Készült: 2024.09.19.02:13:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

24. ülésnap (2018.09.24.),  205-206. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 5:18


Felszólalások:   203-204   205-206   207-210      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ágh Péter képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport: „750 éves Répcelak” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Választókerületem, Észak-Vas megye településeinek történetei a régmúltba vezetnek vissza minket, ahány település, annyi helyi közösség sorsának lehetünk tanúi, melyek mind tanúságot tesznek nemzetünk küzdelmes évszázadairól. Mégis mindre büszkék lehetünk, hiszen azzal, hogy ma is állnak, ma is az élet zajlik bennük, egy sikertörténetről, a magyarság megmaradásáról tesznek bizonyságot.Tisztelt Ház! Ma a tisztelet és az elismerés keretei között egy ilyen megmaradást jelző településről szeretnék beszélni önöknek, amely idén évfordulót ünnepel. Répcelak város ugyanis idén emlékezik arra, hogy 750 éve annak, hogy először említették írásos formában. A mai Répcelak elődjének  Lak néven történő  első említésével egy 1268-as iratban találkozhatunk. Feljegyzésekből tudjuk, hogy több különböző család birtokolta a települést az elmúlt évezredben. A XIX. század végére „Répczelak” jelentősebb településsé fejlődött.

Felvirágzása elsősorban a Radó-családnak tulajdonítható. A dualizmus alatt megépült a templom, volt vasútállomása, postája, távírója, és körjegyzőségi székhely funkcióját is betöltötte. Fellendülésében fontos szerepe lett Radó Kálmánnak, Vas vármegye egykori főispánjának, országgyűlési képviselőnek, akinek mintagazdasága messze földön híres volt. Az ipar kapcsán két momentum jelentős. Egyrészt 1905-ben alapították Répcelakon a tejüzemet, amely olyan alapokat rakott le, amely a sajtgyártás révén ma is hozzájárul a város ipari működéséhez.

A másik fontos pillanat, amikor a második világháború után feltárták a szén-dioxid-kutat, amelyre a Répcelaki Szénsavgyár épült. Az üzem a foglalkoztatottság kulcsszereplőjévé és a lakosságszám növekedésének motorjává vált. Több termékből az egész ország kizárólagos ellátását is végezte. Mindezek révén a település bővülésével párhuzamosan közigazgatási helyzete is megváltozott, 1971-től már nagyközség.

A rendszerváltás után  kihasználva a kínálkozó lehetőséget  fejlődött tovább. A városi címet 2001-ben kapta meg, amelyben azóta is közös munkánk révén komoly beruházások történtek annak érdekében, hogy tovább erősítsük térségi szerepkörét. Már fejlett iparral, modern mezőgazdasággal, teljes körű infrastruktúrával, széles körű szolgáltató szektorral, valamint erős evangélikus és katolikus közösséggel rendelkezik. Az elmúlt kormányzati ciklus szintén komoly előrelépést hozott azzal, hogy megújult a vasútvonal és megépült az M86-os út. Ezzel a város megszabadult az áthaladó kamionok és autók dübörgésétől, így a cél most minden lépéssel az, hogy még élhetőbb kisvárost lehessen építeni.

Tisztelt Országgyűlés! Ahány háború és szabadságharc, mindig találunk répcelakiakat azok között, akik megcselekedték, amit akkor meg kellett tenniük. A ’48-49-es szabadságharc kapcsán beszámolnak arról a krónikák, hogy a Barthodeiszky-család több tagja honvédtisztként harcolt. A világháborúk miatt is sokan vonultak innen be és haltak hősi halált. 1956 kapcsán pedig: itt született Bárány János forradalmár, Budapesten a Tompa utcai csoport vezetője, aki a megtorlás mártírjává vált.

A történelmi nevek mellett Répcelakhoz kötődően több olyan személyiséget találunk, akikre maradandó munkásságuk, tevékenységük révén büszkék a város polgárai. Szarka Zoltán olimpiai bajnok labdarúgó, aki e helyen kezdte pályafutását a Kinizsi Sportkörben, ilyen ember volt. De ilyen volt továbbá Tatay Sándor író, Engelsz József szobrász, ötvösművész, Farkas Jenő prímás és a ma is élő Garas Kálmán fotóművész, valamint az amatőrfilmes Boros Ferenc. Bízunk abban, hogy a jövőben is olyan tehetségeket tisztelhetünk majd Répcelakról, akikre mindannyian büszkék lehetünk.

Tisztelt Országgyűlés! Amint utaltam rá, a település első írásos, okleveles említése Lak néven került megörökítésre. Mit is jelent pontosan a lak szó? Házat, hajlékot. Nem mást tehát, mint otthont, hiszen a ház csak egy épület, de az otthon egy érzés. Így ha visszatekintünk az évszázadokba, akkor azt láthatjuk, hogy mindazok a magyarok, akik megalapították és ezt a nevet adták e helynek, tudták, mit jelent számukra: otthont a Répce mentén. Erre utal a város mai neve is. Ez a belsőséges viszony megmaradt a lakóhelyükhöz az évszázadok alatt az itt élőkben. Otthon ott van, ahol szeretet van, ahol látjuk a biztató szívet szeretteink szemében, ahol tisztelettel és megbecsüléssel fordulunk az ismerőseinkhez, ahol tudjuk, hogy számíthatunk a másikra. Ily módon lehet a most 750 éves Répcelak egy erős közösség a jövőben is. Kívánom, hogy az ott élők mindig meg tudják tapasztalni az összetartozás érzését közös otthonukban, Répcelakon.

Tisztelt Országgyűlés! Isten éltesse Répcelakot, Isten éltesse a répcelakiakat! Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)




Felszólalások:   203-204   205-206   207-210      Ülésnap adatai