Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett az LMP képviselőcsoportjából Hohn Krisztina képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

HOHN KRISZTINA (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy fontos problémára, törvényi hibára vagy hiányosságra, vagy egyszerűen csak tévedésre szeretném felhívni a figyelmet, amelyet a többi egészségügyi szolgáltató jelzett felém az elmúlt időszakban.

Komoly fennakadásokhoz vagy akár a szolgáltatás megszűnéséhez vezethet adott helyeken, ha nem történik valamilyen érdemi változás, mert úgy tűnik, hogy az országban több helyen is veszélyben van az a fajta járóbeteg-szakellátás, amelyet száz százalékban NEAK-finanszírozással látnak el az egészségügyi szolgáltatók. A szolgáltatók szerződést kötnek a NEAK-kal, természetesen a betegek nem fizetnek a szolgáltatásért. Közfeladatot látnak el, általában magántulajdonban álló egészségügyi szolgáltatókról beszélünk, tehát magántulajdonban álló ingatlanokban, saját felszereltséggel látják ezt el nagyon jó színvonalon és korszerű felszereléseket használva. Ezekkel a cégekkel szerződések jöttek létre, mert mondjuk, adott önkormányzati feladatokat vettek át.

Az egészségügyi ellátás finanszírozásában a német pontot használjuk, ennek a forintértéke 2017-ig folyamatosan emelkedett, 2017 óta azonban ez stabilan 1,98 forint, azóta emelés sajnos nem történt. A finanszírozás változatlansága miatt nem tudják ezek a szolgáltatók az orvosaiknak a megemelkedett béreket kigazdálkodni, kifizetni, mivel ők kimaradtak ebből. Az állami és önkormányzati fenntartású, illetve az egyházi fenntartású szolgáltatók bekerültek a törvénybe, de ezek a kft.-k vagy egyéb más, maszek szolgáltatók nem, így sajnos félő, hogy elhagyják ezeket az orvosok, vagy egyszerűen majd szakorvosi hiány miatt nem tudják ezt folytatni.

De hogy konkrét példát is mondjak, hogy ne gondolják azt képviselőtársaim, hogy ezeket csak úgy valahonnan szedtem, Pécsett az Uro-Clin Kft. például, amely 2000 óta látja el Pécs város közfinanszírozott urológiai járóbeteg-szakrendelését heti 90 szakorvosi óraszámban, illetve egyedüliként a régióban ellát, urodinamikai szakrendelést is működtet szintén közvetlen NEAK-finanszírozással, amelynek vonatkozásában ugyanilyen probléma áll fenn.

Vagy megemlíthetném a Komlón működő, 1997 óta működő EÜ-MED Kft.-t is, amely egy egészségügyi szolgáltató kft., fő tevékenysége szakorvosi járóbeteg-ellátás, az ellátási területe 35 ezer ember. Ez is saját ingatlanban, saját infrastruktúrával működik, és ellát ultrahang-diagnosztikát ideggyógyászat, reumatológia, ortopédia, pszichiátria és urológia, fizioterápia, gyógytorna szakmákban. Annak idején ezt a komlói kórház és rendelőintézeti egység adta át szakorvosi hiány végett. Sajnos azonban ők is ugyanígy vannak, amint már említettem, hogy a megemelkedett, a helyesen megemelt orvosi béreket, ezt tegyük hozzá, egyszerűen már nem tudják kigazdálkodni.

A kérdéseim a következők: esetleg önök elfeledkeztek ezekről a szolgáltatókról, vagy szándékosan nem emelik a finanszírozást? Ha szándékosan, akkor mi az oka, és hajlandóke esetleg felülvizsgálni ezt a helyzetet, és ezeknek a szolgáltatóknak orvosolni a problémáit? Mint mondtam, az ország egész területén többeket is érinthet, tudomásom szerint akár még az egynapos sebészeti eljárás is, ahol ilyen formátumban működik, veszélybe kerülhet.

Arra kérem önt, hogy legyen szíves, válaszoljon ezekre a kérdésekre. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Képviselő asszony elhangzott napirend előtti felszólalására a kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Ahogy ön is utalt rá a felszólalásában, óriási lépést tettünk, hiszen a rendszerváltás óta nem volt példa arra, hogy egy kormány érezhető és hatékony lépést tett volna a hálapénz kivezetésére azáltal, hogy radikális mértékben megemelte az orvosok bérét. Ez a többlet nyilván a jövő évi költségvetésben is látszódik, hiszen 2884 milliárd forintos, igencsak magas összeg található egészségügyi kiadásokra. Ez 1700 milliárd forinttal nagyobb, mint amit a kormányzásunk kezdetén olvashattak ezen a soron, 141 százalék. Tehát másfélszer annyit tettünk hozzá a magyar egészségügy működési költségeihez az elmúlt tíz évben, mint amennyi működési költsége az egészségügynek 2010-ben volt. Tehát másfélszer többet tettünk hozzá, mint amennyiből addig az egész egészségügyi rendszer elműködött. (Dr. Mellár Tamás széttárja a karját.) Széttárhatja képviselő úr a kezét, de ezek számok, tudja, és érdemes a költségvetési törvényt úgy elfogadni és úgy szavazni róla, hogy ezeket a számokat ismeri.

Nos, tehát, ez egy igen jelentős emelkedés, és ennek az egyik legnagyobb tétele, ami a jövő évi emelkedési tétel, valóban az orvosok bérében és az ápolók bérében fog megjelenni, hiszen az orvosok béremelése tovább folytatódik  majd erre példát fogok önnek mondani, hogy ez egy orvos esetében mit jelenthet , illetőleg az ápolóknak is január 1-jétől egy 30 százalékos béremelése lesz, és ennek a 12 hónapra tartó fedezetét a jövő évi költségvetési törvény tartalmazza. Ez egy nagyon fontos célunk. Fontos célunk volt a hálapénz megszüntetése, az orvosbérek rendezése, illetve a magánellátásban végzett tevékenység és a közellátásban végzett tevékenység szétválasztása, hogy ugyanabban a kórházi kórteremben vagy szobában ne lehessen az, hogy délelőtt állami, délután pedig magánrendelés folytatódik. Szerintem ezek olyan célok, amikkel mindenki egyet tud érteni.

Ami a járóbeteg-ellátókat illeti, az államnak arra vonatkozólag van kötelezettsége, hogy a járóbeteg-ellátást biztosítsa. Van, ahol a járóbeteg-ellátás szerves része a kórház működésének, a kórházon belül történik ez az ellátás. Van, ahol az önkormányzat maga szervezi meg, és van, ahol egy külső egészségügyi szolgáltatóval szerződik, amik adott esetben azok a kft.-k is lehetnek, amiket ön mondott  ez legtöbb esetben orvosok által létrehozott közös vállalkozás, vagy egyvalaki által létrehozott, többek által üzemeltett vállalkozás , és az állam, bármilyen formában történik ez a szakorvosi ellátás, minden formában ugyanúgy finanszírozza.

(9.20)

Ugyanúgy finanszírozza, ha kórházban van, ugyanúgy finanszírozza, ha önkormányzatnál van, és ugyanúgy finanszírozza, hogyha egy egészségszolgáltató egy másik egészségszolgáltatóval szerződik ennek a szolgáltatásnak az ellátására. Tehát nem lehet azt mondani, hogy az a típus, amiről ön beszélt, az más helyzetben lenne, mint ha egy kórházban teszik ugyanezt, hiszen a finanszírozási körülményei, a működésének a körülményei, a NEAK finanszírozása ugyanaz.

Nem mondhatják azt ezek a külsőbb szolgáltatók, hogy ők rossz helyzetbe kerültek, hiszen ott van egy másik modell erre, az önkormányzati vagy a kórházon belüli járóbeteg-rendelő, amely továbbra is működik, és a megemelt fizetéseket fizeti az alkalmazottainak. Nyilvánvalóan adott esetben sokféle adottsága van egy-egy országrésznek, egy-egy városnak, másfajta feladatokat visznek egyes rendelők, de a finanszírozásuk mindenhol ugyanaz, és nem mondhatja egyik szektorban sem senki, hogy ő rosszabb helyzetbe kerülne.

Ami az orvosszámot illeti, hiszen ön azt mondta, hogy bizonyos helyeken az orvosok hiánya miatt választották ezt a formát. Szerencsére ma már Magyarországon jóval több orvos dolgozik, mint tíz esztendővel ezelőtt, hiszen míg az elődeink sajnos valóban leépítették Magyarországon az orvosok számát, 37 295-ről 33 943-ra, addig az elmúlt években növekedett a Magyarországon dolgozó, Magyarországon működési engedéllyel rendelkező orvosok száma, köszönhetően annak is, hogy béremelések voltak; köszönhetően annak is, hogy többen végeztek az egyetemen; és nagymértékben köszönhetően annak is, hogy kevesebben mentek külföldre. Ha ugyanaz a tendencia folytatódott volna, és ugyanannyi orvos ment volna külföldre 2011-ben, ’12-ben, ’13-ban és a legutóbbi években is, mint ahányan 2010-ben, a szocialista kormányzás utolsó évében mentek külföldre, akkor 3200-zal kevesebb orvos lenne Magyarországon. Tehát ez is segített sok mindenkinek, aki bármilyen orvosi ellátást szervez, hogy van már több orvos, akiket ezen szolgáltatások, közszolgáltatások nyújtásához igénybe lehet venni vagy meg lehet bízni. (Hohn Krisztina közbeszól.)

Úgyhogy, tisztelt képviselő asszony, szerencsére nőnek a bérek az egészségügyben. Annak ellenére, hogy a világ minden országa nagy nehézségekkel küzd a koronavírus-járvány miatt, Magyarország nem úgy kezelte ezt a válságot, mint azok, akikkel ön most itt egy padsorban üldögél, akik elvettek bért az orvosoktól és elvettek bért az ápolóktól, hanem úgy kezeltük, hogy jövőre 30 százalékkal nő az ápolók bére, az orvosok bére pedig duplájára emelkedik, tisztelt képviselő asszony.

És azok az ellátások, amelyeket ön említett, a 10 év alatt 141 százalékkal megemelkedett forrásokból szektorsemlegesen továbbra is finanszírozásra kerülnek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   2-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai