Felszólalás adatai

Felszólalások:   41-43   43-82   83-90      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Ház! Most a határozathozatal következik. Kérdezem az Országgyűlést, hogy elfogadja-e a S/5572. számú személyi javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: a Ház a személyi javaslatot 162 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslatok vitáira kerül sor.

Soron következik a családvédelmi akcióterv bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája. A kormány-előterjesztés T/5132. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.

Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e felszólalni. (Jelzésre:) Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót, parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Legyen a családvédelmi akció egy nemzeti ügy! Európa lassan öngyilkosságot követ el, mert ha lemondunk a keresztény kultúráról, és ezzel párhuzamosan lemondunk arról, hogy segítsük az európai gyermekek megszületését és az európai fiatalok családalapításának támogatását, akkor ez gyakorlatilag az önfeladáshoz, az öngyilkossághoz vezető út.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az ellenzéki pártok pedig Brüsszelben szinte minden olyan javaslatot megszavaztak, amelyek nem a családoknak, hanem a migrációnak nyújtanának közös európai támogatásokat.

Mi, magyarok ezt nem nézhetjük tétlenül. Ezért 2010 óta olyan családpolitikát folytatunk, amely részben jogszabályokkal, részben anyagi ösztönzőkkel, anyagi támogatással, segítségnyújtással, szolgáltatásokkal, illetve a családbarát gondolkodásmód támogatásával igyekszik egyfelől demográfiai fordulatot elérni, másfelől azoknak a lehető legtöbb segítséget nyújtani, akik már most is gyermeket nevelnek.

(11.10)

Tavaly év végén a kormányzat útjára indította a családok védelméről szóló nemzeti konzultációt, amelynek keretében megkérdeztük az emberek véleményét arról, hogy milyen intézkedéseket tartanának a legcélravezetőbbnek a magyar családok támogatása érdekében. A kérdőíveket rendkívül sokan, közel 1,4 millióan küldték vissza, és valamennyi javaslatnál jóval 90 százalék fölött volt az egyetértők aránya. Elmondható tehát, hogy a magyar embereket továbbra is foglalkoztatják a népesedéssel, családtámogatásokkal kapcsolatos kérdések, és nagy arányban támogatják a kormány ez irányú erőfeszítéseit.

Ezzel a jelentős támogatással a hátunk mögött a miniszterelnök úr 2019. február 10-én tartott (Zaj.  Az elnök csenget.) évértékelő beszédében egy hétpontos családvédelmi akciótervet is bejelentett. A családvédelmi akcióterv bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat elfogadása az akcióterv két elemének, a babaváró támogatásnak és a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatása július 1-jei bevezetéséhez szükséges törvényi szintű szabályokat tartalmazza, mint azt a tisztelt Ház ismeri. Így a családok támogatásáról szóló törvénybe kerülnek beépítésre a babaváró támogatáshoz nyújtott állami kezességvállalás szabályai, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló törvény is módosul annak érdekében, hogy a babaváró támogatás és a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása igénybevételéhez ne kapcsolódjon személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség. Mint bizonyára önök is tudják, a kapcsolódó kormányrendeleti és kormányhatározati szintű részletszabályok már kihirdetésre kerültek a Magyar Közlönyben, azok, amelyek a július 1-jén hatályba lépő intézkedési pontok vonatkozásában szükségesek. Tehát az akcióterv bevezetése jól halad. A folyamat végigviteléhez azonban ennek a törvényjavaslatnak az elfogadására is szükség van.

A magyar családpolitikai modell bejárta a világ nagyon sok részét, bár elsősorban nem ez volt a célunk, mégis vezető szerepet értünk el a családtámogatások terén nemzetközi szinten is. Nagyon nagy figyelem irányul a magyar családpolitikára, és mi igyekszünk Magyarország jó hírét vinni mindenhová, ahol csak lehetséges. Míg 2010-ben a gyermekvállalási kedvben, a teljes termékenységi arányszámban Magyarország az utolsó, a 28. volt az Európai Unióban, nem volt olyan ország, amelynek a mutatója rosszabb lett volna hazánkénál, az elmúlt évek intézkedései révén 12 helyet javítottunk, és ma már a gyermekvállalási kedv, a termékenységi mutató magasabb, mint Ausztriában, Szlovákiában, Finnországban, Lengyelországban, Horvátországban, Luxemburgban, Portugáliában, Görögországban, Olaszországban, Cipruson, Spanyolországban vagy Máltán.

Az elmúlt évek intézkedései abban segítettek, hogy ezeknél az országoknál már biztatóbb jövőképünk legyen. Magyarországon így az elmúlt években 20 százalékkal nőtt a gyermekvállalási kedv, 20 éve nem látott szintre emelkedett, és mindösszesen az elmúlt években egy ország volt, ahol nagyobb mértékű volt a növekedés, mint Magyarországon. Ezzel szemben Norvégiában például soha nem látott alacsony szintre csökkent a termékenységi arány a legfrissebb adatok szerint. Őket azzal kapcsolatban is szokás emlegetni, hogy a liberális jóléti demokráciának nem kell feltétlenül szembenéznie demográfiai problémákkal. Rajtuk kívül nemrég még 2 fölötti teljes termékenységi arányszámeredményt mutató országok mindegyikében hasonló a helyzet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ma már nincs egyetlenegy európai ország sem, amely képes lenne akár csak az önfenntartásra, ahol elegendő gyermek születne ahhoz, hogy legalább annyian maradjanak, amennyien vannak, nem beszélve arról, ha fiatalodni szeretnének. Fontos, hogy nem csak az anyagiak számítanak. Fontos, de pusztán a pénzért senki sem fog nyilván gyermeket vállalni. Magyarország Kormányának van egy olyan üzenete is, hogy merjünk bátran kiállni a családi értékekért, ne hagyjuk ettől eltántorítani magunkat, mert ez nem valami ellen, hanem valamiért van.

Semmit nem tagadunk, hanem valami mellett határozottan állást foglalunk. Ez a család, a család értékei, a család, a gyermekvállalás a magyar embereknek fontos. Legyen ezért ez a törvényjavaslat és legyen a családvédelmi akcióterv nemzeti ügy. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tájékoztatom államtitkár urat, hogy a zárszó elmondására öt perc időkeret áll rendelkezésére.Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Népjóléti bizottság nem állított előadót.

Most a képviselői felszólalások következnek az adott napirend szerinti időkeretben. A vita során kétperces felszólalásra nincs lehetőség. Kérdezem képviselőtársaimat, kívánnak-e élni ezzel a lehetőséggel. (Jelzésre:) Megadom a szót Selmeczi Gabriella képviselő asszonynak, Fidesz-képviselőcsoport.

DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma nemcsak Magyarországot, de egész Európát sújtja a népességcsökkenés. Brüsszel és eddig a magyar ellenzék válasza erre az volt, hogy bevándorlókat kell betelepíteni. Mi a Fidesz-KDNP-ben azonban a magyar családok megerősítésén dolgozunk, segítjük őket, hogy saját otthonhoz jussanak, és arra törekszünk, hogy a vágyott gyermekek megszülessenek. Bevezettük a családi otthonteremtési kedvezményt 2015 júliusában, aminek szabályait igyekszünk úgy bővíteni, formálni, hogy minél több gyermekes család igénybe tudja venni. A közzétett kormányrendeletek tartalmazzák a július 1-jével életbe lépő négy új intézkedést. Nézzük meg, hogy melyek ezek: a családi otthonteremtési kedvezményhez, a CSOK-hoz kapcsolódó hitelek kibővítése, a jelzáloghitelek további mérséklése, babaváró támogatás és a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása. Július 1-jétől már használt lakás vásárlására is igényelhető a CSOK mellé felvehető kamattámogatott kölcsön, amely két gyermek esetén 10 millió, három gyermek esetén 15 millió forint lesz. A használt ingatlanok vásárlására vonatkozóan eltöröljük a 35 millió forintos értékhatárt. Júliustól már a régi ház alapjára épülő új ingatlan esetén is az új lakásokra járó CSOK összegét lehet felvenni. A CSOK-hitel előtörleszthető, és egyszülős családok is igényelhetik.

Júliustól tovább bővül a jelzáloghitel-csökkentésre jogosult gyermekes családok köre és a támogatás összege is. Már a második gyermek születésekor elengedünk 1 millió forintot, a harmadik gyermek születésekor pedig 4 millió forintot. A családvédelmi akcióterv további fontos része a babaváró támogatás, amelyet július 1-jétől egészen 2022. december 31-éig lehet igényelni a bankfiókokban, akár 10 millió forintos összegben. Azok a házaspárok lehetnek jogosultak, ahol a feleség 18 és 40 év közötti, és a család egyik tagja rendelkezik legalább három év biztosítotti, akár hallgatói jogviszonnyal. Nem kell elkezdeniük a törlesztést azoknak a házaspároknak, akik július 1-jét követően a várandósság 12. hete után igénylik ezt. Ebben az esetben három évre felfüggesztik a visszafizetést, ha pedig ez idő alatt megszületik a második gyermek, akkor további három évig nem kell törleszteni, ráadásul a tőketartozás 30 százalékát is elengedik. Ha a harmadik gyermek is megszületik, akkor a teljes tartozást is elengedik.

Fontos segítség lesz a nagycsaládosok autóvásárlási programja, amivel a három- vagy többgyermekes családok legalább hétüléses új személygépkocsi vásárlásához 2,5 millió forint támogatást igényelhetnek a Magyar Államkincstártól. Egy- és kétszülős családok is igényelhetik a családi pótlékra jogosító gyerekek után, harmadik gyermek esetén a várandósság betöltött 12. hete már jogosultságnak számít.

Tisztelt Képviselőtársaim! A parlament két héttel ezelőtt tárgyalta meg a több mint hét órán keresztül tartó általános vitán ezt a törvényjavaslatot. A javaslat a Népjóléti bizottság előtt is támogatásra talált, reméljük, hogy itt, a parlament plénuma előtt is esély van arra, hogy támogatják.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat alapja a nemzeti konzultáció, annak eredményeit szemmel tartva készült, ezért kérek mindenkit, hogy szavazataikkal támogassák. Tisztelt Képviselőtársaim! Hosszú az út a nemzeti konzultációs ívek összetépésétől a családvédelmi akcióterv támogatásáig, remélem, hogy ezen az úton az első lépést most már az ellenzéki képviselőtársaink is meg tudják tenni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(11.20)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindig örülök, amikor a legfontosabb magyar sorstragédiáról, a katasztrofális demográfiai helyzetünkről tudunk vitát folytatni a Házban, még akkor is, hogyha nem vagyunk túl stílszerűek, hiszen a részletes vita alapesetben arról szól, hogy egy jól kimunkált alapjavaslathoz, tehát nem egy ötoldalas, nem egy politikai, hanem egy szakmai jellegű javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról folytatunk egy részletes és szakmai vitát. Amikor kormánypárti képviselőtársam azzal az egyébként hamis információval kezdi, miszerint a magyar ellenzék en bloc a bevándorlás támogatásával válaszolt az önök csomagjára, vissza kell utasítanom a szavait, hiszen gondoljon csak egy életből kiragadott példára: önök oda tudták volna küldeni a kerítéshez, a fizikai határzárhoz a Magyar Honvédséget egyedül? Ugye, hogy nem tudták volna? Nem volt kétharmada a Fidesznek. (Közbeszólás a kormányzó pártok padsoraiból.) A Jobbik szavazatainak a segítségével, ami evidencia, tehát ez nem egy kegy a részünkről, hanem teljesen természetes, hogy egy ilyen nemzetstratégiai élethelyzetben  még ha bele is pampog képviselőtársam, kérem, hogy vegye komolyabban ezt a témát , egy ilyen nemzetstratégiailag fontos helyzetben teljesen természetes, hogy a Jobbik támogatja ezt a kezdeményezést, és a Magyar Honvédség azért mehetett oda a kerítéshez, hallatlanul fontos szolgálatát ellátni, mert az ellenzéki Jobbik a szavazatait ehhez biztosította. Egyedül a Fidesz erre nem lett volna képes.

Tehát a történelmi hűség kedvéért kérem, szögezzük le, mert egyébként más a vitatéma, hogy a bevándoroltatást nem a Jobbik támogatja, és nem a Jobbik végzi Magyarországon. A letelepedésikötvény-programot sem a Jobbik végezte, hanem ellenezte. Az idegen munkaerő importját, mostanában az ukrán, a tádzsikisztáni és az egyéb munkaerő importját is a Fidesz szervezi a törvényjavaslataival, a Jobbik pedig ellenzi. Képviselő asszony, ez az alapszituáció.

És akkor rá tudunk térni arra, amiről vitatkozunk. Én támogatom a Fidesz-KDNP családtámogatási csomagját, elképzeléseit, de bocsássák meg nekem azt a jelzőt, amit használtam: ez egy fékezett habzású csomag. Azért fékezett habzású, mert adott esetben milliók számára küld pozitív üzenetet, amit én támogatok, de bizonyos pontok esetében csak egy-két ezer vagy néhány tízezer igénybe vevővel számol, mert erőszakosan leszűkíti azt a kört, ami egyébként bőven kiterjeszthető lenne. Nézzük ezt pontonként!

A fiatal házasok gyermekvállalási támogatása szerintem egy kiváló javaslat, főleg, ha otthonteremtési célokat szolgál. Egyébként arra a tűzoltásra jó, amely tüzet a Fidesz gyújtotta. Példának okáért a lakáscélú támogatás, a lakástakarék állami lábának eltörlésével a Fidesz egy olyan helyzetet állított elő, hogy sok magyar fiatal a CSOK-hoz szükséges önrészt sem tudta szépen lassan összegyűjtögetni, összeszedegetni. Ebből alakult ki az a helyzet, hogy most ezzel a szabadon felhasználható támogatással, ha igénybe tudják venni, ha átmennek a banki szűrökön, ha hitelképesnek mutatkoznak, mert mondjuk, nem korábbi devizahitelesek, akik KHR-listások, akkor fel tudják használni ezt a hitelt arra, ami korábban lakáscélú előtakarékossággal, állami támogatással volt összeszedhető, és itt sem szabad és nem szabadna csak a hölgy első házasságára leszűkíteni a kört. Tipikus magyar élethelyzetekben van olyan, hogy a nagycsalád a második házasságban jön össze, és ezt támogatni kell, ez ugyanis a mai világunkban  sajnálatos módon, bárcsak ne így lenne  egy tipikus élethelyzet.

Szeretném a CSOK kapcsán is képviselőtársaim figyelmét felhívni arra, hogy hogyan ne támogatnánk a CSOK kiterjesztését, amikor olyan jobbikos javaslatról beszéltünk, amiről tucatnyi alkalommal diskuráltunk itt a Házban. De megint csak a kozmetikai jellegű, fékezett habzású kísérletükkel szemben én teljes körű javaslatot teszek le az asztalra, a CSOK-ot ugyanis nemcsak a kedvezményes hitel szintjén kéne a használt ingatlanokra kiterjeszteni, hanem a támogatás szintjén is. A tipikus magyar élethelyzet megint csak az, hogy ha nincsen lakáscélú előtakarékosság, nincsen normális takarékoskodási lehetőség, akkor a támogatást is illik kiterjeszteni az ingatlanra, nem csak a hitelt, hiszen nem hitelcsapdába akarjuk verni a magyar családokat, hanem az őket megillető támogatást szeretnénk szociális transzfereken és egyéb utakon-módokon odajuttatni.

De van a CSOK-nak még két felháborító pontja, amit a Fidesz érvényben tart. Az egyik egyértelműen az, hogy összeghatár nélkül akarnak CSOK-ot adni, mondjuk, 300 milliós villákra is. Az én javaslatom az, hogy 100 milliós ingatlanérték fölött ne járjon adott esetben a CSOK támogatási köre, inkább a rászorulókhoz jusson el, de nyitott vagyok, képviselő asszony, az összeghatárról tárgyalhatunk, megnézhetjük azt, hogy mi az az összeghatár, amivel még egy II. kerületi, hegyvidéki, több gyermeket nevelő, tisztességes magyar család sem marad ki a lehetőségből. Tehát nézzük meg a legdrágább ingatlanárakkal rendelkező, mondjuk, fővárosi kerületet, lőjük be ott a felső határt, de az egészen biztos, hogy nem fogadható el, hogy sokadik ingatlanra oligarchák, sikeres üzletemberek milliárdos bevételekkel CSOK-ot vegyenek igénybe.

Ugyanígy egy harmadik pontra felhívnám a figyelmüket: a jelenleg hatályos banki hirdetmények alapján bevándorolt jogállású személyek még mindig felvehetik a CSOK-ot. Én ragaszkodom ahhoz, hogy kizárólag magyar állampolgárok tudják ezt a kedvezménytömeget igénybe venni. Ha van ellenvetésük, kérem, hogy álljon fel valamelyikük, például aki hangosan beleartikulálta a mondanivalóját a szavaimba, és mondja el, hogy miért biztosítják bevándorolt jogállásúaknak a családi otthonteremtési kedvezményt. Milyen alapon adják oda magyar adófizetők pénzét idegeneknek? Milyen alapon teszik mindezt? Most legyenek bátrak, most nyomjon gombot, most álljon fel, most mondja el az álláspontját, ne akkor, amikor a másik beszél!

És el kell hogy mondjam önöknek azt is, a hiteltartozás csökkentését is kozmetikai jellegűnek tartom, 1 millió forintjával számolva, de támogatom. Támogatom, mert jó célt szolgál. De itt olyan családokról beszélünk, képviselőtársaim, amelyeket az érintett kereskedelmi bankok legalizált módszerekkel kifosztottak, indokolatlan tartozást kérnek rajtuk számon. És mit csinált Magyarország Kormánya? Ezeket az úgynevezett hiteleket nem a felvétel napjának árfolyamán forintosította, hanem piaci árfolyamon verte a magyar családokra, ily módon a bankoknál jóváírta az indokolatlanul elvett összegeket. Ez elképesztő gazdasági árulással ér fel, és ha azt nézzük, képviselőtársaim, hogy az utóbbi kicsit több mint három évben tízezernyi kilakoltatás történt Magyarországon, talán belátják, hogy ezeknek a családoknak is vannak, lettek volna lakáscéljaik, gyermekvállalási céljaik. És ha csak a több százezer devizahiteles tekintetében arra a következtetésre jutnak, hogy mondjuk, csak 10 ezer vágyott gyermek nem jöhetett a világra, és ezt elosztják a saját kormányzásuk éveire, kijön, hogy mérhető módon növekednének a népesedési mutatók, a termékenységi arányszám, az élveszületések száma, minden egyéb akkor, hogyha ezek a családok visszakapták volna az életlehetőségeiket. Ehhez képest kaptak egy piaci forintosítást, végrehajtói túlkapásokat, most pedig azt, hogy lejár a kilakoltatási moratórium, és újabb ezrek kerülhetnek utcára. Ha vannak önöknek őszinte népesedési céljaik, itt kell megfogni, a legnehezebb helyzetben lévő társadalmi csoportok esetében, hogy érezzék azt, hogy szociális védőháló létezik.

A személyijövedelemadó-mentesség kérdése. Négygyermekes hölgyek, édesanyák, asszonyok esetében támogatom, csakhogy a Fidesz eredeti javaslata nem ez volt, nem erről szólt. Arról szólt, hogy háromgyermekes édesanyáktól kezdődően  vissza lehet keresni, kedves képviselőtársaim, a saját nyilatkozataikat idézem, nem az én ötleteimet , háromgyermekes édesanyák esetében egy lényegesen szélesebb társadalmi kört érintene mindez. Ha megvizsgáljuk a statisztikai adatok alapján, hogy hány négygyermekes édesanya jelenik meg a KSH, mondjuk, 2016-os, már lezárt adataiban, egy 50 ezerhez alulról közelítő számot találunk, és közülük elenyésző töredék van bejelentve egyáltalán munkaviszonyba; még kevesebben keresnek olyan mérhető összeget, akiken segítene ez az adómentesség. Viszont ha a háromgyerekesek társadalmi csoportját vizsgáljuk, sokkal terebélyesebb csoportot találunk, és érdemi, már a népesedési folyamatokra is kiható segítséget nyújthatna, ha az eredeti kormánypárti javaslatot merték volna ide behozni, de valahol kézen-közön ez a javaslat felhígult, eltűnt, és egészen érthetetlen módon egy szűkített verziója került a Ház elé.

Nagycsaládosok autóvásárlása. Nagyon fontos cél, hozzáteszem, ugyanilyen fontos az egészségkárosodással élők számára, egyáltalán azok számára, akik bármilyen problémával küszködnek. De miért csak új személygépkocsi megvásárlásához folyósítják ezt a támogatást? Miért nem elégednek meg azzal, hogy megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező használt gépkocsira is elérhető legyen? Ez a tipikus magyar élethelyzet. A normális helyzetben élő magyar családok nagyon ritkán tudnak 8 milliósnál drágább, óriási, vadonatúj családi autókat vásárolni. Tehát megint csak leszűkítik az igénybe vevők körét, tökéletesen indokolatlan módon.

A nagyszülői gyed tekintetében, szintén egy szűk kört érintve, azt mondhatjuk, hogy nem életszerű a javaslatuk, hiszen egy nyugdíj előtt álló ember esetében az utolsó munkában töltött évek számítanak leginkább a nyugdíjszámítás tekintetében. Itt az lenne az emberbarát megoldás, ha mind a két szülő a munkahelyén maradhatna, és az a nagyszülő, aki vállalja, hogy a gyermek gondozásában részt vesz, megkaphatná azt a teoretikus gyedet, amit valamelyik szülő felvett volna, és még mellé a nyugdíját is megkaphatná.

(11.30)

Így egy pluszt tudnának adni a magyar családok számára, ami mérhető módon megjelenne a demográfiai folyamatokban. De ezek a kedvezmények nincsenek kiterjesztve minden magyar gyermekre. Ezek a kedvezmények jellemzően a július 1-je után született magyar gyermekekre vonatkoznak, számomra viszont minden magyar gyermek élete egyenértékű. Tehát az a követelésem, hogy mindenkire terjesszék ki ezt a csomagot. Másrészt hiányoznak olyan lábai, mint egy állami hátterű bérlakásprogram, mint a devizahitel-károsultak helyzetének rendezése, amelyeket a Jobbik külön javaslatokban nyújt be a Ház elé és már nyújtott be. Ezek korrekt szakmai tárgyalását szintén elvárjuk. De szeretném figyelmeztetni önöket, amíg Magyarországon az alapvető élelmiszereken jellemzően még mindig 27 százalékos áfa van, egy-két csökkentés ellenére is, és amíg egész Európában Magyarországon a legmagasabb az adókulcsa a gyermeknevelési cikkeknek, addig őszinte demográfiai fordulat szándékáról önök igen nehezen tudnak beszélni.

Én nem vitatom el a szándékukat, de az a kérésem, sőt követelésem a magyar jövendő nevében, hogy támasszák alá végre tettekkel is mindezeket, ezek nélkül ugyanis csak pusztába kiáltott szavak maradnak. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, LMP-képviselőcsoport. Parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Elhangzott a felvezetőben, hogy az általános vita közel hét órán keresztül zajlott, s nyilván az LMP is részletesen ismertette az álláspontját. Ezért én nem is kívántam a vita ezen szakaszában hozzászólni, de muszáj reagálni Rétvári államtitkár úrnak és képviselő asszonynak a felszólalására. Amikor két héttel ezelőtt államtitkár asszony megkezdte a javaslat ismertetését, akkor ő maga kezdte azzal a felszólalását, hogy itt nemzeti ügyről van szó, és azt kérte az ellenzéki képviselőktől, hogy mi magunk is kezeljük ezt az ügyet ilyen módon, és tegyük félre a pártpolitikai hovatartozást. Azt hiszem, hogy az elmúlt időszakban, az elmúlt hetekben bebizonyították az ellenzéki képviselők, hogy mi valóban így álltunk hozzá ehhez a kérdéshez. Ugyanakkor pont a kormány tagjai és a kormánypárti képviselők használták ezt a javaslatot is arra, hogy valamiféle politikai, pártpolitikai hasznot hajtsanak belőle. Államtitkár úr is a felszólalásában rögtön a bevándorlásról beszélt, az ellenzéket hamis vádakkal illette, és képviselő asszony is pártpolitikai puffogtatásokkal kezdte. Holott mi világossá tettük, hogy mi valóban egy nemzeti tragédiának tekintjük azt a demográfiai helyzetet, ami kialakult, és nemzeti ügynek tekintjük, hogy érdemi lépéseket tudjunk tenni. Ennek megfelelően világossá tettük azt, hogy az LMP támogatni fogja ezeket a javaslatokat.

Ugyanakkor azt is elmondtuk, hogy ezeket a javaslatokat nagyon szűkösnek tartjuk, ezért a magunk részéről megtesszük a javaslatainkat. Egy határozati javaslatot fogunk benyújtani annak érdekében, hogy valóban érdemi hatásai legyenek ezeknek az intézkedéseknek. De ismétlem, mi a szavazatunkkal támogatni fogjuk a javaslatot.

Képviselőtársam, államtitkár úr a bevándorlásról beszélt. Ezt több szempontból is álszentnek tartjuk, hiszen egyrészt teljesen világos mindenki előtt, hogy több tízezer bevándorlót önök telepítettek Magyarországra. Másrészt államtitkár úrral volt egy személyes vitám is. Néhány évvel ezelőtt, 2015-ben pont a magyar kormány döntött úgy, hogy a településemen, Pécs mellé egy ideiglenes befogadóállomást fognak létesíteni, és az ott élők, illetve az ellenzék tiltakozására nem építették meg ezt a tábort. Hozzáteszem, államtitkár úr, hogy az a bizonyos kormányrendelet, amely a martonfai befogadótábor megépítésére vonatkozik, a mai napig hatályban van. Ez egy érdekes kérdés, a napokban feltettem Pintér belügyminiszter úrnak, hogy miért van még mindig hatályban ez a rendelet.

Nem is erről szeretnék igazából beszélni, hanem arról, hogy önök elhallgatják e kérdés kapcsán a legfontosabb nemzeti tragédiát, ami bizony meghatározza ezt az ügyet. Önök nem mondják ki nyíltan, hogy önmagában az az elvándorlás, ami megfigyelhető, ami által már több százezren, közel 600 ezren voltak kénytelenek elmenni az országból, nemzeti tragédiát okozott. Államtitkár úr, most már a statisztikák alapján minden hatodik anyaországi magyar gyermek külföldön születik. Ez is aláhúzza azt, hogy ha a demográfiai, népesedési folyamatok tekintetében érdemi eredményt szeretnénk elérni, akkor átfogó intézkedésekre van szükség, olyan intézkedésekre, amelyek első lépése egy alapvető gazdaságpolitikai fordulat, ami megállítja azt a romboló gazdaságpolitikát vagy annak egy alternatívát mutat, amelynek hatására 600 ezer ember kénytelen volt, államtitkár úr, kényszerűségből elmenni ebből az országból.

S egyetértve az előttem felszólaló képviselőtársammal, azt kérem önöktől, hogy vizsgálják meg az ellenzék által benyújtott eddigi javaslatokat. Az önök javaslatai támogatandók, jó irányba tett lépések, ugyanakkor elégtelen lépések. A célunk nem lehet kevesebb, mint az, hogy a családpolitika minden családot támogasson, és odáig kell tudnunk eljutni, hogy minden kívánt magyar gyermek megszülethessen. Ennek megfelelő, az önök által benyújtotthoz képest sokkal szélesebb körű, átfogó javaslatot kell benyújtani. Ezért kérem önöket, hogy ha az ellenzék képes volt ezt valóban nemzeti ügyként kezelni, képes volt konstruktívan részt venni a vitában, és tudja támogatni az önök javaslatait, hiszen ez mindannyiunk érdeke, valóban egy nemzeti ügy, akkor arra kérjük önöket, hogy önök is ilyen módon, konstruktívan vizsgálják majd meg az ellenzék, így az LMP javaslatait, s azt is majd támogassák a szavazatukkal. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gréczy Zsolt képviselő úrnak, Demokratikus Koalíció. Parancsoljon!

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tekintettel arra, hogy még ebbe az amúgy rendkívül fontos és magasztos ügybe is, hogy a magyar családok jövőjével mi lesz, sikerült belekeverni a migránsokat, hadd idézzem Orbán Viktort 2001-ből, legyen ez a mai felszólalásom mottója. Orbán Viktor: több millió bevándorlót kell befogadnia Magyarországnak ahhoz, hogy tartani lehessen a magyar GDP-t. Orbán Viktor, 2001. (Németh Szilárd István: Nem ezt mondta!) Azt hiszem, ez hatásos és egyértelmű válasz arra, hogy ki és mikor szeretett volna Magyarországra több millió bevándorlót behozni. (Németh Szilárd István: Nem ezt mondta! Hazudsz, mint mindig.) Ha önök valóban komolyan gondolták volna a családpolitikát Magyarországon, akkor szeretném jelezni, hogy erre már kilenc évük volt. Az a gyerek, aki akkor megszületett, amikor önök hatalomra kerültek, most az általános iskola harmadik osztályába jár. Egyelőre azt tapasztalják a magyar családok, hogy bezár a Honvédkórház csecsemő sürgősségi osztálya. (Németh Szilárd István: Nem zár be!) Azt látják a magyar választók és mindazok, akik családot szeretnének, hogy önök stadiont építettek bölcsőde és óvoda helyett. Ezer bölcsődei hely jött létre Magyarországon az elmúlt kilenc évben, stadionból pedig, ha hozzáadom az új stadiont is, akkor nagyjából 200 ezer. (Sic!)

Ehhez képest ott tartunk ma Magyarországon, hogy amit önök kínálnak a magyar családoknak, az nagyrészt hitel. Hitel egy olyan országban, ahol a magyar családok nagy része így is rettenetesen eladósodott. Amit önök kínálnak, az pótcselekvés arra, hogy önök megbuktak a saját családpolitikájukkal. Az Orbán-kormány megbukott a családpolitikával. Az a szégyenteljes helyzet állt elő Magyarországon mára, hogy az elmúlt száz évben, amióta számolják Magyarországon statisztikailag, hogy hány gyermek születik Magyarországon, az elmúlt száz évből a három legrosszabb adatot önök az elmúlt nyolc évben produkálták. Gratulálok ehhez! Ez az önök családpolitikája, amit önök nyilván alapvetően sikeresnek tartanak.

Az a hitel, amit kínálnak, nem segít az átlagmagyaroknak, és nem segít a szegényebbeknek. Ez a jómódúaknak egy újabb hitellehetőség, a jómódúaknak egy újabb hitelkonstrukció. És ezzel önök abba a bűnbe is beleesnek, hogy különbséget tesznek magyar gyermek és magyar gyermek között. Ez nyilvánvalóan ugyancsak nem elfogadható.

Ezenkívül ott tartunk, hogy Magyarországon a megkérdezett fiatalok, az érettségi előtt álló fiatalok fele azt nyilatkozza, hogy el akarja hagyni ezt az országot. Ez is az önök kormányzásának eredménye. Képzeljük már el azt a családpolitikát, ahol mondjuk, a magyar fiatalok döntő többsége vagy akár csak több tízezren is el fogják hagyni ezt az országot! Ezeket a fiatalokat majd külföldön találja meg a szerelem, a családalapítás, lehet, hogy nem is magyar lesz a feleségük vagy a férjük, lehet, hogy a gyermekük már nem is fog megtanulni magyarul. Ez is az önök családpolitikájának lett az eredménye.

Önöknek lehetősége lett volna már arra az elmúlt kilenc évben, hogy javítsanak ezen a helyzeten, de erre képtelenek voltak. Ezért is döntött úgy a Demokratikus Koalíció, hogy önálló hétpontos családvédelmi programot terjeszt az Országgyűlés elé, de önök ezt természetesen még arra sem méltatták, hogy egyáltalán itt törvényjavaslatként vitatkozhassunk róla. Ha önök komolyan gondolták volna a családpolitikát, akkor például most eltörölnék a rabszolgatörvényt, azt a rabszolgatörvényt, amely magyar családok tízezreit hajtja bele hétköznap akár a tízórás vagy a szombati munkavégzésbe. Önök azonban erre nemet mondtak.

Meg kellett volna szüntetniük azt az állapotot, hogy magyar családokat kilakoltassanak az otthonaikból kisgyermekekkel. Hogyan vállaljanak magyar családok gyermekeket, ha önök a bankokat védik, ahelyett, hogy a magyar családokat és a magyar gyerekeket védenék? Önök még ahhoz is hozzájárulnak, és ez ugyancsak szégyen, gyalázat, hogy ezeket a nyomorultul járó családokat meg is fosztják a gyermekeiktől, elválasztják a gyermekeiktől. Ha önök komolyan gondolták volna a családtámogatást, akkor az otthonápolást munkaviszonynak ismernék el, önök azonban erre is képtelenek.

(11.40)

Ezenkívül hogyan vállaljon valaki több gyermeket, ha egy olyan országban él, ahol nincs megfelelő egészségügyi ellátás, ahol nincs már elég gyermekorvos? Nincs elég háziorvos? Hát hogyan vállaljon valaki gyereket? Úgy gondolják önök, hogy azért fognak gyermeket vállalni, hogy hátha lesz eggyel több ülés az autóban? Miért nem aszerint vállalnak családot, hogy mondjuk, lesz orvos, aki beadja a gyermeknek a védőoltást? Önök fordítva ülnek a lovon. Önök azt hiszik, hogy a gyermekvállalás pénzkérdés. Nem pénzkérdés  érzelmi kérdés, biztonság kérdése!

Önök egy háborús országot teremtettek az elmúlt 9 évben, ahonnan tömegével menekülnek el az emberek, és ebben a háborúban nem születnek meg a magyar gyermekek, és ez az önök bűne és felelőssége. Önöknek az oktatásra, az egészségügyre és a családpolitikára kellett volna több pénzt áldozni, de önök nem ezt tették. Nem olyan mértékben tették, ahogy ezt kellett volna. Önöknek fontosabb volt a stadionépítés, mint a bölcsődeépítés és az óvodaépítés. Önökre ráégett a saját családpolitikájuk kudarca, és erre nem lesz válasz soha az, hogy csalással milyen választási eredményeket értek el. Ettől még magyar gyermekek nem születnek meg.

Minden statisztika arra bizonyíték, hogy az önök idején Magyarországon fogy a népesség, többen halnak és kevesebben születnek. Ez az Orbán-kormány bűne. A DK ezt a törvényjavaslatot nem fogja megszavazni. (Szászfalvi László: Magad sem hiszed el, amit összevissza hazudsz!)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Boldog István képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr!

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Ház! Mindnyájan azért lettünk ideküldve, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyekkel biztosítani tudjuk azt, hogy a Kárpát-medencében ezer esztendő múlva is a magyar nemzet itt legyen. Sőt, nemcsak hogy itt legyen, hanem magyar szótól legyen hangos a Kárpát-medence, és a magyar nemzet legyen a legnagyobb nemzet a Kárpát-medencében. Sajnos úgy látom, nem mindnyájan így érzik ezt a képviselőtársaim közül. Gondolok itt Gréczy Zsolt képviselő úrra, aki, úgy látom, folytatná a Gyurcsány-kormány politikáját, amely megszorításoktól volt hangos.Gréczy úr, azért fölhívnám a figyelmét, hogy önök voltak azok, akik megszüntették az otthonteremtési törvényt 2002-ben, a választások után. Önök voltak azok, akik elvették a hároméves gyedet; önök voltak azok, akik óvodákat, bölcsődéket és iskolákat zártak be. Soha ne felejtse el  az első hozzászólásom volt ebben a Házban, amikor elmondtam, és ezt a mai napig tartom, vissza lehet nézni, hogy ez így van -: a magyar történelem legnagyobb iskolabezárója Hiller István oktatási miniszter volt. Ez az önök kormánya alatt volt. (Szászfalvi László: Ezek tények.)

Azt gondolom, mindnyájunknak az a kötelességünk, hogy minden olyan törvényt, ami arról szól (Gréczy Zsolt: Hol a magyar gyermek?), hogy a magyar jövőt biztosítsuk, támogatnunk kell. Természetesen a kormánypártoknak nagyobb ebben a felelőssége, hiszen a költségvetésért mégis a kormány felel, és az ellenzék részéről lehet mindenféle szép törvényjavaslatot benyújtani, amikor nincs rá fedezet. Csak a kormány és a kormánypártok tudják biztosítani azt, hogy a fedezet meglegyen rá. Nem véletlen, hogy kértük az önök támogatását ezekhez a javaslatokhoz.

Z. Kárpát Dániel képviselőtársam nagyon sajnálom, hogy kiment, mint ahogy sajnálom, hogy az MSZP-t és a Párbeszédet nem érdekli ez a vita, hiszen nincsenek is itt. Tehát ennyi a hozzáállásuk a magyar jövőhöz, a magyar családokhoz, hogy be se jöttek a vitára. Azért fölhívnám Z. Kárpát képviselő úr és a jobbikosok figyelmét arra, hogy ő itt elmondta nekünk, hogy mennyire támogatták a magyar határzárat, de az a helyzet, hogy az alaptörvény-módosítást, ami az egyik legfontosabb volt, még véletlenül sem szavazták meg, még véletlenül sem támogatták. Egyetlen képviselőjük nem akadt, aki meg akarta volna állítani az alaptörvény-módosítással az illegális bevándorlók kötelező betelepítését Magyarországra. Ez az önök történelmi bűne. Az már egy másik kérdés, hogy ma már nem az a Jobbik ül itt, aki akkor ült, ma már még annál is liberálisabb.

És arra is fölhívnám a jobbikosok és az LMP figyelmét is, hogy az önök jelenlegi szövetségese, Gréczy Zsolt is és a DK is egészen mást mond, mint önök. És ha önök szövetségesek, akkor furcsa az, hogy önök támogatnak valamit, ők meg nem támogatnak. Akkor hogyan szövetségesek?

Az a helyzet, hogy most önök meglátták a lehetőséget, hogy egy kicsit közelebb kerüljenek a választások közeledtével a választókhoz, ezért most egy népszerű törvényt támogatnak. Ez nagyon jó, és támogatom is ezt. De azt szeretném önöknek mondani, hogy a magyar családokat önöknek akkor is támogatni kell, amikor az illegális bevándorlás ellen kell föllépni. Mert bizony a magyar családoknak az illegális bevándorlás árt, és a magyar családok mellett akkor is lehetett volna tenni.

Kérem képviselőtársaimat, hogy minden frakció, így Gréczy Zsoltnak is javaslom, mégiscsak támogassák ezt a törvényt. Mert az a helyzet, hogy az ő támogatásuk nélkül is el fogjuk azt érni, hogy ezt a törvényt elfogadjuk, és az önök támogatása nélkül is el fogjuk azt érni, hogy nem lesz európai egyesült államok, mert a magyar emberek nem akarnak európai egyesült államokat, bár önök azt akarnak, és a magyar emberek támogatásával el fogjuk azt érni, hogy sok magyar gyermek születik. Hiszen vidéken ez iránt a törvény iránt nagy az elvárás. Sokan várják már az én körzetemben is, hogy életbe lépjenek ezek az intézkedések, például a falusi CSOK, aminek segítségével lakásokat vásárolhatnak. A családtámogatási rendszer további bővítése fontos dolog a vidéknek, és a vidék segítségével Magyarország újra fejlődni fog, Magyarországon még több magyar gyermek fog születni, és ezer esztendő múlva is a magyar nemzet lesz a legnagyobb nemzet a Kárpát-medencében, még ha önök nem akarják is, és ezer esztendő múlva is a Kárpát-medence magyar szótól lesz hangos. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy szavazzák meg ezt a törvényt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Soltész Miklós államtitkár úrnak, a KDNP-képviselőcsoport képviselőjének. Parancsoljon, államtitkár úr!

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tényleg megható sokszor, amikor a baloldal részéről általában családról beszélnek, pláne, amikor aggódnak a családokkal kapcsolatban, és az eddigi 8 évben eltelt intézkedéseket támadják, azokat akarják kétségbe vonni, illetve az újak bevezetését végképp nem tudják elfogadni. Mindezt teszik azok, akiknek a családpolitikája egyébként, ha szabad így mondani, egy dologra korlátozódott: Gyurcsány és Gyurcsányné mindennapi jólétének a biztosítására. (Gréczy Zsolt: Sokkal több gyerek született.)Képviselő Úr! Szeretném a DK képviselőjének, Gréczy Zsoltnak, illetve természetesen az egész baloldalnak a bűneit felolvasni, elmondani, hogy miket tettek önök kormányzásuk alatt, hogy tették tönkre azt a családpolitikát, ami végre szép lassan 2002-ig elindult fölfelé, és mindenképp egy kiszámítható jövőt biztosított a családoknak. Önök 2002 és 2010 között a következőket tették. Legyen szíves egy picit idefigyelni, mert az amnézia tényleg szörnyű dolog, de jó azért egy kicsit fölidézni azt, hogy mi történt az önök kormányzása alatt.

Önök voltak azok, akik az otthonteremtési támogatást szétverték. Megjegyzem zárójelben, mielőtt teljesen megszüntették volna, itt ültek a baloldali szocialista és SZDSZ-es képviselők, akik még gyorsan fölvették az utolsó lehetőséget, majd belehajszolták a magyar embereket abba a devizahitel-konstrukcióba, aminek a következménye több százezer embernek a nehézségét, nyomorát és pusztulását jelentette. (Gréczy Zsolt: Ti vezettétek be.  Dr. Fónagy János: Más a lehetőség és más az erőltetés.)

Önök voltak azok, akik a családi adókedvezményt szinte teljesen megszüntették. Egyébként pont, akikről most beszélnek, az egy- és kétgyerekesektől vették el teljes mértékben, és pont, akikről önök beszélnek, a legszegényebb családoktól is elvették. Mi voltunk azok, akik visszahoztuk a családi adókedvezményt, amiben egyébként részesítjük a legszegényebb embereket azáltal…

ELNÖK: Gréczy… Bocsásson meg, államtitkár úr! Elnézést, nem akarom megszakítani.Gréczy Képviselő Úr! Nem emlékeszem, hogy államtitkár úr, amikor ön beszélt, egy mondatot is mondott volna. Kérem, legyen szíves, ezt tartsa be! Köszönöm. Legyen kedves!

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Önök voltak azok, akik a gyed és a gyes teljes vagy részleges megkurtítását bevezették, aminek nagyon súlyos következménye volt. Önök voltak azok, akik a kistelepüléseken bezárták az iskolákat. Ez olyan üzenet a legszegényebb és a legnehezebb helyzetben élő családoknak, hogy nincs értelme gyermeket vállalni, mert iskolád se lesz.Ezzel szemben, tisztelt képviselő úr, ha egy kicsit odafigyelt volna az elmúlt 8 évre, odafigyelne erre a törvényjavaslatra, akkor azt tapasztalhatta volna, hogy visszaállítottuk, sőt kibővítettük a korábbihoz képest is a családi adókedvezményt. Bölcsődéket, óvodákat, iskolákat hoztunk rendbe, illetve építettünk újjá. Lehet, hogy önt nem zavarják a számok: 50 százalékkal nőtt a házasságkötések száma. Lehet, hogy önt nem zavarja, de több mint 20 százalékkal csökkentek a válások. Lehet, hogy önt nem zavarja, hogy 1,25-ről 1,5-re ment föl a gyermekvállalási ráta.

(11.50)

Azt tudom, hogy önt nem is érdekli az, hogy az abortuszok száma pedig 25 százalékkal csökkent, mert ezt a baloldal végképp nem érti. Én egyet nem értek: hogy ezzel a társasággal a Jobbik paralel együtt akar működni, ezzel a társasággal, akik a családok ellenében tesznek és tettek a múltban is, és most is így nyilatkoznak, a Jobbik kart karba öltve végzi a politikáját. Egyre tudok csak következtetni: arra, hogy az önök jelenlegi családpolitikája nem más, mint az a migránspárti családpolitika, hogy Magyarországra minél több idegen népességet hozzanak be (Gréczy Zsolt: Mondta Orbán Viktor 2001-ben!), és azzal fölhígítani azt a jelenlegi helyzetet, ami ma Magyarországon van. Ez az önök közös balos és szélsőjobbos családpolitikája.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Legyen szíves a tényeknek utánaolvasni! Legyen szíves megnézni azt, hogy nemzetközi szervezetek  még néha baloldaliak is  elismerik, hogy Magyarország családpolitikája igenis kiemelkedő, és nemcsak a régióban, hanem egész Európában. (Gréczy Zsolt: Hol a magyar gyerek? Miért nem születik magyar gyerek?) Ha egyszer ezeket fel tudnák fogni, ha egyszer talán ezt el tudnák ismerni, akkor nem ott tartanának  nemcsak a közvélemény-kutatásokban, hanem a valóságban is , ahol most tartanak. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.  Gréczy Zsolt: Hol a magyar gyerek, Soltész úr? Miért nem születik magyar gyerek? Megbuktak!)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Képviselő úr, nem szeretnék önnel vitatkozni, vannak még néhányan, akik szeretnének felszólalni. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportjából. Parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon örülök, hogy maradt még két percünk, és sajnálom, hogy nem a témában kell hozzászólnom, hanem Boldog István képviselő úrnak szeretnék reagálni. Nem arra szeretnék reagálni, amit ön különböző ellenzéki pártokkal kapcsolatban elmondott, az szerintem szánalmas, tehát az, hogy egy ilyen téma kapcsán önök az ellenzéki pártokkal foglalkoznak, sok mindent megmutat az önök valódi nemzeti elkötelezettségéről. Képviselő úr, ön azt mondta, hogy azért küzdenek, hogy ezer év múlva is magyar szótól legyen hangos a Kárpát-medence. Én ezzel tökéletesen egyetértek, ez egy sorskérdés, mindannyian ezért dolgozunk. Képviselő úr, 2010 óta közel 600 ezer ember volt kénytelen elmenni ebből az országból. Családok ezrei szakadtak szét. És hogy ezek az emberek nem azért mentek el, hogy éppen munkát végezzenek, aztán hazajöjjenek, azt az támasztja alá, hogy már minden hatodik anyaországi magyar gyermek külföldön születik, tehát már külföldön vállalnak nagyon sokan gyereket.

Én azt szeretném kérdezni a képviselőtársamtól: ki tudja-e mondani azt, hogy ez egy nemzeti tragédia? Vagy egyetért a kormánypárti képviselőtársaival, akik azt mondják, hogy ezzel semmi gond nincs, csak működik a közös munkaerőpiac? Vagy ön is megelégszik azzal, hogy vannak országok, ahonnan még többen vándoroltak el? Én ezt szeretném kérni öntől, hogy mondja el minden magyar embernek. Én pécsi vagyok, Pécsről tíz év alatt 13 ezren mentek el, és hozzáteszem, nem nyelvet tanulni mentek el; azért mentek el, mert nem kaptak munkalehetőséget egy alapvetően elhibázott gazdaságpolitika miatt.

Én ezt szeretném kérni öntől, képviselőtársam, van még bőven ideje: ki tudja-e mondani, hogy nemzeti tragédia az, amit ez a kormány okozott, hogy a gazdaságpolitikájával 600 ezer embert üldözött el ebből az országból? Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Révész Máriusz képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Én annyit tudnék javasolni Gréczy képviselőtársamnak, hogy egy kicsit több szerénységgel kellene a kormányzásuk után hozzászólni. Ugyanis az a helyzet, hogy érdemes megvizsgálni az adatokat: 2010-ben értük el a termékenység szerint a demográfiai mélypontunkat, mert 1,29-re csökkent a termékenységi arányszám Magyarországon, ami soha nem volt ennyire alacsony, mint akkor. Azt kell mondanom, hogy körülbelül a 2000-es évekig a környékbeli országokkal hasonlóan mozgott a termékenységi arányszám, ekkor azonban jött a Gyurcsány-kormány, és egy nagyon súlyos ámokfutásba kezdett, és folyamatosan, évről évre ez a csökkenés megmutatkozott.

Össze lehet persze hasonlítani, ahogy Gréczy képviselő úr teszi, az akkori születésszámot a mai születésszámokkal, ugyanakkor egy apró tény elkerüli Gréczy úr és az ellenzéki képviselőtársaim figyelmét: ma szülőképes korban sajnos több százezerrel kevesebb édesanya van, mint az ő kormányzásuk idején. Évről évre a szülőképes korban lévő édesanyák száma 30-40-50 ezerrel csökken, és az a helyzet, hogy… (Gréczy Zsolt: És el is mennek külföldre!) Parancsolsz? (Gréczy Zsolt: És el is mennek külföldre!) Évről évre az életkor előrehaladtával ennyivel csökken, ezt a képviselő úr is tudja, úgyhogy természetesen az az eredmény, hogy tudjuk tartani  nagyon sokáig egyébként  azt a születésszámot, ami az azt megelőző évben volt, úgy lehetséges, ha a termékenység, azaz az egy szülőre jutó vagy egy édesanyára jutó gyerekek száma növekszik. Sajnos, ez a növekedés kétségkívül nem elegendő, lehetne nagyobb mértékű, de azért az, hogy 1,5 fölé növekedett, majd most az utolsó időszakban valamennyit csökkent, azt mutatja, hogy pozitív irányba indultunk el, de látszik, hogy ez még nem elég, és most itt szeretnénk ezen az úton továbbmenni.

Gréczy képviselő úr azt is bekiabálta itt, hogy a devizahitelt mi tettük lehetővé. Ebben a képviselő úrnak igaza volt (Gréczy Zsolt: Na végre!), de amikor mi kormányon voltunk, akkor devizahitelt nem vettek fel az emberek nagy arányban. És tudja, miért? (Gréczy Zsolt: Mert éppen megbuktatok egy év múlva!) Mert a piacon volt egy kedvezményes hitel gyermeket vállaló családoknak, és a devizahitel helyett az emberek felvették a kedvezményes hitelt (Gréczy Zsolt: Egy év múlva megbuktatok, azért nem vették már föl!), amit a mi kormányunk biztosított, de amikor önök kormányra kerültek, akkor megcsinálták azt a bűvészmutatványt, hogy a kedvezményes hitellehetőséget eltörölték (Cseresnyés Péter: Így van!), mivel a gazdaság gyakorlatilag szétesett, ezért a jegybanki alapkamatot az égbe emelték, és mindenki, aki lakáshoz szeretett volna jutni, egyetlen lehetőséget kapott, mégpedig felvették azt a devizahitelt, amibe önök belekergették a népet (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Így van!  Gréczy Zsolt: Amit ti megcsináltatok!), amire önök biztatták.

És az a helyzet (Gréczy Zsolt közbeszól.), legyinthet, de ez, amit most elmondtam, tényszerűen így igaz. 10 százalék fölé emelték a jegybanki alapkamatot, eltörölték a kedvezményes hitelezési lehetőséget; a családoknak egyetlen lehetősége volt, hogy lakáshoz jussanak, ez az egyetlen lehetőség pedig az volt, hogy fel kellett venniük a devizahitelt (Gréczy Zsolt közbeszól.), és gyakorlatilag amikor beütött a 2008-as válság, akkor nagyon sok család azért nem tudta vállalni egyébként a későbbre halasztott gyermekeket, mert gyakorlatilag egy olyan adósságcsapdában találták magukat, amiből nem tudtak kitörni. Ebben a helyzetben vettük át mi 2010-ben a kormányzást, és az első időszak, az első két-három év azzal telt, hogy ezt az ámokfutást megpróbáljuk korrigálni, megpróbáljuk a devizahitelesek helyzetét rendezni. Úgy sikerült, ahogy sikerült. A költségvetésnek és a magyar bankoknak is ez egyébként rendkívül sok pénzébe került, és mondjuk ki őszintén, hogy ez egyenes arányban az önök felelőtlen gazdaságpolitikájának a következménye.

Még az LMP-s képviselő úrnak, elnök úrnak is szeretnék reagálni. Bizonyos értelemben egyébként vitathatatlan, hogy nem jó, hogy ennyien mennek el Magyarországról dolgozni, ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, képviselő úr, hogy ez a nyitott munkaerőpiacnak a következménye. Érdemes megnézni egyébként a különböző statisztikákat, hogy ez most a magyar kormányzásnak a következménye vagy a rendkívül jelentős bérkülönbségeknek a következménye, és bizony, ha megnézzük Lengyelországtól Szerbiáig, Romániától nézhetjük a balti országokig a statisztikákat, akkor azt kell mondani, hogy Magyarország ezekhez az országokhoz képest még egészen jól áll. De az az igazság, hogy mi reménykedünk, és a gazdaságpolitikánk és a családpolitikánk arról szól, hogy ezeknek az embereknek, ezeknek a gyerekeknek, fiataloknak, családoknak egy jelentős része vissza fog jönni Magyarországra, mégpedig azért fog visszajönni, mert szépen lassan egyre perspektivikusabb lesz a magyar gazdaság helyzete, egyre növekedni fog az életszínvonal.

Ha tényleg elérjük azt a kormányzati célt, hogy a 2030-as évekre Magyarország az egyik olyan ország legyen Európában, ahol a legjobb élni, a legmagasabb életszínvonalat tudjuk nyújtani az embereknek, akkor, azt hiszem, ez a visszaáramlás fel fog gyorsulni, és évről évre egyre többen fognak visszajönni. És azért, hogy ezt el tudjuk érni, azt hiszem, az a családpolitikai programcsomag, amit beterjesztettünk most a parlament elé, egy nagyon fontos és határozott lépés. Nekem is vannak olyan ismerőseim, akik tőlem érdeklődtek, hogy mikor lesz elfogadva ez a csomag, ebben a pillanatban kinn élnek külföldön, de meg fogják fontolni e miatt a csomag miatt is, hogy visszatérjenek Magyarországra, hiszen azt érezni, hogy akik gyermeket vállalnak Magyarországon, a kormány teljes mellszélességgel mögöttük áll.

Úgyhogy kérem a képviselőtársaimat, hogy ezt a javaslatot szavazzák meg. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(12.00)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, KDNP-képviselőcsoport.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Gréczy képviselő úr, a parlamenti jegyzőkönyv sok mindent elbír, de azért ez nem a Népszabadság, hogy ön azt hazudjon, amit csak akar itt a magyar választók füle hallatára. (Gréczy Zsolt: Nem, a Magyar Idők!) Az a helyzet, képviselő úr, én megértem, hogy ön szorult helyzetben van, hiszen egy családi vállalkozásnak dolgozik, ahol Gyurcsány Ferenc és Gyurcsány Ferencné vezeti ezt a családi vállalkozást (Gréczy Zsolt: Nem is Lévai Anikó, Orbán Ráhel meg Tiborcz István!), és önre rákényszerítik, hogy elfogadja ezt a felállást. Sajnálom, hogy nem ön lett például az európai parlamenti listavezető, de önöknek lenyomták a torkán azt, hogy Gyurcsány Ferenc feleségét kell támogatni. Ön kiadta a pártnak parancsba, hogy Gyurcsány Ferenc felesége szerepeljen minden politikusuk Facebook-oldalán, kiadta, hogy minden politikusuk róla beszéljen. Nyilvánvalóan ez önnek egy kellemetlen helyzet, ezt a frusztrációját itt éli ki a parlamentben, hogy hazugságokat állít, valótlanságokat állít a kormány családpolitikájáról. Nézzük meg, hogy 2010 előtt milyen állapotban volt az a gazdaság, amely mára, hogy összeszedte magát, lehetővé teszi azt, hogy ilyen intézkedéseket be tudjunk vezetni. Nézzük meg azt, hogy milyen munkanélküliségi ráta volt az önök idejében. Önök egymillió embert tettek munkanélkülivé (Gréczy Zsolt: Utána elmentek 600 ezren!), önök elvettek az emberektől egyhavi bért, önök megszüntették az otthonteremtési programokat, megszüntették a családi adórendszert, ráadásul az egy- és kétgyermekesekkel kezdték (Gréczy Zsolt: Lakástakarék!), önök állandóan megszorítottak és az önök megszorításainak a célpontjában mindig a gyermeket nevelő családok álltak.

Gyurcsány Ferenc és Gyurcsány Ferencné közösen az európai egyesült államokat akarja megvalósítani. Mit gondol, hogy a magyar családoknak ez mennyire lesz jó? Amikor Magyarország az Európai Unióban GDP-arányosan a legtöbbet költi a családtámogatásra, akkor egy európai egyesült államokban elvárnák tőlünk, hogy lecsökkentsük ezeket a családtámogatásokat, hogy megszüntessünk családtámogatásokat, és elvárnák azt, hogy ne éllovasok legyünk az Európai Unióban, hanem illeszkedjünk be az átlagba, és fogadjuk be a bevándorlókat, és inkább rájuk költsük ezeket az összegeket. Ez az önök terve. Nyilván láthattuk, hogy 2010 előtt mit csináltak, és hova vezetett ez az eredmény.

Az LMP képviselőinek szeretném csak mondani, hogy önök kampányoltak a családi otthonteremtési kedvezmény eltörlésével, és az önök választási programjában szerepelt 24 százalékos személyijövedelemadó-kulcs. Nyilvánvalóan ez is abba az irányba mutat, hogy ha kiengednénk a kezünk közül az adómeghatározás jogát, és központi, brüsszeli adómeghatározás lenne, akkor ilyen magasabb adókulcsokkal kellene számolnia a magyar családoknak is. (Gréczy Zsolt: Ha nem lenne 27 százalékos áfa!)

Én örülök, hogy most ezt a csomagot az LMP éppen támogatja; nyilván közelednek a választások, ők sem akarnak kimaradni a családvédelmi akcióterv sikereiből. Ez becsülendő, helyes, hogy megszavazzák ezt, de azért nézzük meg, hogy korábban is mivel kampányoltak, akár a CSOK eltörlésével, akár a magasabb adókulcsokkal.

Én azt gondolom, fontos, hogy a magyar családok mellett szavazzanak ma a képviselők. Ma eldönthetik, hogy a magyar családok mellett vagy a magyar családok ellen szeretnének szavazni; azt gondolom, ez ma délután kiderül. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Keresztes Lóránt képviselő úrnak 30 másodperce van. Parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm, elnök úr, igyekszem beleférni. Méltányolni szeretném Révész Máriusz képviselő úr felszólalását: egy kormánypárti képviselő, aki elismerte, hogy az alacsony bérek miatt volt kénytelen 600 ezer ember elmenni az országból. Ezt az őszinteséget mindenképpen respektálni kell, erre szerintem még az Országgyűlés falai között nem volt példa. Nacsa képviselő úrnak is szeretnék reagálni, hogy ki mivel kampányolt. Magyar kormánytagok azzal kampányoltak, amikor befektetést ösztönöztek, hogy a magyar munkaerő nagyon olcsó és a munkavállalói érdekvédelem lehetősége rendkívül alacsony. Ezzel próbáltak befektetést ösztönözni, tehát a kiszolgáltatott, olcsó bérért dolgoztatott (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), nem a jól képzett magyar munkaerővel, és ezt bizonyítja, hogy nem oly rég megszavazták a rabszolgatörvényt, képviselőtársaim.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Selmeczi Gabriella képviselő asszonynak, Fidesz-képviselőcsoport.

DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék reagálni ellenzéki képviselőtársaink hozzászólására. Először is, Gréczy Zsolt képviselőtársam, szerintem ön összekeverte az önök gazdaságpolitikáját a Fidesz gazdaságpolitikájával, a Fidesz-KDNP gazdaságpolitikájával. Mi kezdetektől fogva azt mondjuk, hogy bevándorlás, migráció, illegális bevándorlás helyett inkább foglalkozzunk a magyar gazdasággal (Gréczy Zsolt: Ezt Orbán Viktor mondta, nem én.) és a magyar családok támogatásával. Orbán Viktor 2012-ben alakított másodszorra kormányt, és 2012-től… (Közbeszólások: 2010-ben.), 2010-től folyamatosan a magyar gazdaságot és a magyar családokat erősíti. Én emlékszem, hogy 2010-et követően, amikor nagyon kemény volt a helyzet, hiszen paraszthajszálra voltunk attól, hogy költségvetési katasztrófa álljon be, például voltak olyan törvények itt a parlament előtt, amelyek megadóztatták a bankokat, megadóztatták a multikat, ezt önök akkor nem szavazták meg, pedig milyen jó hatással járt, utána, emlékszem, Európa több országa is átvette ezeket a törvényeket.

Aztán sorra jöttek azok a törvényjavaslatok, amelyek a családi adókedvezményt vezették be. Például olyan családok, akik nem tudták teljes mértékben az adókedvezményt, a gyermekek után járó adókedvezményt érvényesíteni az adók javára, ott aztán bevezettük, hogy a járulékok terhére is lehessen ezeket jóváírni. Úgy emlékszem, hogy önök ezt nem támogatták, nem szavazták meg ezeket a javaslatokat. Aztán folytathatnám a CSOK-kal, folytathatnám azokkal a költségvetésekkel, amelyek lehetővé tették a különböző béremeléseket, ezeket önök nem támogatták.

Röviden szólva, most ott tartunk, a tavalyi évben már 4,9 százalékos volt a GDP emelkedése Magyarországon, idén pedig szintén 4 százalékos emelkedés várható. Sőt, gazdasági miniszter úr bejelentése alapján most már azt is tudhatjuk, hogy idén újra kétszámjegyű lesz, lehet a béremelkedés. Ezek mind azt bizonyítják, hogy Orbán Viktor kormánya, kormányai olyan gazdaságpolitikát és családvédelmi politikát folytatnak, amelyet önök nem támogatnak, amely abban gondolkodik, hogy jó legyen itt élni, lehessen itt boldogulni, értelme legyen gyermeket vállalni.

Engedjék meg, mert itt kialakult egy vita arról, hogy mennyien hagyják el Magyarországot, nem vitatva azt, hogy nagyon sok teendőnk van még azon a területen, hogy a magyarok próbáljanak itthon boldogulni  természetesen ebbe nem értem bele azt, amikor elmennek például diploma után külföldi tapasztalatot szerezni a fiatal munkavállalók , tehát visszatérve, sok teendő van még azért, hogy itt maradjanak a magyarok, és ne külföldön próbáljanak boldogulni. Egyébként ezt támasztja az is alá, hogy növekednek a bérek, egyre többször lehet arról hallani, hogy térnek haza magyar családok Nyugat-Európából, mert úgy vélik, hogy itthon is lehet boldogulni, és mégiscsak itthon vannak, itt élnek a szüleik, itt vannak a barátok, és térnek haza.

Tehát egy felmérés, az ENSZ szerint  tehát ez egy ENSZ-felmérés , ha megvizsgáljuk, hogy mekkora az a népesség, amelyik egy adott országban született, de jelenleg külföldön él, akkor jó képet kaphatunk az elvándorlási helyzetről. Az ENSZ szerint Közép-Európában Magyarországon a legkisebb a külföldön élők aránya, mondja az ENSZ. A szomszédos Romániában háromszor, Lengyelországban kétszer akkora a külföldön élők aránya a teljes lakossághoz képest, mint Magyarországon. Litvániában is meglehetősen nagy az elvándorlási arány, hiszen az országban született lakosság közel ötöde külföldön tartózkodik, és lehetne még hosszan az ENSZ felmérését elemezni. (Gréczy Zsolt folyamatosan közbeszól.  Az elnök csenget.)

Tisztelt Ellenzéki Képviselőtársam! Tisztelt Gréczy Zsolt! Egyébként nem mi, fideszesek vagy KDNP-sek voltunk, akik azt mondták, hogy el lehet menni külföldre. Gyurcsány Ferenc… (Taps, közbeszólások a kormánypártok soraiból: Pontosan! Így van! Úgy van!), kedves Gréczy Zsolt képviselőtársam, az önök vezére, Gyurcsány Ferenc, aki a kottát írja önöknek, ő mondta ezt. Higgye el, hogy nem volt jó hatással a Magyarországon élőkre! Köszönöm szépen. (Gréczy Zsolt: 600 ezer magyar ment el az elmúlt nyolc évben, ezt ti csináltátok!  Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Gréczy képviselő úr, nincs lehetősége külön vitát folytatni. Ezt máshol megteheti, bent az ülésteremben az ön időkerete lejárt. Most pedig megadom a szót Mesterházy Attila képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Eredetileg nem terveztem a hozzászólásomat, de itt hallgatva a vita nagy részét, talán van arra lehetőség, hogy a fideszes képviselőktől, a kormánytagoktól kapjunk esetleg választ. Én azok közé a képviselők közé tartozom, akik azt gondolják, hogy helyes, ha a kormány foglalkozik a demográfiai kérdésekkel. 1980 óta probléma Magyarországon ez a kérdés, és szerintem az egy jó irány, ha egy kormányzat, egy parlament elkezd foglalkozni ezekkel a súlyos kérdésekkel.

(12.10)

Azt gondolom, hogy Gréczy képviselőtársamnak igaza van, bizony nagyon sokan elhagyták az országot, és akkor most tegyük itt félre egy pillanatra az okát, hogy miért tették ezek az emberek. Szerintem sokféle oka van egészen biztosan, és ebben szerintem komoly igazsága van a DK-s képviselőtársamnak; na de mégiscsak ez a helyzet is nehezíti a magyarországi családok helyzetét, nehezíti a gazdaság, a társadalom és sok minden más helyzetét Magyarországon. Tehát az, hogy demográfiai kérdésekről vitatkozunk ebben a Házban, az szerintem egy jó vita, az egy értelmes, hasznos vita  ez az első állításom.

A második az, hogy ha önök számára ez a kérdés ennyire fontos  hozzáteszem: számunkra is ennyire fontos, de önöknél, úgy látom, hogy ez egy állandó jelző, csak az önök számára lehet ez fontos , akkor azt hadd kérdezzem meg, hogy ha ez egy ilyen nemzeti sorskérdés, amit osztunk mindahányan itt a teremben  hogy ez egy nemzeti sorskérdés , akkor miért nem lehet ebben a kérdéskörben nemzeti konszenzust keresni. Miért nem lehet a parlamentben egyszer egy témában azt mondani a többség részéről, hogy hallgassuk meg az ellenzéki javaslatokat, induljunk ki abból, hogy az ellenzéki képviselő is jót akar a saját népének, akar javítani ezen a demográfiai helyzeten, ezért megpróbál hozzátenni valamit az önök javaslatához. Én azt hallgattam, vagy legalábbis az újságban azt olvastam, hogy Novák államtitkár asszony egy vitában azt mondta, hogy persze, maguk megszavazhatják a miénket, de minket nagyon nem érdekel az, hogy maguknak milyen javaslataik vannak, mi anélkül is keresztül fogjuk nyomni ezt a kérdést. És értsék meg, hogy amikor mondatok hangoznak el egy fontos államtitkár szájából, a Fidesz alelnökétől, akkor persze hogy az ellenzék is gondolkodik azon, hogy milyen célt szolgál akkor valójában ez a javaslat; hogy tényleg igaz-e az az őszinte aggódás, amiről önök beszélnek, hogy önöket csak a családok érdeklik. Vagy esetleg pártpolitikai kampányérdekek húzódnak meg amögött, amiről önök most itt, ebben a vitában is szóltak.

Lassan elveszti a vita a valós tartalmi, szakmai jellegét, sokkal inkább átcsúszik egy ilyen pártpolitikai vitába, ahol a különböző törzsek elfoglalnak egy álláspontot, és aztán abból a lövészárokból senki nem akar kitekinteni, mert akkor adott esetben valami olyasmit csinál, amit előtte egyébként sohasem. Szerintem ez a kérdés pont az a kérdés, ahol félre kéne tenni a pártpolitikai csatározásokat.

Itt végighallgattam a Jobbikot, végighallgattam az LMP-t, a DK-t, mindenkinek voltak és nekünk is vannak olyan javaslataink, amivel szerintem hatékonyabbá, jobbá lehetne tenni ezt az elképzelést, amit önök is itt képviseltek.

Nekem személyesen három olyan dolog jutott eszembe itt a vita során, amit valószínűleg javaslatként többen is megfogalmaztak. Vannak azért sokan olyan családok Magyarországon, akiknek például nincsen házasságlevelük, mert valamiért nem gondolták fontosnak azt, hogy ők most ilyen jogi úton is összekössék az életüket, hanem élettársi viszonyban élnek. Lehet, hogy nem pontos számot mondok, bocsássák meg nekem, nem vagyok ennek a statisztikának a szakértője, de 40-42 százalékról beszélnek, hogy körülbelül ennyi család él ma élettársi kapcsolatban, nem házassági kapcsolatban. Szerintem rájuk is vonatkoznia kell sok minden javaslatnak. (Dr. Rétvári Bence: Vonatkozik is!) Értem, csak azt szeretném ezzel jelezni, hogy a család ma Magyarországon nemcsak azt jelenti, ha valaki házasságban él, hanem azt is, ha valaki élettársi viszonyban él. (Dr. Rétvári Bence: Az Alaptörvényben is így van.)

Kettő: vannak a gyermeküket egyedül nevelők (Közbeszólások a kormánypártok soraiból), értem, de ez beletartozik ebbe a családmodellbe. Vagy akár az árva gyerekekről nem is beszélve, akik szintén olyan élethelyzetben vannak. Ha valakinek nehéz elindulni, akkor egy árva gyereknek egészen biztosan nehéz elindulnia az élete során, és még hangzottak el más olyan javaslatok, amik szerintem jobbá teszik, hasznosabbá, hatékonyabbá teszik ezeket a javaslatokat.

Éppen ezért én igazából a vitának ahhoz a részéhez szerettem volna hozzájárulni, hogy ha ennyire fontos nemzeti sorskérdés  márpedig az  ez a kérdés, akkor miért nem tudja a fideszes többség átlépni ezt a törzsi határvonalat. Miért nem tudja azt mondani, hogy szimbolikusan is befogad az ellenzéktől különböző javaslatokat? Vagy adja be közösen ezt a javaslatot, ha lehet ilyet megfogalmazni, mert ezzel is szerintem azt üzennénk, hogy valóban itt nem 4 évre, nem 8-ra, hanem 10-20-ra kell hogy előre tervezzünk, hiszen a demográfusok szerint ennek a problémának a megoldása azért nagyon hosszú távon képzelhető csak el. A különböző statisztikai adatok is azt mutatják, hogy bizony ebben még nagyon hosszú út áll Magyarország előtt, hogy sikeresen tudja kezelni ezeket, a gyermekszületéssel kapcsolatos kérdéseket.

Arról nem is beszélve, hogy ennek a demográfiai kérdésnek a másik végén az áll, hogy mennyien halnak meg Magyarországon, hiszen azzal is kellene foglalkozni, hogy milyen az egészségügyi rendszer. Hiszen az, hogy fogy-e a magyar lakosság vagy nem, az a megszületett gyermekektől függ, illetőleg az élethossztól is függ, hogy ki mikor, milyen élettartam után hal meg, az életminőségről nem is beszélve. Tehát valószínűleg, ha egy komplex programról beszélnénk, akkor egészen biztosan azzal is kellene foglalkoznunk, hogy ki hogyan, milyen módon és milyen hosszú ideig tudja az életét élni.

Tehát én csak arra lennék kíváncsi, ha ebben tudnának tanácsot adni vagy választ adni, hogy miért nem lehet akkor ezt a kérdést kicsit nagyvonalúbban kezelni, és lehet, hogy én olyan javaslatokat tettem, amik már amúgy is szerepelnek ebben a javaslatban, akkor én elnézést kérek, de olyan szempontból viszont fontosnak tartanám ezt a kérdést, hogy az ellenzék ebben a kérdéskörben biztos, hogy nem rosszat akar. Ugyanaz a jó szándék vezérli őket, mint ami adott esetben önöket. De mivel semmit nem fogadnak be, ezért való igaz, hogy szerintem az az ellenzéki kritika is jogos, hogy önöknek más a célja ezzel, és sokkal inkább kampánycélokat szolgál ez a javaslatcsomag, mint azt az őszinte felvetést, amiről itt önök próbáltak beszélni az elmúlt időszakban. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Soltész Miklós államtitkár úrnak, a KDNP képviselőjének. Parancsoljon!

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Hála istennek, úgy látom, hogy lenyugodott Gréczy Zsolt, és kiment a teremből. Mesterházy Attila képviselő úrnak szeretném jelezni, hogy egyrészt, amiket ön elmondott, a konszenzusra való törekvést meg minden hasonlókat, ezek nagyon szép szavak és jó dolgok, szükség is van erre, és hogy lássa a konszenzust bennünk, nagyrészt, amit ön kért és javasolt, azt már előre betettük a törvénybe. Csak érdemes, mielőtt felszólal az ember, elolvasni, hogy miről szól. Tehát a nagy része benne van.Viszont azért hadd tegyem hozzá önnek, hogy ezt a törvényt megelőzte egy olyan konzultáció, amit önök itt a parlamentben, az önök  nem is biztos, hogy frakciótársa, de még az is lehet  frakciótársa itt széttépett, darabokra tépte, bedobta; most már emlékszem: az az asszonyka, aki egyébként összevissza veri magát a tévészékházban, talán ő csinálta mindezt. (Derültség a kormánypártok soraiból.) És azt mondta, hogy ennek nincs értelme. Ehhez képest közel másfél millió ember visszaküldte a konzultációt, és azokat a javaslatokat, amelyeket most itt konszenzussal elfogadtunk  ha szabad az ő szavával élni, tehát ezek szerint ön is olvasta mindezt , meg fogjuk szavazni néhány órán belül.

De nagyon nehéz konszenzust teremteni a múltba visszatekintően, mert volt egy jó családpolitika, amit mindenki támogatott, és elfogadott, majd önök azzal kezdték, hogy először is a családi adókedvezményt szinte teljesen megszüntették, és ezzel azt üzenték a társadalomnak, főleg a szegényebb rétegeknek, hogy rendezkedjenek be segélyre, mert az sokkal jobb megoldás. Mekkora bűnt követtek el?  most arról a hatalmas nagy munkanélküliségről, ami volt az önök kormányzása alatt, arról nem is beszélve. Megszüntették az otthonteremtési támogatást, jeleztük, hogy nagy baj lesz belőle. Mi lett? Belekergették az embereket a devizahitelekbe, több százezer embernek tették tönkre az életét. Így nagyon nehéz konszenzust teremteni, amikor szólunk. Szólunk, hogy a családpolitika hosszú távra, 10-15-20 évre kell hogy kiszámítható legyen a családoknak, mert akkor merik vállalni és felnevelni a gyermekeket. Önök a gyest, a gyedet is megrángatták, összevissza lejjebb vitték. Az üzenet mi volt a családoknak? Nem számíthatnak a gyermeknevelésnél a kormányra, az akkori baloldali kormányra.

Tehát, tisztelt képviselő úr, minden rendben van, amit elmondott, mindez szép és jó, de ez baloldali rózsaszín léggömb, amikor azt mondják, hogy konszenzus legyen, de a másik oldalról: 1. nem ismerik, hogy mi van a törvényjavaslatban; 2. amikor kormányon vannak, akkor teljesen máshogy cselekszenek; 3. most, amikor ellenzékben vannak, egy teljesen más politikát követnek, az pedig nem más, mint hogy a családpolitika helyett migrációval töltik föl, akarják feltölteni ezt az országot.

Köszönjük szépen, ebből a konszenzusból mi nem kérünk. Meg tudjuk szavazni mi magunk is ezt a törvényt, és az emberek, a választók majd el fogják dönteni, hogy ez a jó megoldás, avagy az, amit egyébként most nem Moszkva, hanem Brüsszel diktál önöknek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Zsigmond Barna Pál képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

(12.20)

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr, csak nagyon röviden; a hét és fél órás általános vita után új elem nem nagyon került elő ebben a vitában sem. Mesterházy képviselő úr most úgy tesz, mintha konszenzusra törekedne, de valóban, képviselőtársa széttépte itt látványosan a nemzeti konzultációt. Az volt az a fórum, ahol az állampolgárok véleményét kérte a kormány, de a későbbiekben is itt, a hét és fél órás vitában is lehetett volna érdemi hozzászólásokat fűzni a kormány javaslatához.A DK hozzáállásán az ember már nem csodálkozik. Előálltak egy 7+1 pontos fércművel, de ez nem valódi program, hiszen egész másról szól. A DK a hagyományokhoz híven megint szembeállította a magyart a magyarral, nem a megoldást keresik, hanem kiemelnek egy részletet, azt felnagyítják, azt cikizik, és ugyan próbálják nevetségessé tenni a társadalom szemében, de ezt már megszoktuk a DK-tól, hogy nem tud érdemi javaslattal jönni a magyar családok érdekében.

Ami a kivándorlást illeti, Keresztes képviselő úr, látványosan 600 ezer emberről, vagy nem tudom, milyen tömegről vizionál. Ha összehasonlításban megnézzük, Magyarországról mentek el a legkevesebben dolgozni, ahogy erre a statisztikákat is hozta képviselőtársam. Tehát mindenképpen megállapítható, hogy a környező országokból sokkal többen mentek el Nyugat-Európába dolgozni. Az elmúlt években látványosan emelkedett az átlagfizetés, és sokkal több ember tud dolgozni, mint tíz évvel ezelőtt. Ez mindenképpen egy fontos körülmény. Ha megnézzük a családtámogatási rendszert, pontosan ebben is tud egy hozzáadott értéket képviselni. Ha összeadjuk a rezsit, összeadjuk az oktatást, az étkezést, a családtámogatási rendszer elemeit, akkor egy család számára az élet sokkal jobb körülményeket tud biztosítani itthon. Ma már munkát tud találni, és a családtámogatási rendszer pont a fiatal, gyermeket vállaló családok számára teszi lehetővé azt, hogy életet kezdjenek itt, Magyarországon, egyenlő feltételekkel, mint Nyugat-Európában, ahol drágák a szolgáltatások árai, nagyon drága a lakhatás, fizetni kell az egészségügyért, fizetni kell az oktatásért. Ha ezt összetesszük, a csomagnak ebben is van nagyon jelentős hatása, hogy a fiatal családoknak a visszatérést teszi lehetővé.

A legfontosabb az egész vitában nem a pénzügyi támogatás, mert lehet itt méricskélni, hogy ki mennyit ad, az Orbán-kormány, ha folyamatában nézzük a negyedik kormányt, mindig többet adott, és most egy új, látványos elemmel gazdagodik a családtámogatás. De a legfontosabb, hogy beszélünk a családról, megint divatba jön a család, divatba jön a gyermekvállalás, és végre jó családosnak lenni, végre jó nagycsaládosnak lenni. Köszönöm szépen. Kérem az önök támogatását a jogszabályhoz. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Mesterházy Attila képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport. Parancsoljon!

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Már legalább akkor valami vitát ebben én is tudtam generálni. Nézzék, a nemzeti konzultáció egy manipuláció, tehát szerintem helyesen tette a képviselőtársam, hogy ezt széttépte, mert igazából csak feleslegesen dobják ki az adófizetői forintokat erre. A másik, hogy igen, valóban van különbség a mi megközelítésünk, családpolitikai, baloldali megközelítésünk és az önökéi között, nevezetesen: mi minden magyar családnak akarunk segíteni, önök pedig sokszor sok javaslatukkal csak a kiváltságos keveseknek, vagy éppen a saját családjuknak, ami egészen biztosan érthető az önök részéről.

A harmadik kérdés a migráció. Ezt most már sokadszor halljuk itt, ebben a parlamentben, hogy ez a varázsszó a kampányban, ezt én értem, hogy az ellenzék migránspárti. Ezt mindig visszautasítjuk, senki nem akar semmilyen illegális migrációt. Senki nem annak örülne, ha migrációval oldanánk meg a demográfiai problémákat. Az lenne a legjobb természetesen, ha ezt magyar családok tudnák megoldani. Ebben szerintem egyáltalán nincs vita. Kérem, hogy ezt a hazugságot, bár tudom, hogy pusztába kiáltott szó, de mégis vegyék már le a napirendről, hiszen ilyen értelemben ezzel úgy vádolják az ellenzéket, amiben semmilyen igazság nincsen.

Az is egy fura dolog, hogy mindig összehasonlítják a 2008-10 közötti időszakot a mostani időszakkal, hiszen akkor egy gazdasági világválság volt, most pedig konjunktúra van. Ilyen értelemben nehéz az akkori helyzetet akár munkahelyteremtés, akár más szempontjából összehasonlítani, de ha tudják, ezek ennyire egyetértenek ebben, hogy akkor rossz volt, és most önök mindent megértenek, akkor például a kilakoltatásokat a kisgyermekes családoknál miért nem függesztik fel azonnal, ha már a devizahitelezés szóba került. Akkor miért nem csinálják azt, hogy akinek gyermeke van, azt nem lehet kilakoltatni Magyarországon? Akkor ez egy nagyon egyértelmű jelzés lenne adott esetben szerintem mindenki számára; illetőleg az is, ha felmondanák az EBRD-vel megkötött megállapodásokat, kormánymegállapodást, ami a bankoknak garantálja a profitot. Ez viszont azt jelenti, hogy önök a magyar családok helyett egyébként a bankok oldalára álltak ebben a kérdésben. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm a figyelmet, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Révész Máriusz képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport. Parancsoljon!

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Egy dologban kétségkívül egyetértek Mesterházy Attilával: akkor jó egy országban a családpolitika, ha az hosszú távon kiszámítható, ezzel nyújt kellő biztonságot a családoknak. Sajnos az elmúlt évtizedekben ezt nem sikerült fenntartani.Az az igazság, hogy Mesterházy Attila mondja azt, hogy az ellenzék nem akar rosszat a családoknak, és ezt el kellene hinnünk, csak az a helyzet, képviselő úr, hogy vannak tapasztalataink. Az a mondata is nagyon fontos volt, hogy 1980 óta Magyarországon népesedési problémák vannak, és meg kell nézni, hogy amikor kormányon voltak, akkor ebben az időszakban mi történt. Kezdődött azzal, hogy a Horn-kormány nagyon súlyos megszorításokat vezetett be, aminek az egyik legnagyobb vesztesei a családok voltak. A termékenységi ráta a Horn-kormány idején bicsaklott meg először, akkor ment lényegesen, mondjuk, a cseh, a lengyel és a többi adat alá. Aztán amikor 2002-ben elvesztettük a választást, és önök újra kormányra jutottak, akkor nem tanultak ebből, újra első körben a családi támogatásokat kaszálták el; miközben egyébként ön mondta, hogy 1980 óta népesedési problémák voltak, az önök kormányzása nem vett erről tudomást. Ugye, mondta, hogy gazdasági válság volt: csak jelzem, hogy 2006-ban, két évvel a gazdasági válság előtt 9,3 százalékos költségvetési hiányt hoztak össze, 9,3-at. Ezt úgy sikerült összehozni, hogy a családok gyakorlatilag semmit nem kaptak, a családoktól mindent elvettek, miközben ilyen hatalmas költségvetési hiány volt. Még egyszer mondom, hogy két évvel voltunk a választás előtt.

Valóban, képviselő úr, nagyon jelentős szemléletbeli különbség van a családpolitikánkban. Mi azt mondtuk, hogy azokat a családokat kívánjuk elsősorban támogatni, akik munkából kívánják a gyermekeiket felnevelni. Nagyon sokáig mondták, hogy ez a családok egy részét kirekeszti a támogatásokból, azonban ha most megnézi a statisztikákat, gyakorlatilag ma mindenki tud dolgozni Magyarországon, és mindenki, aki dolgozik, még ha csak közmunkás is, annak a családtámogatása egyébként sokszorosára növekedett a 2010 előtti időszakhoz képest. Ha megnézi a statisztikákat, a szegénységi mutatók tekintetében különböző statisztikai adatok vannak. Például a súlyos anyagi deprivációs ráta 2010-hez képest 56 százalékkal alacsonyabb, sokkal-sokkal kevesebb ember él szegénységben, és a legnagyobb mértékben a szegénység éppen a többgyermekes családok esetében csökkent, képviselő úr. Úgyhogy én azt hiszem, az az állítás, amit itt önök folyamatosan mantráznak, hogy a családpolitikánk a társadalom kisebbségének jó, az egész egyszerűen az Eurostat adatai szerint nem igaz. Az a családtámogatási rendszer, amit működtetünk, a családok elsöprő többségének jó, a legszegényebb családoknak is, hiszen nagyon nagy mértékben csökkent a szegénységi mutató a többgyerekes családok esetében.

Azt hiszem, képviselő úr, ha ezen az úton továbbmegyünk, ezt a törvényt elfogadja a parlament, akkor ez a helyzet még tovább fog javulni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Soltész Miklós államtitkár úrnak, a KDNP-képviselőcsoport részéről. Parancsoljon, képviselő úr, államtitkár úr!

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen az előterjesztőknek, és azoknak is, akik részt vettek ebben a hatalmas nagy munkában, amivel ezt a törvényjavaslatot beterjeszthettük, és néhány héten, hónapon belül az eredményeit most már a családok is érzékelhetik.Nagyon sok olyan családszervezet volt, nagyon sok olyan demográfus volt, nagyon sok olyan civil szervezet volt, amelyek valóban az országért tevékenykednek, valóban az országért akarnak tenni, nem pedig külhoni és főleg brüsszeli érdekeket akarnak szolgálni. Éppen ezért ezt a döntést, amelyet a kormány idehozott most a parlament elé, teljesen természetesen a Fidesz és a KDNP támogatni fogja. Másrészt pedig elválik az, hogy az ellenzék részéről kik azok, akik átérzik a magyar családok helyzetét, kik azok, akik szükségesnek és fontosnak tartják ennek a törvényjavaslatnak a támogatását, avagy pedig ugyanazt a baloldali politikát viszik tovább, amit akár a szocialisták, az LMP és a többiek csinálnak, amit a kormányzásuk alatt tettek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem képviselőtársaimat, hogy a megmaradt időkeret terhére kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom.Megkérdezem államtitkár urat. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, hogy válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Emlékeztetem államtitkár urat, hogy 5 perc időkeret áll rendelkezésére. Öné a szó, államtitkár úr.

(12.30)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt hiszem, itt a zárszóban érdemes leszögeznünk, hogy a Párbeszéd, Karácsony Gergely pártja a teljes vitában, most is az előző vitaszakaszokban és itt a parlamentben nulla perc nulla másodpercet szólt hozzá a vitához. A családvédelmi akcióterv, talán az idei év egyik legfontosabb országgyűlési jogalkotási feladata, nem érte el a Párbeszéd ingerküszöbét, bizonyára egyeztetnek az MSZP-vel az EP-s listahelyekről, és ez leköti minden energiájukat. Karácsony Gergelynek és pártjának egy perc egy másodpercig sem volt fontos, hogy itt a vitában részt vegyen, teljesen végig távol maradtak ettől.Sok ellenzéki képviselő vetette fel azt, hogy szeretné ilyen-olyan javaslatokkal jobbá tenni a parlament előtt fekvő javaslatot. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Ez a javaslat a nemzeti konzultációban kialakult irányok szerinti szöveg, 1,4 millió ember határozta meg ennek a mostani törvényjavaslatnak az irányait, és önök az utolsó pillanatban, az emberek döntését valamelyest figyelmen kívül hagyva, különböző javaslatokkal állnak elő. Tisztelt képviselő hölgyek és urak, talán a nemzeti konzultációs íveket nem széttépni kellett volna, hanem érdemben foglalkozni ezzel a kérdéssel, és nem csak akkor, amikor kiderült, hogy kimagaslóan magas támogatása van ennek. Úgy gondolom, minden demokratikusan gondolkozó képviselő számára a legfontosabb betartani, végrehajtani azt, amire az emberek nekünk akár egy konzultációban is iránymutatást adnak, nem pedig átírni, módosítani.

Azt hiszem, sokakat megmosolyogtatott az az ellenzéki felvetés, hogy a gazdasági tendenciák megfordítása lenne az, ami a családokat ösztönözné, miközben egy év alatt átlagosan több mint 10 százalékos béremelést látunk; amikor a GDP-emelkedés mértéke valahol 4 és 5 százalék között mozog, ami jóval magasabb, mint az európai uniós átlag, vagy még annál is jóval magasabb, mint a pár tized százalékos német növekedés. Azt hiszem, senki sem szeretné, ha megfordulna ez, és a magyar emberek, a magyar családok elkezdenének elszegényedni. Az is furcsa volt, amikor azt mondták, hogy legyen nemzeti ügy, majd elkezdtek stadionozni ezen kérdés kapcsán.

Azt mondják önök, csak a jómódúaknak jó, ezt nagyon sokszor mondják a Fidesz-KDNP családpolitikájára. Ezeknek a támogatásoknak a többségét igénybe lehet venni, ha a szülők közül az egyik szülőnek van munkaviszonya. Önök szerint ez a jómódúság, ha a szülők közül az egyik szülő munkaviszonnyal rendelkezik? Tisztelt képviselő hölgyek és urak, arra törekszünk, hogy nemcsak a gyermekvállalást ösztönözzük, hanem a gyermeket fel is kell nevelni, és a gyermek felneveléséhez is támogatást nyújtunk. Ezért fontos, és az emberek is ezt mondták, 90 százalék fölött, hogy a családtámogatásoknak azt a részét emeljük, amelyik munkavállaláshoz kötött. Aki ezzel ellentétes javaslatot nyújtott be, márpedig van ilyen ellenzéki javaslat, az az emberek több mint 90 százalékának az akaratával megy szembe.

Az lenne önöknek csak a jómódúakat segítő javaslat, ha egy négygyermekes családanya élete végéig nem fizet személyi jövedelemadót? Az önök szerint az eddigi elfogadott, a korábbi javaslatok, már elfogadott törvények közül csak a jómódúaknak kedvez, hogy mondjuk, 130 ezer család sem adót, sem járulékot nem fizet, mert az átlagos jövedelmük mellett ki tudják használni a gyermekek után járó adó- és járulékkedvezményt? Önök szerint csak a jómódúaknak kedvez, ha valaki adott esetben a második gyermek születésénél egymillió forintot leírhat a jelzáloghiteléből, és a harmadik gyermeknél pedig négymillió forintot kifizet helyette az állam? Ez önök szerint csak a jómódúaknak kedvez?

Azt is elmondanám, tisztelt képviselő hölgyek és urak, arról már itt hangzott el cáfolat, hogy magas vagy nem magas a magyar külföldi munkavállalás szintje, de egy legutóbbi francia felmérés szerint a francia fiatalok több mint 70 százaléka külföldre menne dolgozni, ha ott jobb fizetési ajánlatot kap vagy jobb az ország éghajlata. Ehhez képest, azt hiszem, mi még igencsak büszkék lehetünk a magyar fiatalokra.

Azt mondták az ellenzéki képviselők, hogy többet kellett volna fordítani az elmúlt időszakban oktatásra, egészségügyre és családtámogatásokra. Oktatásra 606 milliárd forinttal fordítunk többet, mint amit önök tettek, egészségügyre 647 milliárd forinttal fordítunk többet, mint amit önök tettek, a családokra pedig több mint 1000 milliárd forinttal fordítunk többet, mint amennyit önök fordítottak. Nem nagyon találnak Európában még egy olyan országot, amely a nemzeti össztermékének ekkora arányát, ilyen magas részét, több mint 4,5 százalékát a családok támogatására, a magyar családok támogatására fordítja.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Európában nincs olyan ország, ahogy azt a bevezetőmben is mondtam, ahol többen születnének, mint ahányan meghalnak. Európa más országai, a Lajtától nyugatra, erre csak és kizárólag a migrációt gondolják orvosságként, gyógyírként. Mi Magyarországon be szeretnénk bizonyítani ennek az ellenkezőjét, mint ahogy sok másik kérdésben is megtettük már az elmúlt nyolc-kilenc esztendőben. Mi azért támogatjuk a családokat, hogy ezt a negatív európai tendenciát meg tudjuk fordítani úgy, hogy közben a nemzeti önrendelkezésünket és a keresztény kultúránkat is meg tudjuk őrizni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   41-43   43-82   83-90      Ülésnap adatai