Felszólalás adatai

Felszólalások:   33-39   39-45   45-51      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Kérdezem a tisztelt Országgyűlést  első kérdés, hogy mire az idegesség, a második pedig az, hogy elfogadjáke a választ. (Szavazás.) A Ház 113 igen szavazattal, 36 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett a választ elfogadta.

Tóbiás József, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: „A magyar kisvállalkozások kárára fizetett havi 40 milliós jövedelem nem extraprofit?” címmel. Képviselő úré a szó.

TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az amúgy helyes online gépek bevezetésekor a kormány nem mulasztotta el, hogy egy kockázatmentes, ám de annál jövedelmezőbb, nevezzük így, piaci lehetőséget biztosítson a NER fideszes oligarcháinak. A feladat gyakorlatilag végtelen egyszerű: számlázni kell, és sok pénzt kell beszedni. Ezzel a lehetőséggel élt Garancsi István, a Videoton tulajdonosa, akiről pontosan tudjuk, hogy a miniszterelnök úr kötélbarátja, akinek az érdekeltségébe tartozó Mobil Adat Kft. 2014-ben 226 millió, 2015-ben már 453 millió és 2017-ben már 553 millió forint osztalékot tudott kivenni, adózott nyereséget tudott kivenni, ami durván azt jelenti, hogy több mint 40 millió forintot kaszált minden egyes hónapban ez a cég. Mi is történik valójában? A miniszterelnök jó barátjának nemcsak hogy luxusfizetést biztosít a kormány, hanem lehetővé teszi, hogy a kisvállalkozások havonta 1500-2500 forinttal járuljanak hozzá ehhez a magas luxusfizetéshez, még akkor is, ha alig van költsége ennek a cégnek.

(14.30)

Hiszen mi történik? Minden negyedik forint a vállalkozásnál landol nettó profitként, amit úgy ér el, hogy egyszerűen az online gépek bekötésével kötelezően az adatforgalomhoz hozzá kell járulni ezeknek a cégeknek 2500 forintért. Ami a non plus ultra, hogy ez a cég, a minisztérium rendeletében határozza meg hatósági árként ezt a költséget.

Szeretném föltenni, államtitkár úr, azt a kérdést, hogy mikor akarja csökkenteni a kisvállalkozásoknak ezen terheit, hiszen ha hatósági áras ez a költség, akkor dönthet úgy a minisztérium, hogy ez lehet kevesebb is, jóval kevesebb. Ha erre a kérdésre nem akar válaszolni, mert újra kapunk egy nagyon komoly politikai beau monde-ot (sic!) majd az elmúlt nyolc évről, és hogy mit kellett volna még csinálni, akkor tegye meg, hogy elmondja, hogy ön szerint igazságose ebben az országban, hogy egy kormányzati döntés, amely amúgy helyes, ebbe beékelhet egy saját céget azért, hogy százmilliókat keressen egy évben, mindezt a hazai kis- és középvállalkozások kárára. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Válaszadásra Bodó Sándor államtitkár úrnak adom meg a szót.

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! A kormány 2012 októberében döntött az online pénztárgépek bevezetése mellett. A bevezetés egyik legfontosabb célja a költségvetési bevételek növelése, emellett fontos szempont az adóelkerüléssel tisztességtelen versenyelőnyhöz jutó vállalkozások jogkövető magatartásra szorítása és ezzel egyidejűleg a tisztességesen adózó vállalkozások versenyhelyzetének erősítése. Az online pénztárgépekre történő átállást a kormányzat nemcsak megfelelő határidővel segítette, hanem a pénzügyi terhek csökkentése érdekében az új készülékek beszerzéséhez két körben vissza nem térítendő állami támogatás igénybevételét is biztosította az üzemeltetők számára. 2013-2014-ben 2,9 milliárd forint állami támogatás kiutalására, majd második körben, a 2016-2017. években 518 millió forint állami támogatás kiutalására került sor.

2013 óta összesen 278 409 darab pénztárgép üzembe helyezése történt meg. A jelenlegi állapot szerint 194 810 darab nem számítógép alapú online pénztárgép, úgynevezett kiskassza, valamint 39 795 darab számítógép alapú online pénztárgép üzemel, mindösszesen pedig 234 605 darab. A két számadat közti különbség oka a gépek természetes cserélődése, ez az elmúlt közel öt évben történt.

Az online pénztárgéprendszer a kezdetektől eredményes, hiszen önmagában az új készülékek használatával növekedtek a költségvetési bevételek. Az adózók az értékesítésükhöz kapcsolódó adatokat rögzítik a pénztárgépben, amelyek azonnal megjelennek az adóhatóság rendszerében. Ez a korábbiaknál jóval szélesebb rálátási lehetőséget nyújt az adózó gazdasági tevékenységére, mivel valós időben, a keletkezésük folyamatában érhetők el mindazok az információk, amelyek az adózók értékesítési tevékenységéhez kapcsolódóan keletkeznek. Mindez jelentős preventív hatást gyakorol a jogellenes magatartási formákra, sőt mára már elmondható, hogy számos, egyébként nem kötelezett adózó önként dönt az online pénztárgép használata mellett, hiszen ez az ő gazdasági érdekét is szolgálja.

Az előbb említett költségvetésibevétel-növelő hatás mellett az online pénztárgépek más összefüggésben is jelentősen hozzájárulnak a gazdaság fehérítéséhez. Jó példa erre, hogy a feketefoglalkoztatás elleni fellépésben is hatékony segítséget jelent, ha azt látja az adóhatóság, hogy az adott adózó több online pénztárgépet használ, mint amennyi munkavállalót bejelentett. Az elmúlt 1-2 évben megtörtént a rendszer továbbfejlesztése és újabb kötelezetti kör bevonása a pénztárgéphasználatba, amely intézkedés ugyancsak a gazdaság fehérítése irányába hat.

A számadatok tekintetében a következők emelendők ki: az online pénztárgép 2014-es bevezetése óta Magyarországon 7,2 százalékponttal csökkent az áfaadórés. Az Európai Bizottság tanulmánya alapján a magyarországi becsült áfaadórés mértéke a 2013. évi 20,9 százalékról, köszönhetően az adóelkerülés visszaszorítását célzó kormányzati intézkedéseknek, 13,7 százalékra csökkent 2015-ben. Ezzel az eredménnyel Magyarország fejlődése megkérdőjelezhetetlen. Feleakkora az adóelkerülés hazánkban, mint a régió országaiban.

Bevezetésük óta folyamatos a fokozott nemzetközi érdeklődés, ez nyilván azt bizonyítja, hogy helyes úton járunk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Az online pénztárgépekhez kapcsolódó hatósági árakat pedig majd egy későbbi válasz folyamán tudjuk pontosítani, de azt elmondhatjuk, hogy tervezzük szükség szerint, lehetőség szerint, hogy árcsökkenés várható ezen a területen.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Viszonválaszra ismét képviselő úrnak adom meg a szót.

TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kár, államtitkár úr, hogy a papírjába révedt, mert az a kérdés fogalmazódott meg bennem, hogy egy országban élünk, és mégis két nyelvet beszélünk. Az első mondatomban elmondtam, hogy helyes az online pénztárgépek bevezetésének rendszere, tehát nem indokolja egy termelési értekezleten elmondani, hogy hogyan és miképpen nézett ki az elmúlt tíz évben.

A kérdés az, hogy arra mikor kapunk választ, hogy miért kell magánkezekben landoltatni az extraprofitot. Miért van az, államtitkár úr  éppen az imént mondta Dömötör államtitkár úr, az ön államtitkártársa, pontosan idézném: a kormánynak az a dolga, hogy mindenki megtalálja a számítását , akkor miért van az, államtitkár úr, hogy ez csak Mészáros Lőrincnek, Garancsinak és a Fideszhez közeli oligarcháknak sikerül? Miért nem lehet a magyar embereknek is ilyen profitra szert tenni? És nem adott választ, államtitkár úr, arra, hogy miért ne lehetne ez jobb helyen a magyar állam kasszájában. Ha ezt a magyar állam (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), önök hozták a törvényt, akkor önök felelősek azért, hogy magánzsebekben van 500 millió forint.

A választ nem tudom elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadjae a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A választ a Ház 113 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Arató Gergely, a DK képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Meddig lesz cigányok elleni uszítás az egyik magyar tankönyvben?” címmel. Képviselő úré a szó.

Felszólalások:   33-39   39-45   45-51      Ülésnap adatai