Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra későbbi ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes adótörvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/16208. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós és nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Nagy Csaba képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon!

NAGY CSABA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2021. június 3-án tartott ülésén megtárgyalta az egyes adótörvények módosításáról szóló T/16208. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 9 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat célja egyrészt az egyes uniós jogharmonizációs kötelezettségekből eredő módosításnak a nemzeti jogrendbe való átültetése, másrészt pedig a gazdaság újraindítását és a fehéredését segítő, az adminisztráció egyszerűsítését és a jogalkalmazás könnyítését szolgáló rendelkezések törvénybe iktatása.

Az illetékek vonatkozásában történő módosításokkal kapcsolatos legfontosabb módosítás, hogy 2021-től a családi otthonteremtési kedvezmény, a CSOK igénybevételével vásárolt lakás illetékmentes. Az illetéket ugyanakkor később meg kell fizetni, ha a vagyonszerző megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezményt vett igénybe, és a gyermekvállalás teljesítésének elmaradása miatt a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetését a hatóság elrendelte, vagy azt a vagyonszerző önként fizette vissza.

A társadalombiztosítás tekintetében a javaslat módosítja a családi járulékkedvezmény érvényesítésének szabályait azzal összefüggésben, hogy átalakulnak az átalányadózás szabályai a személyi jövedelemadóban. Az új szabályok értelmében az átalányadózást választó egyéni vállalkozó az éves minimálbér felét el nem érő jövedelme tekintetében mentesül a személyi jövedelemadó alól, így az átalányadózó egyéni vállalkozónak csak akkortól kezdve kell adóelőleget megállapítania, ha az átalányban megállapított jövedelme meghaladja az éves minimálbér felét.

Tisztelt Ház! Fontos megjegyeznünk, hogy a gazdaság újraindítását az adópolitikán keresztül is segíti a kormány, így erről szóló javaslat az adókönnyítő törvényjavaslat is. A szociális hozzájárulási adó 15 százalékra mérséklődik. A szakképzési hozzájárulás pedig a kedvezmények fenntartása mellett beépül az adóba. A munkát terhelő adók mértéke így 2 százalékponttal csökken, valamint tovább egyszerűsödik az adórendszer. A változások eredményeként évente 250 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál.

A rezsicsökkentés megőrzését szolgálja az a rendelkezés, miszerint az energiaellátók a veszteségüket a következő öt adóévben levonhatják az adózás előtti eredményükből.

Az elhangzottak ismeretében úgy vélem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatandó. Kérem képviselőtársaimat, a szavazás során járjanak el javaslatom szerint. Köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Izer Norbert államtitkár urat, kíváne most szólni. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, a vita későbbi szakaszában kíván szólni.

Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót.

Megadom a szót Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló úrnak, a vitához kapcsolódó Magyarországi nemzetiségek bizottsága előadójának, aki az első mondatokat nemzetiségi nyelven ismerteti, majd magyarra fordítja azt. Parancsoljon!

VARGA SZIMEON, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Уважаеми господин Председател, Уважаеми Народно Събрание! Позволете ми да ви поздравя от името на Малцинствената комисия в Унгария и от моето име. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága és a magam nevében tisztelettel köszöntsem önöket. Mint felkért szószóló és úgy is, mint a Magyarországi nemzetiségek bizottsága Költségvetési albizottságának elnöke, engedjék meg, hogy az egyes adótörvények módosításáról szóló T/16208. számú törvényjavaslat tekintetében kifejtsem álláspontunkat.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a határozati házszabály 43-45. §-ai alapján 2021. június 1-jei ülésén lefolytatta a részletes vitát a nemzetiségi napirenddé nyilvánított, az egyes adótörvények módosításáról szóló T/16208. számú törvényjavaslat tekinte-tében. A törvényjavaslathoz módosító javaslattal kapcsolatban bizottságunk nem foglalt állást, további módosításra irányuló szándékot nem fogalmazott meg, így a bizottság részletes vitát lezáró módosító javaslatot nem nyújtott be, továbbá 13 egyhangú szavazattal elfogadta a részletes vitáról szóló jelentést.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága üdvözli a kormány minden azon törekvését és intézkedését, mely az adószabályok módosításával hozzájárul a családok és a gazdaság fejlődéséhez. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága elfogadásra javasolja az egyes adótörvények módosításáról szóló T/16208. számon benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. Благодаря за вашето внимание!

ELNÖK: Köszönöm szépen, szószóló úr. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszonynak, a Jobbik-képviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő asszony!

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Mély hallgatás, ez jellemző erre a vitára, amikor is meghallgattuk a Törvényalkotási bizottságnak az álláspontját erről a benyújtott törvényjavaslatról. Én az elmúlt időszakban, a bizottsági szakaszban és a plenárison az általános vitában is elmondtam, hogy ez az adótörvénycsomag tökéletes lenne, ha nem lenne a társasági adóra való módosítás bent a javaslatban.

(18.30)

És természetesen ez lesz az az ok, ami miatt a képviselőcsoportunk nem fogja tudni támogatni ezt a javaslatot. És miért mondtam, hogy mély hallgatás? Egy szó nem hangzott el arról a Törvényalkotási bizottság véleményével kapcsolatosan, hogy itt bizony a társasági adóban a közalapítványokat egy 300 százalékos adókedvezménnyel, adóelőnnyel szeretnék megjutalmazni. Amikor az általános vitában én ezt szóvá tettem, és kértem államtitkár urat, hogy mondják már meg, hogy ezt miért kell tenni, akkor erre az volt a válasz: de hát minden alapítványnak megjár, amelyik közhasznú, az a bizonyos 50 százalékos úgynevezett társaságiadóalap-csökkentő tétel. Ezt emelték meg ezeknél a közalapítványoknál, amelyekről mindannyian tudjuk, hogy semmi másról nem szól, csak a nemzeti vagyon, a közös, az adóbevételeknek a privatizációja, szépen kimentése, amiből aztán meglátjuk majd, hogy a közalapítványok hogyan gazdálkodnak. Van egy halvány sejtésünk, már ha azt látjuk, hogy az elmúlt tizenegy évben mit műveltek önök a magyar emberek pénzével. Tehát a lényeg, hogy ez most kimaradt. Akkor szeretném megkérdezni, hogy akkor ekkora nagy egyöntetű vélemény, hogy ez így fantasztikusan jól van, hogy 300 százalékos adóelőnyhöz jutnak ezek a közalapítványok. Azért, ha ezt számszerűsítjük, akkor az is előfordulhat, hogy a teljes adóalapjuk ezeknek a cégeknek, akik támogatták ezeket az alapítványokat, eltűnhet, így a magyar költségvetésben a társasági adó betervezett összege… Hát, akkor én megkérdezem most, de komolyan: akkor hogy állították össze a költségvetést? Hát, akkor ezzel kellett számolni önöknek, hogy majd nem fog befolyni a társasági adó ezekkel az adóelőnyökkel, mert láthatóan azok a cégek, amelyek támogatják majd a közalapítványokat, olyan mértékű adóelőnyhöz jutnak, amellyel, mondom, teljes mértékben akár le is nullázhatják a társaságiadó-befizetési kötelezettségüket. Tehát már nem elég az, hogy a látvány-csapatsportokba  ott is a kedvencbe, a fociba  ömlik a társasági adó, most már a közalapítványokba is elfolydogálnak a magyar emberek pénzei.

Az kellett volna, hogy a törvényalkotási bizottsági véleményben legalább egy fél mondatot ennek szenteljenek. Elhiszem, hogy sokkal egyszerűbb nem beszélni erről, mert akkor azt gondolják, hogy ez nincs. De igenis van, és amikor meg arra mutogatnak  mert már ismerem teljesen az elmúlt időszakból, hogy miről szól ez a történet. Salátatörvényekbe beraknak olyan pontot  mondjuk, ezt az adócsomagot , 117 oldalas maga az adótörvénycsomag, és ebben van ez az egy pont, természetesen az ellenzék erre nem tud igent nyomni. Majd aztán az lesz, hogy mi nem támogattuk a szociális hozzájárulási adó csökkentését, és azokat az egyébként, én is azt mondom, hogy előremutató adójogszabályi változásokat, amelyre mi is boldogan nyomnánk igent.

De hát mégis, most ezt hogy képzelik? Én elhiszem, hogy most jön a kampány, és erre kell koncentrálni, hogy aztán az ellenzéket üssék-verjék, de hát azért nézzük meg, hogy ennek milyen költségvetési vonzata van! Mert mondom, nem elég arról beszélni, hogy az a 300 százalékos adóelőny hova fog majd vándorolni, arról is kell beszélni, hogy ennek a 2022-es költségvetésre milyen hatásai lesznek, hiszen a törvényalkotási bizottsági ülésre hozták be ezt a módosítót, még ahhoz sem volt merszük, hogy a Gazdasági bizottsághoz terjesszék be!

Én egyszerűen nem tudom, hogy ezzel…, nyilván tudom, hogy mi önöknek a céljuk: egyetlen céljuk van, hogy az ellenzék erre nemet nyomjon. A Jobbik ezt fogja tenni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kívánnake még élni a további felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom.

Megadom a szót Izer Norbert államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Parancsoljon, államtitkár úr!

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Szeretnék reagálni a felvetésre. Már sajtócikkekben is elhangzott az, hogy mély hallgatás volt a TAB-on a felvetés kapcsán. A TAB-on nem alakult ki vita ennek a módosító javaslatnak a kapcsán. Ott voltunk, felkészültek voltunk, ha lett volna kérdés, örömmel elmondtam volna azt, amit most a képviselő asszonynak el fogok mondani.

Ahogy az általános vita szakaszában is jeleztük, az alapítványoknak, tehát ezeknek a közérdekű alapítványoknak most olyan adóelőnyöket biztosítottunk, amilyen jelenleg a civil szervezeteknek, a közhasznú civil szervezeteknek is van. Nem jobbat, nem nagyobb volumenűt, mint ami rájuk vonatkozik.

A 300 százalékos adóalap-kedvezmény, megint csak a sajtóban is elhangzott, a képviselő asszony is jelezte, hogy egy óriási lyukat fog ütni a magyar költségvetésen. Elhangzott az is, hogy egy példa nélküli adóalap-kedvezményről van szó, egy korábbi pénzügyminiszter nyilatkozta ezt. Ennek a pénzügyminiszternek az idejében, tehát 2004-ben lett beemelve a magyar adójogba, ami a mai napig hatályos, egy másik 300 százalékos adóalap-kedvezmény, ahol az egyetemekkel, kutatóintézetekkel ha vállalkozások kötnek egy kutatási megállapodást, közösen kutatnak, fejlesztenek, 300 százalékos adóalap-kedvezményre jogosultak. 2004 óta létezik ez a szabály, a mai nap is hatályos. Az elmúlt években nem folyt el a költségvetés ezen a kiskapun, úgymond. A cégek jól felfogott érdekeik szerint támogatják a kutatás-fejlesztést; hogyha ebben ők előnyt látnak, akkor támogatják ezt a tevékenységet.

Az adóalap-kedvezmény, ahogy egyébként a korábbi pénzügyminiszter úr is jelezte, azt jelenti, hogy ha valaki 100 egység támogatást ad, akkor 27 egység támogatást kap az államtól. Hogyha ez egy olyan tevékenység lenne, ami nem célszerű, nem szerencsés, nem jó irányba mutat, miért fizetne valaki 100 egység támogatást azért, hogy 27 egység előnyt szerezzen? Nem logikus. Pont ezért van egy mérsékelt igénybevételi kedvezmény, ahogy láttuk egyébként ezt a 300 százalékos igénybevételt, tehát ez nem fogja a költségvetés teherviselő képességét megborítani vagy az egyensúlyát megborítani, de cserébe azoknak az egyetemeknek, azoknak a közérdekű alapítványoknak, akik jó cél érdekében jó tevékenységet, jó programokat fognak összeállítani, ez egy újabb lehetőség arra, hogy forrásokat vonjanak be, piaci forrásokat vonjanak be a tevékenységhez.

És itt is hangsúlyozom, ahogy egyébként az alap-adókedvezménynél, amit a Ház is megvitatott az általános vitában, ott is igaz volt az, hogy ugyanazokat a kedvezményeket akarjuk biztosítani, mint amit a civil szervezetek kapnak, ugyanígy ez a 300 százalékos kedvezmény is pontosan ugyanaz a típusú kedvezmény, amit egyébként ezek a kutatóhelyek és kutatóintézetek is megkaphatnak; és egyébként a felsőoktatási intézményeknek is van egy 50 százalékos kedvezménye 2014 óta, tehát maga az, hogy az egyetemeket egyébként egy széles támogatási spektrumon próbálja az adótörvény támogatni, ez 2014 óta létezik. Tehát ezeknek az előd kedvezményeknek a lényege van benne ebben a mostani javaslatban, és továbbra is azt gondoljuk, hogy olyan adókedvezményeket biztosít, ami még a többlettámogatást elősegíti, de mindenesetre kell hozzá egy jó program, egy előremutató terv az egyetemek és a közalapítványok részéről, ahogy ön fogalmazott. Úgyhogy összességében szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy a költségvetés nincs veszélyben ez által a módosító javaslat által.

Nagy képviselő úr összefoglalta a javaslat szakmai tartalmát.

Nagyon szépen köszönöm a hozzászólásokat, illetve az építő kritikákat, és kérem, hogy a szavazás során támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. Köszönöm, elnök úr.

Felszólalások:   211-218   219-226   227-246      Ülésnap adatai