Felszólalás adatai

Felszólalások:   104-107   108-111   112-117      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Magyar Zoltán, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni az agrárminiszterhez: „Be kell vezetni az őszi aszály fogalmát?” címmel. Magyar Zoltán képviselő urat illeti a szó.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az aszályhelyzet azóta ki lett hirdetve, néhány járást leszámítva az egész országban; miután egyre szélsőségesebb hőmérsékleti értékeket produkál itt az időjárás, egyre nő az aszály kockázata is. Idén már odáig jutottunk, hogy az őszi csapadékhiány okozza a mezőgazdaságban az egyik legnagyobb gondot. Ugyan a mögöttünk álló két hét hozott némi csapadékot, de a kiemelkedően sokáig tartó szárazság így is komoly gondokat okoz a mezőgazdaságban. Az őszi repce fejlődése megállt, az őszi búza pedig sok helyen ki sem kelt. Komoly mennyiségű csapadék esetén is kérdéses a megfelelő csírázás. A mögöttünk álló időszakban jellemzően 40-50 milliméterrel hullott kevesebb eső az átlagosnál, ami a megelőző csapadékhiányos időszakkal együtt a talajban súlyos vízhiányos állapotot eredményezett.

Nagy, országosan átgondolt, EU-s és hazai forrásokkal megtámogatott, fenntartható és a többségi társadalom által is elfogadott megoldás kell. Tehát nem fogadható el az a jövőben, hogy szinte minden évben árvizek fenyegetnek egy-egy folyószakaszon minket, majd a tetőzést követő néhány hét múlva már az aszály sújtja ugyanazt a térséget. Ez nem észszerű, nem fenntartható és senkinek sem jó. Mindezek alapján adódik tehát a kérdés, hogy a 2010 óta önök által folyamatosan ígérgetett nagy nemzeti öntözési stratégia miért nem indulhatott még el. Mi kell még ahhoz, hogy észrevegyék, hogy azon minimális, néhány százaléknyi öntözhető terület, ami van ma Magyarországon, nagyon kevés, ezzel nem lehet a termelési biztonságot fenntartani, nem lehet versenyképességet növelni, és ez egyáltalán nem az az irány, ami a XXI. században egy modern és fenntartható mezőgazdaságot eredményezne?

Értem én, hogy jelen helyzetben még nem ismerhetjük, hogy ez a 30 százalékos terméskiesés bekövetkezik-e, de vélelmezhetjük, így felszólalásom továbbra is aktuális és a jövőre való tekintettel rendkívül fontos. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kérdésre Farkas Sándor államtitkár úr, miniszterhelyettes válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Az öntözésfejlesztés egy komplex témakör, amely több kormányzati szereplő szakterületeit is érinti, így a tárcánk szoros együttműködésben van a Belügyminisztériummal. A közös munkánk egyik eredménye a készülő öntözésfejlesztési stratégia, amelyre ön is utalt, amelynek kapcsán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérte a termelői öntözési igényeket azokon a területeken, ahol jelenleg a rendelkezésre áll vagy kis beavatkozással elérhetővé tehető a felszíni vízkészlet. A következő időszak fejlesztési irányait ezen felmérés eredményei alapján igyekszünk meghatározni.

Egy szeptemberben megjelent kormányhatározat 2020-2030 között évente 17 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít az öntözési célú állami művek fejlesztésére. A fejlesztések sorrendjét a termelői igények figyelembevételével meghatároztuk, és az érintett állami művek fejlesztésének előkészítése a jövő évtől megkezdődhet. Az öntözővíz biztosítása mellett szükséges a termelői vízigények megszervezése, amelynek érdekében kidolgoztuk az öntözési ügynökségek koncepcióját is. Ugyancsak kormányzati törekvés az öntözés feltételeinek megkönnyítése, amelynek egyik elemeként a vízjogi engedélyek érvényességi idejének meghosszabbítását is tervezzük.

Kiemelten kezeljük az aszálykárok utólagos enyhítését is, a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben jelenleg is lehetőség van az aszálykárok kompenzálására. Az elmúlt években megközelítőleg 41,3 százalékát aszálykárra fizettük be a kárenyhítői juttatások közül.

Az aszály definíciója nem évszakhoz kötött, ebben már megegyeztünk, hiszen aszálynak minősül az a természeti esemény, amelynek során a 30 egymást követő napon belül lehullott csapadék mennyisége nem éri el a 10 millimétert. Ezért az őszi aszálykárok kezelésére jelenleg is lehetőség van a kárenyhítési rendszerben, és a most jelentkező őszi aszálykárok már a 2019. évi kárenyhítési évhez számítanak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   104-107   108-111   112-117      Ülésnap adatai