy milyen komoly hozadékai is lehetnek. Én csak néhányat említek. Budapest Párizs és London mellett egyike lehet Európa három legfontosabb globális sportfővárosának. Azt gondolom, hogy ezen az úton óriási lépéseket tettünk előre. Természetesen erősödnie kell a versenysportnak mind olimpiai, mind paralimpiai számokat illetően, és természetesen az a tőkefelhalmozás, és az a változása a sportnak, ami a sportdiplomáciát illeti, az is egy nagyon komoly lehetőséget tartalmaz. Megint nem győzöm aláhúzni, hogy az életminőségen, az életstíluson túl a nagyon komoly és ezzel komolyan összefüggésben lévő gazdasági szempontok, amelyek adott esetben hozzájárulnak hazánk iránt irányuló befektetői kedvnek. A gazdaság minden ágazatát illetően elmondhatjuk ezt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a sportdiplomáciai tőke növelését és hosszú távú elmélyítését támogatja, amely módosítás elfogadása által a jogszabályba egy új, a hazai sportszövetségi rendszerben ezidáig nem ismert új szervezetet, intézményt vezethetünk be nemzetközi sportszövetség néven. Ebből következően definiálható a kontinentális sportági szövetség. Az újonnan bevezetendő szervezet hazai alapítására vonatkozó részletszabályok természetesen kialakítandók, hiszen az alapítás egyik módja, hogy eredeti alapítással egy teljesen új szervezetet hozunk létre, a másik pedig az, hogy jogutódlással egy már meglévőből hozzuk létre a nemzetközi sportszövetséget hazánkban, megteremtve ezzel a lehetőségét annak, hogy nemzetközi sportszövetség a székhelyét Magyarországra helyezze át.

(20.40)

Nagyon fontos a minőség garanciája is ebben a kérdésben. A minőség garanciája érdekében csak  ahogyan már hallottuk  a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által nemzetközi szövetségként elismert vagy bizonyos határidőben elismerendő szervezetek kérhetik majd a nyilvántartásba vételüket. Az alapításhoz szükséges eljárási szabályok a NOB elismertségről szóló nyilatkozatához és a területért felelős miniszter támogató nyilatkozatának a meglétéhez kötik az alapítást.

A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása összhangban van az adott stratégiában megjelenő célok megvalósításával, és lehetőséget biztosít a nemzetközi sportszövetségek részére, hogy székhelyüket Magyarországra helyezzék. Ez utóbbi különösen fontos a nemzetközi sportdiplomáciai kapcsolatok folyamatos, célvezérelt, összehangolt ápolása és fejlesztése érdekében.

Bánki Erik képviselőtársamtól, illetve államtitkár úrtól is hallottuk, hogy a nemzetközi sportrendezvények milyen módon erősíthetik az országimázst, a sikeres és erős nemzet képét hogyan erősítik, hogyan mutatják a nagyvilág elé, hogyan állnak szoros összefüggésben  azt gondolom, szintén egy közös egyetértési pont  az egészségtudatos életmóddal. Egy pezsgő, sikeres sportélet rendkívül sok embert ösztönöz mozgásra, egészséges életmód folytatására, de a nemzetközi rendezvények turisztikai, gazdasági hatása rendkívül pozitív, széles körben erősíti a helyi és a nemzetgazdaságot is.

Viszont ne felejtsük el azt sem, hogy Magyarország már bizonyította az erre való alkalmasságát, képes nagyszabású sporteseményeknek otthont adni, gondoljunk csak néhány kiemelést illetően a 2017-es, már említett vizes vb-re, a ’18-as birkózó-vb-re vagy az autó-motor sport kiemelkedő eseményeire. Idén négy világbajnokság  asztalitenisz, vívás, öttusa, gyorsasági kajak-kenu , amit megrendezünk, és ahogyan Bánki Eriktől is hallottuk, a 2023-as atlétikai világbajnokság, ez mind-mind olyan magas presztízsű esemény és olyan elismerés, hogy igen, ez az ország erre képes; képes rá Magyarország, képes rá Budapest.

Nyilván országunk méltán népszerű adottságai, fejlődése és  ki kell mondani  a magyar vendégszeretet, valamint a biztonság okán, az ország, a főváros biztonsága okán a főváros nagyon alkalmas arra, hogy mindezeket végrehajtsa, és különösen nagy az érdeklődés. Fölmerülhet az a kérdés, és mindannyian tudjuk, hogy milyen erős az a marketingérték, amely világszerte mehet egy országról, ahogy ismert sportolók, művészek jól viszik a hírünket. Én azt gondolom, hogy ez is egy nagyon fontos kérdés, hiszen a sport mellett, a sporttal együtt 1980 óta számtalan nemzetközi filmprodukció, kulturális esemény, zenei videoklip forgatása is volt Budapesten, és azt gondolom, hogy ez a nemzetközi érdeklődés a sport, a kultúra, az egészségügy területén mindenféleképpen összefügg, és biztosítja, bizonyítja azt, hogy országunk, fővárosunk milyen turisztikai értékkel tudja vonzani a fizetőképes keresletet.

Végül föltehetjük azt a kérdést, hogy mindannak, ami épül és szépül, ki is a haszonélvezője. Természetesen a magyar társadalom. Ahogyan államtitkár úr is fogalmazott, illetve képviselőtársam is, a nemzetközi sportesemények révén fővárosunk bekerülhet Európa top 3 sportfővárosa közé, és ennek kulturális, gazdasági, közösségi, identitást erősítő hozadéka nagyon jelentős lehet.

Természetesen képviselőcsoportunk az előttünk fekvő törvényjavaslatban megfogalmazott módosításokkal, törekvésekkel teljes mértékben egyetért, ezért a benyújtott törvényjavaslatot támogatjuk. Köszönöm a figyelmet, és kérek mindenkit a támogatásra. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Kállai Mária képviselő asszony. Megadom a szót dr. Steinmetz Ádám képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr.

DR. STEINMETZ ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A sportról szóló 2004. évi I. törvénynek a tisztelt Ház elé került módosítását tárgyaljuk, és ebben a vitában elhangzott, hogy Magyarország sportélete milyen sikeres fejlődésen ment át. Ezt magam is személyesen is megtapasztalhattam. Valóban örömteli dolog Magyarországon sportolni, egyre több gyermek kezd el sportolni  ennek van egészségügyi kihatása , és egyre több rangos világeseményt tudunk különböző sportágakban megrendezni, ami pedig az országimázs szempontjából is igen kívánatos. Elmondhatjuk, hogy Magyarország, bár kis ország, mégis sportnagyhatalom. Az előttünk fekvő törvénymódosítás azonban nem a sport szűk értelemben vett jótékony hatásairól szól, hanem a meglévő nemzetközi sportszervezetek Magyarországra csábításáról, illetőleg a még esetleg létre nem jött nemzetközi sportszervezetek magyarországi bejegyzésének a feltételeit könnyíti meg.

Fontosnak tartom leszögezni mindjárt az elején, hogy a nemzetközi sportszövetségeket az egyes nemzeteknek az adott sportágakban tevékenykedő szövetségei hozzák létre, nem pedig a sporttörvény rendelkezése. Én úgy gondolom, hogy támogatni kell ezt a törekvést, mert hiszen miért ne lelhetne Magyarországon otthonra egy nemzetközi sportszövetség. Azonban az előttünk fekvő javaslathoz kapcsolódóan kérdéseket és javaslatokat is meg kell fogalmazni, és akkor most bele is mennék a részletekbe.

Az első a jogszerűség kérdésköre. A törvény lehetőségként írja elő, hogy ezek a szervezetek közvetlenül is részesíthetők lesznek állami támogatásban, magyarul, ez az adófizetők adóforintja, ez közpénz. Azt helyesen írja ez a törvényjavaslat is, de gondolom, önök is tudják, tisztelt képviselőtársaim, hogy egy nemzetközi sportági szövetség, sportszövetség vagyoni értékű jogok hasznosításával rendelkezik. Mire gondolunk itt? Például televíziós közvetítésekre, sportrendezvények szervezésére gondolunk itt, különböző marketing- és reklámjogokra. Tehát ezeknek a szervezeteknek van saját bevételük. Érdekes, hogy miért kell egy nemzetközi szervezetet a magyar adófizetők közpénzéből támogatni.

Itt kerül szóba, illetve itt szeretném hangsúlyozni, hogy azért a magyar állampolgárok körében, túl azon, hogy szeretik a sportot, nagyon sokan járnak ki és szívből drukkolnak a magyar sikereknek, azért az utóbbi időben nemkívánatos jelenségek is felmerültek, különösen a látványsportágakban a taós pénzek, támogatások felhasználásával, hasznosításával, hasznosulásával kapcsolatban, egyéb szövetségek háza táján nemzetközi versenyek rendezésével kapcsolatos visszaélésekkel és nem utolsósorban az olimpia ügyével kapcsolatban is, amikor is, én úgy gondolom, hogy a magyar állampolgárok nem voltak kellőképpen tájékoztatva arról, hogy ez Magyarországnak mekkora presztízs és mennyi előnye származik belőle, ők inkább csak a rossz oldalát látták, vagy legalábbis azokra gondolok, akik egy népszavazásban szerették volna ezt a kérdést föltenni. Én sajnálom, hogy végül is nem került népszavazásra ez az ügy, én magam támogattam volna az olimpiát, nagyon sokan velem szemben, de az, hogy idáig eljutottunk, az bizony annak is a következménye, hogy bár a kormány rendkívül jól konzultál a választókkal általában a nemzeti konzultációkon keresztül, illetőleg láthatjuk, hogy a különböző kommunikációs csatornákon keresztül nagyon professzionálisan teszi ezt a munkát, de itt ez nem történt meg. Tehát ha már itt tartunk, akkor erre nagyon oda kellene figyelni, oda kell figyelni.

A 30/A. § szerint  most továbbmegyek  az alapító okiratban kiköthető, hogy magyar vagy nemzetközi választott bíróságok alá vetik magukat a felek a sporttal kapcsolatos jogvitákban. Ez a sporttal kapcsolatos jogvita egy igen tág körű megfogalmazás, ez lehet akár egy sportoló szerződése vagy akár egy sportesemény megrendezésére irányuló szerződés.

(20.50)

És nagyon sajnálom, hogy ez ügyben nem a magyar bíróság jár el, illetőleg nem választható ez, és nem a felek meggyőződésén és egyetértésén alapulva működik. Tehát azt kell látni, hogy a magyar állam által közpénzből támogatott nemzetközi sportszervezetek és az egyesületek vagy sportolók közötti esetleges anyagi jellegű viták eldöntésére nem lesz jogosult a magyar bíróság.

És akkor, amit Bánki Erik képviselőtársam is említett: egy különálló státuszt biztosítana ez a törvényjavaslat, amennyiben megszavazásra kerül, a civiltörvény és a Ptk. előírásainál sokkal enyhébb feltételeket szab ezeknek a szervezeteknek. Ha megengedik, akkor egypárat felolvasok belőle: a nemzetközi sportszövetség nem köteles felügyelő szervet vagy felügyelőbizottságot létrehozni. A létesítő okirat eltérhet a Ptk.-ban foglalt határozatképességgel kapcsolatos követelményektől. A nemzetközi sportszövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a létesítő okirat eltérhet a polgári törvénykönyvben, valamint a civiltörvényben meghatározott és  most tessék figyelni!  a vagyon felosztására vonatkozó előírásoktól. Felmerül a kérdés, hogy mi szükség van erre.

Ezt a kérdéskört befejezve eljutunk az etikusság kérdéséhez is. A közvetlen állami támogatásban részesített nemzetközi sportszövetségek, amelyek rendezik és lebonyolítják a nemzetközi versenyeket, amelyek döntenek a beadott pályázatok ügyében, mégis milyen fényt vet Magyarországra, hogy a magyar állam közpénzből támogatja ezeket a szervezeteket, majd  most nem azt mondom, hogy véletlenül, mert mi is azt szeretnénk  Magyarországon adnak otthont különböző sporteseményeknek. Én úgy gondolom, hogy ennek finoman szólva is nagyon rossz az optikája, és Magyarország nemzetközi megítélését a sportvilágban negatívan befolyásolná.

Egy újabb kérdés merül fel. A tervezetben nem szerepel így konkrétan, hogy Budapesten szeretnénk, vagy irányítottan Budapest lenne az a nagyváros, ahol ezeknek a szervezeteknek a székhelye lenne, itt most csak Magyarországról beszélünk, és éppen ezért nem értem  de gondolom, nem csak én vagyok ezzel így az ülésteremben , hogy miért kell egyáltalán engedélyt adni Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszternek arra, hogy egy nemzetközi sportszövetség marcali székhellyel alakuljon meg. Nem értem. De egyáltalán, hogy hogy kerül a csizma az asztalra. Azt sem értem, hogy mi köze van ehhez  már bocsánat a kifejezésért, inkább úgy fogalmazok, hogy miért Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszter dönt ebben a kérdésben. Ugyanis tudomásom szerint a sportügyek nem tartoznak a minisztérium feladatkörébe, sokkal inkább tartozik ez az EMMI feladatkörébe, és Szabó Tünde államtitkár asszony személyében van egy kiváló sportszakember, akit egyébként hiányolok a mai vitáról. Úgy gondolom, hogy ezekben a kérdésekben az EMMI-nek és kifejezetten a sportállamtitkárságnak kellene döntenie és az engedélyt megadnia.

A felszólalásom végéhez közeledvén egy javaslatot is szeretnék megfogalmazni. Felhívom képviselőtársaim figyelmét, illetőleg az előterjesztő úr figyelmét is, hogy a világ legnagyobb nemzetközi sportszervezete nem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, bár kétségtelenül a legnagyobb súllyal rendelkezik, és még a sportolók körében is sokan gondolják úgy, hogy a legnagyobb potenciállal is a NOB rendelkezik, hanem a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetsége, az úgynevezett GAISF, amely 94 tagjával gyakorlatilag képviseli a világ összes nemzetközi sportszövetségét. Az olimpiai sportágak sportszövetségei is egyébként tagjai ennek a szervezetnek. A nemzetközi sportszövetségi státuszt tehát nem a magyar sporttörvény, hanem a GAISF-tagság határozza meg.

A GAISF-tagok negyede azonban nem tartozik bele sem az olimpiai, sem a NOB által elismert sportágak körébe. Azért fontos és lényeges, hogy ezt hangsúlyozzuk, mert ez a módosítás nem teszi lehetővé többek között a nemzetközi aikido, a nemzetközi testépítő, a nemzetközi dzsúdzsucu és számos más sportszövetség magyarországi székhellyel történő bejegyzését. Erre tekintettel, úgy gondolom, érdemes lenne változtatni a törvénymódosítás tervezett szövegén, konkrétan a nemzetközi sportszövetség definícióján, úgy, hogy a törvény ne a NOB, hanem a GAISF általi elismeréshez kösse a székhelyalapítás feltételét. Ilyen módon, ahogy említettem, akár például a nemzetközi dzsúdzsucu szövetséget is vagy a testépítő szövetséget is Magyarországra lehet csábítani, és lehetne magyarországi székhelye.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva: szeretnék választ kapni a kérdésekre, konkrétan arra, hogy egyáltalán vane olyan olimpiai sportág, nemzetközi szövetség, amelyiknek szándékában áll Magyarországra, azon belül akár Budapestre költözni. Miért kell támogatni közpénzből ezeket a szervezeteket? Miért kell könnyebbséget adni azoknak a sportszervezeteknek, amelyeket adott esetben közpénzből támogatunk? Ez a szabályozás sokkal liberálisabb azoknál a szervezeteknél, amiket a magyar állam közpénzzel nem támogat. Tehát itt egy ellentmondást észlelek. És kérdezem, hogy miért nem a sportért felelős államtitkárság dönt ebben az ügyben, hiszen a sporttörvény módosításáról beszélünk. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Úgy van!) Köszönöm szépen, és várom a válaszokat a kérdéseinkre.

Természetesen, ha kétség merül fel bennünk, módosító javaslatokat be fogunk nyújtani, és bízom benne, hogy az általam előadottak alapján ez pozitív támogatásra fog találni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, Steinmetz Ádám képviselő úr. Most megadom a szót Földi László képviselő úrnak, jegyző úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvénymódosítás célja az, hogy Magyarországon megteremtse a már létező, illetve a jövőben létrehozandó nemzetközi sportszövetségek számára egyaránt azt a keretrendszert, amely alapján e szövetségek ez irányú szándékuk esetén magyarországi székhellyel működhetnek. Én azt gondolom, hogy a magyar sportdiplomácia kiemelkedő sikere lenne, ha minél több ilyen sportszövetség költözne Budapestre, illetve Magyarországra. De meg kell dicsérjük a magyar sportdiplomáciát, mert az elmúlt évek nagy világversenyei, akár a FINA-verseny, akár a dzsúdó-vb vagy a birkózó-vb Budapesten került megrendezésre. És amit Bánki Erik képviselőtársam mondott az expozéban, hogy milyen hatással vannak ezek a versenyek a fiatalokra, a gyermekekre: én konkrétan tudom, hogy Cegléden több tucattal megnőtt a dzsúdózó gyerekek száma, vagy több tucattal megnőtt a birkózó gyerekek száma. Tehát óriási értéke van az ilyen versenyeknek, ha ezt ide tudjuk hozni.Az előttünk lévő törvénytervezet többek között meghatározza a nemzetközi sportszövetségek magyarországi nyilvántartásba vételéhez szükséges eljárásjogi keretszabályokat és a nemzetközi sportszövetségek jogvitáiban alkalmazható választottbírósági eljárással kapcsolatos rendelkezéseket is. Én nem vagyok jogász, nyilván a jogászok jól megkonstruálták ezt a részét a törvénytervezetnek, és bízom benne, hogy ez a mód az idejövő sportszövetségek működését maximálisan kiszolgálja, és jót tesz nekik.

(21.00)

Az is benne van a tervezetben, hogy a módosítás kiterjed a nemzetközi sportszövetségek létesítő okiratára vonatkozó rendelkezésekre is. Azt gondolom, mindenféleképpen jól jár Budapest és nemcsak Budapest, hanem Magyarország, a magyar emberek akkor, ha sportszövetségek települnek ide, hiszen itt az expozéban, vagy államtitkár úr hozzászólásában is vagy a Fidesz vezérszónokánál is elhangzott, hogy milyen kihatása van az ilyen sportszövetségeknek az idejövő versenyekre, milyen gazdaságélénkítő szerepe van, milyen bevételt jelent a magyar költségvetésnek. Ezt hallottuk korábban, ezt nem kívánom ecsetelni.

Azt mindenféleképpen leszögezem, hogy a KDNP frakciója teljes egészében támogatja az előttünk lévő tervezetet, és ezt kérem kedves képviselőtársaimtól is. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Varga László képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A vitában nagyon sokféle szempont megjelent, nyilván a kormánypárti képviselők szempontjai is, és most már Steinmetz Ádám révén ellenzéki képviselőtársam is megszólalt. Nagyon sokféle kérdést tett fel, amelyeknek egy jelentős részében én is osztozom, tehát hasonló kérdések merültek fel bennem is. Leginkább az fogalmazódott meg bennem, amikor az előterjesztőt hallgattam, hogy a pozitív gazdasági hatások kapcsán  nagyon sok ilyen felvezetést hallhattunk itt az elmúlt ciklusokban is, és ilyenkor azért mindig felsejlik bennem, hogy a társaságiadó-kedvezmény rendszerének bővítését és a látvány-csapatsportágakra való kiterjesztését is hasonló lelkesedés vezette fel, aztán persze hogy az eredeti célokból mennyit sikerült megvalósítani, az utánpótlás-nevelés céljaira gondolok itt elsősorban és az ottani infrastruktúra-helyzet megoldására, az már minimum kérdőjeles itt az elmúlt évek tapasztalata alapján, de gondolom, erről még a vita kapcsán fogunk pár szót váltani.

Tehát amikor azt elemezzük, hogy egy-egy ilyen döntésnek milyen pozitív gazdasági hatásai lehetnek, szeretném látni azt, hogy az elmúlt időszak hasonló témában, tehát a sport területén tett előterjesztéseinek, döntéseinek egyáltalán milyen valódi hatása volt, mert hogy létrejött valóban egy komoly infrastruktúra az országban, de kérdés, hogy mennyire kihasznált infrastruktúra jött létre. Mondom ezt a legszélesebb körre vonatkozóan, de különösen egy-egy labdarúgó-stadion kihasználására gondolok, és hogy mennyire nyújtanak ezek a létesítmények a szabadidősport, a tömegsport számára lehetőségeket. Merthogy akkor, amikor például arról beszélünk, hogy nemzetközi sportszövetségek tegyék át székhelyüket Magyarországra, mert ennek olyan gazdasági felhajtóereje lesz, olyan rendezvények jöhetnek, olyan sportesemények jöhetnek nagyobb számban az országba, ami majd megtérül adóbevételek formájában, vagy esetleg megmozgatja olyan módon az országot, aminek egyébként pozitív egészségügyi és egyéb vonatkozásai lehetnek, nyilván ezeket a kérdéseket érdemes feltenni.

Azt látom, hogy az elmúlt évek sportpolitikájától nem változott jelentősen, mondjuk, az amatőr labdarúgócsapatok száma vagy éppen a hivatalos MLSZ-versenyrendszerben vagy a nagypályán. Ezt én nem látom, mondjuk, a saját megyémben, de nyilván el fogja mondani az előterjesztő, hogy másképp látja ezt a dolgot. Természetesen az utánpótlás-nevelésbe többeket vontak be, de nem látom azt, hogy egyébként a hátrányos helyzetű gyermekek tömegével tudnák használni azt az infrastruktúrát, ami létrejött, és ez szerintem egyébként ilyen módon mindenképpen probléma.

A konkrét előterjesztés kapcsán elhangzott, hogy vane erre jelentkező, mert általában akkor jön egy ilyen jogszabályjavaslat vagy egy ilyen módosító csomag, amikor valamit előkészít. Nem beszéltünk róla, de a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség az egyetlen olyan szövetség, amely budapesti székhellyel működik. Nyilván itt Aján Tamás lobbiereje is benne van ebben a dologban, nem kicsit, de az kérdés, hogy melyek azok a szövetségek, amelyek a láthatáron lehetnek, vagy érkezett-e, mondjuk, egy megkeresés valamilyen irányból, előkészíte valami ilyen típusú mozgást ez a javaslat.

Azt én magam is felírtam, és én magam is osztozom itt az előttem szóló kérdésében, hogy tulajdonképpen a nemzetközi sportszövetségek általános szövetségében betöltött tagság az, amely nemzetközi szövetségi rangot eredményez. Nincs ilyen értelmű direkt összefüggés a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, egy szélesebb kör tehát az, ami ilyen nemzetközi sportszövetségként szóba jöhetne ennek az előterjesztésnek az elfogadása kapcsán. Nagyon sok sportszövetség tehát kimarad, nem értem ennek különösebben az okát.

Közvetlenül állami támogatásban is részesíthető lehet itt a jövőben adott esetben egy-egy ilyen nemzetközi sportszövetség. Vélelmezhető tulajdonképpen az előterjesztés alapján, hogy itt valami adókedvezmény vagy valamilyen fajta támogatási rendszer is jöhet ebben a történetben.

Biztos lesz ebben vitánk, hogy milyen hatása volt a társaságiadó-kedvezmények rendszerének a látvány-csapatsportágakra. Én azt vitatom, hogy a tömegsport-, szabadidősport-jellegét ezeknek a látvány-csapatsportágaknak erősítette volna. Hogy hivatalos versenyrendszerben többen vagy kevesebben vannak, erről biztos, hogy el lehet beszélgetni, de hogy mondjuk, amatőr labdarúgócsapatok ettől többször menneke el egy héten egy iskolai tornaterembe focizni vagy ott javultake a versenylehetőségek, az változatlanul nyitott kérdés. Az én véleményemet ez azért befolyásolni fogja.

Azon az ágon jelentős, potenciálisan egyébként a költségvetésben is bevételként kalkulálható adót hagy a sportszervezeteknél tulajdonképpen a kormány ezzel a társaságiadókedvezmény-rendszerrel. Ha itt is valami hasonlót vezetnek be, akkor azért sokkal világosabban kellene látni, hogy milyen pozitív eredménye lehet ennek gazdaságilag, illetve milyen hatása van ennek Magyarország presztízsére, mert azt gondolom, és ez nem demagógia, ezt aláhúznám, ha már adókedvezményekről beszélünk, akkor nyilván az egészségügy, az oktatás és egyéb területeken is lehetne akár a társaságiadókedvezmény-rendszert is tovább szélesíteni, ha már itt tartunk. Tehát konkrétabb, fontosabb célokat is meg lehetne ebben a tekintetben nevezni.

De nem folytatom én ezt egyébként, mert azt gondolom, nagyon sokszor lefolytattuk ezeket a vitákat, és látszik, hogy elszántak. Nagyon kíváncsi leszek, hogy öt-tíz év múlva ez az infrastruktúra hogyan tud működni, hogyan tud ez az egyre terebélyesedő infrastruktúra, mondjuk, egyébként több nézőt bevonzani a sporteseményekre, mert én azt látom, hogy ezzel is gond van. Szerintem egy néző az alapján dönti el, hogy meglátogate egy sporteseményt, hogy ott valóban láte egyfajta olyan küzdelmet, aminek a kimenetele kétséges, izgalmase az a rendezvény, izgalmase az az esemény. Amikor azért egy-egy csapat kiemelésre kerül, és az állam által, hogy mondjam, sokkal jobban kerül dotálásra, mint a többi csapat, akkor nyilván ez a fajta versenysemlegesség is megkérdőjeleződik.

Adott a kérdés tehát, hogy vane jelentkező, hajlandóake esetleg egy módosító indítvány hatására szélesíteni a potenciálisan szóba jöhetők körét. Az én személyes álláspontomat és a frakcióm álláspontját is befolyásolná, hogy milyen típusú adókedvezmények vagy adótámogatási rendszerek jöhetnek itt szóba akkor egy-egy ilyen nemzetközi sportszövetség számára. Nagyon óvatosan nyúlnánk már az ilyen kérdésekhez, mert tényleg azt gondolom, hogy vannak sorsfordító kérdések Magyarországon, ilyen az egészségügy és az oktatás állapota. Ha szaporítjuk az adókedvezmények, támogatások rendszerét, akkor mi ezen a területen látnánk ennek igazán fontos szerepét. Egyébként a sport tekintetében a most már meglévő infrastruktúra élettel való megtöltésének gondolunk nagy szerepet és a tömegsport, szabadidősport, utánpótlássport erősítésének. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Varga képviselő úr. Most megadom a szót Gréczy Zsolt képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

(21.10)

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Természetesen a Demokratikus Koalíció számára is rendkívül fontos a sport. Van egy erős nemzeti érzést erősítő ereje a sportsikereknek. Ezt a Demokratikus Koalíció sem vitatja. Éppen ezért kicsit furcsa hallani  és hadd kezdjem ezzel a hozzászólásomat , hogy 2010-től felismerte a kormány, hogy a sportban micsoda erő van, és ide kell hozni a világversenyeket. Ez nem 2010-es találmány. 2010 előtt is rendezett Magyarország számos sportvilágversenyt (Tállai András: Melyiket?  Soltész Miklós: Például?), nem arról van szó, hogy az Orbán-kormány előtt nem létezett senki, hanem onnan van az időszámítás és onnantól jöttek a sportversenyek. (Tállai András: Mondjál egyet!) 2002 és 2010 között Magyarország például rendezett atlétikai Európa-bajnokságot a Népstadionban, rendezett úszó-Európa-bajnokságot, rendezett vízilabda-világkupát, rendezett kajak-kenu-világbajnokságot (Tállai András: Kétévente van Pesten!), ahol egyébként taroltak a magyar versenyzők Szegeden (Tállai András: Kétévente van Pesten!), és az éremtáblázat élén végeztek. És hozzáteszem, a Forma-1, ami az egyik legfontosabb sportmarketing és reklámhordozó, 1986-ban érkezett Magyarországra, és már a rendszerváltás előtt is olyan világversenyeket rendezett Magyarország, mint a kosárlabda-Európa-bajnokság, kosárlabda-BEK-döntő, női kézilabda-világbajnokság, birkózó-világbajnokság, fedettpályás atlétikai Európa-bajnokság, atlétikai Európa-bajnokság  és még hosszasan sorolhatnám.

Tehát, ha szabad azt mondanom, minden kormánynak, még a rendszerváltás előtt és után is fontos volt a sport ügye. Itt csak megjegyezném, hogy a Nemzet Sportolója díj, amely a mai napig létezik, például Gyurcsány Ferenc sportminisztersége idején indult el, és akkor adták át először a díjakat. Ennyit a múltról.

A magyar sportnak természetesen alapvetően fontos, hogy a világversenyek Magyarországra érkezzenek, hiszen ezeknek valóban van marketinghozadéka, és természetesen egy magyar szurkolónak is más az uszodába, a sportcsarnokba, a stadionba kimenni szurkolni a magyar versenyzőknek, ez nem ugyanaz, mint ha televízión keresztül követi ezeket az eseményeket. Ezt a Demokratikus Koalíció is messzemenően elismeri.

Ugyanakkor a magyar sport környékén vannak más típusú problémák is. Például az Orbán-kormány bevezette a mindennapos testnevelést, de sajnos a tornatermek nem épültek meg olyan ütemben, mint mondjuk, a labdarúgó-stadionok, és nagyon sok helyen az országban a mindennapos testnevelést úgy gyakorolják a fiatalok, hogy utcai ruhában állnak a pad mellett vagy az iskola folyosóján, és ott próbálják mellső középtartásból kitárni a karjukat úgy, hogy ne vágják orrba a mellettük álló gyereket. Tehát azt gondolom, itt például van bőven pótolnivaló.

Abban sem vagyunk biztosak, hogy jó ötlet volt-e, sőt biztosak vagyunk benne, hogy nem volt jó ötlet, hogy a Fidesz különböző rendű és rangú országgyűlési képviselői elfoglalták a sportági szakszövetségeket. Csak két kiemelten botrányos ügyet hozok elő. Az egyik az Ökölvívó Szövetség körüli pénzügyi elszámolási botrányok (Tállai András: Baráth Etele volt a minta!), a másik pedig a Tenisz Szövetség, ahol egyébként oda vezetett a konfliktus, hogy Magyarország két leghíresebb teniszezője, Babos Tímea és Fucsovics Márton konkrétan lemondta a magyar válogatottságot, amíg a Tenisz Szövetség jelenlegi elnöke, aki egyébként a Fidesz országgyűlési képviselője, a helyén marad. Tehát van itt bőven ilyen típusú gond.

Egy másik, ugyancsak ki nem beszélt konfliktus a magyar társadalommal például a taopénzek felhasználása és annak a sikeressége vagy hasznossága. Azt látjuk, hogy például Kisvárdán a labdarúgócsapatnál úgy hasznosul, hogy 11 külföldi játszik a magyar bajnokságban, ukránok, brazilok, nem tudom én, kicsodák, de magyar egy darab sem. (Dr. Steinmetz Ádám közbeszólására:) Például a Ferencváros elleni Magyar Kupa-mérkőzésen az Üllői úton egy darab sem játszott a kezdőcsapatban, mind a 11 külföldi volt.

Itt azt szeretném jelezni, hogy ez a vita sincs lejátszva, és például a Demokratikus Koalíció jogerősen megnyerte azt a pert, hogy a felcsúti Labdarúgó Akadémia szerződéseibe bele lehessen tekinteni. Mondom, erről jogerős bírósági döntés van, és az államtitkár asszony a mai napig nem adta ki ezeket. Hozzáteszem, ezzel természetesen mulasztást követ el, mert ezt kötelessége lenne kiadni.

Ami a szakszövetségeket illeti és azt a kérdést, hogy jöjjeneke Magyarországra sportesemények, természetesen az fontos, hogy jöjjenek. Vannak azonban alapkérdések, amelyekre választ várunk. Az egyik az, hogy ha jönnek ezek a sportági szakszövetségek, milyen adókedvezményt kapnak azért, hogy esetleg ideteszik a székhelyüket, milyen kötelezettséget vállal az állam arra, hogy mondjuk, az irodai bérletüket, a munkatársak fizetését a magyar állam fizeti, illetve a magyar adófizetők álljáke majd, vagy ez majd a sportági szakszövetség költségvetését terheli.

Egy másik kérdés pedig az, hogy a kormány vagy a magyar sportpolitika irányítói vannake már tárgyalásban bármiféle sportági szakszövetséggel arra nézve, hogy valamelyik Magyarországra vagy Budapestre érkezzen, és itt folytassa a pályafutását. Ezenkívül az is egy kérdés, hogy ha ezeket Magyarországra hozzuk, akkor például milyen egyéb olyan pénzmozgások vannak, ha mondjuk, az illető sportági szakszövetség mégis elmegy Magyarországról, akkor az milyen módon fogja befolyásolni a magyar adófizetők pénztárcáját, illetve vane valamilyen kötbérfizetési kötelezettség vagy egyebek, ha ez a szerződéses megállapodás meghiúsul. Ezért a Demokratikus Koalíció ezekre a kérdésekre választ vár.

Természetesen azt fontosnak tartjuk, hogy magyar sportolóknak Magyarországon magyar szurkolók drukkolhassanak, mert nyilván nincs annál boldogabb érzés, mint amikor azt látja az ember, hogy Budapesten ér révbe valamelyik magyar sportoló és felér a pályafutása csúcsára. De természetesen vannak itt kérdések, amelyekre választ kell kapni, mert itt megint milliárdokról van szó, és ezekre a részletkérdésekre még választ várunk. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, Gréczy Zsolt képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megkérdezem, kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) További felszólalásra senki nem jelentkezett. Az általános vitát lezárom.Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Bánki Erik jelzésére:) Bánki Erik képviselő úr jelzi a felszólalási szándékát. Öné a szó, bizottsági elnök úr.

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni Soltész Miklós államtitkár úrnak azt, hogy a kormány nevében támogató hozzáállását fejtette ki a felszólalásában. Egyetértek államtitkár úrral, de valóban van egy vitapont az ellenzéki képviselőtársaim és köztünk a tekintetben, hogy miért pont az IOC, miért pont a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportszervezetekről van szó. Ezt a kérdést Steinmetz Ádám képviselő úr is felvetette, illetve Varga László képviselő úr is. Azért, tisztelt uraim, mert a nemzetközi sportszövetség az, amely  és ezt Steinmetz Ádám is elismerte nagyon helyesen , bár nem a legtöbb tagot tömöríti, ez valóban így van, mert a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetsége több tagot tudhat magáénak, viszont azok a tagok, amelyek az IOC égisze alatt működnek, szám szerint 35 nemzetközi szövetségről van szó, azoknak a múltja, a teljesítménye, a gazdálkodásuk minősége és kiszámíthatósága garancia arra, hogy a törvény hatálya alá tartozó sportszervezetekkel, akik Magyarországra jönnek vagy Magyarországon jönnek létre, semmiféle működésbeli vagy gazdálkodásbeli probléma nem lesz.

Azt gondolom, ne zárjuk ki a további bővítés lehetőségét. Ebben egyetértek önökkel. Viszont türelmet kérek e tekintetben. Induljunk el, lássuk meg, hogy egyáltalán mekkora érdeklődés lesz Magyarország és Budapest számára, hiszen  válaszolva szintén az ellenzéki kérdésekre  nem azért hoztuk a parlament elé ezt a jogszabálytervezetet, mert konkrét tárgyalásokban lenne a kormány, a Magyar Olimpiai Bizottság vagy bármely más magyar sportszövetség, hanem egyáltalán a lehetőségét szeretnénk megteremteni annak, hogy egy ilyen típusú lobbi elinduljon. Ahogy említettem önöknek, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban három tagsággal is rendelkezünk, számos nemzetközi sportszövetségben töltünk be vezető tisztséget. Hogy éppen a legfontosabbat mondjam talán, Csányi Sándor a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke, a FIFA, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség alelnöke, illetve az UEFA, az Európai Labdarúgó-szövetség végrehajtó bizottságának tagja. De számos ilyen pozíciót tudnék még felsorolni, akiknek mind-mind olyan politikai befolyásuk van, ami segítséget és lehetőséget ad ahhoz, hogy egyáltalán ezek a nemzetközi sportszövetségek Magyarországra települjenek.

(21.20)

Tehát köszönöm szépen, államtitkár úr, a kormány támogatását. Ugyanígy Kállai Mária képviselőtársamnak is köszönöm a támogató hozzászólását, és azt, hogy megerősítette, hogy mindamellett a sport a gyerekekre, az utánpótlás-nevelésre, a versenysportra és a szabadidősportra gyakorolt pozitív hatása mellett más területekre, például az egészségügy területére is jótékony hatással van, hiszen sokkal kevesebb rászoruló fogja majd az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe venni. S azt gondolom, hogy a munkaerő hatékonyságában is tényleg jelentős előrelépést tudunk elérni.

Steinmetz Ádám képviselőtársam felvetéseire reagálva, hogy milyen közvetlen támogatásokat gondolunk, miért foglalkozik egyáltalán a törvényjavaslat azzal, szeretném megnyugtatni képviselő urat, mint a többi ellenzéki felszólalót is, hogy nem tervezünk ilyet. Én előterjesztőként sem gondolom, hogy közvetlen állami támogatásban kellene részesíteni a nemzetközi sportszervezeteket. Szerintem semmiféle összeférhetetlenség nem áll fönn ezen a téren egyébként akkor sem, ha részesülnének ilyenben. Arra gondolok, megint csak a nemzetközi példákból kiindulva, hogy számos ország kínál különböző adó-, illetve járulékkedvezményeket azoknak a nemzetközi sportszövetségeknek, amelyek székhelyükként az adott ország valamely városát választják. Maximum ilyen adó- vagy járulékkedvezményben gondolkodunk, de ez sem konkrét még. Egyelőre a lehetőségét akartuk megteremteni annak, hogy ha a versenyben az egyéb más paraméterek, amiről beszéltem, a munkaerő olcsóbb mivolta, az olcsóbb rezsiköltségek, a kisebb bérleti díjak, az olcsóbb szálláslehetőségek vagy a vendéglátás alacsonyabb árai, ha ez mind kevés volna ahhoz, hogy nemzetközi szövetségeket Magyarországra vagy Budapestre csábítsunk, akkor lehet beszélni esetleges adó- vagy járulékkedvezményről. De ezt is egyértelműen csak a létrejövő és működő nemzetközi példák alapján.

Miért a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszter az illetékes miniszter és miért nem az EMMI minisztere? Azért, tisztelt képviselőtársam, mert, ahogy elmondtam az expozéban is, ennek a törvényjavaslatnak a hatására azok a nemzetközi sportszövetségek, amelyek Budapestre vagy Magyarországra települnek, nem elsősorban a magyar sportra lesznek jótékony hatással, bár arra is hatással lesznek. Ennek sokkal nagyobb a társadalmi presztízsben, a nemzetközi versenyképesség tekintetében, a nemzetközi marketing tekintetében, illetve a gazdasági bevételek tekintetében felsorolható pozitív hatása. Miután a turizmus felügyelete a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszterhez tartozik, és ezek az egyéb addicionális hatások is az EMMI-től teljesen eltérő területeket érintenek, ezért gondoltam az, hogy illetékesség tekintetében a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszter az illetékes. Arról nem beszélve, hogy azért lássuk be, ezeknek a nemzetközi szervezeteknek a székhelye jó eséllyel Budapest lesz, pontosan azért, amit Budapest kínálni tud mind a közlekedés, mind az épített vagy kulturális környezet, mind a biztonság tekintetében és egyéb számos más tényező miatt. Tehát azt gondolom, hogy itt illetékességként szinte száz százalékban Budapest fog felmerülni a későbbiekben.

Földi László képviselőtársamnak köszönöm a KDNP támogatását. Nagyon fontos az, hogy minél nagyobb támogatottsággal tudjon egy ilyen javaslat átmenni a parlamenten.

Megmondom őszintén, hogy Varga László képviselőtársam meglepett a felvetéseivel. Ennél konstruktívabb vitákat szoktunk folytatni itt a parlament padsoraiban. Azért kerekedett ki a szemem, mert azt említette, hogy nem látja a taokedvezmény-rendszer amatőr sportra gyakorolt hatását. A tisztelt képviselő úr számára szeretném elmondani, hogy a labdarúgás területén  mivel az MLSZ elnökségi tagja vagyok, itt tudok konkrét számokról beszámolni önnek  az elmúlt időszakban, 1990 óta, a rendszerváltozás óta közel hatszáz csapat szűnt meg, s ezek jó része éppen 2002 és 2010 között, a szocialista és szabad demokrata kormányok idején. Mert bár világesemények akkor is voltak, ahogy Gréczy Zsolt képviselőtársam elmondta, ez kétségtelen tény, de nem ennyi, nem ilyen mennyiségű és ilyen nagyságrendű versenyeket rendeztek akkor Magyarországon, viszont a sporttámogatások a mostani szint töredékét tették ki. Gyurcsány Ferenc volt az a sportminiszter, képviselő úr, ha már ön említette, aki megengedte magának azt a pofátlanságot, hogy miniszterként nem vett részt azon a világbajnoki döntőn, amelyen a női kézilabda-válogatott sorsdöntő mérkőzést játszott Zágrábban. Tehát még a világ végére sem kellett volna elmennie sportminiszterként, csak szeretni kellett volna azt a területet, amiért felelős volt. S nem csak azért választani a sportminiszterséget abban a szocialista kormányban, hogy később meg tudja buktatni Medgyessy Pétert, és így miniszterelnök legyen belőle. Ezért áldozta fel a sportot az ön által említett Gyurcsány Ferenc. Ennyit az ő komolyságáról.

De azt is elmondhatnám, hogy szintén Gyurcsány Ferenc idején történt meg az, hogy a fogyatékos sportolóknak nem fizették ki az olimpiai járadékát, azt 2010 után nekünk, az Orbán-kormánynak kellett kifizetnünk. Úgyhogy ennyit a korábbi időszakról.

Arról nem beszélve, hogy ha a sportfejlesztéseket nézzük, akkor Budapest a sportinfrastruktúrában 2002 és 2010 között nemhogy fejlődött volna, hanem Budapesten eltűntek azok a sportpályák, amiket az önök kormányzása idején adtak el, és lettek ezeken kereskedelmi szolgáltatók, illetve lakóparkok. Ezt ma már nem lehet megtenni, mert a mostani sporttörvény ezt kifejezetten megtiltja. Tehát hála istennek ezek az elkótyavetyélt sportterületek már a múlté.

Varga László képviselőtársamat szeretném tehát megnyugtatni arról, hogy a tao társadalmi hatását tekintve az amatőr sportban jelentős előrelépés történt a fociban, hiszen több mint négyszáz csapat alakult újra abból a korábbi hatszázból, ami megszűnt. Az lehet, hogy a játék színvonalán az amatőr sportban ez nem látszik, de hogy sokkal többen sportolnak, sokkal több aktivitás van ezen a téren, azt számokkal tudjuk alátámasztani. Arról nem beszélve, hogy az igazolt sportolók száma a labdarúgásban a két és félszeresére növekedett, 130 ezerről 300 ezerre növekedett, sőt most már lassan a háromszorosára nőtt az igazolt sportolók száma. Tehát minden statisztikai adat azt támasztja alá, hogy nemcsak az utánpótlás-nevelés terén, hanem az amatőr sportban is jelentős növekedést tudtunk elkönyvelni a társaságiadó-kedvezménynek köszönhetően. Arról nem beszélve, hogy azoknak a sportlétesítményeknek, amelyek létrejöttek, a törvényben vállalt kötelezettségük az, hogy nyitnak az amatőr sport, illetve a tömegsport felé, hiszen kötelező a taóból létrejött sportlétesítményeket kinyitni, és legalább 15 százalékban az amatőr egyesületek, illetve a szabadidősport-tevékenységet végzők részére biztosítani, mégpedig térítés nélkül.

Azt gondolom, hogy az ellenzék számára savanyú a szőlő, ezt nem is csodálom, hiszen amit a sport területén elértünk az elmúlt nyolc évben, az nemcsak a 2002 és 2010 közötti kormányzati időszakhoz képest fényévnyi távolság, hanem nemzetközi szinten is kimagasló elismerés övezi. Nem véletlen az, hogy a világ legnagyobb sporteseményeinek a rendezési jogát tudja elnyerni Magyarország. Ez mind-mind annak köszönhető, hogy nemcsak beszélünk arról, hogy számunkra a sport fontos, hanem nagyon sokat teszünk is érte, és nagyon komoly kötelezettségvállalásokat tett az elmúlt időszakban, és nagyon komoly teljesítményt, nagyon komoly eredményeket ért el a kormányzat a sportfejlesztések és a sporttámogatások terén. Az már csak külön öröm számunkra, hogy ez mind az utánpótlás-nevelésben, mind a szabadidősportban, mind a versenysportban látható eredményekkel jár.

Arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy vizsgálják felül az álláspontjukat, támogassák ezt a törvényjavaslatot, mert ennek a törvényjavaslatnak semmiféle negatív hatása nem lesz se a magyar gazdaság, se a magyar sport területére. Ez csak segítő, csak támogató lehetőséget biztosít a későbbiekben. Tehát arra kérem önöket, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot majd a zárószavazás során. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   155-198   199-214   215-228      Ülésnap adatai