Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Hajdu László képviselő úr, Demokratikus Koalíció: „150 éves a pesti vezetékes vízszolgáltatás” címmel. Megadom a szót, képviselő úr.

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Tisztelt Elnök Úr! 1867-ben létrejött a Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezés, és Andrássy Gyula vezetésével 18 év után újra felelős magyar kormány alakult. Az új kormány számtalan tennivalójának egyike a Duna két oldalán már egybeépült és változatlanul egymással rivalizáló Buda, Óbuda, Pest és részben Margitsziget fejlesztése volt. Erre az új kormányfő létrehozta a Pest-Budai Szépítési Vegyes Bizottságot, amely kidolgozta a város távlati fejlesztését, és e fejlesztés részeként az egyesítést is. 1873. január 1-jével ez létre is jött a ’72. évi XXXVI. törvény alapján.Az új Budapest, amely ekkor megalakult, hatalmas kormányprogram végrehajtására vált alkalmassá, és hihetetlen nagy fejlődések zajlottak le a városban. Pár ilyen leltári adatot összeírtam magamnak, szeretném a parlament nyilvánossága előtt ezt megosztani önökkel. Az egyesülést követően, 1874-ben átadták a fogaskerekűt, 1877-ben megnyílt a Nyugati, 1884-ben a Keleti pályaudvar.

(15.40)

Andrássy javaslatára megkezdődött a Sugárút építése, amelyet aztán a javaslattevő miniszterelnökről neveztek el, mint tudjuk. Hozzáláttak a Nagykörút kialakításához, ugyancsak 1884-ben adták át a Sugárúton az Operaházat; 1887-ben pedig az országban elsőként megindult a villamosközlekedés is a Nagykörút Nyugati tér és Király utca közötti szakaszán.

A millenniumi kiállításra, 1896-ra megépült a kontinens első földalatti vasútja, az új Ferenc József híd, a Műcsarnok, épült a Halászbástya, félig elkészült az Országház, és a befejezése is megkezdődött ebben a termékeny kormányzati időszakban.

De én a hozzászólásomat a 150 éves pesti vezetékes vízszolgáltatás megindulásáról írtam, erről szeretnék szólni, hiszen nemrégen ünnepelte a város ezt az évfordulót. Hozzászólásomban azonban nem általában a főváros dualizmuskori fejlődése, hanem egy 150 esztendővel ezelőtti eseményre, a pesti vezetékes vízszolgáltatás megindulására kívánom a tisztelt Ház figyelmét ugyancsak 5 perc erejéig ráirányítani.

Az 1866-os kolerajárvány több mint két és félezer áldozattal járt Pesten, aminek egyik oka a vezetékes vízszolgáltatás hiánya volt. A városi közgyűlés tehát elhatározta, hogy közköltségen vízművet létesít. A tervek elkészítésére William Lindley-t, az Európa-szerte elismert angol mérnököt, a hamburgi vízmű építőjét kérték föl, aki a rendelkezésére álló csekély pénzösszeg miatt egy 9100 köbméter/nap kapacitású, természetes szűrésű, ideiglenes vízmű létesítésére tett javaslatot. Helyéül a Flottillen-platzot jelölték ki  ez a platz az, ahol most ülünk, a Parlament helye; ez volt az alakuló vízmű, aztán később ez lett a Parlament épülete , Kőbányán pedig egy 10 ezer köbméteres tárolómedence létesítését határozták el. A gép- és kazánház volt itt, ezen a téren. 1868 áprilisában indult meg az építkezés szűrőakna építésével és csövek lefektetésével a Nádor utcában végig, 60 kilométer hosszú vezeték épült meg, 500 milliméteres főnyomóvezetékkel.

Hozzá kell tegyem, hogy mindez az egész munkálat egyetlen év alatt tudott megvalósulni. A vízcsapot 1868-ban, 150 évvel ezelőtt, december 30-án nyitották meg. Hatalmas ünneplés volt Budapesten, ebben a városban. A Parlament előtt nyitották meg az első vízcsapot: 4 bar nyomást tudott, és körülbelül 90 láb magasságig ment föl ez a víz.

Erre kívántam itt emlékezni. Ennek a városnak nem akármilyen vízellátása van ma is, a fejlett Európában az egyedüli világváros, ahol nem kell vízkorlátozás.

Köszöntjük azokat, akik a város vízszolgáltatásáért dolgoznak most is és dolgoztak a korábbi években. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)