Készült: 2024.05.29.22:50:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

59. ülésnap (2019.03.11.),  215-216. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 5:23


Felszólalások:   213-214   215-216   217-218      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak a Jobbik képviselőcsoportjából jelentkezett napirend utáni felszólalásra: „Meddig még?” címmel Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. (Magyar Zoltán a mobiltelefonját Z. Kárpát Dániel felé fordítva feláll.)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy említettem, igyekszem visszahúzni a politikai science fiction világából a kormányzatot. Amikor például azt mondja, hogy 2030-ra igyekeznek utolérni Ausztriát, szoktam emlékeztetni őket arra, hogy a bérszínvonal tekintetében az Ausztriához mért távolságunk még növekedett is egy-két százalékkal az utóbbi években. De azt is szeretném elmondani, hogy amikor a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi programja vagy a kormány, mondjuk, 110 ezer élveszületést tűz ki évente, akkor én támogatom őket ebben, ugyanakkor a megvalósulási utak tekintetében óriási vita van közöttünk. Egy terve a kormánynak azonban figyelemre méltó. Említette, hogy 9 évnyi kormányzás és Csipkerózsika-álom után igyekszik a közteherviselés hatálya alá vonni azokat a multicégeket, amelyek Magyarországon működnek. Adódik a kérdés, hogy miközben a mikro, kis és közepes méretű vállalkozások elképesztő bürokratikus, adminisztrációs terhekkel, problémákkal szembesülnek nap mint nap, miközben ők biztosítják a munkahelyek kétharmadát Magyarországon, miért csak 9 év után jut eszébe ennek a kormányzatnak az, hogy hát, ezeknek a multicégeknek azért adót is kellene fizetniük. Hiszen a helyzet az, hogy még a legvisszafogottabb becslések szerint is százmilliárdokat visznek ki csak a profitjukból  tehát nem a bevételükből, a profitjukból, a nyereségükből  évente adózatlanul; még egyszer mondom, ezek a visszafogott becslések. (Közbeszólás a Jobbik soraiban: Szégyen!) 2015-ben 560 milliárd forint értékben rejtettek el profitot Magyarországon, és azt is el kell mondjam, hogy 2015-re már a világ profitjának a 40 százalékát hurcolták ugyanígy adóparadicsomokba, de az EU országai kimondottan kárvallottak, mondjuk, az USA-hoz képest, és még az EU országain belül is a mi régiónk, azon belül Magyarország veszíti el talán a legtöbb adót ily módon.

Azt is látni kell, hogy ez a 2015-ös, nagyon visszafogott becslés, ez az elvesztett összeg az éves átlagos uniós támogatási szint felét teszi ki. Tehát Magyarországon egy mini Marshall-tervet lehetne beindítani akkor, ha ezeket az összegeket Magyarország teljes joggal megtartaná magának.

Mert ezekre a multicégekre szükség lehet és szükség van, de nem úgy, hogy a magyar vállalkozások csak bedolgozói és kiszolgálói ezeknek, hanem egyenrangú társai kell hogy legyenek, és azért, mert szükség van multicégekre, még nem nézhetjük el nekik az adóelkerülést, a szabályok be nem tartását. Márpedig ez a kormányzat az érintett multicégek egy részével stratégiai megállapodásokat kötött, ezekben ugyanakkor elfelejtette kikötni a magyar munkabérek lassú felzárkóztatását, pedig hát a sikeres sztrájkok bizonyítják, hogy erre bőven lenne tér, és a gazdasági termelékenységi adatok is ezt bizonyítják.

Ugyanakkor mindenféle infrastrukturális és egyéb kedvezményekkel kedveskednek azoknak a cégeknek, amelyek minősített módon megkerülik az adózást Magyarországon. Odáig jutott a helyzet, hogy a NAV a rossz adósokat gyűjtő feketelistáján tünteti fel a Google-t és a Facebookot, és olyan multicégeket jelöl meg, amelyeknek az adóforintjai nyilvánvaló módon hiányoznak a magyar költségvetésből, és bár európai, összeurópai problémáról van szó, a nemzeti megoldásnak a leghalványabb kísérlete is hiányzik.

Eközben ezek a multicégek a paradicsomukat élik Magyarországon. Nemcsak a bankok Kánaánját hozta el a Fidesz-KDNP az utolsó egyéves nyereségadatok alapján, de ha kicsit visszább nézünk, a 2010 és ’15 közötti időszakban, miközben a magyar gazdaság 26 százalékkal nőtt a statisztika szerint, a magyar tulajdonú cégek csak tizenegynéhány százalékkal, a külföldiek viszont 34 százalék fölötti növekményt tudtak produkálni. Így jöhetett ki az az átlag, hogy miközben a magyar cég, a magyar kisvállalkozó a munkaerő többségét Magyarországon foglalkoztatja, elképesztő terhekkel néz szembe, addig majdnem dupla ennyire tudnak növekedni azok a külföldi társaságok, akik még a közterhek vállalását is jellemző módon elkerülik. Éppen ezért arra szeretném felszólítani a Fidesz-KDNP-t, hogy a stratégiai szerződéseit haladéktalanul tárgyalja újra, kösse ki a magyar munkabéreknek a Jobbik béruniós koncepciójának megfelelő, lassú felzárkóztatását, annak megkezdését a nyugati átlaghoz.

El kell mondanom, hogy amikor én a kormányt felszólítom minderre, akkor tiszteletemet kell kifejeznem Bartos Mónika képviselőtársam irányába és a levezető elnök úr irányába, hiszen ők ketten tartják a frontot a parlamentben, ők vannak jelen mint kormánypárti képviselők. Én azt szeretném, ha olyan parlamentben dolgozhatnánk, ahol még esetleg a napirend utáni felszólalások közben is van válaszadó, van termékeny szakmai vita, hiszen ezzel tudnánk megadni a tiszteletet nemcsak a Háznak, nemcsak a parlamentnek, de nemzetünknek is. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:   213-214   215-216   217-218      Ülésnap adatai