Felszólalás adatai

Felszólalások:   7-10   11-14   15-18      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Tóth Bertalan frakcióvezető úr, MSZP képviselőcsoport: „Hét év, hét módosítás.” címmel. Öné a szó, frakcióvezető úr.

DR. TÓTH BERTALAN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Immár hetedik alkalommal készül a Fidesz az amúgy gránitszilárdságú Alaptörvény módosítására. Lehet ez egyfajta rekord, bár ha megnézzük az Egyesült Államokat, ott huszonhétszer módosították az alkotmányt, de azért szeretném jelezni, hogy 229 év alatt. Ilyenkor kijön a képviselőből a jogász, mert mégiscsak egy alapdokumentum, az Alaptörvény módosításáról van szó. Eszembe jutnak, s nyilván a jogász végzettségű képviselőtársaimnak is eszébe jut, hogy az egyetemen mit tanultunk. Azt tanultuk, hogy a közhatalmat gyakorlók felett a jog uralkodik. A jog uralma, a rule of law egy angolszász eredetű jogintézmény, de mégiscsak a demokratikus jogállamnak egy fontos alapértéke. Ez az, amit önök rendszeresen, nemcsak az alaptörvény-módosítással, hanem más jogszabály-módosítással is folyamatosan támadnak és felrúgnak. Jogászkörökben szokták azt is mondani, hogy önök a jogot a politika szolgálólányává tették.

Nézzük ezeket a módosításokat! Az első alaptörvény-módosítás az Alkotmánybíróságot regulázta meg, amikor alkalmazta a jog uralmát. Megfosztották jogköreitől, és majd később, nem az alaptörvény-módosítással, de az önök pártkatonáival töltötték fel. A második módosítás a választási regisztráció lett volna, ha sikerül. A harmadik módosítás a termőföld tulajdoni viszonyainak teljes átalakítása volt, amelynek látjuk az eredményét, hiszen a világ leggazdagabb és a világ legjobban gazdagodó gázszerelőjének olyan földbirtokai lettek, hogy mára talán Magyarország egyik legnagyobb földesura lehet. A negyedik módosítás az ellenvéleményekkel való leszámolásról szólt, hiszen az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített jogszabályokat, rendelkezéseket helyezték el az Alaptörvényben, és eltörölték az Alkotmánybíróság korábbi határozatainak alkalmazhatóságát. Az ötödik módosítás egy kis reparációról szólt, hiszen nemzetközi nyomásra végül is a bírósági ügyáthelyezés szabályozását törölték, viszont megteremtették annak az alaptörvényi feltételrendszerét, hogy a Magyar Nemzeti Bank egyesülhessen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, amelynek két év múlva, 2015-ben meg is láttuk az eredményét, hiszen a Quaestor-botrányban elkerülhetetlen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti tevékenységének elmulasztása. Alig pár száz milliárd forint tűnt el, és több tízezer károsult nem jutott hozzá a pénzéhez. A hatodik számú alaptörvény-módosítás egyértelmű propagandacélokat szolgált.

Tehát összességében elmondhatjuk, hogy önök a politikai céljaikat valósították és valósítják meg az alaptörvény-módosítással, amelynek az a célja, hogy letörjék a jog uralmát, és az önök politikájának szolgálatába állítsák azt.

A hetedik módosítás során ismét a tanulmányaim jutnak eszembe. Pécsett volt egy olyan szeminárium, hogy törvényhozástan. Ebből a szemináriumanyagból hadd idézzek egy mondatot: „A jog logikailag rendezett, nyelvileg szabatosan meghatározott és rögzített formában jön létre, világos, közérthető és a magyar nyelv szabályainak megfelel, megismerhető, áttekinthető, kiszámítható.” Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megnézzük ezt az alaptörvény-módosítást, ezt a salátatörvényt, akkor ehhez képest ez egy fércmű.

De nem is ez a baj, hanem emlékezzünk a miniszterelnök, a volt Soros-ösztöndíjas miniszterelnök választásokat megelőző szavaira, aki azt mondta, hogy jogi lépéseket fog majd tenni, az ellenzékkel kapcsolatban jogi következmények lesznek. Akkor még ellenzéki képviselőként azt gondoltuk, hogy biztosan ránk gondol, de kiderült, hogy nem, a miniszterelnök célkeresztjében a magyar független igazságszolgáltatás van. Ennek voltak előzményei, hiszen emlékezhetünk arra, hogy az első Orbán-kormány alatt nem engedték felállítani az ítélőtáblákat, az említett Alaptörvény rendelkezésére, amely az ügyáthelyezésre vonatkozik, az Országos Bírói Hivatal létrehozására, amelynek élére egy pártkatonát tettek, a kényszernyugdíjazásokra vagy arra, hogy feles törvénnyel akarták létrehozni azt a közigazgatási bíróságot, amire most tesznek javaslatot.

Ebből a javaslatból teljesen egyértelműen kiderül, hogy önök egy olyan bírósági rendszert, egy olyan bíróságot akarnak létrehozni, amely lojális, a Fideszhez hű, esetenként kormánytisztviselők részvételével működő bíróság lesz, amely az összes hatóság és állam által hozott döntés jogorvoslati fóruma, például a közérdekű adatigényléseké is. Így talán nem ismerhettük volna meg a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak visszaéléseit vagy a Magyar Postánál lévő anomáliákat.

Tehát önök újra megtámadják a jogállamot, újra egy merényletet követnek el, amely szégyenteljes, gyalázatos. Ezért nem fogjuk támogatni ezt a módosítást. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Azzal, hogy az Országgyűlés 2011-ben elfogadta az új Alaptörvényt, egy régi adósságot rendezett. Ön ezekről az előzményekről nem beszélt. Ha nem tette volna, akkor Magyarországnak még mindig olyan alaptörvénye, alkotmánya lenne, amelyet 1949-ben fogadtak el, és 1989-ben csak módosítottak. Az előzményeket azért ilyen értelemben is érdemes feltárni. Ez az Alaptörvény fontos alapelveket fektetett le, amelyekről ön nem beszélt. Például adósságféket vezetett be, ami azért is fontos volt, mert az önök idején ötven-egynéhány százalékról 83 százalékra nőtt Magyarország adósságállománya. Az Alaptörvény alapján ma már külön védelemben részesülnek a nők, az idősek és a fogyatékkal élők. Önök ezekre a dolgokra hivatkoznak, de ez az Országgyűlés, ez a kormánytöbbség volt az, amelyik ezt Alaptörvénybe foglalta.

(9.30)

Bekerült a kisebbségek védelme is, a jelnyelv védelme, valamint a GMO-mentesség is, és alkotmányos védelmet kapott a gyermeknevelés is.

Tehát azt tudom önnek elmondani röviden, hogy ez az Alaptörvény kiállta az idők próbáját, függetlenül az elfogadása körüli politikai és leginkább ideológiai jellegű vitáktól. Azt is mondhatnám, hogy nincs olyan alaptörvénye európai országnak, amelyet annyi szervezet, annyi intézmény, annyi politikus nézett volna meg részletesen, mint a magyar Alaptörvényt. Úgyhogy ez az Alaptörvény tényleg kiállta az idő próbáját.

Ön a végén elmondta a lényeget, mégpedig azt, hogy nem támogatják a mostani módosítást, bár ön szépen becsomagolta az álláspontját. De ilyen értelemben a tegnapi sajtótájékoztatójuk azért irányadó. Ezt az alaptörvény-módosítást önök nem támogatják. Ezzel kapcsolatban azért szeretném elmondani, hogy ha van oka a tragikus baloldali választási eredményeknek, akkor az az, hogy önök a meghatározó ügyekben mindig szembemennek a magyarok akaratával, legyen szó akár a munkahelyek védelméről vagy az adócsökkentésekről, a nemzeti ipar védelméről, önök dacolnak azokkal az egyetértési pontokkal, amelyek az elmúlt években létrejöttek Magyarországon. Erre pedig nem lehet győzelmet építeni, sok-sok kudarcot annál inkább.

És most egy olyan alkotmány-módosítást támadnak, amelynek célja a biztonság erősítése, és amely egyértelmű következménye az áprilisi választási eredményeknek. Arról van szó, hogy ez a módosítás megtiltaná az idegen népesség betelepítését Magyarországra, tehát védelmet jelentene a betelepítési kvóta ellen. Volt már ilyen javaslat, ön is emlékszik rá, 2016-ban, akkor önök a kvótának még a létezését is letagadták a népszavazási kampány során, hogy azután Brüsszelben szép csendben megszavazzák. Tavaly novemberben, amikor erről szavazni kellett az Európai Parlamentben, az önök képviselői megszavazták. És ha jól látom, még most is le akarják tagadni.

Tehát hiába mondták el több millióan az elmúlt években Magyarországon konzultációkon, népszavazáson és a legutóbbi választáson, hogy nem kérnek a kvótákból, a baloldalt ez hidegen hagyja; csak azért is támogatják azt. Ez a lényeg, minden más csak jogi mellébeszélés és kibúvókeresés. A tegnapi állásfoglalásuk alapján azt is tudjuk, hogy a Stop Soros törvénycsomagot sem támogatják, ezzel azok oldalára állnak, akik szervezik és elősegítik az illegális bevándorlást Magyarországon.

Ami egyébként a gyülekezési joggal kapcsolatos felvetéseiket illeti a mostani alkotmánymódosítási javaslattal kapcsolatban, azért furcsa, hogy ezt önök hozzák föl. Amikor az MSZP volt kormányon, akkor még csak tüntetni sem lehetett a Parlamentnél. Kordonokkal kerítették körbe a Parlamentet. Ma ezt szabadon meg lehet tenni, tegnap is volt tüntetés. És amikor egyébként a baloldal volt kormányon, akkor gumilövedékkel védték, nem a demokráciát, hanem saját hatalmukat.

Tehát ennyit a gyülekezési jogról. Önök is nagyon jól tudják, hogy a gyülekezési jogot Magyarországon semmi sem veszélyezteti, a jövőben is bárki elmondhatja a véleményét, miképpen eddig is elmondhatták; persze kivéve a baloldali kormányzás időszakát, amikor nem ez volt a helyzet.

Úgyhogy azt látjuk ezekből a reakciókból is, hogy a baloldal nagyon nehezen dolgozza fel a saját választási vereségét. Azt is mondhatnánk, hogy ez a baloldal belügye. Az is a belügye, hogy egymással vannak elfoglalva, saját belső pozícióharcukkal. Joggal tesszük fel a kérdést, hogy mi lett volna akkor, ha ne adj’ isten, önök kormányzati lehetőséghez jutnak. Akkor is szúrnák egymást hátba naponta? Szóval, összességében az a helyzet, hogy a baloldal épp ott folytatja, ahol abbahagyta, és úgy látszik, hogy nincs annyi választási kudarc, annyi baloldali választási kudarc, amennyiből megértenék, hogy a magyarok a biztonságot, az ország biztonságát minden másnál fontosabbnak tartják.

Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   7-10   11-14   15-18      Ülésnap adatai