Felszólalás adatai

Felszólalások:   1   2-4   5-8      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagy pénz, kis foci, vagy kis pénz, nagy foci, de úgy is fel lehetne tenni a kérdést, hogy gyenge forint, drága utazás. Feltehetnék ezt a kérdés a labdarúgó-világbajnokságra utazók már így az elején, akik a szabadságukat erre szánták, hogy az oroszországi focit megnézik, mert ők most már közvetlenül érzik azt, hogy mennyivel drágábba kerül az utazásuk. Azok pedig, akik ezután mennek, különösen érezni fogják, bár ezek közé biztosan nem tartozik Orbán Viktor, aki majd a helyszínen fogja megtekinteni a döntőt, és kiutazásakor ez nem lesz probléma. Nem úgy a többi, nyári szabadságra igyekvő, akiket már értesítettek az utazási ügynökségek a drágulásról, vagy azok, akik eurót vásárolnak, már tudják, mennyivel többet kell fizetni a nyaralásukért.

De nézzük sorjában! Még egy hónapja sincs, hogy az önökhöz közel álló gazdasági oldal így írt: „Sokunkra ráijesztett hétfőn a forint, amikor szinte megállíthatatlanul menetelt a 320-as kulcsszint felé, aztán a nap második felében megfordult a széljárás, egészen 318 alá kapaszkodott vissza. Ma az MNB kamatdöntésére, pontosabban az azt követő közleményre figyeltek a befektetők. Ebben a jegybank nem fogalmazott meg aggodalmat a közelmúltban látott forintgyengülés és hozamemelkedés kapcsán.”

Ez így lesz a jövőben is? Ma is, amikor már tudjuk, hogy 324 forint felett jár az euróárfolyam? 324 forint ma egy euró, képviselőtársaim, ez történelmi mélypont. Ehhez képest a magyar fizetőeszköz még a világgazdasági válság alatt is szárnyalt, akkoriban, amikor önök azt hirdették, hogy tönkrement az ország. Az a kérdés, hogy ha akkor tönkrement önök szerint, akkor mi jön most ezután. Meg kell barátkoznunk a 330 forintos árfolyammal? Képviselőtársak! Leértünk a gödör aljára, vagy még mindig nem? Most csak egy dolog látszik biztosnak, hogy messze még a vége, és a Matolcsy György vezette jegybank korábban soha nem látott mélységbe ásta el a nemzeti fizetőeszközt.

Mondok egy idézetet, kérem, elevenítsék fel magukban, hogy ki mondta ezt és mikor: „Az a miniszterelnök, akinek a kormányzása alatt az euró 300 forint fölé emelkedik, nem tud kormányozni, és le kell mondania.” Jól emlékeznek, Orbán Viktor mondta ezt 2008-ban e falak között. Hol van már a 300 forintos euró, kedves képviselőtársak?! Önök, akik akkor lemondást követeltek, a mostani 324 forintnál a miniszterelnök felnégyelését is követelhetnék, mégsem hallom az önök hangját; csak az ijedelmüket, s nyilván azért van ez így, mert pontosan tudják, hogy önök keményen megdolgoztak azért, hogy ilyen gyenge a forint, ami tudatosan jutott el idáig az évek alatt.

Ezen veszítettek a boltokban egyre magasabb árat fizető emberek, veszítettek a rekordáron tankoló autósok, és nyernek az exportképes vállalatok, és nyernek azok, akik külföldi számlákon tartják a pénzüket. És kétségtelenül nagyot nyert Matolcsy György, a forint gyengüléséből alapítványainak újabb milliárdok, 60 milliárd is juthat, amely elveszti közpénzjellegét, és vásárolnak rajta szőnyeget, luxusingatlanokat, Origót, Echo TV-t finanszírozó, hazugságokat gyártó és azokat hangsúlyozó tévémédiumokat támogatnak mindebből.

Ebből, uraim, egy dolog látszik biztosan (Németh Szilárd István: Hogy nem vetted be a gyógyszeredet.): a forint esetében is a kevesek Fideszének kedvez mindez, és a sokak Magyarországa pedig az utolsó.

De miért éri meg önöknek a magyar fizetőeszközt a bóvli pénzeszközök közé belökni? Itt a magasabb infláció, hiszen ráadásul a jegybank a tegnapi napon mindezt be is jelentette. A stabilitási törvény kimondja, hogy amennyiben a gazdasági növekedés és az infláció egyaránt meghaladja a 3 százalékot, akkor az egyébként hatályosnál szigorúbb szabályoknak kell megfelelnie a költségvetési törvénynek. A kormány a költségvetési törvény tervezetében 4,1 százalékos növekedést jósol, 2,7 százalékos inflációval számolt, de tegnap, június 19-én megjelent a legilletékesebbtől, az MNB-től, hogy 3,1 százalék lesz a várható infláció.

Ezzel nyugodtan kimondhatjuk, a 2019-es költségvetésitörvény-javaslat nem felel meg a magyar törvények szerinti költségvetési szabályoknak. Orbán Viktornak tehát nem kell jóstehetségnek lennie ahhoz, hogy az eljövendő válságról beszéljen, ha azt ő maga állítja elő.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az LMP és a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében az elhangzottakra Tállai András államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt javaslom, hogy nem olyan sokat, de egy kicsit gondoljunk vissza a magyar történelemben, ha úgy tetszik, mert már történelem az MSZP kormányzásának az ideje. Éppen képviselő úr akkor még a kormányzó frakció tagjaként, MSZP-s frakciótagként bizony nagy elánnal támogatta az akkori kormány gazdaságpolitikáját, amelynek a következő eredményei születtek. Egymillió család került a devizahitel felvétele kapcsán devizaválságba. (Varju László: Miért ilyen magas az euró?) Jelentősen növekedtek az MSZP, az önök kormányzása idején - mert most itt nagyon fel tudja emelni a hangját, de egy kicsit gondoljunk vissza, hiszen ön részese volt ennek - a rezsiköltségek. Jelentősen növekedtek a gázárak, jelentősen növekedtek a lakhatási, a megélhetési költségei a magyar családoknak. (Tordai Bence: 2018 van!)

Mi történt a nyugdíjasokkal? A nyugdíjasoktól elvették a 13. havi nyugdíjat, a nyugdíjak reálértékét nem tudták megtartani, és folyamatosan csökkent a nyugdíjasok életszínvonala. Ha a gazdaság eredményeit nézzük, önök 80 százalék fölé vitték a GDP-hez mérten az államadósság mértékét, jelentősen növekedett folyamatosan az infláció, ami szintén visszahatott a lakosság megélhetésére (Korózs Lajos: 325 forint az euró!), és bizony az önök politikájának következtében 12 százalék lett a munkanélküliség, több mint 500 ezer embernek nem volt abban az időben munkája Magyarországon.

Ilyen helyzetben vette át a Fidesz a kormányzást. Na nézzük, hogy mi történt 2010 óta, és ön kit és mit kritizál most. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) Először is, a Fidesz kormányzása idején fenntartható növekedési pályára állt a gazdaság, összességében több mint 4 százalék fölötti az átlag GDP-növekedés, ami meghaladja az Európai Unió átlagát, mi több, annak duplája. A GDP-növekedés pozitív hatásai természetesen érezhetők már a gazdaságban, érezhetők a munkavállalók körében. Folyamatosan növekszik a jövedelem.

Az elmúlt két évben, mondhatjuk azt, 10 százalékos jövedelemnövekményt könyvelhettek el a magyar dolgozók, a magyar munkavállalók. Ezáltal folyamatosan nő a kereslet, és ez tovább élénkíti a gazdaságot, tovább növeli a gazdasági növekedésünket, amely 4 százalék fölötti lesz várhatóan ebben az évben és a következő, 2019-es évben is. Ma már a magyar családoknak, függetlenül attól, hogy most átmenetileg a forint árfolyama gyengült, kiszámítható, biztonságos megélhetése van.

(9.10)

Kiszámítható, biztonságos, mert a rezsiköltségek befagyasztása megtörtént, a jövedelmek növelése folyamatos, a nyugdíjak reálértékét a Fidesz-kormány garantálta, és ezt be is tartotta az elmúlt két ciklusban. Azt lehet mondani, Magyarországon az emberek is érzik most már, hogy egy kicsit talán jobb nekik. Azért dolgozunk, és ezért nyújtottuk be a biztonságos növekedés költségvetését, hogy ez még tovább erősödjön, még tovább javuljon. Ez a költségvetés a magyar családok költségvetése lesz, hiszen jelentős adócsökkentéssel, a családi adókedvezmények növelésével, a jövedelmek további növekedésével biztonságot adunk a magyar családoknak. Azt gondolom, hogy ez ki fog hatni a munkaerőpiacra, azt fogja jelenteni, hogy sokan, akik külföldön dolgoznak, élnek, meg fogják ezt gondolni, és visszatérnek Magyarországra.

Úgy érzem, az ön által felvetett probléma, a forintárfolyam átmeneti gyengülése valóban egy negatív dolog, azonban a magyar gazdaság, a magyar családok erősek, ezt ki fogják bírni, amíg újra helyrezökken a forint árfolyama. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   1   2-4   5-8      Ülésnap adatai