Felszólalás adatai

Felszólalások:   121-146   145,147-160   161-171      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Most soron következik az orosz közösség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kezdeményezésről szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig. Az Igazságügyi bizottság által benyújtott előterjesztés H/2159. számon a Ház informatikai hálózatán mindenki számára elérhető.

(13.20)

Elsőként megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, az Igazságügyi bizottság elnökének, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, képviselő úr!

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérem Soltész Miklós államtitkár urat, hogy a kormány véleményét ismertesse. Ismerteti? (Jelzésre:) Ismerteti.

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon röviden szólnék, és köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A kormány ebben az esetben is úgy döntött, hogy az orosz népcsoport honos népcsoporttá nyilvánítását nem támogatja. Egyrészt tudomásul vesszük és elfogadjuk a Magyar Tudományos Akadémiának azt a kutatását, illetve egyértelmű állásfoglalását, amely a többi őshonos nemzetiségre is vonatkozott a múltban. Tehát egyértelmű, hogy továbbra is a magyar kormány  mint ahogy az Alaptörvényben benne van  13 őshonos magyar nemzetiség, illetve nemzetiség megmaradását és az ő további támogatásukat támogatjuk. Mindamellett pedig kitérve arra a kérdésre, hogy élnek itt Magyarországon valamilyen időben vagy időszakokban idekerülő orosz nemzetiségű emberek, nyilván egyrészt civil szervezeteken keresztül tudjuk őket segíteni és támogatni, nyilván pedig az orosz ortodox egyházon keresztüli törekvéseiket is tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen az előterjesztőnek, a bizottságnak a véleményét, állásfoglalását. Ehhez csatlakozunk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Herczeg Tamás képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

HERCZEG TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő határozati javaslat egy alapos mérlegelést igénylő kérdést vet föl, mégpedig azt, hogy a Magyarországon élő, magát orosz nemzetiségűnek valló polgártársaink alkotta közösség megfelele a honos népcsoporttá nyilvánítás jogszabályi és társadalomtudományi feltételeinek.Egyrészt a nemzetiségek jogairól szóló, másrészt pedig a népszavazási eljárásról szóló törvényeinket szükséges segítségül hívnunk a kérdés szabatos megválaszolásához. A nemzetiségek jogairól szóló törvény, ahogyan ez az előző javaslat kapcsán is elhangzott, lehetőséget biztosít arra, hogy a törvényhez tartozó mellékletben felsorolt nemzetiségeken kívül további nemzetiség, nemzetiségek nyerjék el a hazánkban honos népcsoport státuszát.

A nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében nemzetiség minden olyan, Magyarországon legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, továbbá a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai megkülönböztetik, valamint olyan összetartozás-tudatról tesz tanúbizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.

Kedves Képviselőtársaim! Ahogy Soltész Miklós államtitkár úr elmondta, jelenleg 13, az állam által elismert nemzetiség van: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.

Az orosz népcsoportot honos népcsoporttá nyilvánítani szándékozó kérelmező magánszemély  élve állampolgári jogával és a vonatkozó jogszabály adta lehetőséggel  sikeresen összegyűjtötte a nemzetiségi törvényben feltételként támasztott több mint ezer aláírást azon célból, hogy a hazánkban élő, magukat orosznak valló személyek Magyarország területén élő honos népcsoporttá nyilvánítását elérje.

Az ügyben hatáskörrel rendelkező Nemzeti Választási Bizottság a szükséges eljárási procedúra során ez esetben is a Magyar Tudományos Akadémiához fordult, és kérte annak hivatalos állásfoglalását az orosz közösség honos népcsoporttá nyilvánítása iránti kezdeményezés ügyében. Az Akadémia szakterületileg illetékes Társadalomtudományi Kutatóközpontja Kisebbségkutató Intézetének szakmai állásfoglalása nem támogatta a magyarországi orosz nemzetiség honos népcsoporttá nyilvánítását.

Az akadémiai állásfoglalás hivatkozott a nemzetiségi törvényben megfogalmazott hatályos definícióra, amelynek értelmében a nemzetiségi státusz egyik lételeme, alapfeltétele, hogy a magyar lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztessék meg az adott közösséget. Az állásfoglalás bizonyítottnak tartja, hogy a hazai orosz közösség rendelkezik az összetartozás-tudatot erősítő, a nyelvi és kulturális hagyományok megőrzését szolgáló intézményekkel.

Ez idáig rendben is volna, viszont a törvényi definíció másik lényegi feltétele mégpedig az, hogy Magyarországon legalább egy évszázada folyamatosan honos népcsoportként élnek, nem igazolható. A szakmai állásfoglalásban vázolt adatok, statisztikák alapján az mondható el, hogy a XX. század folyamán több ízben migrációs hullámok alkalmával érkeztek hazánkba oroszajkúak. Mindezen tényezők nem merítik ki a hazánk területén legalább egy évszázada folyamatosan itt élő honos népcsoporti jelenlét kategóriáját.

(13.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ismertetett és az ügyben mérvadó akadémiai állásfoglalás alapján a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja az előterjesztővel egyetértésben nem támogatja az orosz közösség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a nemzetiségi szószólók soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Brenner Koloman képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző napirendi ponthoz képest most egy más jellegű napirendi ponthoz kívánom a Jobbik-frakció véleményét ismertetni, hiszen a székelységgel ellentétben itt most egy olyan orosz kultúrájú, Magyarországon élő csoport kívánja magát klasszikus nemzeti kisebbségként definiálni, amely bizonyára egy létező közösség, hiszen  ahogy az előttem szóló fideszes képviselőtársamnak a törvényi hátteret nagyon részletesen ismertető felszólalásából is kiderült  főleg az elmúlt évtizedekben valóban érkeztek Magyarország területére orosz anyanyelvű és kultúrájú személyek. Ugyanakkor egy rendkívül fontos és mind a hazai nemzetiségekre vonatkozó politika szempontjából fontos különbségtételre hívnám fel a figyelmet, mind pedig a teljes magyar nemzetpolitika szempontjából különbségtételre hívnám fel a figyelmet, mégpedig arra, hogy a klasszikus autochton közösségek, tehát nemzeti kisebbségek és autochton közösségek  itt ezt a kiegészítést azért tenném meg, mert léteznek olyan közösségek, amelyeknek nincs úgymond anyaállama, de autochton népcsoportnak számítanak Európában, így például, mondjuk, a szorbok Németországban vagy a frízek Németországban, vagy akár a bretonok, vagy akár a katalánok, tehát ezek az autochton közösségek és nemzeti kisebbségek  az európai kulturális örökség alapvető részei, és a meglévő európai sokszínűség alapvető értékei. Ettől világosan meg kell különböztetnünk azokat a migrációs folyamatokkal az elmúlt évtizedekben kialakuló bevándorló közösségeket akár Nyugat-Európában, akár Magyarországon, ami jelen esetben a határozati javaslat tárgyát képező oroszajkú közösségre is vonatkozik.

Egyrészt akkor ismertetném, hogy a belpolitikai, a hazai nemzetiségekre vonatkozó politikai szempontból miért lenne aggályos az orosz közösség nemzeti kisebbségként való felvétele az eddig elismert 13 nemzetiség mellé, teszem ezt úgy is, hogy a Jobbik frakciójából én a hazai német nemzetiségi lakossághoz tartozom, mint az közismert. Amikor 1993-ban a Magyar Országgyűlés szinte teljes egyhangúsággal megszavazta a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló ’93. évi törvényt  akkor még a terminológia szerint nemzeti és etnikai kisebbségről szólt a törvény, amit aztán a jelenleg hatályos, 2011-es, nemzetiségek jogairól szóló törvény már egységesített nemzetiségekre , akkor már ugyanez a 13 elismert hazai nemzetiség lett taxatíve felsorolva.

Egy kicsit azért visszautalnék arra, hogy ez miért történt így annak idején, amikor a Magyar Országgyűlés első, a kommunista idők utáni első szabad kormánya Antall József vezetésével ezt elkezdte előkészíteni: azért, mert egyrészt annak idején az előkészítési folyamatban megkérdezték a hazai nemzetiségi közösségeket, hogy kívánnake a készülő nemzetiségi törvény hatálya alá esni. Itt utalnék például a hazai zsidó közösségre, amelyet annak idején megkérdeztek erről, és az akkori zsidó közösségi vezetők jelezték, hogy ők nem kívánnak a nemzetiségi törvény hatálya alá esni, mert vallási közösségként kívánják magukat meghatározni. Ezért nem kerültek be már ’93-ban sem a taxatíve felsorolt nemzetiségek közé, holott a zsidó közösségek jó néhány európai országban egyébként nemzeti kisebbségnek számítanak.

Miért ez a 13?  lehet feltenni így utólag a kérdést. Ennek nyilvánvalóan nagyon komoly történelmi, kulturális és etnikai hagyományai vannak Magyarországon. Nyilvánvalóan elég sok olyan, elég kis létszámú hazai nemzetiség is bekerült ebbe a 13 nemzetiségbe végül  mert itt azért egy folyamatról beszélünk, ahol először csak 5-6 nemzetiség elismeréséről volt szó, ha az akkori időkre visszatekintünk, és nekem már akkor is, ugyan nagyon fiatal versenyzőként, de volt egy kicsi belelátásom ebbe a folyamatba , abban az időszakban nagyon fontos szempont volt a hazai nemzetpolitika. Nyilvánvalóan tehát ebbe a 13 hazai nemzetiségi közösségbe nagyon sokszor olyan, valóban Magyarországon őshonos nemzetiségek is bekerültek, amelyek ugyan létszámukat tekintve nagyon alacsony létszámú nemzetiségek, de nagyon helyesen már akkor úgy döntött a Magyar Országgyűlés, hogy a Kárpát-medencei összérdekek miatt fontos az, hogy a hazai nemzetiségi törvény rájuk is vonatkozzon.

Az európai szintű, nemzetpolitikai szintű, nagyon komoly veszélyekben pedig azt látom, hogy különösen az Európai Unió, illetve az Európa Tanács különböző grémiumaiban is nagyon fontos lenne megkülönböztetni az autochton és az allochton kisebbségeket, hiszen itt van egy nagyon komoly olyan kérdés, amelyben a közép-kelet-európai klasszikus nemzeti kisebbségek jogaiban hívó politikai erőknek itt el kell azt érniük végre, hogy egy összeurópai diskurzusban is végre a helyükre kerüljenek az Európai Unión belül is ezek az autochton nemzeti kisebbségek, hiszen az ő jogaikról szóló „nemzetközi” törvénykezést az Európai Unió kiszervezte az Európa Tanácsnak egyelőre, és kizárólag egy, az Európai Parlamentben egy nagyon csekély jogosítványokkal rendelkező intergroupja foglalkozik ezzel az üggyel, illetve néha az Európai Parlamentben vannak határozatok, amelyek aztán erre nem nagyon köteleznek senkit. Itt is emlékeztetek megint arra, hogy az európai polgári kezdeményezésünk, a Minority SafePack azért kapott az első körben az Európai Bizottságtól visszautasítást, mert az Európai Bizottság azt merte leírni a válaszában, hogy a klasszikus nemzeti kisebbségek jogairól szóló kérdések nem tartoznak az Európai Bizottság jogkörébe.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom tehát, hogy ez a döntés nyilvánvalóan azt is jelenti, hogy igyekszünk továbbra is fenntartani ezt a komoly megkülönböztetést a klasszikus nemzeti kisebbségek és a bevándorló közösségek között, és én annak is nagyon örülök, hogy a kormány képviseletében az államtitkár úr aztán azt jelezte, hogy természetesen az oroszajkú közösségnek az ő kulturális és egyéb tevékenységükre pedig a magyar államnak egyéb úton nyilvánvalóan van módja támogatást adni, és helyes is az, hogy ez elhangzott a vitában.

Összefoglalóan tehát: támogatjuk ezt a határozati javaslatot, és a Jobbik-frakció ezt igen szavazatával meg fogja szavazni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

(Dr. Tiba Istvánt a jegyzői székben Földi László váltja fel.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Nacsa Lőrinc képviselő úr. Öné a szó, parancsoljon!

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én azt gondolom, hogy ebben a kérdésben a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását, tudományos állásfoglalását kell magunkra nézve irányadónak tekinteni. A Tudományos Akadémia azt írja, hogy a Magyarországon élő orosz közösség nem felel meg maradéktalanul a nemzetiségek elismeréséről szóló törvényi feltételeknek, ugyan rendelkeznek a nyelv és a kultúra fenntartását szolgáló intézményekkel, de a legalább egy évszázados folyamatos honos népcsoporti jelenlét nehezen igazolható, a XX. század folyamán inkább különféle migrációs hullámoknak köszönhető a jelenlétük. Én azt gondolom, és a KDNP-frakció nevében csatlakozunk a bizottsági előterjesztéshez és a többi eddig felszólaló frakcióhoz is, hogy mi is támogatjuk ezt a határozati javaslatot. Itt, azt gondolom, szakmai, tudományos kérdésről van szó, ezért is fontos irányadónak tekinteni az MTA állásfoglalását, amely teljesen életszerű, de fontos elmondani, hogy a 13 őshonos hazai nemzetiség tagjain kívül természetesen értékként tekintünk minden Magyarországon élő nem honos népcsoportra is, így Magyarországon bárki, így az orosz kisebbség is korlátozás nélkül használhatja anyanyelvét a magánéletben, illetve a civil szervezeti formában és az egyházi formában is működhetnek. Nekem is volt lehetőségem és szerencsém megtapasztalni, hogy az orosz ortodox egyházi közösségben zajlik egyfajta igen komoly közösségi élet, a fiatalokkal is foglalkoznak, azt gondolom, hogy erre is értékként kell tekintenünk, és itt a kormány kiemelt támogatást is juttat ezeknek a közösségeknek.

(13.40)

Itt képviselő úr szólt a Minority SafePack kezdeményezésről is, amelyről azt gondolom, ha már fölmerült, érdemes egy szót mondani, hogy a Bizottság milyen választ vagy elutasító választ adott. Nyilvánvalóan ez a kezdeményezők saját döntése és stratégiája, de azt gondolom, hogy a Minority SafePacket  mivel a jogszabályok, az európai uniós jogszabályok nem írnak elő benyújtási határidőt  nem érdemes a most már csak hét hónapig regnáló Európai Bizottsághoz benyújtani. Egyrészt azért, mert azt látjuk, hogy ők inkább a bevándorlókat támogatják (Arató Gergely: Na, hála istennek, témánál vagyunk.) az Európában élő 50 milliós őshonos kisebbség helyett. Azt látjuk, hogy ez a kérdés sosem került az elmúlt időszakban náluk napirendre, sosem érte el az ingerküszöbüket, és nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel.

Én a kezdeményezőknek is azt javasoltam, hogy érdemes megvárni az új Bizottság fölállását, hátha egy sokkal kezdeményezőbb és sokkal befogadóbb álláspontot fogunk tapasztalni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Varga László képviselő úr. Parancsoljon!

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sok mindent tárgyalt itt az elmúlt két napban az Országgyűlés, és nagyon sok indulatos vita volt, úgyhogy hadd kezdjem most meglepő fordulattal azzal, hogy Vejkey elnök úr nagyon korrekt volt, amikor megemlítette, hogy volt egy ügyrendi javaslatom az Igazságügyi bizottságban. Valóban volt.Ugyan két hasonló eljárás, folyamat van ma előttünk, két kezdeményezés, azonban nagyon nem tennék a kettő közé egyenlőségjelet. Az előzőben, amely a székelyek honos népcsoportként való nyilvántartásba vételéről, annak kapcsán volt előttünk, ott azt gondolom, nagyon világosan egyetértettek a felszólalók: a székelység a magyar nemzet része. Azonban azt gondolom, hogy ez bizonyos aspektusaiban egy más ügy.

Részben eljárásjogi észrevételeim voltak, részben pedig, azt gondolom, van egypár tartalmi észrevételem is. Nem is nekem, hanem ennél az előterjesztésnél megjelent a kezdeményező, mint ahogy azt elnök úr is elmondta helyesen, és a kezdeményező tett az asztalra néhány olyan szempontot, amit szerintem helyes, ha most itt elmondunk az Országgyűlésben.

Egyrészt azt szeretném mondani, hogy mivel ekkor ott volt a kezdeményező, hatványozottan fenntartom azt az álláspontomat, hogy szerencsésebb lenne egy ennyire érzékeny, szenzitív ügyet úgy tárgyalni, hogy hosszabb az előkészítés folyamata. A kezdeményező bizottság általi meghallgatása mellett az Akadémia szempontjait is szóban, szóbeli kiegészítését is meg lehetne hallgatni, ezeket ütköztetni, megnézni a törvényi feltételeknek való megfelelést, mondjuk, az ütköztetett álláspontok után, és ennek megfelelően egy hosszabb folyamatban tárni az Országgyűlés elé a bizottság határozati javaslatát. Ennek szólt az ügyrendi javaslatom, de kisebbségben maradtam ebben a tekintetben.

Úgyhogy tulajdonképpen azt tudom mondani ebben a vitában, hogy most sem tartom szerencsésnek, ha most, lezárva majd a vitát egy következő ülésén az Országgyűlés már dönt is erről kezdeményezésről. Én szerencsésebbnek tartanám, ha ezeket az érveket ütköztetnénk. Egyébként szerencsésnek tartanám bármilyen népcsoport esetében, aki méltányolható érveket hoz föl, a törvényi feltételeknek megfelel, és odajön az Igazságügyi bizottság ülésére a kezdeményező és ott ezeket ismerteti.

Tehát azt gondolom, hogy ez nem egyedi kérdés, hanem általános jelleggel a kisebbségek védelmében megfogalmazott álláspontom. Különös tekintettel arra mondom ezt, hogy joggal vagyunk érzékenyek a határon túli magyarok ügyében olyan kérdésekre, amit adott esetben a szomszéd országok belpolitikában tesznek. Joggal, okkal lépünk föl a határon túli magyar közösségek védelme érdekében adott esetben, itt vannak például most az Ukrajnában zajló események, mint egy példa.

Azt gondolom, ha ezt várjuk, akkor fontos, hogy mi is érzékenyen álljunk az ilyen kérdésekhez, no pláne, hogy a kezdeményező azért néhány olyan szempontot is az asztalra tett, ami azért engem mindenképpen elgondolkodtatott. Az egyik az, hogy 1917ben, több mint száz éve részben a világháborús események, részben orosz belpolitikai folyamatok miatt volt tetten érhető, már azt követően egy komoly helyben élő orosz kisebbség, nemzetiség hazánkban. Persze lehet, hogy ez az egyébként megfogalmazott feltételekkel akár önök szerint vagy az Akadémia álláspontja szerint akár ellentétes is lehet, hiszen ez még nem tekinthető honos népcsoportként való ittlétnek. Azonban azt is az asztalra rakták, hogy a Monarchia idején lezajlott népszámlálások az orosz etnikumot, népcsoportot, nemzetet, nemzetiséghez tartozókat nem tüntették föl külön, tehát adott esetben tulajdonképpen más népcsoportokhoz tartozónak vallhatták magukat az akkor honosan itt élők.

Mindenképpen olyan szempontnak látom mind a kettőt, ami hosszabb megfontolást, a vélemények ütközését teszi szükségessé és sokkal szenzitívebb bánásmódot. Még egyszer mondom, ez a véleményem akkor is volna és fennállna, ha bármilyen nemzetiségről, népcsoportról lenne szó. Most pont az orosz népcsoportot tárgyaljuk. Azt gondolom, a kezdeményező korrekt módon, helyesen lefektette ezeket az érveit, kíváncsi lettem volna a bizottság ülésén adott esetben az Akadémia erre való reakciójára, én nyugodtabb szívvel hoztam volna meg ezután a személyes döntésemet ebben a tekintetben.

Nyilván a következő napokban frakciónk is meg fogja hozni ebben a döntését, remélem, addig azért még valamilyen módon szélesebb alapokra lehet ezt a döntést helyezni, hogy milyen módon, azt még nem tudom. Nem vitatom tehát a jogszerű eljárását a bizottságnak, és azt külön korrektnek tartom, hogy az ügyrendi javaslatomról is beszámolt itt Vejkey elnök úr, ugyanakkor fenntartom a véleményemet, és azt gondolom, hogy szerencsésebb volna egy újabb meghallgatás után egy későbbi időpontban dönteni erről az előterjesztésről az Országgyűlésnek. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Arató Gergely képviselő úr. Parancsoljon! Öné a szó.

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Kénytelen vagyok egy pikírt megjegyzéssel kezdeni Nacsa képviselő úr kedvéért. Szeretném fölhívni a figyelmét, hogy minden Magyarországon élő népcsoport különböző migrációs hullámokkal érkezett ide, beleértve a magyarokat, és Brenner Koloman képviselő úr kedvéért mondom, a magyarországi németeket is. Így aztán önmagában ezen az alapon nem lehet különbséget tenni, és bölcsen tették annak idején még a demokráciában, amikor nem is ezt szabták meg kritériumként, és nem valamifajta merev szembeállítást csináltak az őshonos és nem őshonos kisebbségek között, hanem egy nagyon világos szabályt szabtak arra, hogy mikor számít egy kisebbség Magyarországon bevett, elfogadott nemzeti kisebbségnek.Azért vagyunk bajban, és ezért is támogattuk mi is a bizottsági ülésen Varga képviselő úr ügyrendi javaslatát, mert ebben az ügyben, az orosz kisebbség ügyében nincsen egyértelmű döntés, vagy pontosabban az Akadémia egyértelműen állást foglal, és ezt az egyértelmű állásfoglalást parlamenti képviselőknek illik tiszteletben tartani, ugyanakkor ezen állásfoglalás kapcsán bennünk is fölmerültek kételyek, vagy mondhatnám úgy is, hogy kérdések. Sajnáljuk, hogy a bizottsági ülésen nem volt módunkban ezekre a kérdésekre megnyugtató választ kapni, valószínűleg ez segítette volna azt, hogy könnyebben hozzunk döntést.

Mert mégiscsak úgy van, egy korábbi akadémiai állásfoglalás is rögzíti például azt, hogy ’17-18-tól kezdve az ideérkezett orosz hadifoglyok egy része nemcsak egyszerűen hadifogolyként érkezett ide, hanem le is telepedett Magyarországon. Az is világos, hogy nem volt ilyen kategória a korábbi Monarchia idején lévő népszámlálásokban  egyébként politikai okokból, mondhatnám azt is, hogy bölcsen megfontolt politikai okokból nem volt , de például az orosz ortodox egyház története, ha már államtitkár úr említette, korábbi Magyarországon, mint ez az időpont.

Szóval, vannak itt még tisztázandó kérdések, és én is azt tudom mondani, amit képviselő úr mondott az imént, hogy a Demokratikus Koalíció számára még további megfontolást igényel az, hogy ebben a kérdésben végleges álláspontot alakítson ki. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most van lehetőség kettőperces és rendes felszólalásokra. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki a vitában felszólalni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom.

(13.50)

Megkérdezem Vejkey Imre képviselő urat mint előterjesztőt, hogy kíváne a vitában elhangzottakra válaszolni. (Jelzésre:) Igen. Parancsoljon, öné a szó.

DR. VEJKEY IMRE, az igazságügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt köszönöm Soltész Miklós államtitkár úrnak, hogy a kormány képviseletében támogatja az előterjesztést, köszönöm Herczeg Tamás Fidesz-frakciót képviselő felszólalónak szintén a támogatást, és Nacsa Lőrincnek, a KDNP-frakció felszólalójának is a támogatást. Brenner Koloman jobbikos képviselő is egy nagyon részletes, alapos felszólalást adott, köszönöm az ő támogatását is. Ő  mint a német nemzetiségi kisebbség egyik magyarországi reprezentánsa  elmondta, hogy miért fontos ez, miért tartja fontosnak ennek a határozati javaslatnak az elfogadását. Én a magam részéről hitelesnek tartottam az ő felszólalását.

Köszönöm Varga László és Arató Gergely felszólalását is az MSZP, illetve DK-frakció részéről, akik elmondták, hogy még további megfontolást igényel a frakcióik részéről a döntés ebben a kérdésben, és igazából ezt arra az egy okra vezették vissza, hogy a bizottsági ülésen megjelent Döbrei István előterjesztő álláspontja eltért a Magyar Tudományos Akadémia álláspontjától.

Még egyszer hangsúlyozni kívánom a még megfontolást igénylő frakciók részére, hogy a Magyar Tudományos Akadémia nagyon részletes szakvéleményt adott, kérem, tekintsék át. Én úgy gondolom, hogy ha áttekintik ezt a szakvéleményt, akkor megnyugtató választ kapnak arra, hogy miért ilyen állásfoglalást adott a Tudományos Akadémia elnöke a mi részünkre, és én úgy gondolom, hogy mint ahogy a bíróságokon is a felek nyilván a saját érdekeiket képviselik, de ha egy szakkérdésről van szó, márpedig azt tudom mondani, hogy ez egy szakmai-tudományos kérdés, amiről a Tudományos Akadémia állást foglalt, akkor szakértőt rendelnek ki a bíróságon, ugyanígy itt is egy szakértőt rendeltünk ki a Tudományos Akadémia személyében, aki adekvátan állást foglalt ebben a kérdésben.

Az Igazságügyi bizottság a Tudományos Akadémia állásfoglalása alapján hozta meg a maga döntését, és ennek alapján kérjük, hogy a határozati javaslatot támogassák. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   121-146   145,147-160   161-171      Ülésnap adatai