Felszólalás adatai

Felszólalások:   145-151   151-160   161-162      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Varga-Damm Andrea képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Jelzi Pogácsás Tibor államtitkár úr, hogy nem kíván élni a zárszó lehetőségével. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőségük. Soron következik „A Magyarország Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között a minősített adatok kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/1654. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Pogácsás Tibor államtitkár úrnak, a Belügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének.

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az egyezmény megkötése hozzájárul a honvédelem, a belügyi, a rendőri együttműködés, valamint a nemzetközi szervezett bűnözés és terrorizmus elleni harc területén való együttműködés erősítéséhez. A minősített adat védelméről szóló törvény 2010. évi hatálybalépését követően kezdődött meg az a szakmai munka, amelynek célja a partnerországokkal történő együttműködés során keletkezett és kicserélt minősített adatok védelmének biztosítása. Ennek megfelelően hazánk eddig 23 kormánnyal kötött minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló, törvényben is kihirdetett egyezményt. Idetartozik Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Olaszország, a Spanyol Királyság vagy a Svéd Királyság is. Több ország esetében pedig már a hasonló egyezményekkel kapcsolatos tárgyalások lezárultak, az egyezmények végleges szövegének megállapítása folyamatban van.

Magyarország Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya az egyezményt 2018. augusztus 23-án, Budapesten írta alá. Az egyezmény célja elsődlegesen az, hogy az országok közötti együttműködés során keletkezett vagy kicserélt minősített adatok számára védelmet biztosítsanak. Ennek keretében szabályozzák a felek közötti biztonsági együttműködést, és kijelölik a hatáskörrel rendelkező hatóságokat. Rendelkeznek az egyes minősítési szintek egymásnak történő megfeleltethetőségéről és a minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazandó eljárásokról.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenleg tárgyalt megállapodás megfelel Magyarország érdekeinek, erősíti az országok közötti bűnügyi együttműködést. Erre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot tárgyalja meg és szíveskedjen támogatni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Pogácsás Tibor államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Zsigmond Barna Pál képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat egy már korábban megkötött egyezményt hivatott felváltani. A magyar és a német kormány 1995. október 25-én aláírt már egy hasonló egyezményt, amely a minősített információk kölcsönös védelméről szólt. Ezt az 1996. évi XXXV. törvény hirdette ki.

(18.00)

A következő állomás 2009. december 14-e, amikor az Országgyűlés elfogadta a 2009. évi CLV. törvényt, amely újrakodifikálta a minősített adatok védelmének magyarországi struktúráját. Eme új egyezmény szükségességét tehát azok a jogszabályi változtatások indokolják, amelyek az azóta eltelt években alakultak ki.

Fontos hangsúlyozni, hogy az új egyezmény nem változtat a korábbi elvi alapokon, így azok továbbra is érvényben maradnak, mint például az az elfogadott elv, amely előírja, hogy a felek az egyezmény keretében átadott adatokat azonos védelemben részesítik, vagy hogy az átadó fél megtartja az átadott adatok feletti rendelkezési jogot. Ehhez hasonló megállapodásokat  ahogy ezt államtitkár úr elmondta  már kötött hazánk több országgal is.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva megállapítható, hogy az egyezmény védeni kívánja a két ország, valamint az érintett állami szervek közötti együttműködés során kicserélt minősített adatokat. Ezen túlmenően további fontos tényeket rögzít, mint például a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, illetve azokat az eljárásokat, amelyeket a minősített adat biztonságának a megsértése esetében alkalmazni kell.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, támogassák az egyezményt. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK : Köszöntöm képviselőtársaimat. Most megadom a szót Potocskáné Kőrösi Anitának, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy hallottuk az előterjesztőtől és fideszes képviselőtársamtól is, 1995. október 25-én született már egy egyezmény; akkor még minősített információknak hívták, azokkal kapcsolatosan született meg az egyezmény, időközben változott a nemzeti és nemzetközi jogszabályi környezet, és most már minősített adatok védelméről szóló egyezmény fekszik előttünk.Mint ahogy hallottuk, számos országgal, európai uniós országgal kötötték meg hasonló tárgyban már ezeket az egyezményeket, de öröm volt látni, hogy ez egy sokkal bővebb, jobban kimunkált jogszabálytervezet, amely előttünk fekszik.

Én mégis két cikkel kapcsolatosan fogalmaznék meg kérdéseket. Az egyik a 8. cikk, amely a sokszorosítást tartalmazza; azon dokumentumokat, amelyek ilyen minősített adatokat tartalmaznak, azoknak a sokszorosítására vonatkozó eljárásrendet nem tartalmazza, nem derül ki ebből az egyezményből, hogy ki milyen nyilvántartások alapján és hogyan rögzíti, hogyan veszi nyilvántartásba a sokszorosított példányokat, sőt úgy van megfogalmazva az egyezményben, hogy a szükséges példányszámban sokszorosíthatják ezeket a dokumentumokat, tehetik ezt meg az egyezmény fennállása alatt. Tehát én azt gondolom, hogy valamilyen konkrétabb szabályozást jó lett volna a másik féllel is kidolgozni, és így pontosítani az egyezményt.

A másik pedig a 13. cikk, ahol a jogvitát tárgyalja az egyezmény, ahol is azt mondja, hogy minden esetben tárgyalásos úton egyeznek meg a felek, ha köztük bármilyen jogvita van, és teljesen kizárják mind a nemzeti, mind a nemzetközi bíróságokat, sőt harmadik fél sem szerepelhet ebben a jogvitában. Én feltennék egy hipotetikus esetet: történik véletlenül egy minősített adatnak a kiszivárogtatása, ezt az egyezményt megsérti bármelyik fél, keletkezik ebből, mondjuk, egy egymilliárd forintos káresemény. Az van bent az egyezményben, hogy ezt a felek tárgyalásos úton rendezik. Mi van akkor, ha ez nem vezet eredményre? Hat hónappal lehet felmondani ezt az egyezményt. A kérdés az, hogy mi történik a hat hónap után. Ki fogja azokat a károkat megtéríteni? Mi lesz ezekkel a káreseményekkel, ha ezeket csak tárgyalás útján tudják érvényesíteni?

Ez a két olyan pont volt ebben a cikkben, amely szerintem pontosításra szorult volna, attól függetlenül természetesen a Jobbik képviselőcsoportja fogja támogatni ennek az egyezménynek az aláírását, de én tisztelettel kérem államtitkár urat, hogy ha más ilyen eset lesz, szíveskedjen ezeket a pontokat a tárgyalások során úgy alakítani, hogy Magyarország Kormányának és magyar nemzetünknek a lehető legmegfelelőbb egyezmények legyenek meg az aláírás során. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Kérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni. (Jelzésre:) Igen. Z. Kárpát Dániel képviselő úré a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon röviden kívánom leginkább egy kérdéssel gazdagítani ezt a talán nem is vitát, hiszen úgy gondolom, hogy egy ilyen egyezmény támogatása tekintetében igen könnyű széles körű konszenzust elérni, és mivel több tucat ország részvétele azért bizonyítja ennek létjogosultságát, adódik a kérdés, hogy lehet-e ezt az egész folyamatot továbbfejleszteni. Mi egy szakértőnkkel diskuráltunk erről, és arra jutottunk, hogy egy kihívásra nem talált még választ Magyarország Kormánya, ez pedig a terrorizmus különböző újszerű formáinak a megjelenése, ezen belül is gondolok például azon migrációs spirál által okozott hatásokra, amelyek ellen a retorika terében önök előszeretettel küzdenek, és én támogatom ezt a küzdelmet, de mondjuk, amikor 2015 magasságában még itt államtitkári szinten tagadták azt, hogy migrációs nyomás létezne Magyarországon  emlékeznek, ez az az időszak, amikor a debreceni úgynevezett menekültszállóról kitörtek azok a vademberek, akik autósokra támadtak, és civilekre, ártatlan emberekre támadtak , már abban az időben figyelmeztettünk arra, hogy ezt a folyamatot különböző nemzetközi pénzváltó hálózatok tevékenysége milyen erőteljesen tudja támogatni. Sajnos a beavatkozás akkor is elmaradt.

Most pedig a kérdésem rövid és egyszerű: egyfajta lex Ahmed készül-e a Fidesz boszorkánykonyháiban a tekintetben, hogy minősített adatok cseréje mellett milyen mélységben képzelik el azon adatbázisok, azon adattömegek cseréjét, amelyek potenciális, lehetséges bűnelkövetőkről, terroristákról szólnak, európai téren belüli mozgásaikról szólnak? Hiszen látjuk, hogy az az erőszaktevő, úriembernek nem nevezném semmiképpen, tehát az az ember, aki elkövette ezeket a cselekményeket, bizony udvariasan kopogott, beengedték Magyarországra, tehát itt a Fidesz-KDNP oltalmazottjainak egyikéről van feltételezhetően szó; ha más információjuk van, osszák meg velünk, az a kérésünk.

De létezik-e az önök elképzelései között bármi konkrétum arra nézve, hogy az ide potenciálisan már beérkezett bűnözőkről szóló adatokat, kockázati faktorokat ugyanilyen egyezmények alapján hogyan képesek megosztani más országok hatóságaival, az európai térben hogy kezelhető mindez, és egyáltalán Magyarország milyen cselekvési tervvel rendelkezik ebben a kérdésben? Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük. Kérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni a vitához. (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt, így az általános vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, kíván-e előterjesztőként felszólalni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen. Öné a szó, államtitkár úr.

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm szépen a támogatást. Z. Kárpát Dániel képviselő úr felszólalásához kapcsolódva annyit tudok hozzátenni, hogy természetesen a magyar bűnüldöző szervek és az európai bűnüldöző szervek  de nemcsak az európai, hanem nyilván minden érintett bűnüldöző szerv  között a nemzetközi kapcsolatoknak megfelelően működnek az adatcsere-folyamatok. Amikor Magyarországra valaki beérkezik, akkor a szükséges minősítéseket és vizsgálatokat elvégzik a hatóságok, ha pedig az itt-tartózkodása közben követ el bűncselekményt vagy bármi olyan cselekményt, amely Magyarország érdekeivel vagy az Európai Unió érdekeivel nem összeegyeztethető, akkor ez az adatcsere ugyanolyan normális mederben folytatódik és végbemegy. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   145-151   151-160   161-162      Ülésnap adatai