Felszólalás adatai

Felszólalások:   1-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Az LMP képviselőcsoportjából napirend előtti felszólalásra Hohn Krisztina képviselő asszony jelentkezett: „25%-os béremelést a kórházi dolgozók részére!” címmel. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

HOHN KRISZTINA (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ajkai kórház intenzív osztályának összes ápolója felmondott. Félek, ezt a mondatot az elkövetkezendő időszakban sokszor fogjuk még hallani, csak a helyszín lesz más. A betegeket pedig szakemberhiány miatt nem tudják majd ellátni a kórházakban. A legtöbb, kisebb méretű, vidéki kórház hasonló problémákkal néz szembe. A szakdolgozói létszám csak addig lesz biztosított, amíg a mostani dolgozók nem mennek nyugdíjba. Addig a fiatal, pár éves gyakorlat után külföldre vagy magánegészségügyi intézményben helyezkedik el, vagy ami még rosszabb, elhagyja a pályát és másik foglalkozást választ. Sajnos, ma egy ápoló számára szinte bármelyik áruházlánc sokkal jobb perspektívát tud kínálni, mint az állam fenntartásában működő kórházak nagy többsége. A helyzet hasonlít a háziorvosokéhoz, ahol szintén rengeteg, több mint 300 a betöltetlen körzetek száma. A pár éven belül bekövetkező nyugdíjba vonulási hullám következtében az ország egyharmada háziorvos nélkül maradhat.

Hiába próbálja a legtöbb vidéki kis kórház feltölteni osztályait szakdolgozókkal, a felkínált jövedelem csekély mértéke miatt az elvárt létszámot teljesíteni nem tudják. A budapesti kórházak is komoly gondokkal küzdenek, gondoljunk csak a Dél-pesti Kórházat az IKEA miatt elhagyó dolgozók esetére. Ott még külsős vállalkozóként magasabb órabérért tudnak ápolókat alkalmazni, így egyelőre működőképességük megőrizhető. De vidéken ez sokkal kevésbé megvalósítható. Még rosszabb lesz a helyzet, ha a magánegészségügy ilyen ütemben fejlődik; ennek szintén komoly munkaerő-elszívó ereje prognosztizálható.

Az eddigi, az egészségügyben végrehajtott béremelés mindössze azért tűnik jelentősnek, mert a bázis nagyon alacsonyan volt. Hosszú távon már nehéz lesz elhitetni, hogy az egészségügyben a bérek a megfelelő szinten vannak. A kiürülő kórházi dolgozói státuszok ennek ellenkezőjét fogják mutatni. Sajnos, ehhez egyre közelebb vagyunk. Nem lehet így hagyni a jelenleg érvényben lévő bértáblát, mert teljes osztályok maradhatnak először ápolók nélkül, aztán ugyanez lesz más szakmákban is. Végzetes hibát követünk el akkor, ha a bértábla alján lévőkről egyszerűen nem veszünk tudomást.

Az LMP-frakció tagjai évek óta adnak be költségvetési módosítókat, amiket sorra leszavaznak, pedig a megtörtént béremeléseken túl további 300 milliárdos bérrendezésre van szükség az egészségügyben. A jelenlegi kormányzati ütemezés szerint 8 százalékos béremelés nem lesz elegendő a probléma megszüntetésére. Előbb a kisebb vidéki kórházak ürülnek ki, aztán szépen lassan már sehol sem lehet tb-finanszírozott ellátáshoz jutni, ha a helyzet megnyugtatóan nem rendeződik.

A másik, ami nagyon fontos, az a meddőség kezelése. A napokban Hoppál Péter képviselőtársam, aki sajnos most nincs itt, egy Facebook-bejegyzése alapján úgy tűnik, mintha talán nem teszünk meg eleget annak érdekében, hogy gyereket hozzunk a világra. Mint érintett, a következőt tudom erről elmondani.

Bizonyára önök is tudják, hogy a meddőség kezelése nincs ingyen. Bár a lombikprogram és maga a beavatkozás csak a magánkórházakban kerül pénzbe, de maguk a gyógyszerek jelentős megterhelést okoznak a családoknak. Egy-egy család mire odáig eljut, hogy beadja az örökbefogadási kérelmét, addigra sok esetben már milliókat költ gyógyszerekre. Magam is végigjártam ezt az utat, én is örökbefogadó szülő vagyok, és egyáltalán nem egyszerű ezt végigjárni.

Szerintem többféle olyan intézkedést kellene hozni, amely segíti a párokat abban, hogy gyermekük lehessen akár örökbefogadás útján, akár pedig az egészségügyön keresztül, saját gyermek útján. Az örökbefogadás egyik nagy akadályozója az, hogy amire örökbe adhatóvá válik egy gyerek, addig rengeteg sok idő telik el. Hat hónapig vár a gyámhivatal, ha az életet adó szülő nem jelentkezik, és csak ezután nyilvánítja örökbe adhatóvá a gyereket. Elég csak egy, a Facebookon való érdeklődés, és máris újra elindul a hat hónap. Én azt javaslom, hogy ahelyett, hogy elítéljük, illetve címkékkel látjuk el ezeket az embereket, akiknek nincsen gyermekük, tegyünk olyan intézkedéseket, amelyek segítenek nekik. Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A képviselő asszony elhangzott napirend előtti felszólalására Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Szeretnék pár tényt helyreigazítani, aztán pedig érdemben reagálni arra, amit az örökbefogadási szabályokról mondott a végén. Először is az ajkai esetről. Itt arról van szó, hogy 10 kilométerre az ajkai kórháztól nyílt egy új tüdőgondozó kapacitása a magyar állami egészségügyi rendszernek, és az ajkai kórház dolgozóinak egy része 10 kilométerrel odébb, egy másik egészségügyi intézménybe, közfinanszírozott intézménybe átment, és ott gyógyítja a betegeket.

Nem mondott föl egyszerre mindenki, mint ahogyan azt eléggé túlzóan mondta, csak az ottani osztálynak a vezetője átment pár kollégájával egy másik (Rig Lajos: Ápolási igazgató lett.)  hangsúlyozom: egy másik  állami intézmény-be, máshol is közfinanszírozottan gyógyítani a betegeket. A kórház meg is oldotta ezt a fajta helyzetet, hiszen egyrészről munkaerő-felvétellel, másrészről más osztályokon dolgozó szakképzett és motivált ápolók átcsoportosításával továbbra is a sürgősségi osztály tud működni az ajkai kórházban.

Kérem, hogy ott, ahol bővül az egészségügyi ellátórendszer és az Ajkán és környékén élők számára több egészségügyi közszolgáltatás vehető igénybe, ott önök is örüljenek annak, hogy végre javult a környék egészségügyi ellátása, és ne pedig próbáljanak valótlanságok alapján mindenféle álhíreket vagy vészhíreket mondani.

Nagyon sok mindent említettem. Valóban nagyon lényeges kérdés az egészségügyi bér kérdése. Engedje meg, hogy egy-két konkrét példát említsek! Ha azt nézem, hogy mennyi egy egészségügyi dolgozó keresete, mondjuk, egy szakdolgozó esetében, ez nemcsak az alapilletményt jelenti, hanem a mozgóbér-elemeket, tehát ha a pótlékokat  éjszakai pótlék  átlagosan számolom, akkor 2010-ben egy 4-6 éves jogviszonnyal rendelkező, OKJ-s végzettségű ápoló E-besorolási osztállyal, II. fizetési fokozattal 159 ezer forintot keresett. Ez mondom, alapilletmény, plusz mozgóbér-elemek. Tehát a 159 ezer forint most 309 ezer forint.

Ha megnézzük, hogy egy szakorvos már nagyobb rutinnal, körülbelül 20 éves jogviszonnyal rendelkezett és 2010-ben mennyit keresett, szintén alapilletmény, plusz mozgóbér-elemek, tehát ügyeleti pótlék, egyebek, átlagosan 364 ezer forintot keresett 2010-ben  összességében, pótlékokkal együtt , most pedig 842 ezer forintot keres ugyanő.

(9.20)

Egy mentőorvos esetében 314 ezer forintról 626 ezerre nőtt az átlagbér, és még lehetne sorolni, a mentőgépkocsivezető-tisztet vagy más szakorvosi példákat mondani, amely mutatja, hogy sikerült itt egy érezhető emelést elindítanunk. Nem gondoljuk, hogy befejeztük, az a 207 ezer forint, amit például az előző két évben emeltünk az alapilletményen bruttó összegben, érzékelhető, a rendszerváltás óta talán a legnagyobb egészségügyi béremelés. Szeretnénk ezt a következő években folytatni, de leginkább, ahogy ön is utalt rá, az ápolóknál, a szakdolgozóknál fontos ennek a béremelésnek a folytatása.

Az alapellátásban is emeltük a praxisfinanszírozást, 70 százalékkal magasabb ma egy praxis finanszírozása, sőt 73,9 százalékkal, mint korábban. Ez azt jelenti, hogy a praxis bevétele minden hónapban sok-sok százezer forinttal több, mint amennyi volt 2010-ben, és a költségvetésben is nem 79, hanem 137 milliárd forintot költünk az alapellátás finanszírozására.

Megindítottunk két pályázatot, ön is tudja, a letelepedési és praxispályázatot. Mind a kettő vissza ne térítendő támogatás. A letelepedési pályázaton 179, a praxispályázaton 167 pályázó nyert az elmúlt években. Ezzel körülbelül félmillió ember környezetében, körzetében tudtuk biztosítani a háziorvosi ellátást. E programnak is köszönhetően félmillióval több betegnek vagy egészséges embernek van saját háziorvosa a saját körzetében.

Amit az örökbefogadással kapcsolatban említett: ön is tudja, hogy az elmúlt években szerencsére érezhető mértékben nőtt az örökbeadások és örökbefogadások száma Magyarországon, több százzal több gyermek tud szerető családba kerülni. De valóban, az egy elgondolkodásra indító helyzet, ha valaki a gyerekét nem saját maga neveli, hanem beadja állami gondozásba, állami nevelésbe, és félévente egyszer egy órára bemegy a gyerekéhez  a Facebook-üzenet talán kevés a kapcsolattartásra , tehát egyszer bemegy a gyerekéhez, egy órát beszélget vele, s összesen ennyit törődött vele fél év alatt, akkor valóban nem nyilvánítható örökbe adhatóvá az a gyermek, mert az az egyórás beszélgetés fél év alatt megvolt.

A szakhatóságok az elmúlt években korábban a gyermek érdekeit figyelembe véve többször hoztak olyan döntéseket, amelyek örökbe adhatóvá nyilvánították a gyereket, de másfél évvel ezelőtt volt egy másodfokú döntés, ami után visszafogottabbak lettek.

Hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk, abban én önnek partnerséget ajánlok. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ha van javaslata, szívesen vesszük. Mindig a gyermek érdeke a legfontosabb. Ahol valóban a gyermek érdeke azt diktálja, hogy ezt a szabályt másként értelmezzük és a kapcsolattartás fogalmát másként értelmezzük, és ez sok száz gyermeknek jelenti azt, hogy szerető családba kerüljön, akkor ebben működjünk együtt, és hozzunk együtt jogszabály-módosítást.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai