Felszólalás adatai

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport: „Mikor lesz fontosabb az idegennél a magyar fiatal?” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormányzat retorikailag  helyesen  küzd a migrációs nyomással szemben, bár úgy látjuk, hogy a forrást néha nagyon eltéveszti, és miközben, még egyszer mondom, retorikailag egy helyes célt tűz ki, a valóság terében egy tripla átverést foganatosít. Tripla átverést, mert több mint százezer vendégmunkást, idegen munkást telepített be szervezetten Magyarországra az elmúlt években. Másodsorban letelepedésikötvény-konstrukció mentén nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthető idegenek tömege számára nyújtotta a magyar állampolgárság előszobáját pénzért, mégpedig úgy, hogy a magyar költségvetés erre nettó módon ráfizetett. Harmadsorban pedig ez a kormány megtűr egy olyan inváziót, amelyet külföldi befektetők foganatosítanak a magyar lakáspiacon, és amelynek értelmében 2017-18-ra felfutott a lakáspiacon a külföldi tulajdonszerzők száma, sőt már kétszer annyian voltak az EU-n kívüliek a külföldi vásárlók között 2018-ra, mint négy évvel korábban. Tehát az Orbán-kormányok alatt az EU-n kívüli, tömegesen, ezrével ingatlant vásárlók csoportja terebélyesedett, duplájára nőtt, és az a helyzet állt elő, hogy Budapesten 8,8 százalék az összes eladott lakás közül már külföldiek tulajdonába került. A VI., VII., VIII. kerületben különösen súlyos a helyzet, a IX. kerületről is beszélhetnénk, de az V. kerület tekintetében a lakásforgalom egyharmada került már külföldiek által reprezentálásra, és kétharmad maradt csak a magyarok tekintetében.

Elmondható, hogy számos negatív folyamatot eredményez mindez. Amúgy is nagyon kevés új építésű ingatlan és lakás kerül átadásra, tehát nagyon lassan fordul meg az ingatlanvagyon, de a kínálati oldal folyamatos szűkülése, Airbnb, külföldi lakásvásárlások nyomán az albérletárak elszabadulása még durvább a belső kerületekben, mint máshol. Mit tett ezzel szemben a kormányzat? Bevezetett egy lakhatási támogatási programot? Dehogy. Elismerte itt a parlamentben, hogy létezik ez a probléma, az, hogy Budapest belső kerületeiben néhány év alatt több mint 60 százalékkal nőttek az albérleti díjak; az, hogy van olyan budapesti kerület, ahol egy évtizeden belül megtriplázódott ez az összeg? Mit tett Magyarország Kormánya? Semmit. Azt üzente a magyar fiataloknak, az albérletben élőknek, lakásbérlőknek, hogy ez a probléma nem létezik, és ha nem tetszik, el lehet innen menni, jellemzően külföldre és külföldi munkavállalásra kényszerülve.

A Jobbik „Mi várunk” programjában egy lakhatási támogatási szisztéma szerepel, amelynek értelmében megvizsgálnánk az érintett kerület átlagos albérleti díját, az érintett család, háztartás bevételét, és egy szorzó alapján havonta 20-50 ezer forint közötti lakhatási támogatásra lennének jogosultak azok az érintettek, akik önhibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe.

Szeretném elmondani azt is, hogy bár ellenzékből adó felvetése igen ritka és nem annyira divatos műfaj, mi egy adófajtát mégis el tudnánk képzelni. Ez a külföldiek általi ingatlanvásárlásokra kivetett olyan típusú különadó, amely különadó mértéke adott esetben arra kapacitálja az eladót, hogy mégis inkább a belső piacon, mégis inkább magyar polgár számára igyekezzen értékesíteni az ingatlanát. Ezen különadó bevételét pedig csak és kizárólag, ha úgy tetszik, pántlikázott módon bérlakások tömegének az építésére fordítanánk, olyan bérlakások építésére, amelyekbe a piaci ár feléért, harmadáért költözhet be magyar fiatal, középkorú vagy idős ember is. Kiemelt figyelemmel adóznánk a nemzetstratégiai ágazatokban tevékenykedő honfitársaink irányába, tehát a gyermekeinket gondozó, tanító, az egészségügyben szolgálatot teljesítő honfitársaink irányába.

Azt is szeretném elmondani önöknek, hogy ezeket a bérlakásokat egypár év békés együttélés után megvásárolhatóvá kell tenni, tulajdonná kell tudnia tenni Magyarországnak, hogy a lakhatási válságot feloldjuk, hogy elérjük azt a helyzetet, hogy egy átlagos magyar fiatal, aki végez az egyetemen, belátható időn belül önálló otthonhoz tudjon jutni. Erre nem válasz önmagában az a CSOK, amely bár általam támogatott módon, de jellemzően inkább hiteleket folyósít ahelyett, hogy mondjuk, használt ingatlanok esetében is a teljes támogatási tömeget, államtitkár úr, a teljes támogatási tömeget biztosítaná, nem pedig egy ilyen szűk kis részét.

Biztos, hogy nem segített az sem, hogy önök a lakástakarék állami lábát, állami támogatását teljes mértékben beszántották.

Megszüntették azt a takarékoskodási lehetőséget, amely nagyon sok honfitársunk esetében pont a CSOK önrészére volt elegendő, és az egyetlen lehetséges út, hogy ezt összegyűjtsék. Önök tehát beszántották ezt a terepet. Mi azt mondjuk, hogy a magyar jövendő nem lehet ellenzékben, ki kell nyitni tehát ezeket az életlehetőségeket, de addig is, amíg egy magyar fiatal nem látja a reális utakat, bérlakások tömegét kell elérhetővé tenni annak érdekében, hogy aki akar, az tudjon a szülőhazájában, Magyarországon boldogulni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Tállai András államtitkár úr, miniszterhelyettes válaszol. Öné a szó, miniszterhelyettes úr.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány, ellentétben a Jobbik politikájával, nem adóemelésekkel kíván (Z. Kárpát Dániel: Ki beszélt adóemelésről?) problémákat megoldani (Z. Kárpát Dániel: Szó sem volt adóemelésről.), hanem valós támogatással és valós (Z. Kárpát Dániel: Szó sem volt adóemelésről.) problémafeltárást követően pedig arra rendszerszerű és hosszú távú megoldásokkal. (Z. Kárpát Dániel: Vietnamiak vásárolják meg a lakásokat.  Az elnök csenget.) A kormány, ellentétben a Jobbik politikájával, nem bérelt lakásokba küldené az embereket, hanem olyan feltételrendszert teremt meg, hogy a magyar embernek, a magyar embereknek, a magyar családoknak saját lakásuk legyen. (Z. Kárpát Dániel: Nem igaz.)

(9.40)

Mert a magyar ember saját lakásban szeret élni (Z. Kárpát Dániel: Ez sem igaz!), és nem pedig más lakásában (Az elnök csenget.), és nem bérleti, albérleti díjat fizetni egész élete során.

Ezért dolgozta ki a kormány a családi otthonteremtési kedvezmény rendszerét, amely már működik, hatályba lépett. 2019. augusztus végéig 114 ezer kérelem érkezett be (Z. Kárpát Dániel: De most nem róluk van szó. Hárommillió magyar emberről!), mintegy 340 milliárd forint összegben. Külön kedvezmény illeti a háromgyermekeseket, 83 százalékuk él a kedvezményes lakáskölcsön lehetőségével. A befogadott hitelkérelmek összege meghaladja a 180 milliárd forintot. A sajátlakás-építés költségeinek megfizetésére használható adóvisszatérítési támogatást is 14 ezer család vette igénybe.

Július 1-jétől tovább bővült a családvédelmi program. A kormány a magyar fiatalok önálló életkezdése, egzisztenciateremtése előtt álló akadályok lebontását, a családalapítási és gyermekvállalási terveinek előmozdítását kívánja elérni. Ezért vezette be a babaváró támogatási konstrukciót, amely a 41 év alatti, házasságban élők számára 10 millió forint szabadon felhasználható kedvezményes kölcsönt jelent. Törlesztése attól függ, hogy a családban a gyermekek száma hogyan alakul, és úgy van a kedvezmény. (Z. Kárpát Dániel: A kérdésre válaszoljon!) Köszönöm szépen, hogy folyamatosan véleményezi a kormány programját. (Z. Kárpát Dániel: Válaszoljon a kérdésre!) Az előbb mondta, hogy ön ezzel a rendszerrel egyetért. Akkor kérem, hallgassa végig, hogy mi is van ebben. (Z. Kárpát Dániel: De voltak konkrét kérdések, és nem arra válaszol.)

A támogatási konstrukciót nagyon gyakran lakáscélok finanszírozására is költik ezek a családok. 32 ezer ilyen kölcsönszerződés köttetett meg, míg a falusi CSOK-ra eddig mintegy 8 milliárd forint összegű kérelem érkezett be.

De a kormány figyel azokra is, akiknek a munkavégzésükhöz vagy a tanulmányaikhoz átmenetileg lakhatást kell biztosítani. Ezért alakította ki a munkásszállás-felújítási és -kialakítási programot, amelyet folyamatosan bővít. 2017-19 között 25 pályázó 10 milliárd forint összegben közel 4000 férőhelyet alakított ki, amit később tovább bővített és kedvezményekkel még elérhetőbbé tette, és a gazdasági akcióterv 8. pontja alapján most már gazdasági társaságok is igényelhetik a munkásszállás-építéshez szükséges támogatásokat. Október 10-én került kihirdetésre 5 milliárd forint keretösszeggel egy új pályázati lehetőség.

A kormány adókedvezményekkel is támogatja a lakások kialakítását, létrehozását. Például a munkásszállás fenntartására, üzemeltetésére fordított összeget levonhatja a társasági adó alapjából. De a járási hivataloknál kérelmezhető az úgynevezett lakhatási támogatás is, amelyet eddig mintegy 10 ezer fő vett igénybe.

Ami pedig a lakásbérletet illeti, itt a kormány az egészségügyi hozzájárulás eltörlésével próbálta serkenteni a kínálatot. Ezzel az adókedvezménnyel sok magántulajdonos ember élt.

Önnek pedig zárásképpen csak azt tudom mondani, hogy önök teljesen betagozódtak a baloldali pártokhoz, hiszen az adóemelési politika teljes egészében (Z. Kárpát Dániel: Ne vicceljen már! Ne alázza le magát! Nem mi telepítünk be százezrével migránsokat.  Közbeszólások.  Az elnök többször csenget.) a baloldali pártok politikája, és önök mint az ő alpártjuk, most már teljesen azt mondják, amit egyébként a szocialisták. (Az elnök ismét csenget.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.  Z. Kárpát Dániel: Mennyire színvonaltalan ez a válasz!  Dr. Brenner Koloman: Szégyen, gyalázat!  A Jobbik padsorai felé fordulva:) Ne szakmaizzál te! Ne szakmaizzál!

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai