Készült: 2024.05.10.16:24:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

24. ülésnap (2018.09.24.),  153-160. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 7:10


Felszólalások:   151-152   153-160   161-168      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tájékoztatom képviselő asszonyt, hogy miniszterelnök úrnak a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.Tisztelt Országgyűlés! Csárdi Antal, az LMP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „Mit tesz a kormány a lakhatási gondok megoldására?” címmel. A miniszterelnök úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes urat jelölte ki.

Kérdezem a képviselő urat, elfogadja-e a válaszadó személyét, vagy személyesen a miniszterelnök úrtól kér választ. (Csárdi Antal jelzésére:) Igen, öné a szó, képviselő úr.

CSÁRDI ANTAL (LMP): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Magyarországon lakhatási válság van, és azt gondolom, hogy ez ma már nem nagyon képezi vita tárgyát sehol ebben az országban. Ugyanakkor azt gondolom, azt is látni kell, hogy ennek a válságnak a legkiszolgáltatottabb szereplői a devizahitel-károsultak. Azok a devizahitel-károsultak, akik annak az árfolyamkockázatnak lettek a vesztesei, amit a bankok és a magyar kormány egyoldalúan az ő nyakukba varrt. Ugyanakkor a múlt héten érdekes előrelépés történt ebben a kérdésben, mert az Európai Bíróság egy előremutató döntést hozott, és rögtön idézni fogok ebből a döntésből. Azt gondolom, hogy ez megnyitja a teret a Magyar Országgyűlés előtt, illetve a magyar kormány előtt, hogy jogalkotóként végre-valahára megoldást nyújtson erre a régen megoldatlan problémára.

A bíróság álláspontja szerint: „A pénzügyi intézmények kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy az utóbbiak tájékozott és megalapozott döntést hozhassanak. E követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételeknek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie.” Éppen ezért azt gondolom, hogy ha valaki itt vett fel annak idején devizakölcsönt, pontosan tudja, hogy ennek a feltételrendszernek, amit a bíróság az indoklásában leírt, egyik devizahitel sem felel meg.

Ezért kérdezem, tisztelt miniszterelnök-helyettes úr, hogy mit kíván tenni a magyar kormány annak érdekében, hogy az a sok tízezer devizahitel-károsult, akinek a feje felett lebeg a végrehajtás, megoldást kapjon erre a válságra. Mit kíván tenni annak érdekében, hogy az adósoknak, akik a mai napig cipelik a devizahitel következményeit, ne kelljen egyenként bírósághoz fordulnia, kíván-e a magyar kormány bármit tenni ennek érdekében?

Köszönöm szépen a megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

(14.20)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrnak. Parancsoljon, miniszterelnök-helyettes úr!

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Valóban úgy van, ahogy mondotta, hogy ez a bíróságok kompetenciája. De hadd mondjam azt azért, hogy valóban erkölcsi forradalom volt, amikor a kormány a bankok tekintetében világossá tette, hogy a becsapott hiteles emberek mellett áll a bankokkal szemben. Azt gondolom, hogy nagyon sok minden tettünk a devizahitelesek megsegítéséért. Először is nem árt azt leszögezni, hogy az előző baloldali kormány terelte az embereket a devizahitelezés irányába. A jelenlegi kormány pedig gyakorlatilag betiltotta a kockázatos jelzálogalapú devizahiteleket, és másfél millió devizahiteles családnak nyújtott segítséget. Azt is megjegyzem, hogy az ellenzék gyakorlatilag nem támogatta a kormánynak ezeket a lépéseit. (Dr. Varga-Damm Andrea: Nem, mert szakmailag alkalmatlan volt!)

A lakhatás megoldásának tekintetében szintén döntő fontosságúnak gondolom azt, hogy 84 ezer család CSOK-kérelmét fogadtuk be 240 milliárd forint összegben. Tehát a devizahitelesek tekintetében azt kell mondanom, hogy elmentünk a falig, megtettük mindazt, amit meg lehetett tenni, rengeteg embert kihoztunk a devizahitelesség csapdájából, a lakhatás tekintetében pedig olyan mértékű támogatást adunk az önálló lakás megszerzéséhez, amire korábban soha nem volt példa. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterelnök-helyettes úr. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválaszra megadom a szót a képviselő úrnak. Parancsoljon!

CSÁRDI ANTAL (LMP): Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Ön azt mondja, hogy ez a bíróságok kompetenciája. Én meg azt állítom, hogy nem a bíróságok kompetenciája. A bíróság hozott egy döntést, ami lehetővé teszi a magyar jogalkotó számára, legyen az kormány vagy parlament, hogy hozzon egy olyan szabályt, amivel megkíméli az adósokat, a kiszolgáltatott helyzetű adósokat, hogy egyenként indítsanak el pereket. Az önök megoldása egyrészt a végtörlesztés volt, amit azok tudtak igénybe venni, akik jó anyagi helyzettel vagy jó kapcsolati rendszerrel rendelkeznek. A többség ezzel nem rendelkezett. A forintosítás pedig a legszégyenteljesebb dolog, amit a magyar parlament döntésként hozhatott ebben a kérdésben, mert a forintosítás nem csinált mást, mint a kockázatokat fixen az adós nyakába sózta. Nem történt más, és nem volt más az indoka ennek a döntésnek, mint hogy a Magyar Nemzeti Bank 260 milliárd forintos nyereséget ezen bezsebeljen. Ezt követően ezt a 260 milliárd forintot elkezdték egy wellnessrészlegre költeni a Várban, és persze a botrány miatt lett ez csak újratervezve. Úgyhogy ez a kérdés sajnos nem lett megoldva. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg a miniszterelnök-helyettes urat. Parancsoljon!

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Képviselő Úr! Nem egy, nem kettő és nem tíz kormányülésre emlékszem, ahol órákon keresztül jogilag is néztük ennek a kérdésnek a megoldását, pontosan abból az irányból, hogy ne egyesével kelljen a devizahitel sújtotta embereknek  akiket szerintem is becsaptak az apróbetűs részekkel és egyebekkel  pereskedni. A jogi helyzet azonban az, hogy a bíróságok illetékesek ebben az ügyben. Ha ön úgy érzi  és ezt most nagyon komolyan mondom -, hogy az ön által fölolvasott dokumentum megalapozza azt, hogy ezzel a hitelbe sodródott embereken segítve módosítani lehessen alkotmányos módon, úgy, hogy az átmenjen az Alkotmánybíróságon is, és erre javaslatot tesz, akkor az igazságügyi kormányzattal együtt ígérjük, hogy azt részleteiben megfontoljuk és megvitatjuk. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   151-152   153-160   161-168      Ülésnap adatai