Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Ott folytatom, ahol a képviselő úr abbahagyta. Hogy a szándékot még csak tudnánk is támogatni, de amikor belemegyünk a tartalmi ügyekbe az előterjesztést illetően, akkor már kétségeink vannak, tekintettel arra, hogy itt a javaslat a jogalkotói kötelezettségnek tesz eleget, ami az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntésein alapul. Szeretném felhívni a figyelmet arra, tisztelt Ház, hogy 2011-ben a Fidesz-KDNP-kormány kezdeményezésére megszületett új egyházjogi törvény több, a kisegyházakat hátrányosan érintő rendelkezést is tartalmazott. Ezek konkrétabban azt tartalmazták, hogy az eddig egyházként működő szervezetektől elvették az egyházi státuszt, ahogy már itt említette Arató képviselőtársam, többek között a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségtől, amelyet Iványi Gábor vezet. Itt a történelmi hűség kedvéért szeretném csak megjegyezni, és azért, hogy az utókornak megmaradjon a jegyzőkönyvben, ő az a személy, aki Orbán Viktor miniszterelnök úr gyerekeit megkeresztelte.

Ennek következtében ezek az ügyek az Alkotmánybíróság, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága elé kerültek, ahogy említettem, miután a bevett egyházi státuszukat nem kapták vissza, és mind a két testület megállapította az alapvető emberi jogok megsértését, valamint az alaptörvény-ellenességet is.

Az Emberi Jogi Bíróság ezenkívül megállapította, hogy nem elfogadhatóak azok a megoldások, amelyek következtében volt egyházaktól megvonják az egyházi státuszt úgy, hogy egyébként évek, pontosabban itt évtizedek óta egyházként működtek Magyarországon. Ezenkívül megfogalmaztak bizonyos követelményeket, amelyeket az egyházjogi szabályoknak teljesíteniük kell annak érdekében, hogy azok alkotmányosak, az emberi jogokkal összeegyeztethetőek legyenek. Az Emberi Jogi Bíróság kiemelte, hogy amennyiben az állam nem regisztrálja újra bevett egyházként a korábbi bevett egyházakat, az az egyesülési és a vallásszabadságot is, így a vallásszabadsághoz tartozó vallási egyesülési jogot is egyszerre sérti.

Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Szeretnék kitérni arra, hogy a törvényjavaslat ezen követelményeknek sajnos nem tesz eleget, több szempontból sem. Egyrészt nem rendezi azoknak a volt egyházaknak a helyzetét, amelyek a 2010 utáni vallásjogi törvény miatt vesztették el egyházi státuszukat. Tekintettel arra, hogy erről a törvény nem rendelkezik, így a kormány az egyházjogi szabályozással kapcsolatos elvárások nulladik lépését szalasztja el, vagyis azt, hogy azokat a szervezeteket, amelyeknek a Fidesz-KDNP kárt okozott, kárpótolja. Másrészt a javaslat később bemutatott részletszabályai sem tartják be az egyházi közösségek közötti diszkrimináció tilalmának elvét, de a világnézetileg semleges állam követelményét sem, véleményem szerint. Röviden azt mondhatjuk, hogy az egyházakkal kapcsolatban a kormányt csak a pénz és a szavazatszerzési lehetőség érdekli.

A javaslat ennek ellenére tartalmaz több pozitív előrelépést is, ezt nem vitatom el, így az egyházi státusz kapcsán az eddigi kettő mellé még két egyházi státuszt hoz létre, és ezek megszerzésére, illetve ezek megváltoztatására bírósági utat biztosít, kivéve a bevett egyházak vonatkozásában  azok lényege az, hogy az állam velük fokozottabban együttműködik, és egy ilyen gyakorlat az Emberi Jogi Bíróság szerint is megfelelő , és az eddiginél valamivel nagyobb körben biztosítja az állami támogatások igénybevételének lehetőségét.

Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az Emberi Jogi Bíróság és az Alkotmánybíróság döntéseiben meghatározott követelményeket figyelem előtt tartva azt mondhatjuk, hogy a javaslat nem felel meg a semleges állam követelményének, és nem biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot.

A javaslat egy fokozatos rendszert épít, ez vitathatatlan, amely alapján egy egyházi jogi személy alapvetően, én legalábbis így olvastam, négy kategóriába sorolható: vallási egyesület, ahogy itt említésre került, nyilvántartásba vett egyház, bejegyzett egyház és bevett egyház.

A vallási egyesület alapvetően egy egyesület, annak is egy speciális formája. Eltérés az egyesületi főszabálytól, hogy a nevükben nem kell egyesületi nevet feltüntetni, és használhatják az „egyház” elnevezést. Ez az alapvető egyházi forma, amelyet az egyesületi szabályok szerint akár tíz személy is alapíthat. Az egyesületek alapvetően nem jogosultak állami támogatásra, de az adó egy százaléka felajánlható számukra. Ez önmagában nem ellentétes az AB és az Emberi Jogi Bíróság gyakorlatával, maga az Emberi Jogi Bíróság is elismerte, hogy kisebb, új egyházak esetén indokolt egy türelmi idő, amíg az adott egyház ismertté válik.

Az igazi problémák ezek után kezdődnek, és az ez után jövő szabályok alapján mondhatjuk azt, hogy a hitélet a Fidesz számára a pénz és a szavazatok miatt fontos, a fokozatokon való feljebb jutás ugyanis attól függ, hogy hány személy ajánlotta fel adója egy százalékát ezeknek az egyházaknak. Így a nyilvántartásba vett egyházhoz ezer, a bejegyzett egyházhoz négyezer ilyen magánszemélyre van szükség  zárójelet nyitok: a bevett egyházzá váláshoz átfogó megállapodás szükséges az állammal, ez nincs adófizetéshez követve. Ez önmagában kifogásolható, hiszen egyrészt a hitéletet az szja-fizetési kötelezettséggel köti össze  zárójelet nyitok ismét: így sem a munkanélküliek, sem a nyugdíjasok, sem azok, akik más okból nem fizetnek szja-t, nem tudnak részt venni jogilag az egyház alapításában , másrészt nem indokolt a taglétszámtól eltérő feltétel megadása, hiszen a hitélet alapvetően lelkiismereti és nem pénzben mérhető kérdés.

A javaslat biztosít egy gyorsabb és egyszerűbb megoldást is. Ennek az alapja már a taglétszám és nem az szja egy százalékát felajánlók köre, azonban a javaslat egy további követelményt is megfogalmaz ennek kapcsán, mégpedig azt, hogy a hitéleti vagy közcélú tevékenysége körében ne igényeljen az így engedélyezett, nyilvántartásba vett vagy bejegyzett egyház állami, EU-s vagy nemzetközi támogatást egyedi elbírálás rendszerén keresztül. Ez önmagában jelzi, hogy a Fidesz számára a hitélet csak a pénzről szól, és bizonyítja, hogy eredetileg is azért vonták meg egyes egyházaktól az ilyenfajta státuszt, mert soknak tartották azt az állami támogatást, amit számukra adniuk kellett.

Tisztelt Ház! Megjegyzendő ennek kapcsán az is, hogy mit jelent a szabályozás a jogfosztott egyházak részére. Az ő esetükben ugyanis a törvény egy kedvezményt ad akkor, ha 2011 előtt is hitéleti tevékenységet folytattak úgy, hogy ez az idő beleszámít a státuszváltozáshoz szükséges idő követelményébe, ilyen felmentést vagy kedvezményt a törvény azonban nem ad az adó egy százaléka vonatkozásában. Vagyis amennyiben a jogfosztott egyházak nem tudnak felmutatni statisztikát arra vonatkozóan, hogy az elmúlt években elérte az egyszázalékos felajánlások száma az ezer, illetve négyezer darabot, abban az esetben továbbra sem kerülhetnek magasabb egyházi státuszba, csak akkor, ha lemondanak a pályázati úton való forrásigénylés lehetőségéről. Az szja-egyszázalékokat pedig nyilvánvalóan nem lesznek képesek felmutatni, hiszen nem kaphatták meg ezeket a felajánlásokat az elmúlt években.

Fontos kiemelni továbbá azt is, hogy ezek a státuszok elsősorban az állami támogatás mértéke miatt fontosak, ugyanis a fokozatokon előre haladva egyre több támogatást nyújt az állam a hitéleti tevékenységre. A vallási egyesület a hitéleti tevékenységek körében ilyenben nem részesül, például közcélok támogatására kaphat állami támogatást, és kizárólag az adó egy százalékára jogosult. Ez a helyzet azonban önmagában visszás, hiszen, bár valamennyi türelmi idő egy újonnan alapított egyház esetén indokolt, ezek után a hitélettel összefüggésben állami támogatás biztosítása indokolt, sőt az Emberi Jogi Bíróság gyakorlatára is figyelemmel kötelezettsége is az államnak biztosítani az egyházak működését, illetve a működéshez segítséget nyújtani. Külön felhívta a figyelmet az Emberi Jogi Bíróság arra, hogy az államot pozitív intézményvédelmi kötelezettség terheli, ami alapján segítenie kell a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülését.

Hasonló helyzettel találkozhatunk a nyilvántartásba vett egyház esetén is. Az alapvető különbség a két forma között mindössze annyi, hogy az állam köthet megállapodást a hitéleti tevékenység, illetve a közcélú tevékenység támogatására, egyesület esetén öt, nyilvántartásba vett egyház esetén akár tíz évre.

Itt fontos felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben bejegyzett egyházzá egy egyesület úgy válik, hogy lemond az egyedi támogatások lehetőségéről, akkor kizárólag az szja-egyszázalékokon keresztül tud támogatást szerezni. Az első lényeges különbség a bejegyzett egyháznál található, itt ugyanis az államnak már a javaslat szintjén is jelentkezik a pozitív kötelezettsége, amely értelmében az állam az szja-egyszázalékokhoz kapcsolódóan köteles kiegészítő támogatást nyújtani.

A bevett egyház a státuszát az állammal kötött átfogó megállapodással nyeri el. További követelmény ezzel kapcsolatban mindössze annyi, hogy bejegyzett egyház legyen. Ezen egyházi forma vonatkozásában már az állam pozitív kötelezettsége teljes, az államnak kötelezettsége költségvetési támogatásban részesíteni a hitéleti és közcélú tevékenységével összefüggésben. Ezen a szinten kellene visszaállítani azokat az egyházakat, akiktől a bevett egyházi státuszt a Fidesz elvette, látható azonban ennek a pénzügyi vonatkozása, tekintettel az állami kötelezettségekre.

(16.20)

Ezek alapján tényleg minden kétségen felül áll, hogy a hitélet a Fidesz számára pénzkérdés. Külön is ki kell emelni, hogy az állam számára a javaslat előírja a támogatási kötelezettséget a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek részére, azonban csak közcélú tevékenység végzésére. Az alapvető különbség tehát a támogatás tekintetében a hitélethez és nem a közcélú tevékenységhez kötődik. Az Emberi Jogi Bíróság döntésében felhívta a figyelmet arra, hogy az állam a különböző vallási közösségek vonatkozásában nem folytathat olyan gyakorlatot, amely a vallási közösségek között valamilyen szempontok alapján diszkriminál. Jelen esetben azonban az állam pontosan ezt teszi, mivel valamely vallási közösségek vonatkozásában, a bejegyzett, bevett egyházak esetében a hitéleti tevékenységet is támogatja állami forrásokkal, míg a többi szervezeti forma vonatkozásában erre kizárólag az szja 1 százaléka szolgál. Így az állam a hitéleti kérdésekben diszkriminál, amely a vallási egyesületek vonatkozásában sem indokolható teljeskörűen, annak ellenére, hogy egy minimális türelmi idő indokolt, a nyilvántartásba vett egyházak vonatkozásában azonban egyáltalán semmilyen indok nem hozható fel a támogatás megtagadására. Az állam egyértelműen hitéleti kérdésekben foglal állást, egyeseket fontosabbnak, másokat kevésbé fontosnak minősít, és a vallás- és lelkiismereti szabadsághoz tartozó intézményvédelmi kötelezettségét sem teljesíti, hiszen a hitéleti tevékenységet nem támogatja.

Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A fent elmondottak alapján a javaslat számunkra elfogadhatatlan, elsősorban azért, mert azon egyházaknak nem adja vissza a bevett jogi státuszt, akik jogsérelmét már az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága is több ízben megállapította, úgy, hogy jogfosztásuk ráadásul kártérítési kötelezettséget is megalapozott. Másodsorban azért, mert egyértelmű a javaslat, hogy a Fidesz számára az általa nem kedvelt egyházak csak pénzügyi terhet jelentenek, emiatt azonban a hitéleti tevékenységek állami támogatása elmarad egyes vallási közösségeknél, így a szabályozás indokolatlanul és védhetetlen módon diszkriminál egyes vallási közösségek között. A diszkriminációtilalomnak a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz való megjelenése követelmény, amelyre az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága is felhívta a figyelmet.

Összefoglalva tehát az mondható el, hogy bár a javaslat tartalmaz előrelépéseket, például a bírósági út biztosítása, közbenső státuszok biztosítása, azonban a legfőbb problémákat, mint például a vallási alapú diszkrimináció, jogfosztott egyházak kárpótlása, nem orvosolja, azokhoz nem nyújt semmiféle segítséget.

Éppen ebből adódóan a mi frakciónk ezt az előterjesztést nem fogja támogatni. Köszönöm szépen a figyelmüket.