Felszólalás adatai

Felszólalások:   31-154   155-198   199-214      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár asszony. A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A Hende Csaba, Barcza Attila, Demeter Zoltán, Bajkai István, Völner Pál, Herczeg Tamás, Bányai Gábor, Hörcsik Richárd, Simon Miklós, Fenyvesi Zoltán, Pánczél Károly, Ovádi Péter, Bóna Zoltán, valamint Vejkey Imre és Nacsa Lőrinc képviselők által benyújtott előterjesztés T/5244. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Vejkey Imrének, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó.

DR. VEJKEY IMRE (KDNP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 2018. december 12-én a Magyar Országgyűlés 131 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett megszavazta a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló 2018. évi CXXXII. törvényt. A T/5244. számú törvényjavaslat célja, hogy a magyar jogrendszer egészében megteremtse az összhangot a törvényi szintű normák között a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogáról szóló, 2019. április 15-étől hatályossá váló 2018. évi CXXXII. számú törvény módosító rendelkezései okán.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek érdekében az alábbi kapcsolódó törvények módosítása vált szükségessé az alábbiak szerint.

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény értelmező rendelkezéseinek módosítása vált szükségessé, mivel az egyházi fenntartó fogalma kiegészül az egyházi törvény módosítása során létrejövő további egyházi jogi személyekkel.

A módosítás értelmében a továbbiakban a bevett egyházon és annak belső egyházi jogi személyén kívül azon egyházi jogi személyek minősülhetnek az Sztv. alkalmazásában egyházi fenntartóknak, amelyek az egyházi törvény 9/D. § (5) bekezdése, illetve 9/F. § (1) bekezdése szerinti szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására is kiterjedő megállapodással rendelkeznek.

2. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvényt érintő módosítás, amely úgy pontosítja a járadékban részesült hadirokkant temetési költségének fogalmát, hogy feltünteti a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség által nyújtott temetési szolgáltatás ellenértékét a temetési költségek között, meghatározva egyszersmind annak elszámolható maximumát.

3. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt érintő módosítás, amely az szja-törvény értelmező rendelkezései között szereplő nyugdíj fogalmát kiterjeszti a bevett egyházakon kívül a bejegyzett egyházak és nyilvántartásba vett egyházak által létrehozott nyugdíjalapból fizetett juttatásokra is.

A módosítás kiterjeszti a személyijövedelemadó-mentesség körét a bevett egyházakon túl a bejegyzett egyházak és nyilvántartásba vett egyházak adott szolgáltatásaira is. Továbbá a módosítás a „bejegyzett szerzetesrend” megjelölés helyett az „egyházi jogi személyiséggel rendelkező szerzetesrend” fogalmát használja, tekintettel arra, hogy egy formálódó szerzetesi közösség, amely a szükséges egyházi jóváhagyást még nem kapta meg, még nem rendelkezik jogi személyiséggel. A módosítás alapján a rendelkezés kizárólag a jogi személyiséggel rendelkező szerzetesrendekre terjed ki.

4. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény vonatkozó szakasza kiegészül a nyilvántartásba vett egyházzal és a bejegyzett egyházzal, valamint a vallási egyesülettel. Az Szftv. vonatkozó bekezdése kiegészül a nyilvántartásba vett egyházzal, a bejegyzett egyházzal, valamint a vallási egyesülettel, akiket az adóhatóság kérelmükre technikai számmal lát el. A technikai számmal ellátott jogi személyek a technikai szám kiadásának évét követő évben válnak kedvezményezetté. A technikai számmal rendelkező vallási egyesületek a civil szervezetek számára felajánlott szja 1 százalékának nem lehetnek kedvezményezettjei. A módosítás rögzíti, hogy a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház és a bejegyzett egyház első alkalommal a 2020. évi rendelkező nyilatkozatok alapján lesz jogosult az szja 1 százalékos felajánlására.

5. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt érintő módosítás, amelynek értelmező rendelkezései között az egyházi fenntartó fogalma kiegészül az egyházi törvény módosítása során létrejövő további egyházi jogi személyekkel.

(18.40)

A módosítás értelmében a továbbiakban bevett egyházon és annak belső egyházi jogi személyén kívül azon egyházi jogi személyek minősülnek a Gyvtv. alkalmazásában egyházi fenntartóknak, amelyek az egyházi törvény 9/D. § (5) bekezdése, illetve 9/F. § (1) bekezdése szerinti gyermekjóléti, gyermekvédelmi vagy szociális feladatok ellátására is kiterjedő megállapodással rendelkeznek.

6. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvényt érintő módosítás, amely által a törvény hatályát kiterjeszti a vallási egyesületekre is. A módosítás újraszabályozza a 2. § (2)-(3) és (5) bekezdéseit, így biztosítva azok hatályának kiterjedését az egyházügyi törvény módosítása révén létrejövő új egyházi jogi személyek vonatkozásában is. A módosítás biztosítja egyrészt, hogy minden jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség jogosult legyen a magánszemélyek által felajánlott személyi jövedelemadó 1 százalékára, másrészt, hogy az szja 1 százalékos felajánlások kiegészítése a központi költségvetésből megtörténhessen a bevett egyházak mellett a bejegyzett egyházak számára is.

A módosítás differenciált rendszert hoz létre a bevett egyházak, a bejegyzett és a nyilvántartásba vett egyházak, valamint a vallási egyesületek között. Míg a bevett egyházak továbbra is az állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonos mértékű finanszírozásban részesülnek közfeladataik ellátása terén, addig a bejegyzett és nyilvántartásba vett egyházakat ez a jog csak akkor és olyan mértékben illeti meg, amennyiben az egyházi törvény 9/D. § (5), illetve 9/F. § (1) bekezdésében foglalt egyedi megállapodást kötött a kormánnyal, és a megállapodás erre vonatkozó rendelkezést tartalmaz az ott meghatározott mértékben. A vallási egyesület ugyancsak akkor jogosult támogatásra, amennyiben az egyházi törvény 9/C. § (1) bekezdése szerinti egyedi megállapodással bír, és erről a tárgykörről rendelkezik. Ez a módosítás természetesen nem érinti a közfeladatot ellátó intézményt fenntartó, nyilvántartásba vett és bejegyzett egyházakat, ezek belső jogi személyeit.

7. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényt érintő módosítás, amely utal az egyházi törvényre, és úgy rendelkezik, hogy ennek rendelkezéseit figyelembe kell venni a támogatás biztosításakor.

8. Az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt érintő módosítás, amely a jogrendszer koherenciáját szolgálja.

9. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt érintő módosítás, amelyben a vallási tevékenységet végző szervezet fogalma törlésre, míg a vallási egyesület fogalma bevezetésre kerül az egészségügyi intézmény fenntartójaként. Az egészségügyi törvény módosításában a vallási tevékenységet végző szervezet fogalma törlésre, míg a vallási egyesület fogalma szintén bevezetésre kerül a kapcsolattartás tekintetében is. A módosítás a vallási közösség fogalmát cseréli a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség fogalmára. A törvény kiegészül egy felhatalmazó rendelkezéssel, amellyel a tisztelt Ház megteremti a kormány számára a jogalkotás lehetőségét a kórházlelkészi, illetve a kórházi lelki gondozói tevékenység szabályozására.

10. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvényt érintő módosítás, amely a vallási közösség fogalmát cseréli a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség fogalmára.

11. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényt érintő módosítás, amely a jogrendszer koherenciáját és az egységes fogalomhasználatot biztosítja azáltal, hogy bevezeti a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség fogalmát a közgyűjtemény fogalmának jogszabályi meghatározásába. A módosítás minden vallási közösségre kiterjeszti a nemzeti emlékhelyek védelmében és hozzáférhetővé tétele érdekében történő közreműködés körét minden vallási közösségre, minden egyházi jogi személyre.

12. A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvényt érintő módosítás, amely által a vallási tevékenységet végző szervezet fogalma helyett a vallási egyesület kerül megjelölésre.

13. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvényt érintő módosítás, amely alapján a vallási tevékenységet végző szervezet fogalma helyett vallási egyesület kerül megjelölésre.

14. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt érintő módosítás, amely alapján a vallási tevékenységet végző szervezet fogalma helyett itt is a vallási egyesület kerül megjelölésre.

15. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvényt érintő módosítás, amely a fogadó szervezet tekintetében tartalmaz koherencia biztosítására irányuló rendelkezést.

16. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt érintő módosítás, amely az új egyházi kategóriákra is kiterjeszti a közszolgáltató fogalmát.

17. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvényt érintő módosítás, amelyben a rendelkezés kiegészül a bejegyzett egyházakkal és a nyilvántartásba vett egyházakkal.

18. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvényt érintő módosítás, amely kiterjeszti az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosultságát a vallási egyesületekre is.

19. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvényt érintő módosítás, amelyben a „vallási közösség” kifejezés bevett egyházakra módosul, pontosabban megjelölve az érintett kört.

20. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényt érintő módosítás, amelynek során kiegészül a törvény az új vallási közösségekre vonatkozó rendelkezéssel, az alaptörvény-ellenes működésről szóló elvi vélemény indítványozására vonatkozóan.

21. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvényt érintő módosítás, amelynek célja, hogy rendelkezik a bejegyzett egyház, nyilvántartásba vett egyház, valamint a vallási egyesület bíróság általi nyilvántartásáról. A módosító rendelkezésekkel a Cnytv.-be beépülnek a bíróság által nyilvántartott egyházi jogi személyek nyilvántartására vonatkozó eljárási szabályok. A módosítás alapján a bíróság közzéteszi a nyilvántartásba vételt elrendelő vagy az azt elutasító, illetve a nyilvántartásban való törlésről rendelkező, még nem jogerős határozatát. A fellebbezési határidő ettől a közzétételi időponttól, illetve az azt követő naptól fog kezdődni. A módosítás rendelkezik a vallási egyesületté váló vallási tevékenységet végző szervezetek jogutódlásáról is.

22. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt érintő módosítás, amelyben sor kerül az új fogalmak bevezetésére.

(18.50)

A hitoktatás szervezésének vonatkozásában megkülönbözteti a módosítás a minden egyházi jogi személy által szervezhető, fakultatív hitoktatást a bevett egyházak és belső egyházi jogi személyek által szervezhető hit- és erkölcstanoktatástól. A módosítás az egyházi jogi személy fogalmát cseréli a bevett egyház, illetve a belső egyházi jogi személy fogalmára.

23. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt érintő módosítás, amely a kincstári számla vezetésének lehetőségét teremti meg az egyházi törvény alapján létrejövő, új egyházi kategóriák részére.

24. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényt érintő módosítás, amely a vallási tevékenységet végző szervezet fogalmát módosítja vallási egyesületre, a koherencia megteremtése érdekében.

25. A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt érintő módosítás, amely fogalompontosítást végez a vallási tevékenységet végző szervezet helyett a vallási egyesületet alkalmazva, ezzel megteremtve az ilyen szervezet érdekében a vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjának fokozott büntetőjogi védelmét.

26. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényt érintő módosítás, amely végigvezeti a jogszabályon az egyházügyi törvény módosításának nyomán módosuló fogalmakat, szintén a jogszabályi koherencia megteremtésének érdekében.

Köszönöm türelmüket, mert végül az utolsó, a 27.: a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt érintő módosítás, amelynek célja, hogy az egyházügyi törvény módosításának nyomán a jogszabályi koherenciát törvényben is megteremtsük.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezekből láthatják, hogy a T/5244. számú törvényjavaslat célja az összhang megteremtése a törvényi szintű normák között a hatályba lépő új egyházügyi törvény rendelkezéseinek figyelembevételével. Mindezek alapján kérem, támogassák a T/5244. számú törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Kérdezem Soltész Miklós államtitkár urat, kíváne hozzászólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen. Öné a szó, államtitkár úr.

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Előterjesztők! Köszönöm szépen az előterjesztők nevében Vejkey Imrének az előterjesztését. Részletesen elmondta azokat a jogszabályváltozásokat, amelyeket egyébként azért kellett megtennünk, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló 2018. évi CXXXII. törvény 2019. április 5-én, illetve április 16-án életbe lépő és hatályba lépő passzusait módosítsuk, illetve ezekhez a jogszabályokat hozzárendeljük (sic!).A módosítás az egyházügyi törvény átfogó módosítását valósítja meg, összhangot teremtve az Alaptörvény ötödik módosításával, egyben le kívánja zárni az Alkotmánybíróság és egyes nemzetközi fórumok részéről felmerülő szabályozási kérdéseket is. A módosítások értelmében az állam nem elismeri, hanem nyilvántartásba veszi az egyházakat, bírósági eljárásban. A bevett egyházak kivételével  ahol fennmarad az Országgyűlés döntési és mérlegelési szerepe  ugyanis a módosított törvény további egyházi kategóriák, a nyilvántartásba vett egyház és a bejegyzett egyház bírósági regisztrációjának teremti meg a jogi lehetőségét, illetve a vallásszabadság közösségi joga gyakorlásának a biztosítása érdekében alanyi jogon biztosítja a vallási egyesületek létrehozásának a lehetőségeit (sic!).

Ezen túl a módosított törvény alapelvként rögzíti, hogy minden, magát vallási közösségként definiáló közösség jogosult mindazon alkotmányos védelemre, amelyet az Alaptörvény a vallási közösségeknek a szabad vallásgyakorlás keretében biztosít. A törvényi szabályozás szervezeti formájától, jogállásától vagy elnevezésétől függetlenül valamennyi, elsődlegesen vallási tevékenységet végző közösségre, azaz vallási közösségre vonatkozóan biztosítja az állam semlegességét, az állam és a vallási közösségek elválasztását, együttműködését és ennek kereteit, a vallási közösségek széles körű autonómiáját, a vallási közösségek szabad önrendelkezését, a vallási közösségek egyenjogúságát és a diszkrimináció tilalmát.

Az állam és a vallási közösségek együttműködése terén az állam a közfeladatok ellátása érdekében vallási közösségekkel egyes részterületekre vonatkozó, egyedi megállapodásokat, a bejegyzett egyházakkal pedig történelmi múltjuk, társadalmi elfogadottságuk és súlyuk, szervezettségük és társadalmi feladatvállalásuk alapján törvénybe iktatott, átfogó jellegű együttműködési megállapodásokat is köthet, amely alapján ezek bevett egyházakká válnak. A törvényjavaslat értelmében átfogó megállapodásokat sarkalatos törvényben szükséges kihirdetni. A törvénymódosítás ugyanakkor a jelenlegi bevett egyházak jogállását nem érinti.

A törvény külön kedvezményes lehetőséget biztosít a jelenleg az Országgyűlés döntésére váró 16 vallási közösség bíróság által történő egyházi nyilvántartásba vételére.

Tisztelt Országgyűlés! Az előbbiekre tekintettel a kapcsolódó törvények módosítása vált szükségessé annak érdekében, hogy a jogrendszer összhangja, egysége ne sérüljön.

A benyújtott törvényjavaslat céljait, lényegi pontjait a következőkben ismertetem. A törvényjavaslat célja, hogy az egyházügyi törvény átfogó módosítását követően a jogrendszer egésze koherenciájának biztosítása érdekében megalkossa a kapcsolódó törvények módosítását.

A módosítás néhány javaslatát kiemelném. Pontosítja az egyházi fenntartó fogalmát a közfeladat-ellátó tevékenységek, kiemelten a köznevelés, illetve szociális és gyermekvédelmi feladatok vonatkozásában. A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlását illetően a vonatkozó törvények módosításával biztosítja, hogy a jövőben a bevett egyházak mellett az összes jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, így a vallási egyesület, nyilvántartásba vett egyház, bejegyzett egyház javára felajánlhassa az adófizető a személyi jövedelemadó úgynevezett egyházi 1 százalékát. A bevett egyházakon kívüli jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek esetében a felajánlás a következő költségvetési évtől, azaz 2020-tól lehetséges.

Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása meghatározza, hogy az eddig csak a bevett egyházakat megillető költségvetési támogatások, illetve pénzügyi kedvezmények milyen mértékben illetik meg a többi jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséget. A módosítás szabályozza az Alkotmánybíróság hatáskörét a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség alaptörvény-ellenes működésére vonatkozó, elvi véleményadással összefüggésben.

A törvényjavaslat a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítására tett javaslattal megalkotja a bevett egyházakon kívül jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek bírósági nyilvántartásba vételével kapcsolatos, részletes szabályokat is.

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény tervezett módosítása széleskörűen biztosítja a fogvatartottak szabad vallásgyakorlását, illetve a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek ezzel összefüggő jogosítványait.

A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításával egyértelművé válik, hogy a járadékban részesült hadirokkantak halála esetére nyújtott temetési hozzájárulás terhére az elhunyt vagy családja kívánsága szerint a vallási szertartás költségei is temetési költségként elszámolhatók legyenek.

(19.00)

Befejezésül: a törvényjavaslatnak az Állami Számvevőszékről szóló 2014. évi LXVI. törvény, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosításáról rendelkező szakaszai sarkalatosak.

Tisztelt Előterjesztők! A kormány nevében az előterjesztést támogatjuk, és köszönöm szépen mindazoknak, akik mindezt nemcsak figyelemmel kísérik, hanem támogatják ezt a módosítást is.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Vigh Lászlónak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

VIGH LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2010-es választásokat követően az új Országgyűlés feladata volt, hogy megreformálja az alapvető társadalmi normákat képező jogszabályokat. A választások előtt mindenki számára ismert volt: ha a Fidesz-KDNP-pártszövetség kap felhatalmazást, akkor a kommunizmus melegágyán fogant, a rendszerváltás során jelentősen módosított, értéksemleges alkotmány helyett a jogszabályi hierarchia csúcsára egy teljesen új, az alapvető értékeket megjelenítő, a szükséges változások keretét meghatározó jogszabály kerül megalkotásra. Az Alaptörvény elfogadását követően a szükséges társadalmi támogatottság mellett elkezdődhetett az alapvető jogszabályok megújítása, az Alaptörvényhez igazítása. Ennek a szellemiségében került megalkotásra a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény.

Az új törvényjavaslat elfogadásának indoka nemcsak az Alaptörvénynek történő megfeleltetés volt, hanem a hatályban lévő jogszabályok által nyitva hagyott kiskapukat kihasználó bizniszegyházak visszaéléseinek megszüntetése is. Az új egyházi törvény megalkotásával az átláthatatlan helyzet rendeződött, és a visszaélésszerű egyházalapítás és azok működése megszűnt.

Az új törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatban az Alkotmánybíróság és az egyes nemzetközi szervezetek észrevételeket tettek. A kormány a szükséges módosításokat az Országgyűlés elé terjesztette, amit a parlament a közelmúltban elfogadott. A módosításokat tartalmazó kihirdetett törvény sarkalatos pontja, hogy az egyházak nem elismerésre, hanem nyilvántartásba vételre kerülnek  a bevett egyházak kivételével  a bírósági eljárás keretén belül.

Az állam megállapodást köthet azokkal a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségekkel, amelyek történelmi és társadalmi szerepvállalásuk, társadalmi elfogadottságuk, beágyazottságuk, szervezettségük, az általuk hagyományosan végzett közcélú tevékenységük és tapasztalataik miatt képesek magas szinten ellátni a megállapodás tárgyát képező közérdekű feladatokat. Az állam tehát nem kíván jogszerűen működő vallási közösségek életébe beleszólni, de honorálja és támogatja azokat a szervezeteket, amelyek jelentős és hatékony munkát végeznek társadalmi érdekeket szolgáló célok megvalósítása érdekében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbbiekben röviden ismertetett törvényjavaslat módosításai szükségképpen magukkal hozzák a kapcsolódó ágazati jogszabályok módosítását is, annak érdekében, hogy koherens szabályozást teremtsen meg a törvény hatálybalépésekor. Az előttünk fekvő javaslat éppen ennek a következménynek tesz eleget azzal, hogy 27 törvény vonatkozó rendelkezéseit módosítja.

Az egyházi törvény módosításából következő terminológiai átvezetéseken túl a javaslat eszközöl néhány érdemi változtatást is. Pontosítja az egyházi fenntartó fogalmát a közfeladat-ellátó tevékenységek  kiemelten a köznevelés, illetve a szociális és gyermekvédelmi feladatok  vonatkozásában.

A módosítás szabályozza az Alkotmánybíróság hatáskörét a jogi személyiségekkel rendelkező vallási közösségek alaptörvény-ellenes működésére vonatkozó elvi véleményadással összefüggésben.

A törvényjavaslat megalkotja a bevett egyházakon kívüli jogi személyiségekkel rendelkező vallási közösségek bírósági nyilvántartásba vételével kapcsolatos részletes szabályokat.

A büntetések, az intézkedések, az egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény tervezett módosítása széleskörűen biztosítja a fogvatartottak szabad vallásgyakorlását, illetve a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek ezzel összefüggő jogosítványait.

A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításával egyértelművé válik, hogy a járadékban részesült hadirokkantak halála esetére nyújtott temetési hozzájárulás terhére az elhunyt vagy családja kívánsága szerinti vallási szertartás költségei is temetési költségként elszámolhatók.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottaknak megfelelően az előttünk fekvő törvényjavaslat tartalmazza a szükséges terminológiai átvezetéseket, valamint több érdemi módosításról is rendelkezik, amelyek kölcsönösen előnyösek az állampolgároknak, a vallási közösségeknek és az állam tekintetében egyaránt. A kölcsönös előnyökre való tekintettel kérem a képviselőket, nemcsak kormánypárton, hanem ellenzékben is, hogy fogadjuk el a törvényjavaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Potocskáné Kőrösi Anita képviselőnek, a Jobbik részéről.

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyházjogi törvény módosítása kapcsán került elénk ez a törvényjavaslat, amely 27 törvényben eszközöl módosításokat. Az előterjesztő részéről az expozéban hallhattuk mind a 27 módosítást, úgyhogy ezekre külön-külön nem kívánok kitérni. Ahogy elhangzott az előbb kormánypárti vezérszónok úrtól is, zömében fogalompontosításokról és szócserékről szól a 27 törvény módosítása. Azonban egy kérdésem lenne az előterjesztőhöz. A személyi jövedelemadó 1 százalékos rendelkezésével kapcsolatosan szeretném megkérdezni, ahol is a bevett egyházak köre ki fog bővülni a vallási egyesületekkel, a nyilvántartásba vett egyházakkal és a bejegyzett egyházakkal, tehát nekik is fognak majd technikai számot megállapítani, amennyiben ők ezt kérik, a vallási egyesületek, amelyeknek, gondolom, eddig is rendelkezhettek az adózók az 1 százalékról, ha ők ezt kérték mint egyesület, tehát mint civil szervezet, és ezek most abból  az indokolásban ezt le is írják  az 1 százalékos visszatérítésből már nem fognak részesülni, miért van erre szükség. Miért gondolják úgy, hogy nekik is technikai számmal rendelkezőnek kell lenni, és nem maradhatnak ott a civil szervezetek kedvezményezetti körében? Én sejtek e mögött egy olyat, hogy technikai számmal nyilván sokkal kevesebb egyesület rendelkezik, hiszen csak a jelenlegi egyházstruktúra, ezenkívül egyetlenegy technikai szám van, a nemzeti tehetségprogram, az adó 1 százaléka vonatkozásában, a többiek az adószámmal a civil szervezetek kedvezményezetti körébe tartoznak. Úgyhogy én erre szeretnék választ kapni az előterjesztőktől, hogy miért szükséges az, hogy a technikai számmal rendelkezők körébe a vallási egyesületek is bekerüljenek. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most megadom a szót Nacsa Lőrincnek, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nemcsak előterjesztőként, hanem a KDNP-frakció vezérszónokaként szólok most a tisztelt Házhoz, hiszen az expozéban Vejkey Imre képviselőtársam részletesen kifejtette, hogy miről is szól ez a törvény.

(19.10)

Azt szeretném mondani vagy azt szeretném a tisztelt Ház figyelmébe ajánlani, hogy ebből a törvényjavaslatból is látszik az, hogy az egyházak milyen hatalmas munkát végeznek, milyen társadalmi szerepvállalásuk van a magyar társadalomban, hiszen ez a 27 törvény az élet rendkívül sok területét lefedi. Tehát látszik az, hogy az egyházak érintettek a közfeladat-ellátásban, mint az oktatásban, a felsőoktatásban, a köznevelésben, a kultúrában, egészségügyben és rengeteg területen. Azt gondolom, innen is hálásnak kell lennünk azért a munkáért, amit az egyházaink ezen területeken végeznek.

Azt gondolom, fontos, hogy 2010 után szövetséget kötöttünk az egyházakkal. A magyar társadalom felemelkedése, a magyar kultúra, a magyar keresztény hagyományok megvédése érdekében kötöttük ezeket a szövetségeket az egyházakkal, pontosan azért, hogy azokat a zsidó-keresztény gyökereket, amelyeket Európa lassan kezd elfeledni, meg tudjuk őrizni, és ne csak örökségünk legyen ez Magyarországon, hanem egy jövő is. Ezért születtek átfogó megállapodások, ezért indultak el fontos programok. És ezért van az, amikor például Gréczy képviselőtársam itt gúnyosan mosolyog egy-egy vezérszónoki felszólaláson, hogy ők voltak azok, akik nem támogatták azt, hogy a bizniszegyházakat felszámoljuk, ők voltak azok, akik nem támogatták azt, hogy szigorítás lépjen életbe ezen a területen. Ezért nagyon fontos, hogy most is itt vagyunk, és azt kérem tőlük, hogy az egyházellenes megnyilvánulásaikat most hagyják kívül a termen, és ne folytassák azt, amit eddig akár az egyházügyi törvény vitájában ősszel vagy azt megelőzően is hallhattunk tőlük.

Azt látjuk, hogy 2010 óta jelentősen megnövekedett az egyházak közfeladat-ellátása, hiszen az oktatás, nevelés kérdésében több mint kétszeresére, a szociális területen több mint háromszorosára, a gyermekvédelem területén több mint négyszeresére és a nevelőszülői hálózat esetében több mint nyolcszorosára nőtt az egyházi fenntartás és közfeladat-ellátás, illetve az egyházak rendkívül nagy és magas színvonalú tevékenységet végeznek a felzárkózás területén, a lelkigondozás, hitoktatás, hitéleti tevékenység, valamint a közösségépítés területén. Még egyszer mondom, a Fidesz-KDNP-frakciószövetség nevében innen is hálásak vagyunk ezért a szolgálatért.

A törvénnyel kapcsolatban a jobbikos képviselőtársam feltett egy kérdést, itt a vagy-vagy a válasz, mint előterjesztő ezt tudom válaszolni. Ők dönthetik el, hogy innentől kezdve melyik 1 százalékot szeretnék gyűjteni, civilként vagy egyházként technikai számon szeretnéke gyűjteni az 1 százalékot. Ez a saját döntésük lesz. Ez csak egy gyors előterjesztői válasz volt.

Visszatérve a rendes vezérszónoki felszólaláshoz, a Kereszténydemokrata Néppárt támogatja ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Varga Lászlónak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Igencsak meglepett Nacsa Lőrinc képviselőtársamnak ez a preventív jellegű rugdalózása, amit nem teljesen értek talán egy ilyen törvényjavaslatnál, hiszen még nem is igazán hallhatta itt Gréczy képviselőtársamnak semmilyen tekintetben a véleményét a konkrét jogszabálytervezetről. Úgy tűnik, ma azt a feladatot kapta, hogy akármi is van, mindenképpen támadjon, még akkor is, ha egyébként még nem is hallotta a véleményét az ellenzéki képviselőtársainak.Nyilván ezt a jogszabálytervezetet, ezt a salátatörvényt meg lehetne közelíteni úgy is, hogy egyébként korábbi kérdések folyománya, technikai pontosítás, 27 jogszabály módosítása, haladjunk tovább, hiszen egyébként is kései óra van. Azonban nyilván amellett, hogy tartalmaz támogatandó elemeket, felvet komoly kérdéseket is. Egyrészt nem szabad szerintem ennyire gyorsan elsiklani afölött, hogy valóban nagyon komoly viták övezték a vonatkozó jogszabályok elfogadását, általános vitáit itt a Házban, például a 2011. évi CCVI. törvényét is. Nagyon sok kérdést tett fel az ellenzék, nagyon sok mindennel nem értett egyet. Ezeket az aggályait elmondta. Hogy egyet kiemeljek, azt például elképesztőnek gondoltam akkor is, hogy az Országgyűlésnek kelljen itt bármilyen értelemben abban állást foglalnia, hogy mi egyház, mi nem, mi nem, mi bevett egyház. Ilyen értelmű nagyon komoly hitéleti kérdésekbe, azt gondolom, nem szerencsés, ha a törvényhozás beavatkozik. Nagyon sok kérdést mondtak el akkor is frakciótársaim, nagyon sok mindent kritika tárgyává tettünk. Ennek is részben köszönhető, hogy egyébként több szempontból hátráltak meg decemberre különböző kérdésekben, és sok mindenben meg nem persze, de nagyon sok ponton kellett módosítani a vonatkozó jogszabályokat. Tehát ezt ilyen értelemben innovatív lépésként az önök részéről előadni mindenképpen kétséges.

Lehetne tehát azt mondani, hogy ez egy technikai kérdés, azonban van két olyan pont, két olyan elem ebben a módosító csomagban, ami valóban nagyon sokrétű, és nagyon kivesézték itt a kormánypárti felszólalók, amelyek azonban további kérdéseket vetnek fel, és változatlanul nem megnyugtatók.

Az egyik ilyen pont  ha már egyébként államtitkár úr itt említette az állam és egyház szétválasztását, illetve a diszkrimináció tilalmát  pont az egyházak karitatív tevékenységének állami támogatásával kapcsolatos. A hitéleti tevékenység vonatkozásában a törvény egyértelművé teszi, hogy a bejegyzett és a bevett egyházak többletforrásokban részesülnek a többi egyházi szervezethez képest, ezzel a vallások közötti egyenlőség alapjogi sztenderdjeit megsértve egyébként. Pont az önök által elfogadott jogszabály viszont 2019. április 15-től hatályosan állami kötelezettséggé teszi az egyházak közcélú tevékenységének támogatását. Ez az állam számára egyértelmű kötelezettségként jelenik meg. Ez a korábban említett bekezdés kijelentő mód jellegéből egyértelműen következik.

Jelen javaslat azonban úgy módosít több közcélú tevékenység végzésére vonatkozó ágazati jogszabályt, hogy a nem bevett egyházak csak egyedi megállapodások megkötése után, azok keretében kaphatnak állami támogatásokat, míg a bevett egyházak az önkormányzati intézményekkel azonos módon, tehát tulajdonképpen automatikusan. Így egyedi megállapodást kell kötniük ahhoz a nem bevett egyházaknak, hogy az egészségügyi, szociális, oktatási, karitatív, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális és sporttevékenységhez állami támogatást kapjanak. Azt gondolom, ez a diszkrimináció tilalmába mindenképpen ütközik. Ez a megoldás egyértelműen nincs összhangban az áprilistól hatályos rendelkezésekkel sem, amelyek kötelezettségként szerepeltetik nyilván a közcélú tevékenység támogatását. De látom, államtitkár úr már jegyzetel, tehát nyilván válaszolni fog ezekre a felvetésekre. Az egyedi megállapodás nyilván nem egy objektív szempontrendszer ilyen szempontból, úgyhogy mindenképpen a diszkrimináció kérdése felmerül.

A másik ilyen kérdés pedig, pont hivatkoztak is erre a pontra is, igaz, más összefüggésben: csak bevett egyházaknak biztosít lehetőséget arra, hogy közoktatási intézményben hittanórát tartsanak. Ez abból a szempontból is indokolatlan, mert olyan egyházakat is kizár a hittanórák tartásának a köréből, amelyektől egyébként legalább húszéves magyarországi és százéves nemzetközi működést követelnek meg a másik oldalról.

Hiszünk abban, hogy tehát amiket az államtitkár úr is megfogalmazott, állam és egyház szétválasztása, diszkrimináció tilalma, azt gondolom, ezek nagyon fontos, olyan, a felvilágosodás kora óta fontos értékek, amelyeket mi magunk is vallunk. Az más kérdés egyébként, hogy az önök javaslatai az elmúlt években minden tekintetben szolgáltáke ezeket az értékeket.

Természetesen, ami elhangzott részben Nacsa képviselőtársamtól és többektől, akik megszólaltak, a magyarországi egyházak karitatív tevékenységét, társadalmi szerepvállalását nagyra értékeljük, fontosnak tartjuk. A jogszabályi környezetet ennek megfelelően biztosítani kell, azonban ezt nagyobb egységben, egyhangúlag, különösen egyébként azért, mert itt sarkalatos jogszabályokról van szó, és a diszkriminációt teljes mértékben kizárva, a lelkiismereti és vallásszabadság alapértékét tiszteletben tartva kellene tenni, nem pedig úgy, ahogy az önök gyakorlata ezt az elmúlt években mutatta többször is. Köszönöm, elnök úr. (Taps a DK és az LMP soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Gréczy Zsoltnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azzal kezdem, hogy a Demokratikus Koalíció számára rendkívül fontos a hitélet szabadsága, rendkívül fontos az egyházak szabad működése, rendkívül fontos az egyházak államtól elválasztott működése, és a hitéletet mindenkinek, a vallását személyesen, saját magának kell megélnie. Ebbe az államnak nincs beavatkozási joga.

(19.20)

Önök természetesen nem ezt a  valóban a felvilágosodás óta széles körben, egyébként az európai kereszténydemokrata irányzatok szerint is  bevett szokást képviselik, de ez az önök lelkiismeretét nem szokta befolyásolni.

Ha már megszólíttattam, szeretném jelezni, hogy a Gyurcsány-kormány megháromszorozta a határon túli magyar iskolák, színházak, könyvtárak és egyházak állami támogatását. Én magam vezettem azt a bizonyos rendezvényt, ahol egyébként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ezt bejelentette, és az összes határon túli magyar egyházi vezető itt volt azon a rendezvényen, és köszönetet mondott ezért a támogatásért.

Másrészt ugyancsak Nacsa képviselő úrnak szeretném jelezni, hogy nem én ülök olyan képviselőkkel egy frakciószövetségben, akik…  a Magyar Narancs akkori kiadójaként Kövér László cápalátogatásnak nevezte II. János Pál érkezését, és nem én vagyok olyanokkal frakciószövetségben, akik azt mondták, amikor az egyházakról beszéltek, a KDNP akkor még az Antall-kormány idején, hogy „Térdre, imára, csuhások!”. Tehát visszautasítom a támadást. Amikor mi kormányoztunk, akkor a demokratikus értékek működtek Magyarországon, az egyházak szabadon, politikai befolyás nélkül működtek Magyarországon.

Ezúton szeretném jelezni, hogy probléma van az önök egyház és egyház közötti megítélésével is, és itt szeretném jelezni, hogy több nemzetközi pert is nyert már a magyar állammal szemben az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (Soltész Miklós: Akik tüntetnek együtt önökkel.), akikkel természetesen tüntetünk együtt, igen, és erre rendkívül büszkék is vagyunk, mert ez az intézmény hajléktalanokon segít, nyomorultakon segít, oktatási munkát végez. Ez az Iványi Gábor  sajnálom, hogy államtitkár úr arcán helyet nyert ez a gúnyos mosoly , ennek a bizonyos egyháznak a vezetője adta össze Orbán Viktort és feleségét, és keresztelte meg első két gyermekét, tehát azt gondolom, önnek sokkal nagyobb tisztelettel kéne beszélnie erről az emberről, akinek önök egyébként a poros nyomába nem érnek. Szeretném jelezni, hogy ezek a perek jogerősek, és önök mégsem hajtják végre. Tehát ezúton is szeretném kérdezni államtitkár urat, hogy mikor kapja meg a neki járó egyházi státuszt a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség.

Ha már egyházakról beszélünk, akkor ne kerüljük meg azt a kérdést sem, hogy a miniszterelnök fia szintén létrehozott egy egyházat Felház néven, amely ugyan elvileg nem felel meg semmiféle időkorlátnak, a húsz évnek és a száz évnek, de önöknek csak van valamilyen politikai véleménye arról, hogy Orbán Viktor fia magát egyházi vezetőként felkenve különböző rendezvényeket tart, térít, és egyébként a híveinek a személyes bejelentése szerint kézrátétellel gyógyítanak betegeket. Tehát önöknek erről nyilván csak van valamilyen politikai állásfoglalása. Úgy tudtam, hogy eddig erre csak Krisztus volt képes, amikor Lázárnak azt mondja, hogy „Kelj fel és járj!”, de lehet, hogy az Orbán-családban már ez is egy újfajta kultúra, egy újfajta megnyilvánulási lehetőség és a mennyek országa felé egy kijárat.

Tehát egy politikai állásfoglalást szeretnék ez ügyben kérni, hogy önöknek mi a véleménye Orbán Viktor fiának egyházáról, mert azt gondolom, ha önök zsidó-keresztény értékekről és gyökerekről beszélnek, akkor jogos a kérdés, hogy egy ilyen kezdeményezésről, főleg, ha az ilyen magas politikai méltóság közvetlen rokonától indul el, önöknek mint kereszténydemokrata képviselőknek mi az álláspontja.

Végezetül azt szeretném hozzátenni, hogy a Demokratikus Koalíció rendkívül fontosnak tartja az egyházak működését az oktatásban, rendkívül fontosnak tartja a kultúrában és az egészségügyben is, a karitatív tevékenységet rendkívül fontosnak tartjuk. A Demokratikus Koalíció bár nem egyház, hanem párt, de mi is rendkívül sok karitatív akciót indítunk, ételt osztunk, iskolakezdési támogatást nyújtunk, és egyébként jótékonysági célra fogjuk felajánlani azt a pénzt is, amit önök ma éppen megszavaztak, hogy elvegyék a mi fizetésünket. Természetesen arra fogjuk kérni azt a Magyar Narancs felelős kiadót, Kövér Lászlót, aki cápalátogatásnak nevezte akkor II. János Pál érkezését, hogy a megfelelő, általunk kért címre jótékony célra juttassa el majd ezt az összeget.

Tehát az egyházi törvény, illetve a magyar Alaptörvény nem felel meg alapvetően az európai kereszténydemokrata értékeknek, ahogy egyébként a Fidesz sem felel meg ezeknek az európai kereszténydemokrata értékeknek. Ezúton is kíváncsian várjuk az európai kereszténydemokraták holnapi állásfoglalását. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk.Most a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő felszólalása következik. Megadom a szót Ritter Imre nemzetiségi képviselő úrnak, aki anyanyelvén ismerteti felszólalásának első mondatait, majd magyarra fordítja azt.

RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Im Namen des parlamentarischen Ausschusses für Nationalitäten in Ungarn möchte ich Sie als Ausschuss-Vorsitzender und Repräsentant des Standpunktes des Ausschusses herzlich begrüßen. Über den unter der Kennzahl T/5244. eingereichten Gesetzesänderungsvorschlag hat unser Ausschuss verhandelt und einen einstimmigen Standpunkt eingenommen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében mint a bizottság elnöke és a bizottsági vélemény előadója tisztelettel köszöntöm önöket. A T/5244. számon benyújtott, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz bizottságunk mint kapcsolódó bizottság a 2019. március 18-án megtartott ülésén a házszabályi rendelkezések 36. § (5) bekezdése alapján kialakította egységes véleményét. Mint az a korábbiakban elhangzott és ismert, a törvénymódosítás az egyházakról szóló törvény módosításához kapcsolódóan 27 további különböző törvény egyes részeit érinti.

A törvényjavaslat alapvető célja a koherencia megteremtése, hogy a jogrendszer egészében megteremtse az összhangot a törvényi szintű normák között. A legtöbb esetben a módosítások arra irányulnak, hogy a korábban a bevett egyházak számára előírt jogokat és kötelezettségeket kiterjessze az egyházügyi törvény módosításával létrejött új egyházi jogi személyekre is vagy éppen ezt mellőzze. A törvénymódosítás mindössze két helyen nevesíti a nemzetiségi önkormányzatokat, mégis fontosnak tartottuk, hogy a jelen törvénymódosítás során is bizottságunk megfogalmazhassa az egyházakkal, a hitélettel kapcsolatban a magyarországi nemzetiségek közös véleményét.

A Magyarországon őshonos nemzetiségek fennmaradásában, a kisebb-nagyobb történelmi viharok, megpróbáltatások túlélésében, a nemzetiségi kulturális és oktatási autonómia megélhetésében, ápolásában, a tradíciók továbbadásában az egyházaknak, vallási felekezeteknek, a hitnek mindig jelentős szerepük volt. A magyarországi őshonos nemzetiségek nemzetiségi és hitélete egymástól elválaszthatatlan, és ez napjainkban is nagyon fontos. Számunkra az egyházakkal, egyházi indíttatású civil szervezetekkel való kapcsolat, az egyházi ének- és zenekarokban, ifjúsági csoportokban való aktív részvétel, a liturgikus eseményekkel szinte összenőtt nemzetiségi tradíciók ápolása, nemzetiségi hitéletünk mindennapi megélése a nemzetiségi oktatás-nevelés mellett a nemzetiségi jövőnk egyik legfontosabb garanciája.

Erre utal az is, hogy a jelenlegi, a 2011. évi CCVI. számú, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény mellékletében meghatározott 27 bevett egyház közül több, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye egyértelműen egy-egy magyarországi, őshonos nemzetiséghez köthető.

(19.30)

De természetesen elmondható, hogy mind a katolikus, mind a református, mind pedig az evangélikus egyház tagjai között igen sok olyan hívő van, akik magukat a magyarországi őshonos nemzetiségek valamelyikéhez vallónak tartják. Kifejezőek azok a számok, hogy a 2011. évi népszámláskor a 644 623 nemzetiségét megvalló honfitársunk közül mindössze 8350 fő, a megkérdezettek kevesebb mint 1,3 százaléka vallotta magát ateistának. Ezek a számok még akkor is beszédesek, ha tudjuk, hogy a népszámláláskor a nemzetiségre és a vallási hovatartozásra vonatkozó adatok kitöltése, megadása nem kötelező.

Ennek elismeréseként tekinthetjük azt is, hogy a 2020. szeptember 13-tól szeptember 20-ig Budapesten megrendezésre kerülő 52. nemzetközi eucharisztikus kongresszus eseménysorozatának előkészítése során személyesen főtisztelendő Erdő Péter bíboros úr kérésére a kongresszus előkészítő bizottsága elsők közt kereste meg a Magyarországi nemzetiségek bizottságát, és az őshonos magyarországi nemzetiségek megkülönböztetett szerepet fognak játszani az eucharisztikus kongresszus eseménysorozatában. A különböző nemzetiségi nyelveken megrendezésre kerülő nemzetiségi egyházi énekkari találkozók, nemzetiségi egyházi zenekari találkozók, nemzetiségi szentmisék és más nemzetiségi liturgikus kulturális események nemcsak a Magyarországon élő őshonos nemzetiségek tagjainak, hanem a világ minden részéről Magyarországra érkező, egy-egy magyarországi nemzetiség nyelvterületéhez tartozó minden külföldi hívő résztvevőnek is hitét megerősítő, emlékezetes, meghatározó élményt nyújthatnak.

Mindezek a nemzetiségi nyelveken lezajló liturgikus események egész Magyarország kedvező nemzetközi megítélését is javíthatják, elősegíthetik, hiszen a magyar politika pozitív nemzetiségpolitikáját nemcsak szavakban, hanem a kongresszuson részt vevő hívők személyes programjaikon keresztül is megtapasztalhatják. Azt mondanom sem kell, hogy természetesen az eucharisztikus kongresszus nemzetiségi rendezvénysorozatában kiemelt figyelmet és szerepet szánunk nemzetiségeink hívő fiatalságának.

Mindezek hangsúlyozása mellett a T/5244. számú törvényjavaslatnak a Magyarországon őshonos nemzetiségeket konkrétan érintő két pontjával kapcsolatban az alábbiakat kívánjuk megjegyezni. Egyrészt a törvényjavaslat 26. §-a szerint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „Közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint a nemzetiségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány fenntartásában működő vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség kérelmére ezekkel azonos elbírálás alá kerülhetnek a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség vagy az egyházi jogi személy fenntartásában működő, állami nyilvántartásba vett gyűjtemények, könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum.” Vagyis egységesen definiálja a közgyűjtemény fogalmát valamennyi fenntartóra vonatkozóan, amellyel egyetértünk. Ugyanakkor szeretnénk megjegyezni, hogy a közgyűjtemények fenntartásának állami támogatásában viszont nincsenek egységesen kezelve az állami, a helyi önkormányzati, illetve a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott közgyűjtemények. Ennek rendezéséről a 2020. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban módosító indítvánnyal fogunk élni.

A magyarországi nemzetiségeket közvetlenül érintő másik pont a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása, mely jelen törvénymódosításban 46. §-ként szerepel. Eszerint „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Az állam, a települési önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben a szülő, tanuló kérésére szervezett és nem a kötelező tanórai foglalkozások részét képező hitoktatás a (továbbiakban: fakultatív hitoktatás) az egyházi jogi személy, az etikai óra helyett választható hit- és erkölcstanoktatást bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye szervezhet az e törvényben meghatározott keretek között.” Ezzel a módosítással úgyszintén egyetértünk, ugyanakkor a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben igényelt fakultatív hitoktatás esetében a gyakorlatban több helyen és több alkalommal okozott vitát és nézeteltéréseket a fakultatív hitoktatás finanszírozásnak kérdése.

A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárságával bizottsági tárgyalást követően részletesen egyeztetni fogunk ezen kérdéskör tisztázása érdekében, és amennyiben szükséges, meg fogjuk tenni a kellő törvényi módosító javaslatot is.

Mindezek alapján a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a T/5244. számon benyújtott, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot támogatja, azzal egyetért, és javasolja a tisztelt Háznak az elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak! Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönjük szépen. Most kétperces hozzászólásokra van lehetőség. Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Varga képviselő úr, ha Gréczy képviselő úr valami más, korrektebb felszólalást tett volna, akkor megkövettem volna, de azt kaptuk, amit vártunk. Gréczy képviselő úr, ön hazudik, amikor arról beszél, hogy a Demokratikus Koalíció és a Gyurcsány-párt hogy kiáll az egyházakért, hogy támogatja. Az ön főnöke volt az, aki dogmatikai csodát hajtott végre, amikor rendszeresen bérmálkozott, a KISZ KB mellett még erre is jutott ideje. Az ön főnöke volt az, aki azt mondta, hogy megtanítja a szentírást a papoknak. Gyurcsány Ferenc volt az, aki 2004-ben leszidta szent II. János Pál pápát, hogy a magyar egyház hogy merészel állást foglalni politikai vagy közéleti kérdésekben. Gyurcsány Ferenc az, aki felmondaná a vatikáni szerződést (Gréczy Zsolt: Nagyon is!), aki elvenné az egyházi iskolák támogatását, és Gyurcsány Ferenc az, aki befogná a papok száját és kirúgná őket az iskolából.

Ezek mind az ön főnökének szavai. Önök egy egyházellenes párt, mindig is azok voltak és azok is maradnak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Gréczy Zsolt képviselő úrnak adom meg a szót két percben.

GRÉCZY ZSOLT (DK): Úgy látom, elleszünk ma Nacsa képviselő úrral. Még egyszer emlékeztetném, kivel ül frakciószövetségben. Most lehet felsorolni dolgokat, de nem én voltam a Teleki Blanka Gimnázium KISZ-titkára, hanem Orbán Viktor  ha már innen indulunk, szeretném önnek jelezni. A másik problémám az, mondom, hogy a Gyurcsány-kormány idején az egyházak szabadon működtek Magyarországon, anélkül, hogy politikai befolyással próbálták volna őket külön támogatásban részesíteni.

Azt pedig, hogy a vatikáni szerződést esetleg felül kellene vizsgálni, nagyon sokan gondolják és mondják, mert nem biztos, hogy rendben van az, hogy az egyházi iskolák magasabb állami támogatást kapnak, mint az állami fenntartású iskolák; mert ez nincs rendjén. Miért kell az egyik iskolának többet kapnia, mint a másiknak? Szerintem ez például diszkriminatív, és nincs is rendben.

De, mondom, furcsa, amikor önök beszélnek a Fidesz hátterében kereszténydemokráciáról. Nem én indultam a Liberális Internacionálé alelnökeként, hanem szintén Orbán Viktor, és gondolom, önök szerint a liberalizmusnak kevés köze van a kereszténydemokráciához. Ebben egyébként tévednek, mert a liberalizmus a vallási türelem egyik szimbóluma egész Európában, még akkor is, ha önöknek ez nem tetszik. De, mondom, önök indultak a Liberális Internacionálétól, nem én. Hát, sajnálom, az ön barátai ülnek ott, abban a frakcióban.

Még annyit szeretnék hozzátenni, hogy az állami támogatások a Gyurcsány-kormány idején is megillették az egyházakat, akkor is szabadon működtek a karitatív tevékenységükkel, működtek az egyházi fenntartású egyetemek is. Tehát azt gondolom, ezt számonkérni egész egyszerűen dőreség, egész egyszerűen butaság. A Gyurcsány-kormány sem volt egyházellenes, a DK sem egyházellenes.

(19.40)

Az egyházak közötti diszkriminációt és az állam és az egyházak közötti elválasztást hiányoljuk (sic!), és azt gondolom, ezt joggal tesszük. De hogy önök mit gondolnak a kereszténydemokráciáról, mondom, arról már az Európai Néppárt vezetői az utóbbi napokban elég sokat nyilatkoztak. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük. Most megadom a szót Varga-Damm képviselő asszonynak, kétperces időkeretben.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Nacsa képviselő úrnak szeretném felolvasni az alábbi Orbán Viktor-idézetet. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Ez pedig a következő: „Az egyházak csak akkor fogják betölteni azt a pozíciót, ami egy modern társadalomban megilleti őket, ha megőrzik és visszanyerik autonómiájukat. Amennyiben a politikai élet egyes szereplői közül egyeseket ellenségnek, másokat meg szövetségesnek minősítenek, maguk is politikai szereplővé válnak. Márpedig ha valaki erre a porondra lép, akkor rá is érvényesek lesznek a politika gyakorta kegyetlen törvényei. Ezért mondjuk, hogy hibát követnek el az egyházak, ha azok szolgálatába szegődnek, akik ideológiai átnevelőtábort akarnak csinálni Magyarországból.”Ezt mondta az ön főnöke az egyházakról korábban. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Varga László képviselő úrnak adom meg a szót, két percben.

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, Varga-Damm Andrea hozzászólása után nehéz ehhez még hozzátenni, de igyekszem két pont tekintetében, mert rámutatnék azért két vitás kérdésre. Az egyik, amit itt a vatikáni szerződés kapcsán említettek. Azt szeretném mondani, hogy fogalmazzunk úgy, hogy én azt szeretném, ha ebben az országban minden gyermek után ugyanolyan támogatást nyújtana az állam az oktatási intézményeknek, hogy minden gyermeknek ugyanolyan esélye legyen megfelelő, színvonalas tudásban részesülni, függetlenül attól, hogy egyébként milyen a fenntartója az ő iskolájának.

Nyilván senki nem akar itt semmilyen támogatás csökkentésére javaslatot tenni, semmi ilyen megjegyzés nem hangzott el, ugyanakkor azt gondolom, hogy itt az idő arra, hogy az állami fenntartású oktatási intézmények támogatási rendszerét, a kvóta összegét újragondoljuk. Én azt látom, hogy nagyon komoly infrastrukturális gondokkal küzdenek ezek az intézmények, és nagyon nehezen tudják megtartani a szakmai színvonalukat sok esetben. Ráadásul a körzetes feladatokból fakadólag nagyon sok szociális probléma, főleg a nagyobb településeken, nagyobb kerületekben oda összpontosul. Azt gondolom, hogy ebben egy jobban fenntartható, igazságosabb gyerekközpontú rendszert kéne megalkotni.

A másik pedig: itt a diszkrimináció tilalma kapcsán az önök soraiból érkezett egy megjegyzés  amikor a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, Iványi Gábor kapcsán szólt Gréczy képviselőtársam , valami olyasmi, hogy hát, de veletek tüntetnek. Én azt tudom mondani, hogy pont erről beszélünk akkor, amikor állam és egyház szétválasztásáról beszélünk, hogy nem kéne hogy számítson. Olyan objektív és transzparens rendszert kéne üzemeltetni, amelynek a keretében egyáltalán nem kellene hogy számítson semmiféle ilyen típusú kérdés, csak az természetesen, hogy egy-egy ilyen szervezet milyen karitatív és milyen hitéleti tevékenységet végez. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Soltész Miklós államtitkár úr jelezte hozzászólását. Öné a szó.

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Varga Képviselő Úr! Én csak azt szeretném mondani, hogy ebben a gondolatmenetében, amit elmondott, biztos, hogy sok igazság van, de összességében visszamennék a 2011-es törvényhez, amikor a bizniszegyházak miatt kellett megváltoztatni a jogszabályokat 2011-ben. Pontosan azért egyébként, az az érdekes, hogy még az önök szociális vezetői is, egészségügyi, oktatási vezetői is azt mondták, hogy valamit kellene tenni annak idején, 2010 előtt, amikor önök kormányoztak, azzal a törvénnyel, mert nagyon nagy baj van. Azért, mert olyan egyházak alakultak, amelyek abszolút nem vallási tevékenységet folytattak. Olyan egyházak alakultak, amelyek el akarták vinni azokat a támogatásokat, és amelyek egyébként hívőkkel rendelkező és valódi hitéleti tevékenységet folytató egyházakkal szemben alakultak. Mindamellett pedig azért hadd mondjam el önöknek azt, hogy a magyar egyházügyi törvény Európa egyik, ha szabad ebben az esetben ezt a szót használni, legliberálisabb törvénye, mert így kell kimondani. 32 bevett egyház van, nincs olyan európai állam, nem tud senki sem mutatni nekem olyat, akiket ilyen szintű kiemelt támogatás illet meg. A következő két új kategória is, az egyik, ugye, volt már a bejegyzett egyház, de az új kategória és a nyilvántartásba vett egyházak is most már olyan támogatásokat kaphatnak meg, amelyek sem Szlovákiában, sem Németországban, sem Franciaországban, sehol nem illetik meg az egyházakat és a kisebb felekezeteket sem. Tehát ezek után önök azt mondják, hogy diszkriminatív, azt mondják, hogy egyházellenes, hát, ez tényleg megmosolyogtató egy baloldali, egy egyébként Gyurcsány-párttól, akik nem adták oda a pénzeket annak idején az egyházi iskoláknak. Nem véletlenül voltak a nagy tüntetések.

Tehát én nem akarok Gréczy Zsolttal vitatkozni, mert teljesen alaptalan vagy fölösleges lenne, de legalább ezt próbálják megérteni, hogy ez a törvény, illetve amiről most beszélünk, ez a törvénymódosítás igenis olyan lehetőségeket ad Magyarországon vallási egyesületeknek is és nagyobb vallási közösségeknek is, ami egyedülálló Európában. Ja, hogy önök ennek nem örülnek? Az egy más kérdés, de ezzel nem tudunk mit kezdeni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönjük. Visszatérünk a normál hozzászólásokhoz, és Hörcsik Richárd képviselő úrnak adom meg a szót.

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról és az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításához kapcsolódó törvényjavaslat a látszat ellenére sokkal több, mint pusztán egy, az egyházügyi törvény módosításait a többi jogszabályon átvezetni hivatott jogszabálytervezet. Ugyanis az előterjesztő kormánypárti képviselőtársaimmal együtt az a meggyőződésünk, tisztelt elnök úr, hogy az Országgyűlés előtt lévő, a vallásszabadságot biztosítani hivatott bármely javaslat, így ez is, szoros összefüggésben van a nemzeti identitással, ami a legbiztosabb támaszunk a magyar szuverenitás megőrzéséért végzett munkánk során.

Úgy vélem, tisztelt képviselőtársaim, hogy a vallásszabadságot látszólag védeni akaró előterjesztések  ugye, Soltész államtitkár úr említette  az elmúlt évek során számos alkalommal kerültek a tisztelt Ház elé, aminek célja éppen a bizniszegyházaknak a támogatása volt. Mégis, amikor 2015 őszén az igazságügyi miniszter javaslatot tett a helyzet valamilyen fajta megoldására, bizony akkor egyes pártok képviselői a megegyezést mondvacsinált indokokkal akadályozták meg. Az elmúlt év őszén az egyházügyi törvényhez beterjesztett módosítás ismét, úgy hiszem, hogy a kormány kompromisszumkészségét bizonyította. Ugyanis ez a szabályozás pontosan megfelelt az Alaptörvénynek. Akkor a vita kizárólag arról szólt, hogy a bizniszegyházak terjedésével szembeni fellépés és a szerzett jogok érvényesülése között miképpen alakítható ki egy kívánt egyensúly.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vallásszabadság történelmi alkotmányunk egyik vívmánya. Sokat harcoltunk érte, és úgy hiszem, hogy Európa számos országánál korábban gondoskodtunk arról, hogy ez az alapvető jog a magyarok számára úgymond biztosítva legyen.

Csak emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy az evangélikusokat 1557-ben, a reformátusokat 1564-ben, 1568-ban pedig az unitáriusokat emelték a bevett vallások közé. Engedjék meg, hogy elmondjam, hogy a Magyar Királyság területén pedig az 1608. évi, úgymond a koronázás előtti I. törvénycikk deklarálta a protestánsok vallásszabadságát, igaz, bevett vallássá válása csak jóval később, 1790-ben a XXVI. törvénynek volt köszönhető, egyidőben a görögkeleti vallással.

(19.50)

Csak megemlítem, hogy az izraeli vallást az 1895. évi XLII. törvény tette bevett vallássá, latinul recepta religióvá.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azért fontos itt és most erről szólnunk, mert egyrészt Magyarországnak, úgy hiszem, hogy semmifajta szégyenkeznivalója nincsen a vallásszabadság biztosítása tekintetében ma sem. Sőt, hagyományaink alapján meggyőződésem, hogy hitelesebben szólhatunk e körben, mint az úgymond mindenféle egységes európai sztenderd kialakítását erőltető, úgymond globális alkotmányosságban hívő jogászi és politikusi lobbik.

Más a megfogalmazás és mások a részletszabályok, de a lényeg, úgy hiszem, ugyanaz, változatlan. Eleink úgy fogalmaztak  engedjék meg, hogy idézzek egy szép mondatot , hogy „a prédikátorok minden helyen az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és a község, ha venni akarja, jó, ha nem, senki rá ne kényszerítse az ő lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, kinek tanítása neki tetszik”.

És most, több száz év múltán az előttünk lévő tervezet, az áprilistól hatályos jogszabály pedig úgy szól, hogy „a lelkiismereti és a vallásszabadság mindenkit megillető alapvető jog, amely nem köthető semmilyen jogi formához. A lelkiismereti és vallásszabadság joga magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását…” Úgy hiszem, hogy ezek a sorok magukért beszélnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy magyarként már csak azért sincs okunk a szégyenkezésre, hiszen amíg eleink megszüntették az úgymond territoriális elvet, vagyis több felekezet is létezhetett egy településen belül, addig az 1555-ben megkötött augsburgi vallásbéke  amit úgy ismerünk, hogy Quius regio, eius religio  még úgy rendelkezett, hogy ugyan minden ország, minden tartomány, birodalmi szabad város választhatott a katolikus és az evangélikus vallás követése között, de az ő választásuk megszabta a joghatóságuk alatt élők vallási hovatartozását is.

Magyarország történelme és hagyományai azt bizonyítják, tisztelt képviselőtársaim, ha olykor tökéletlenül is, mint Erdélyben a görögkeleti vallás esetében megfigyelhető volt, de a törvényhozás, amikor tehette, a valós vallásszabadságot pártolta, és ezt teszi ma is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az nem a vallásszabadságra tartozó kérdés ugyanis, hogy az állam mely régóta működő, jól beágyazott felekezetekkel működik együtt. Hiszen hadd mondjam, hogy nem lehet egy sorban említeni például a sok évszázadon keresztül iskolafenntartó református egyházat, és a korábbi, a 2011 előtti egyházügyi szabályozásnak köszönhetően a szintén egyházként működő boszorkányszövetséget. Éppen ezért a kritikát nem a rendezett állapotokra való törekvések ellen, hanem azokkal szemben kell megfogalmazni, akik korábban az egyházi státusszal igenis, mondjuk ki, visszaéltek, akik valójában az egyházi státuszt a kedvezőbb intézményfenntartói finanszírozás érdekében próbálták megszerezni.

Úgy vélem, képviselőtársaim, hogy a vallásszabadságnak az előttünk fekvő törvényjavaslat kapcsán számos dimenziója lehet. Csak egyet említek. Fontos, hogy vannak olyan egyházak, mint a recepta religio, amelyek az állami feladatokat nemcsak átvállalják, hanem kifejezetten hitelveikkel összefüggésben teszik azt. Úgy vélem, hogy nekünk törvényhozóként abban van felelősségünk, hogy az egyházi intézmények számára biztosítani tudjuk a stabil működés hátterét. Megjegyzem, hogy oktatási intézményből jelenleg 625 van egyházi tulajdonban. Ezt a magas értéket pedig okkal magyarázhatja a 2010 és 2014 közötti 68 százalékos növekedés az egyházi iskolák és az egyházi iskolákban tanulók száma tekintetében. Ezek az újonnan egyházi fenntartásba került iskolák egy olyan, mondhatni, klubhoz csatlakoznak, ahol igencsak neves, komoly múlttal rendelkező intézmények vannak. Csak egyet említek, például a Sárospataki Református Gimnázium.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vallásszabadság minél teljesebbé tétele érdekében a központi költségvetés, mint hallottuk, jelentős forrásokat biztosít. Jelen esetben azonban költségvetési évtől független rendszereket kell úgymond finomhangolni. Ezért az egyes adótörvények módosítása vagy az 1 százalék felajánlásával kapcsolatos jogszabályi háttér, vagy az egyházfinanszírozási törvény egyformán módosításra szorul.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végül engedjék meg, hogy kiemeljek csak egyetlen szakaszt, a 44. §-t, amely a nyilvántartásba-vételi eljárás adminisztratív terheit hivatott csökkenteni; mégpedig azáltal, hogy az egyszer már vizsgált tényeket ne teljesen kelljen ismét vizsgálni. Remélhetőleg ez komoly segítséget ad majd a jogalkalmazás során az érintetteknek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A most tárgyalt törvényjavaslat célja a harmónia: harmónia a jogrendszeren belül, és harmónia a kapcsolódó társadalmi viszonyokban. Ezért kerül sor a személyijövedelemadó-mentesség körének kiterjesztésére a bevett egyházakon túl a bejegyzett egyházak és a nyilvántartásba vett egyházak adott szolgáltatásaira is. Emiatt válik jogosulttá a személyi jövedelemadó 1 százalékára a nyilvántartásba vett egyház és a bejegyzett egyház, valamint a vallási egyesület is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslattal az Országgyűlésnek, úgy vélem, ismét lehetősége nyílik kifejezni elköteleződését a vallásszabadság ügye iránt. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt az előterjesztést. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most kétperces hozzászólások következnek. Elsőként megadom a szót Gréczy Zsolt képviselő úrnak.

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót. Ehhez a vitához utoljára fogok hozzászólni, akárki akármit fog mondani. De azért két megjegyzést mégiscsak tennék. Az egyik: itt elhangzott a vatikáni szerződés mint pozitív példa. Szeretném jelezni, hogy azt a Horn-kormány kötötte a Vatikánnal. Az sem a Fidesz-kormány idejére esett.A másik pedig: szerettem volna választ kapni arra a kérdésemre, hogy mi a véleményük arról az új egyházról, amelyet Orbán Viktor fia alapított. Nekem mint, hogy úgy mondjam, klasszikus római katolikus vallású embernek, aki egyébként templomi kórusban énekelt, ministrált, és még hosszasan sorolhatnám, nos, nekem nagyon furcsa és idegen egy ilyen egyház létrejötte. Önöknek, mint akik felkent papjai a magyarországi kereszténydemokráciának, nyilván van egyfajta markáns véleményük arról, hogy megjelenik a miniszterelnök fia, egyházat alapít, és kézrátétellel gyógyítanak. Ez ügyben még mindig várom az önök politikai állásfoglalását. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Most Nacsa Lőrinc képviselő úrnak adom meg a szót két percben.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Akkor Gréczy Zsoltban még viaskodik az MSZP-s és a DK-s, hogy most kihez húzzon. Most a Horn-kormányra hivatkozott pozitívan, de közben a mostani főnöke meg fel akarja mondani a vatikáni szerződést. Akkor döntse el, hogy most melyik oldalhoz hű. (Gréczy Zsolt: Sosem voltam tagja az MSZP-nek!) Azért kértem szót, mert Varga-Damm Andrea kioktatott bennünket. Azért kicsit furcsa, amikor egy jobbikos képviselő veszi védelmébe a Demokratikus Koalíciót, de hát hozzá kell ehhez szoknunk. Képviselő asszony, az önök hozzáállása az egyházi témához az, hogy az ön főnöke azt mondta, hogy az iszlám az emberiség utolsó reménye, és az ön párttársairól rendszeresen derülnek ki antiszemita nyilatkozatok. Önök így állnak az egyházakhoz: az iszlám az emberiség utolsó reménye, és antiszemita kijelentések. Ez az önök hozzáállása az egyházakhoz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.  Gréczy Zsolt: Ilyet Orbán Viktor is mondott!)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Varga László képviselő úrnak.

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nacsa Lőrincnek mondanám, hogy az ön főnöke meg azt mondta, amit Varga-Damm Andrea felolvasott. Ha már itt ilyen „ki mit mondott” versenyt csinálunk, akkor erre ezt tudom mondani. De nem ezért kértem szót, ez egy hirtelen jött impulzus alapján volt. Szóba került itt a bizniszegyházak kérdése. Próbálok egy dinamikaváltással egy kicsit erről beszélni.

(20.00)

Természetesen mindenki örül, ha ilyen egyházak nem jöhetnek létre, és ha olyan jogszabályi környezet van, hogy nem lehet visszaélni az egyházi státusszal, mert az nem lenne rendben. De válaszoljanak önmaguknak akkor arra a kérdésre, és egy picit nézzenek magukba ebben a tekintetben: biztos, hogy csak ezekre vonatkozott az a jogszabályi környezet, amit megalkottak 2011-ben? Biztos, hogy nem vették el az egyházi státuszt olyan, korábban jól működő, aktív hitéleti tevékenységet szervező, folytató, karitatív tevékenységet folytató egyházaktól is, akikre ez nem vonatkozik, amik nem bizniszegyházak? Tehát válaszoljanak önmaguknak a kérdésre; szerintem csináltak ebből politikai kérdést, és ez nem volt akkor szerencsés.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A másik, amire szintén utalt itt több hozzászóló a vatikáni szerződés kapcsán: normatívák, lehetőségek. Ez akkor azért köttetett meg ilyen módon, és azért került egyfajta magasabb normatíva megállapításra az egyházi intézményfenntartók részére, merthogy két oldalról történt a finanszírozása az önkormányzati fenntartású intézményeknek, egyrészt állami normatíva alapján, másrészt az önkormányzatok hozzáadott forrásai alapján, ezt igyekezett ilyen módon pótolni a finanszírozás. Onnantól kezdve, hogy egyetlen kézbe, állami fenntartásba került a közoktatás, tehát az általános iskolák fenntartása Magyarországon, én azt gondolom, hogy ez már évek óta egy újragondolható kérdés.

Csak azt javaslom önöknek, hogy gondoljuk ezt majd közösen újra, és egyébként minden gyermek után egyenlő alapon járjon egy magasabb, megemelt kvóta, ne legyen különbség a fenntartó mibenléte alapján. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK : Köszönöm szépen. Megadom a szót két percre Varga-Damm Andrea jobbikos képviselő asszonynak.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem szóltam volna, ha Nacsa képviselőtársam nem érezte volna úgy, hogy ezen a napon immár hatodszor sért meg engem vagy a frakciómat. Akkor elmondom, hogy 2015-ben, pont előtte napon, hogy a több tízezer migráns megérkezett a határunkra, Orbán Viktor miniszterelnök úr a következőt mondta egy konferencián; az iszlám emberek nem fenyegetést jelentenek, hanem egy magas civilizáció képviselőiként üdvözli őket. „Önök egy másik civilizációból, egy másik kultúrából érkeznek, és nem mindegy, hogy egy más kultúrából érkező üzletembert, delegációt, befektetőt vagy csak idelátogató családot hogyan fogadnak. Én szeretném önöket megnyugtatni és biztosítani afelől, hogy itt mindenkit tisztelettel fogadnak, az iszlám világból érkezetteket is tisztelettel fogadják.” Majd pedig azt mondta: „A dolog úgy áll, hogy a magyarok sosem felejtik el, hogy Keletről származnak, ezért mi jól érezzük magunkat Keleten, és jól érezzük magunkat Keletről jött emberek társaságában, könnyen építünk ki lelki barátságokat. Értjük azt a világot, és értjük az onnan jött embereket.” Majd pedig, hogy még fűszerezze gondolatait, azt mondta: Magyarország az iszlámot az emberiség egyik nagy szellemi és lelki alkotásának tekinti, amely sok száz millió embert segít hozzá, hogy az ember élete létezésének magasabb értelméhez eljuthasson. Az iszlámot ilyen magasztosan élteti a miniszterelnök úr, aki az önök szellemi vezére, ily módon szerintem minket vádolni iszlámszeretettel, egy kicsit óvatlanság. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Soltész Miklós államtitkár úrnak adom meg a szót.

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném jelezni még egyszer Varga László képviselő úrnak, hogy 32 bevett egyház volt eddig, most is annyi van, több mint 100 bejegyzett egyház, ebbe a bejegyzett egyházba mindenki belefért, aki nem elcsalta a pénzt, mindenki. Aki nem akart bejegyzett egyházként működni, az pedig vallási egyesületként működhetett, és ez teljesen elfogadott volt az elmúlt évek során. Az más kérdés, hogy önöknek van egy kedves egyházuk, akinek így is megvolt a lehetősége, minden politikai tüntetésen ott volt, nem az egyházakért, politikai tüntetésen ott volt a vezetője (Gréczy Zsolt: Folyamatos jogsértésben vagytok!), és önök érte szólalnak föl folyamatosan ebben a parlamentben. Hozzáteszem még azt, hogy egyébként az Európai Bíróság mondta azt, hogy az államnak szíve joga eldönteni, hogy az egyházi hitéleti tevékenység fölött vagy inkább amellett közfeladat átvállalásakor milyen támogatásokra és kivel egyezik meg  szíve joga. És az teljesen jogos szerintem, hogy mégiscsak vannak történelmileg beágyazott egyházak, mégiscsak vannak olyan keresztény felekezetek, olyan zsidó felekezetek, akik évszázadok óta itt vannak közöttünk, és teljesen természetes, hogy ők a köznevelésben, a szociális ellátásban, a gyermekvédelemben részt vesznek, vagy akár a kórházi, egészségügyi ellátásban is.

Varga-Damm Andreának az a csodálatos, szép lírai felolvasása azért is megható, mert egyik oldalról nem figyelt oda, hogy mi az üzenete, amit elmondott a miniszterelnök úr, hiszen azt az egyet nem értette meg ebből, hogy ettől függetlenül, hogy mi tisztelünk egy kultúrát, hogy mi elfogadunk egy másik kultúrát, köszönjük szépen, nem akarunk velük együtt élni. Az egy más kérdés, hogy pont az egyházügyi törvény teszi azt lehetővé, hogy a 32 bevett egyház között van két muszlim hitű egyház is. Önök ezt egyébként nem szavazták meg sem 2015-ben, nem szavazták meg most télen sem, mert itt hisztiztek a parlamentben, tehát nem támogatták azt a színes egyházi palettát, ha szabad így mondani, ami Magyarországot jellemzi.

Hozzáteszem még ehhez a gondolatmenethez azt, hogy azért, mert valaki elismeri egy más egyháznak, egy más felekezetnek a sokszínűségét, értékteremtő, kultúrateremtő milyenségét, attól még az nem azt jelenti, hogy annak uralkodóvá kell válnia, mondjuk, egy többségében keresztény kultúrájú Európában. Ebből, köszönjük szépen, nem kérünk. Ettől független az, hogy a két muszlim felekezet Magyarországon tisztességgel és teljesen normálisan működik és megkapja a lehetőséget.

Még egy: hadd mondjam Varga László képviselő úrnak, hogy amikor önök karitatív szervezeteket emlegetnek, tényleg sírni volna kedvem azon, amit ön mond. Önök voltak azok, akik az adományok áfáját bevezették, megszűnt a karitatív tevékenység az önök kormányzása alatt, mert áfával sújtották a karitatív tevékenységet, önök voltak azok, akik a nagy karitatív szervezeteknek nem adták oda év közben azokat a támogatásokat, ami járt volna pontosan azért, hogy a karitatív feladataikat ellássák. Tehát könyörgöm, legalább olyanokat ne hozzanak elő témának, mint ahogy Gréczy Zsolt is, hogy mindent megadtak! Önök ellen tüntettek a pedagógusok, a szülők, a diákok, azért, mert nem adták meg a támogatást az egyházi iskoláknak.

Legalább olyanokkal ne jöjjenek, ami teljes valótlanságot tartalmaz, legalább próbáljanak visszajönni a talajra! És az egy szép dolog, hogy itt a kereszténységről, sok mindenről beszél Gréczy Zsolt is, de akkor egy kicsit beszéljenek arról is egymás között, a DK vagy a Gyurcsány-párt, mindegy, hogy hívjuk, hogy milyen gyűlölettel tüntetnek, beszélnek, főleg a katolikus és a keresztény egyházakkal szemben. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.  Z. Kárpát Dániel: Te vagy a gyűlölet államtitkára!)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. A következő hozzászóló Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbik.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a lehetőséget. Igyekeztem egész nap visszafogottan reagálni minden elhangzó mondatra, még dicséretet is kaptam kormányoldalról négy képviselő részéről is ez ügyben, amit ezúton is köszönök, mert ha konstruktív vita folyik egy nagyon fontos témában, akkor nyitottságot kell mutatni. Ugyanakkor nem tudok elvonatkoztatni attól a sistergő gyűlölettől, amely egyes kormánypárti képviselőtársaimból sugárzik. Egészen elképesztő, hogy legyen szó egy demográfiai vitáról, legyen szó lelkiismereti vagy vallásszabadságról, sistergő, lenéző gyűlölet árad önökből, tisztelet a kivételnek, de lehetetlenné teszik az építő, konstruktív munkát ezzel. Nacsa képviselőtársam ugyanezt csinálta a demográfiai vita során is, pedig tudunk mi közös pontokat találni, ha ön akar. Én azt szeretném, hogy akarja. Ne haragudjon, most Vona Gábort ideidézi, egyes kiragadott fél mondatait, és keresztény embernek nevezi magát, amikor egy abszolút, teljes körű hazugsággyárat építettek fel?! Több mint kétszáz pert vesztettek el csak a Jobbikkal szemben amiatt, mert iparszerűen hazudoznak. Mindez olyan távol áll a keresztény mentalitástól, hogy azt el nem lehet mondani. És igen, én megkérdőjelezem az önök tisztességét, amikor adják a nevüket egy minősített hazugsággyár működéséhez, ahol rólam is megírták azt, hogy állítólag egy 800 milliós palotában lakom a Svábhegy tetején, ahol turistaként sem jártam. Bár megnyertem önök ellen a pert első fokon, megnyertem másodfokon, de képzelje el, amikor az önök lakájmédiájának a kamerái kimennek oda, s az én nyolcvanas éveiben lévő nagymamámat kezdik el vegzálni. Ön tudja ehhez adni a nevét emberileg? Mert én nem tudnám fordított esetben.

(20.10)

Egyiküknek sem kívánok egészségkárosodást, családtagjaiknak sem, semmilyen bántalmat nem kívánok önöknek, és Isten lássa lelkem, a legkisebb rossz érzés sincs személyesen egyikük iránt sem bennem, főleg nem a családtagjaik tekintetében. De úgy gondolom, keresztény ember nem adhatja a nevét sem egy hazugsággyár működtetéséhez, sem pedig ilyen módszerekhez, mert ezek a módszerek nemcsak ellenem vagy ellenünk mint egyes emberek ellen szólnak, hanem ezek lesugároznak a társadalom alsóbb rétegeibe.

Képviselőtársam, önöknek példát kellene mutatni ezen a téren is, és egész nap a nagymellényes, kioktató, lekezelő hangnemüket hallgattuk, amire nincs felhatalmazásuk, amire nincs okuk, amihez nincs joguk. A demográfiai vita során is az volt a helyzet, hogy önök egyáltalán nem tudtak jeles bizonyítványt kiállítani. Magyarország óriási bajban van, nemzeti minimumokra van szüksége, és én támogatom önöket abban, hogyha sorskérdésekben minimumokat raknak le az asztalra, de egész életemben harcoltam a hamis kiválasztottságtudat ellen, és ezt fogom tenni önökkel szemben is, ha ilyen megnyilvánulásaik lesznek, egészen addig, amíg abba nem hagyják ezeket. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettő percre megadom a szót Gréczy Zsolt képviselő úrnak, DK.

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tényleg nagyon rövid leszek, mert azt mondtam, hogy már nem fogok hozzászólni, de Soltész államtitkár úr azért mégiscsak el tudta mondani, hogy mi akadályoztuk vagy a mi kormányaink akadályozták a karitatív tevékenységet Magyarországon. Akkor szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy azt a törvényt, amely lehetővé teszi az egyszázalékos adófelajánlást például egyházak számára, azt 1996-ban az MSZP-SZDSZ-kormány vezette be. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy vane még valakinek felszólalási szándéka. (Nincs jelzés.) Senki nem jelentkezett. Az általános vitát lezárom. Megadom az előterjesztőnek, amennyiben kéri (Jelzésre:), Vejkey Imre képviselő úr, megadom a szót.

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szeretném megköszönni Soltész Miklós államtitkár úr támogató nyilatkozatát, Vigh László Fidesz-vezérszónok támogató nyilatkozatát, Nacsa Lőrinc KDNP-vezérszónok támogató nyilatkozatát, Ritter Imre képviselő úr támogató nyilatkozatát, és számomra úgy tűnt, hogy Potocskáné Kőrösi Anita jobbikos képviselő is a Jobbik-frakció részéről támogatásban részesítette a törvényjavaslatot; köszönöm az ő részére is akkor.Képviselő asszony feltett egy kérdést számomra. A kérdésre akként tudok válaszolni, hogy az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az adófizető jogosult bármely vallási közösség javára egyházi egy százalékot felajánlani. Ez a válasz a feltett kérdésre, ezért szükséges az ilyetén való rendelkezés.

Varga László és Gréczy Zsolt képviselőtársaink vezérszónoki felszólalásaival kapcsolatban mindenekelőtt azt kell mondanom, hogy az egyházi törvény kapcsán miniszterelnök urat és fiát ért méltatlan vádakat visszautasítom. (Gréczy Zsolt: Mi a vád?) Úgy gondolom, hogy ezek nem idevalók. Nem gúny tárgya egy karizmatikus mozgalom, mint ahogy itt sajnos ellenzéki képviselőtársaink részéről szerepelt, hanem úgy gondolom, hogy bármilyen karizmatikus mozgalomról van szó, bármilyen egyházról van szó, tisztelettel kell felé viszonyulni. A Felház egyébként nem másról szól, mint arról, hogy a fiatalok az Istennel való személyes közösséget megéljék. (Gréczy Zsolt: És a katolikus egyház erre nem alkalmas?) És ha megnézik, hogy hány fiatal követi, akkor úgy gondolom, hogy egy rendkívül progresszív karizmatikus mozgalomról van szó.

Még egy gondolatot engedjenek meg zárógondolatként. Az pedig úgy szól; itt is kiderült, hogy a vallás magánügy, nem magánügy, ilyen dolgokról is volt szó  nyilvánvaló, hogy nem magánügy. Nem magánügy, mint ahogy a Biblia sem arra való, hogy a két fedlapja között tartsuk, hanem arra szól, hogy az örömhírt hirdessük, hirdessük másoknak is. Hogy miért hirdessük az örömhírt? Azért, hogy az emberek ne csak okosak legyenek, hanem bölcsek. És tudják, mi különbözteti meg az okos embert a bölcs embertől? Az, hogy az okos ember csak a pillanatnyi anyagi vagy hatalmi érdekei szerint nézi azt, hogy miképpen döntsön, a bölcs ember viszont az örök értékek szerint. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   31-154   155-198   199-214      Ülésnap adatai