Felszólalás adatai

Felszólalások:   355-358   359-366   367-370      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tájékoztatom önöket, hogy a határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az öntözéses gazdálkodásról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/7845. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.

A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót B. Nagy László képviselő úrnak, előadónak. Parancsoljon!

B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. november 28-án tartott ülésén megtárgyalta az öntözéses gazdálkodásról szóló T/7845. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat célja az öntözéses gazdálkodás elterjesztése annak érdekében, hogy a gazdák rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az elégtelen csapadékviszonyokhoz és a hektikus csapadékeloszláshoz, valamint hogy a mezőgazdasági termelés hatékonyságát javítani tudjuk. A törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó intézkedések lefedik mindazokat a lépéseket és eszközöket, amelyet ma a kormányzati oldalról meg lehet tenni a termelői öntözési beruházások szakmai, jogi és finanszírozási feltételeinek fejlesztése, valamint az öntözés előtt jelenleg meg fennálló akadályozó tényezők megszüntetésére.

A magyar mezőgazdaság fejlődése érdekében kérem tisztelt képviselőtársaimat, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem az előterjesztő nevében Farkas államtitkár urat, kíváne most szólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem.A kijelölt Mezőgazdasági bizottság előadója következik, Győrffy Balázs képviselő úr. Parancsoljon!

GYŐRFFY BALÁZS, a Mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény fő célja az öntözéses gazdálkodás elterjesztése és a termelés hatékonyságának javítása. Ezen célok figyelembevételével a törvényjavaslatot mind a Mezőgazdasági bizottság, mind a Fenntartható fejlődés bizottsága, majd, ahogy az előbb hallottuk, a Törvényalkotási bizottság is tárgyalta. A Mezőgazdasági bizottság által elfogadott legfontosabb módosításokat szeretném most ismertetni a tisztelt Házzal. A javaslathoz kapcsolódóan megfogalmazott módosítások többnyire technikai jellegűek, ezalól néhány kivétel van.A törvényjavaslat az öntözési szolgalom alapításának lehetőségével a vízátvezetés problémájára kíván megoldást nyújtani. Ennek érdekében a módosítás egyértelművé teszi, hogy a szolgalom csak vonalas vízi létesítmények kiépítésére és üzemeltetésére vonatkozik, ez alapján más földrészletén egyéb jellegű vízi létesítményt, mint például kutat nem lehet létesíteni. Egyértelművé válik, hogy harmadlagos műhöz történő csatlakozás a jogszabályoknak megfelelően vízjogi engedély alapján történhet, amihez a harmadlagos mű üzemeltetőjének hozzájárulása is szükséges.

Rögzítésre került, hogy az öntözési kerület kijelölése során figyelembe kell venni a vízföldtani szempontokat is, és hogy az öntözésfejlesztési tervet módosítani kell, amennyiben a vízgazdálkodási feltételek megváltoztak. Változik a környezeti körzeti terv hatályosságának időtartama is. Ezen témát jelentősége miatt a Törvényalkotási bizottságban külön is megvitatták. Az eredeti előterjesztésben 15 év szerepelt, ugyanakkor ez a 15 év semmilyen formában nem illeszkedett egyéb más időtartamokhoz, így a Mezőgazdasági bizottságban 10, majd a Törvényalkotási bizottságban egy 20 éves javaslat szerepel. Megjegyzem, hogy szerintem a Mezőgazdasági bizottság többsége a 20 évvel is egyet tud érteni, csak valamilyen formában kellő ritmusa legyen ennek a számosságnak.

A módosítás eredményeképpen az öntözési igazgatási szerv a környezeti körzeti tervet nemcsak az öntözési közösségek, valamint a területi küszöbértéket elérők számára készíti el, hanem külön méltánylást érdemlő más területekre is. A törvényjavaslat és a most ismertetett módosítások alkalmasak a termésbiztonság javítására, a megfelelő vízbiztonság megteremtése ugyanis hosszú távon segítheti elő a lakosság egészséges hazai élelmiszerekkel történő folyamatos és kiegyensúlyozott ellátását. Ez pedig az érintett gazdálkodók versenyképességének fejlődését is jelentős mértékben támogatja.

A fenti pontokat a Mezőgazdasági bizottság támogatta, kérem képviselőtársaim támogatását is. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Megadom a szót Varga Gábor képviselő úrnak, a Fenntartható fejlődés bizottsága előadójának. Parancsoljon!

VARGA GÁBOR, a Fenntartható fejlődés bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A klímaváltozás miatt kulcsfontosságú az öntözésfejlesztés és a vízgazdálkodás hatékonyabbá tétele a hazai agrárium versenyképességének növeléséhez. Ahogy képviselőtársaim is megfogalmazták már, a javaslat célja, hogy biztosítsa az öntözéses gazdálkodás szélesebb körben történő alkalmazásának elterjesztését annak érdekében, hogy a magyar gazdálkodók rugalmasan alkalmazkodhassanak az időjárás kihívásaihoz, és hogy javítani tudják mezőgazdasági termelésünk hatékonyságát.Hazánkban a legtöbb problémát a légköri aszály, a légköri szárazság okozza. A felszíni vizek vezetésével csökkenthetőek a klíma káros hatásai és az ozmózisnyomás segítségével biztosítható a növények vízhez jutása. A törvény lefekteti, ahogy már elmondták, a legfontosabb kereteket ahhoz, hogy együttműködések alakuljanak ki a gazdák között, továbbá a törvénytervezet öntözési szolgalmi jogot biztosít a mezőgazdasági termelőknek, mások földjeinek használatát lehetővé téve a vízátvezetés megvalósítása érdekében.

A törvényjavaslat szerint az öntözési tevékenységhez vízjogi engedély szükséges, így indokolt, hogy az öntözési szolgalom jogosultja vízjogi engedélyes legyen. A törvény elfogadása révén átlagosan 5 millió forinttal csökkenhet a 100 hektárnyi termőföld öntözéséhez szükséges fejlesztések előkészítési költsége, emellett átlagosan 90-120 nappal mérséklődhet a beruházások előkészítési időtartama.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó intézkedések jelentős fejlesztéseket tartalmaznak és kiemelt fontosságú változásokat szorgalmaznak, amelyek hozzájárulnak az öntözés jelenleg még fennálló akadályozó tényezőinek megszüntetéséhez. Kérem a törvénytervezet támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Kíváne valaki szólni, tisztelt képviselők? (Nincs jelentkező.) Megállapítom, hogy nem. A vitát lezárom. Megkérdezem most államtitkár urat, kíváne szólni. (Jelzésre:) Parancsoljon!

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is nagyon szépen köszönöm azt a vitát, amit az általános vitában részt vevők elmondtak, és gondolataikkal kiegészítették ezt a törvénytervezetet. Ugyanakkor köszönöm a Mezőgazdasági bizottságnak és a Törvényalkotási bizottságnak is a módosító indítványait, amelyek alapján meggyőződésem, hogy gazdálkodás szempontjából az öntözéses gazdálkodásról szóló törvénytervezettel az öntözés vonatkozásában, minden túlzás nélkül állítom, történelmi jelentőségű törvényt fogunk elfogadni.Ebben már a képviselőtársaim előzőleg biztosítottak bennünket, a mai hozzászólásban szintén, úgyhogy kérem, majd a törvény elfogadásánál ezt valósítsák is meg. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   355-358   359-366   367-370      Ülésnap adatai