Felszólalás adatai

Felszólalások:   9-12   13-16   17-22      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Kocsis-Cake Olivio képviselő úr, a Párbeszéd képviselője, napirend előtti felszólalásra jelentkezett: „Miért nem a magyar emberekre költi a Paks 2-re szánt 4000 milliárd forintot a kormány?” címmel. Képviselő úr, parancsoljon!

KOCSIS-CAKE OLIVIO (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az újabb paksi beruházás a mostani számítások szerint körülbelül 4000 milliárd forintba fog kerülni a magyar embereknek. A Párbeszéd álláspontja, hogy mire Paks II. megépül, már veszteséges, elavult technológia lesz. Versenyképtelenséget, lemaradást, importfüggőséget fog okozni ahelyett, hogy a biztonságos, tiszta, függetlenségünket garantáló megújuló energiákat fejlesztenék.Félreértés ne essék, Paks I. élettartamának meghosszabbításával a Párbeszéd is egyetért, mert hiszen nem reális megújuló energiaforrásokra építeni az ország energiaellátását. Az utóbbi időben ebben csak visszalépések voltak. De mire Paks II. megépül, a megújuló energiák már olcsóbb technológiák lesznek. Paks I. kapcsán viszont következtetéseket tudunk levonni Paks II. működésére vonatkozólag, hiszen ugyanazzal az orosz technológiával készül, ami rendszeresen meghibásodik. Idén már 13 alkalommal kellett valamilyen hiba miatt leállítani a blokkokat, legutóbb a múlt héten.

A környezeti károkról ne is beszéljünk: a nyári kánikulában majdnem megfőztük a halakat a Dunában. A miniszteri válasz erre az volt, hogy csak egy kis csóvában melegedett fel a Duna, a folyó azért nem érte el a hatóságilag maximált 30 fokot, mert visszaterhelték az erőművet. De mi lesz, ha még egy ilyen teljesítményű erőmű fog a Duna ezen szakaszán működni? Hiszen Paks II.-t 95 százalékos működési területre tervezték, és nem fog 95 százalékosan működni, ha állandóan vissza kell terhelni.

De egy pillanatra hagyjuk az energiapolitikát, nézzük meg, milyen más célokra lehetne költeni a paksi bővítésre szánt 4000 milliárd forintot! Az egészségügyben például ennyi pénzből fel lehetne újítani az összes egészségügyi intézményt, és duplájára lehetne emelni a szakdolgozók fizetését. Vagy 4000 milliárdból 13 évig lehetne fedezni az orvosok és az ápolók béremelését. A szociális területen meg lehetne etetni 500 ezer rászoruló gyereket a következő 50 évben. Ebből az összegből ki lehetne fizetni hatévnyi dupla családi pótlékot. És ebből a pénzből megvalósítható 36 évnyi dupla álláskeresési segély is.

De hogy aktuális kérdéseket hozzak ide, két aktuális problémát, ebből az összegből kifizethető 32 évnyi ápolási díj, vagy a teljes 4000 milliárdból összesen 778 ezer hajléktalan-férőhelyet lehet létrehozni, ebből a pénzből kijönne 93 ezer mentor, szociális munkás bére a következő tíz évre. És mielőtt a kormánypárti képviselők majd fölállnak és azt mondják, hogy a Párbeszéd hajléktalanszállót akar csinálni 4000 milliárdból, ezek csak példák voltak, hogy mire lehetne költeni ezt.

A lakhatás területén ebből a pénzből fel lehetne újítani az országban lévő összes önkormányzati lakást, ez körülbelül százezer lakás, szociális bérlakásrendszert lehetne kiépíteni, ezzel gyakorlatilag meg lehetne szüntetni a lakhatási válságot. A rászorulók, a fiatalok könnyebben jutnának lakhatáshoz.

A Paks II.-re szánt pénz negyedéből a teljes magyar lakásállományt korszerűsíteni lehetne, ezzel 100 ezer magyar munkahelyet teremteni, a magyar kis- és középvállalkozókat beszállítónak beállítani. Ezt a pénzt lehetne a lakások energetikai korszerűsítési vissza nem térítendő támogatására költeni, fűtés-korszerűsítésre, épületszigetelésre, nyílászárók cseréjére. Ezzel akár 50 százalékos energiamegtakarítás is elérhető. Ha a lakossági szektorban 40-50 százalékkal csökken az energiafelhasználás, az akár kiválthatja egy újabb erőmű felépítését is, például Paks II.-t. Megoldja az ország kibocsátáscsökkentési vállalásait, megszabadít az energiaimport-függőségtől, illetve egy részétől, és olyan kistelepüléseken is munkát teremt, ahol jelenleg nincs munkahely.

Ezek után kérdés, hogy miért Paks II.-re megy el ez a rengeteg pénz. Miért nem a magyar embereknek adja oda ezt a pénzt a kormány? Miért költi el veszteséges, elavult technológiára ezt a pénzt? Igazából kinek az érdeke, hogy megépüljön Paks II.? Mert a magyar embereké biztosan nem. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az LMP és a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. A kormány nevében Aszódi Attila államtitkár úr fog válaszolni. Államtitkár úr, parancsoljon!

DR. ASZÓDI ATTILA, a Miniszterelnökség államtitkára: Elnök úr, köszönöm szépen a lehetőséget. Képviselő úr, nagyon-nagyon eltérő az energiapolitikánk, és nagyon-nagyon eltérően látjuk a magyar gazdaság helyzetét.

(11.40)

Én azt gondolom, hogy az a kép, amit ön itt lefestett, hogy ezt a pénzt adott esetben segélyekre vagy a szociális szektorra kellene költeni, teljes félreértése annak, hogy az ország hogyan működik, a gazdaság hogyan működik, és mi kell ahhoz, hogy ez az ország tovább működhessen.

Örülök annak, hogy egyetértünk abban, hogy a Paksi Atomerőmű mostani blokkjainak az üzemidő-hosszabbítására szükség van; ezt önök is elismerik, és ez egy nagyon jó kiinduló alap, hiszen a Paks II.-projekt nem más, mint kapacitásfenntartás. Azért valósítjuk meg a Paks II.-projektet, mert a ’30-as években a mostani blokkok le fognak állni. (Tordai Bence közbeszól.) Harmincéves üzemidőre tervezték őket, jelenleg egy húszéves üzemidő-hosszabbítása zajlik ezeknek a blokkoknak, a ’30-as években tehát le fognak állni. Ahhoz, hogy az atomenergia megmaradjon az energiamixben, szükségünk van új blokkokra, hiszen a ’30-as évek után a mostani blokkok műszakilag már nem fognak tudni megfelelni, nem fognak tudni tovább működni. Azért fejlesztjük ezt az alap-infrastruktúrát, azért építjük meg a két darab új blokkot a paksi telephelyen, hogy ez a mostani helyzet, ami jelenleg fennáll a villamosenergia-ellátásban, az évszázad végéig megmaradhasson.

Miért van szükség az atomerőműre (Tordai Bence közbeszól.), és miért nem lehetséges akár lakásfelújítással, akár megújuló energiaforrásoknak a fejlesztésével kiváltani ezt a beruházást? Ez egy jó kérdés. Erre a válasz a következő. A megújuló energiahordozók, amelyeket önök preferálnak, elsősorban szél- és napenergia, az időjárástól függenek. Van helyük a villamosenergia-rendszerben, de nem képesek kiváltani egy atomerőművet, ami alaperőmű. Folyamatosan, éjjel-nappal, télen-nyáron az atomerőmű működik, a nap- és szélenergia folyamatosan nem tud rendelkezésre állni. (Tordai Bence közbeszól.)

A lakásoknak a felújítása szintén egy fontos cél, de nem helyettesíti az atomerőmű-beruházást, mert a lakásainknak a fűtése jelenleg alapvetően földgázalapon valósul meg, az atomerőmű pedig villamos energiát állít elő. Ráadásul az atomerőművel az importfüggőségünket, a vezetékesenergiaimport-függőségünket csökkentjük, hiszen a nukleáris üzemanyag nagyon jól készletezhető, több évre tárolható, kis térfogatban elhelyezhető, és ennek következtében nem vagyunk kitéve olyan földgázimportnak és villamosenergia-importnak, aminek ki lennénk téve abban az esetben, ha az atomerőművet leállítanánk, az önök által javasolt energiapolitikát valósítanánk meg, és valójában a rendszer működőképességének a fenntartásához több villanyt és több földgázt kellene importálnunk.

Nagyon fontos megemlékeznem a villamosenergia-importról is. Ma Magyarország az egyik legjobban villamosenergia-importnak kitett ország az Európai Unióban, 30 százalék fölötti az importnak a részaránya. Ez nagyon nagy kiszolgáltatottságot jelent. Persze, jelenleg ez a villamos energia olcsó, ami az importforrásból származik, de alapvetően külföldi szénerőművekből jön az a villany, amit importálunk, és ezek a szénerőművek az Európai Unió klímaváltozás elleni fellépése következtében be fogják fejezni a működésüket. Szükségünk van alap-infrastruktúrára a villamosenergia-rendszerben is, szükségünk van az atomerőmű-beruházásra.

Szeretnék még kitérni a környezeti kérdésekre is. Ön említette a Dunának a hőterhelését. 2015-ben egy nagyon széles körű környezeti hatásvizsgálati és konzultációs folyamatot valósítottunk meg, amelynek keretében minden érdeklődőt tájékoztattunk arról, hogy milyen környezeti hatásai lesznek ennek a két új blokknak. (Tordai Bence közbeszól.) A hatás valójában a Duna hőterhelése, ezt a hatást nagyon jól ismerjük, hiszen a jelenlegi blokkok 30 év óta működnek, és pontosan tudjuk, hogy a Dunára ez a hőterhelés milyen hatást gyakorol. (Tordai Bence közbeszól.) Ha ellátogat a paksi szelvénybe, akkor meg fogja látni, hogy a legtöbb horgász a vízkivételi mű, illetve a vízvisszabocsátásnak a környékén található, ezt a részt nagyon szeretik többek között a halak is a változatos áramlási viszonyok miatt.

A klímaváltozás következményeit is figyelembe vettük. Ha elolvassa a környezeti hatástanulmányt, láthatja benne, hogy a klímaváltozás következményeit a számításokban figyelembe vettük, és az erőművet, az új blokkokat úgy fogjuk megtervezni, megépíteni és üzemeltetni, hogy a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat is teljesítsék, éppen annak érdekében, hogy mind a Duna, mind pedig a tágabb környezet megvédésre kerüljön, és az erőmű biztonságosan szolgálja a villamosenergia-ellátást egészen az évszázad végéig. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-22      Ülésnap adatai