Felszólalás adatai

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szilágyi György képviselő úr, a Jobbik képviselője: „Mennyire hiteles a kormány politikája?” címmel. Parancsoljon, képviselő úr!

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 1956. október 23-án felszínre tört a magyar emberek szabadságvágya, felkeltek a kommunista diktatúra ellen, kitört a forradalom. Az a forradalom, amely dicsőséges napjainak köszönhetően sikeres volt, hiszen megdöntötte az addig regnáló Rákosi-rendszert. De a kommunisták nem hagyhatták, hogy Magyarország független ország legyen, éppen ezért belső árulók szövetkeztek az akkori szuperhatalommal, a Szovjetunióval, és 1956. november 4-én a Szovjetunió megtámadta Magyarországot, teljes támadást indított hazánkkal szemben.Ekkor már szabadságharcot vívott ez az ország, és szabadságharcot vívtak azok a hősök, akiknek minden tisztelet kijár. Vérbe fojtották akkor a szabadságharcunkat, elérkezett a megtorlás és a bosszú ideje, 1956. november 11-én pedig a kommunista diktatúra rekonstrukciója, restaurációja a Kádár-kormány és Kádár János hatalomba kerülésével. Több mint 30 év diktatúra következett, majd úgy gondoltuk, hogy 1989-90 táján végre beteljesedhet az ’56-os hősök szabadságvágya, és egy rendszerváltás megy végbe hazánkban.

De aztán rá kellett jönnünk, hogy ez nem rendszerváltás volt, csak módszerváltás. Ugyanúgy a kommunisták átmentették a hatalmukat, a kommunisták irányították ezt az országot. Különböző szervezeteket hoztak létre, ezekbe a különböző szervezetekbe a saját gyermekeiket, rokonaikat, barátaikat, elvbarátaikat rakták be. Így alakult ki az a többpártrendszer. Elég, ha csak ránézünk a mostani Fideszre, hogy vajon hány volt kommunista van benne.

Egy áldemokrácia alakult ki hazánkban, és elindult a szabad rablás. Ha történelmi párhuzamokat szeretnénk vonni a jelenkori események és a múlt eseményei között, akkor egyértelmű, hogy 2006. október 23-a, amikor Gyurcsány Ferenc 50 év után belelövetett a magyar emberek közé a tömegbe és vér folyt Budapest utcáin, nem más, mint 1956. november 4-e, amikor a szovjetek lerohanták hazánkat. És 2010, amikor az Orbán-kormány hatalomra került, az pedig nem más, mint 1956. november 11-e, amikor a kommunista diktatúra restaurációja elindul; a Kádár-rendszer kommunista diktatúrájának restaurációját hajtja végre jelen pillanatban a Fidesz.

Elég, ha megnézzük a két rendszer közötti hasonlóságot. Két részre osztott volt az ország a Kádár-rendszerben, voltak a párthoz hűek és voltak a rendszerellenesek, mint ahogy most is: vannak a párthoz hűek és vannak a rendszerellenesek, akiket önök megpróbálnak minden eszközzel kiirtani. A párthoz hűek jutnak előre most is, mint a Kádár-rendszerben, ők kapják a zsíros állásokat; akik a NER ellen vannak, azokat pedig megpróbálják tönkretenni, kicsinálni, kirúgni az állásukból, eltaposni, ellehetetleníteni.

A Kádár-rendszerben a tanácselnökök tartották kézben a vidéket és a vidéki embereket; ma a NER rendszerében a Fidesz kiskirályai és helytartói tartják ugyanúgy a vidéki embereket a kezükben. Ugyanúgy félemlítik meg a vidéki embereket, és ugyanúgy élet-halál urai, mint ahogy a tanácselnökök voltak. Vagy ha belegondolok, mennyiben különbözik, mondjuk, az 1956. november 4-e utáni megtorlás azoktól a mondatoktól, amiket Orbán Viktor alig pár hónappal ezelőtt mondott, amikor azt mondta, hogy erkölcsi, jogi és politikai elégtételt fogunk venni a választások után  ugyanazok a fenyegetések, ugyanaz a retorika. A teljes diktatúra felé megyünk, és a cél újra az egypártrendszer. A média ugyanúgy teljes pártirányítás alatt van, mint ahogy a Kádár-rendszerben is volt, hamis hírek jelennek meg, kormánypropaganda folyik mindenhonnan, és a pártpropagandát lehet mindenhonnan hallani. Vagy mennyiben különbözik, mondjuk, az ütemes taps aláfestéssel az „Éljen Rákosi!”, „Éljen Kádár!”, vagy az ütemes taps aláfestéssel a „Viktor, Viktor!” kiabálás egy-egy tömegrendezvényen?

Vannak-e bebörtönzések és gyilkosságok  kérdezhetik önök most , mint ahogy a Kádár-rendszerben voltak?

Hát, még nem jellemzőek a bebörtönzések, de egy-két eljárásban azért erősen felsejlik a politikai indíttatás. Gyilkosságok pedig igenis vannak, csak most nem puskával, végzik ezeket a gyilkosságokat, nem golyóval, hanem a médiával: karaktergyilkosságoknak hívják. Önök, aki fel mer szólalni a NER ellen, bárki, aki a fényes tekintetű vezetőjüknek bármely dolgát megpróbálja kritizálni, azt megpróbálják kicsinálni, kinyírni karaktergyilkosságokkal. Most gondolom, fölsorolja majd azokat a hazugságokat például államtitkár úr, amit velem szemben követtek el az elmúlt időszakban.

(11.40)

Tehát a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak nincs más lehetősége, mint az ellenállás, le kell győznünk a NER rendszerét, hiszen erre köteleznek minket az ’56-os hősök. Le fogjuk önöket győzni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány nevében Takács Szabolcs államtitkár úr reagál. Parancsoljon, államtitkár úr! (Jelzésre:) Állj, államtitkár úr, kártyája be van dugva? Kérünk szépen egy mikrofont az államtitkár úrnak. Azonnal, egy perc türelem.

TAKÁCS SZABOLCS FERENC, a Miniszterelnökség államtitkára: (Hordozható mikrofonba:) Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Látom, távozik. (Gyöngyösi Márton: Jegyző, azért megy fel.) Nézze, a véleménynyilvánítás joga… Elmondom, hogy mi hogyan emlékezünk ’56 hőseire, ha megengedik. Amikor ’56 hőseire emlékezünk, akkor mi közösen hajtunk fejet azok előtt a magyarok előtt, akik bátorságukkal és önfeláldozásukkal történelmet írtak; nem hőzöngtek, történelmet írtak.Az Alaptörvény is kiemeli a múlt, a jelen és a jövő magyarjai közötti szövetség jelentőségét. Szövetségről azonban csak akkor beszélhetünk, ha a jelen generáció képviselői átadják a jövő generációnak azt az üzenetet, hogy büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő hősökre. Jogunk van ahhoz, hogy tisztán lássuk múltunkat, ezért továbbra is kitartunk Magyarország szabadsága, önrendelkezése és a magyarság összetartozásának erősítése mellett. Ez a kormány politikája.

A kommunista diktatúrát lezáró időszak, a rendszerváltás egyik első és legfontosabb döntése volt, hogy 1956-ot méltó és megfelelő helyre emeljük, hiszen így tudjuk a szovjet tankok által darabjaira tört nemzeti emlékezetet újra egésszé formálni. A szovjet megszállással és a kommunista hatalommal szembeszegülő tömegekre a kádári rendszer sortüzekkel, statáriális bíróságok felállításával és politikai rendelésre szállított ítéletekkel válaszolt. 1956 Európa és a világ lelkiismeretéhez is szólt, semmi más nem mozgatta meg, tisztelt képviselő úr, úgy a szabad világ lelkiismeretét, mint a magyar forradalom.

1956. október 23-át a remény szülte, és ezt ölték meg november 4-én. Az ’56-os forradalmárok nem készültek arra, hogy hőssé váljanak, tetteik éppen ezért példamutatóak, mert lelkiismeretükre hivatkozva, arra hagyatkozva, az összetartozás megtalált erejében bízva harcoltak az önálló Magyarországért, hazánk önrendelkezési jogáért. Ez az az irány, amelyet követünk, legyen szó a gazdaságról, a demográfiai kihívásokra adott válaszról vagy a gyermekeket nevelő családok támogatásáról vagy a magyar érdekek nemzetközi képviseletéről. Megértem, hogy ez önöket frusztrálja, a magyar kormány 2010 óta ezért küzd, komoly eredményekkel bírunk, és azt gondolom, hogy a magyar kormány nem lesz abban soha partner, hogy ’56 hőseit ilyen méltatlan politikai vitákban károsítsa, és gyalázza meg. Úgyhogy kérem, hogy fogadja el ezt a választ, tisztelt képviselő úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai