Felszólalás adatai

Felszólalások:   49-55   55-63   63-69      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadják-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 111 igen szavazattal, 43 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Arató Gergely, a DK képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „A nyelvvizsga megkövetelése újabb eszköz a hátrányos helyzetű tanulók kirekesztésére a felsőoktatásból?” címmel. Arató Gergely képviselő urat illeti a szó.

ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ugyanott folytatnám, ahol Hiller miniszter úr befejezte (Balla György: Ezt tudjuk. Szívesen folytatnád.); annál a gyalázatos politikánál, aminek a célja az, hogy kiszorítsák a magyar diákokat a magyar felsőoktatásból. Az Európai Unióban a 30-34 éves korosztálynak közel 40 százaléka rendelkezik diplomával, hazánk azt vállalta korábban, hogy 2020-ra eléri a 34 százalékos arányt. Tehát még mindig hátrány lenne, de legalább fölzárkózás.Ezzel szemben az elmúlt évek oktatáspolitikájának következtében nem növekszik, hanem csökken a diplomások aránya a fiatalok között, most már csak 32 százalék. 2010-ben még 101 ezer jelentkezőből 65 ezret, tavaly viszont már csak 75 ezer jelentkező volt, akikből 51 ezer diákot vettek föl a felsőoktatásba. Mi ennek a következménye? Az, hogy egyre kevésbé tudnak bejutni a fiatalok a felsőoktatásba, egyre kevesebb esélyük van arra, hogy itthon járhassanak egyetemre és főiskolára.

Ezek után mi az, amit önök tesznek? Könnyítik a bekerülést a felsőoktatásba? Csökkentik a tandíjakat? Növelik az államilag finanszírozott helyek számát? Jobb lehetőséget adnak arra, hogy felkészüljenek a diákok a felsőoktatásra a közoktatásban? Nem! Éppen az ellenkezőjét teszik.

(15.10)

2020-tól azt tervezik, hogy belépési követelménnyé teszik a felsőoktatásban a nyelvvizsgát. Az Európai Bizottság tavalyi adatai szerint az Unió tagországai közül a legalacsonyabb az idegen nyelven beszélőknek az aránya. És ami ennél még nagyobb baj: azt mutatja az önök által elkészített felmérés a közoktatásban, hogy ma a közoktatásban szereplő diákok kisebbsége szerzi meg csak a nyelvvizsgát a közoktatás végére.

Önök tehát a diákok többségét kizárnák a felsőoktatásból, még a jelentkezést is lehetetlenné tennék számukra. Nem bevinni szeretnék a diákokat a felsőoktatásba, hanem kiszorítani őket. Ez elfogadhatatlan, ez egy olyan politika, ami az ország jövőjét teszi tönkre.

A felsőoktatásra a közoktatásnak kellene felkészítenie. Erre kellene felkészíteni a nyelvoktatás területén is, de a hatékony nyelvoktatásnak minden feltétele hiányzik az önök felmérése szerint: kevés a nyelvtanár, kevés a nyelvóra, túl nagyok a tanulócsoportok, hiányos a technikai felszereltség, kevés helyen van nyelvi labor. Ennek alapján kérdezem államtitkár urat, hajlandók-e eltörölni azt a rendelkezést, amelyik a nyelvvizsgát felvételi követelménnyé teszi, és ezzel kiszorítja a magyar diákok döntő részét a felsőoktatásból. Miért tartják fontosnak azt, hogy a hátrányos helyzetű, kevésbé tehetős családok gyerekeit, akik nem engedhetik meg maguknak azt, hogy a saját pénzükön szerezzenek nyelvvizsgát, kiszorítsák a felsőoktatásból? És hogyan kívánják teljesíteni ezek után a diplomásoknak a gazdaság versenyképességéhez minimálisan szükséges 34 százalékos arányára tett vállalást? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ha volt vérfagyasztó mondat, amely elhangozhatott ezen téma kapcsán, akkor az az, hogy önök ott folytatnák, ahol abbahagyták (Moraj az ellenzéki padsorokból.  Közbeszólás az ellenzék soraiból: Lefagytál teljesen tőle?), ön is a volt miniszterének a tevékenységét és felszólalását ott folytatná. Hiszen a magyar embereknek pontosan tíz évvel ezelőttről nagyon mélyreható emlékük van az önök politikájáról (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!), és pontosan húsz évvel ezelőttről is nagyon mélyreható emléke van az önök felsőoktatási politikájáról. Hiszen húsz évvel ezelőtt az első Orbán-kormány volt az, amely 1998-ban eltörölte azt a tandíjat, amit önök minden diák számára bevezettek Magyarországon. Majd tíz évvel később pontosan a Fidesz-KDNP volt az, amely az embereket szövetségül hívva egy népszavazásban törölte el másodszorra is azt a tandíjat (Dr. Vadai Ágnes: Hogy újra bevezethesse háromszoros áron!), amely minden magyar hátrányos helyzetű diák számára óriási terhet jelentett volna arra, hogy a felsőoktatásba bejusson. Ön is nagyon veretes mondatokat mondott arról, tisztelt képviselő úr, államtitkár korában, hogy a tandíj mennyire ösztönzi vagy mennyire tartja távol a diákokat a felsőoktatástól. Nyilván minden józan gondolkodású ember tudja (Dr. Vadai Ágnes: A nyelvvizsgáról tessék beszélni!), hogy egy nehezebb helyzetben lévő család háromszor meggondolja, hogy a gyermekét meri-e arra ösztönözni, hogy az egyetemre felvételizzen, ha tandíj van. Ezzel szemben, halljuk, hogy mit mondott ön 2006-ban a tandíj védelmében: „A képzési hozzájárulás továbbra is fontos eleme a felsőoktatási reformnak.” Magyarul, önöknek alaptétel a tandíj. „A hallgatók ösztönzése nélkül az átalakítás nem lehet sikeres ugyanis.” Ön tehát nem sarcolásnak tartja a tandíjat, hanem ösztönzésnek, és ezzel ösztönzi a hallgatókat, hogy minél többen jelentkezzenek, és minél több hátrányos helyzetű fiatal kerüljön be, mert ha fizetni kell, akkor nyilván több hátrányos helyzetű fiatal lesz ösztönözve arra, hogy a felsőoktatásba bekerüljön.

Beszélt az ellenzékről is, a mostani kormánypártokról, a Fidesz-KDNP-ről: „Az ellenzék célja az, hogy az ország nyugodt kormányzását akadályozza.” (Dr. Vadai Ágnes: Így van!  Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Ez stimmel!) Tehát nem az, hogy az emberek oldalán állva megakadályoz egy fiatalellenes intézkedést, hanem ezzel próbálja önöket akadályozni (Dr. Vadai Ágnes: És angolul mehetne ez a felszólalás? Ez a fő kérdés, hogy angolul mehetne-e.), és ráadásul még lehet, hogy a Fidesz rá is tudja erőltetni az országra a népszavazást  amire jogi lehetősége volt, és az emberek elsöprő többsége el is söpörte az önök javaslatát.

Két évvel később ön azt mondta itt a parlamentben, 2008. február 25-én egy azonnali kérdésre válaszolva oktatási államtitkárként, hogy önök a tandíjat, akkor részhozzájárulásnak nevezték, ennek „jelenlegi rendszerét támogatjuk, ezt tartjuk igazságosnak és minőséget ösztönzőnek”. A népszavazás majd elveti a Fidesz és a KDNP kezdeményezését, és önök ezután is a tandíj rendszere mellett fognak kiállni a továbbiakban is. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Szégyen!) Ön tehát itt a parlamentben, talán pont ugyanebben a székben tett hitet amellett, hogy mindig is tandíjpártiak lesznek (Dr. Vadai Ágnes: Angolul mehetne ez a dolog?  Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.), ezzel próbálják a magyar családok helyzetét nehezíteni abban, hogy a gyerekeik továbbtanulhassanak.

Ami pedig a nyelvvizsga-előírást illeti, az egy hatéves felkészülési idő után írja elő, hogy valóban ne a diplomaszerzésnél szembesüljenek azzal a fiatalok, hogy nyelvvizsgára szükségük van, hanem igyekezzünk segíteni már korábban. (Dr. Vadai Ágnes: Mennyiben?) Az önök egykori székházában működő portál már azt a vaslogikát is elmondta, hogy mivel elő van írva az, hogy nyelvtudással kell rendelkezni az egyetemre való bekerüléskor, ezért a fiatalok el fognak menni Magyarországról, és külföldön fognak tanulni emiatt.

Ezt a vaslogikát mondják önök. Mi segítünk azoknak, akiknek a nyelvtudást meg kell szerezni, ingyenes nyelvvizsgát 26 ezer kérelemből már 23 ezer esetben engedélyeztünk (Dr. Vadai Ágnes: Nem a nyelvvizsga a lényeg, hanem az oda tartó út!), 683 millió forintot fordítottunk erre. A „Nyelvtanulással a boldogulásért” programban 2,2 milliárdból segítjük az iskolán kívüli nyelvtanulását a diákoknak. A hallgatók tekintetében két év alatt 65-ről 70 százalékra emelkedett a nyelvtudással rendelkezők ára. (Dr. Vadai Ágnes: Ára?) Aránya.

A felsőfokú végzettséget szerzettek aránya, tisztelt képviselő úr, már 2015-ben elérte azt a 34 százalékot, amit 2020-ra vállaltunk, sőt meg is haladta, 34,3 százalékra. A magyar embereknek a nyelvtudása pedig szintén az elmúlt években érezhető mértékben emelkedett (Dr. Vadai Ágnes: Do you speak English?), jóval többet tudnak ma már a fiatalok is idegen nyelven beszélni, 5-6 százalékkal magasabban, mint korábban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ. Öné a szó. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Igen!)

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Államtitkár Úr! Mindig lenyűgöz, amikor az én munkásságommal foglalkozik, de önt nem ezért fizetik az adófizetők (Moraj a kormánypárti padsorokban.  Dr. Rétvári Bence: Mindenkinek lehet hobbija!), hanem azért, hogy az oktatás ügyeivel foglalkozzon. (Az elnök csenget.  Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Úgy van!) Márpedig az ön szólamai nem vigasztalnak senkit, merthogy a tények azt mutatják, hogy a Gyurcsány-kormány idején az egész lakosság 4,2 százaléka volt felsőoktatási hallgató, ma meg 2,9 százalék. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Így van!) Ez azt jelenti, hogy minden harmadik hallgató eltűnt a magyar felsőoktatásból, százezer diák. Tisztelt Államtitkár Úr! Ráadásul ezeknek a nagy része éppen a legszegényebb részekről hiányzik ma is.

Amit ön ezek után mond, az, ne haragudjon, egy súlyos tévedés, hogy finoman fogalmazzak, mert nem az akkori havi 6 ezer forintos tandíj tartotta volna távol a diákokat, amit visszakaptak volna ösztöndíjban, hanem az önök mostani sok százezres, sőt milliós tandíjai. (Kunhalmi Ágnes: Így van!) Mindez azonban arra nem válasz, hogy miért akarják adminisztratív eszközökkel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) is, egy új numerus claususszal kizárni a szegény diákokat…

ELNÖK: Képviselő úr!

ARATÓ GERGELY (DK): …ezért nem fogadom el a válaszát. (Dr. Vadai Ágnes: Így van!  Közbeszólás az ellenzék soraiból: Hú!  Taps az ellenzéki padsorokból.  Közbeszólások a kormánypárti képviselők soraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadják-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 112 igen szavazattal, 40 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be az agrárminiszterhez: „Miért kell évente egy városnyi embernek idő előtt meghalni Magyarországon a légszennyezés miatt?” címmel. Képviselő asszony, öné a szó.

Felszólalások:   49-55   55-63   63-69      Ülésnap adatai