Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A kormány 2018. június 19-én nyújtotta be az Országgyűléshez az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot.A vita során a személyi jövedelemadót érintően az ellenzéki képviselők több indítványt is benyújtottak, ezek túlnyomó többsége a kafetéria-rendszer átalakítása érdekében előterjesztett javaslat elvetését, lényegében a jelenlegi rendszer fenntartását kezdeményezte. Ugyanakkor a szóbeli megnyilvánulásokból az is egyértelműen kiderült, hogy az ellenzék is túlburjánzónak, bonyolultnak, nehezen átláthatónak tartja a béren kívül adható juttatások adózásának jelenlegi rendszerét, ezért alapvetően nem ellenzik az egyszerűsítési törekvéseinket. Amikor azonban a részletek kerültek szóba, már gyakorlatban mindenki a jelenlegi elemek változatlan formában való fenntartása mellett kardoskodott.

Ezek a javaslatok természetesen nem támogathatóak, a rendszerrel kapcsolatban elhangzott vélemények azonban abban erősítenek meg bennünket, hogy az átalakítás kitűzött iránya jó. A munkavállalók érdekeit szolgálja a kormánynak az a sokszor hangsúlyozott törekvése, hogy a bérezésben egyre inkább szoruljon vissza a nem pénzben adott juttatások szerepe, a munkavállalók a tisztességesen elvégzett munkájukért tisztességes, folyamatosan növekvő bért kapjanak, amit saját döntésük szerint, szabadon költhetnek el.

Szükségesnek tartom ismételten kiemelni azt a körülményt, hogy a kedvező adózási feltételek mellett adható, béren kívüli juttatások keretében továbbra is fennmarad az a lehetőség, hogy a munkáltató a SZÉP-kártya segítségével anyagilag is hozzájáruljon a munkavállalóknak a pihenésükkel, rekreációjukkal, egészségük megőrzésével kapcsolatos kiadásaihoz. Fontos változás, hogy mivel a SZÉP-kártya mögötti számlavezetés a jövőben pénzforgalmi szolgáltatásnak fog minősülni, ezért mind a SZÉP-kártyáról történő utalás, mind a SZÉP-kártyára történő utalás mentesül majd a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

Tisztelt Ház! Összhangban az elmúlt időszak köztehercsökkentési lépéseivel, a Törvényalkotási bizottság által benyújtott módosító indítvány a befektetési vállalkozások, pénzügyi szervezetek különadójára vonatkozó kötelezettségük megszüntetésére tesz javaslatot. E tehercsökkentés a kormány meglátása szerint illeszkedik a pénzügyi szektor terheinek folyamatos csökkentése irányába tett lépések körébe, amelynek célja a pénzügyi szektor folyamatos erősítése, a hitelezési, a befektetési, a szolgáltatási tevékenységek ösztönzése, ezért a kormány ezen javaslatot támogatja.

A kisvállalati adót érintően a Törvényalkotási bizottság által benyújtott módosító indítvány arra tesz javaslatot, hogy a kedvezőbb választási feltételekre vonatkozó rendelkezések már 2018. december 1-jétől hatályba lépjenek, annak érdekében, hogy az áttérő adózók már 2019. január 1-jétől a kisvállalati adó  röviden a kiva  hatálya alá kerülhessenek. Ez azt is eredményezi, hogy a december 31-ei zárást követően nem kell majd a tört évre újabb üzleti évet zárni az áttérés miatt az adózóknak.

(12.50)

A kormány a javaslatot támogatja, tekintettel arra, hogy az adminisztráció egyszerűsítését szolgálja ez a módosítás.

A Gazdasági bizottság módosító javaslata mindezek mellett a törvényjavaslat vonatkozásában pontosítani javasolja a kettős adóztatással kapcsolatos kisvállalatiadó-szabályokat annak érdekében, hogy az osztalékjövedelem ne kerüljön kétszeresen mentesítésre, amely javaslatot a kormány szintén támogat.

A társasági adót érintően a Törvényalkotási bizottság és a Gazdasági bizottság által benyújtott módosító indítványok jogtechnikai pontosításokra tesznek javaslatot, melyek hozzájárulnak az egyértelmű jogalkalmazáshoz, így azok kapcsán ellenvetés nem merül fel a kormány részéről.

Tisztelt Országgyűlés! A dohánygyártmányok jövedéki adójáról szóló uniós irányelvben előírt minimumadó-követelményeknek való megfelelés érdekében Magyarországnak emelnie kell a cigaretta jövedéki adójának mértékét. A módosítás alapján a cigaretta és a fogyasztási dohány mint helyettesítő termék adómértékének emelése fokozatosan, kis lépésekben, előre rögzített módon valósul meg, a piaci sokkhatás és következményeinek, azaz a feketepiaci tevékenység élénkülésének elkerülése érdekében. Az adómértékek három lépcsőben emelkednek: 2018. szeptember 1-jétől, majd a következő lépcső 2019. január 1-jétől, illetve július 1-jétől lép életbe. A kis lépéseknek köszönhetően a cigaretta dobozonkénti ára csupán mintegy 30-40 forinttal emelkedhet lépésenként.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány támogatását élvezi a Gazdasági bizottság azon indítványa, amely a baleseti adó biztosítási adóba való 2019. évi beolvadását fokozatossá teszi. Ennek lényege, hogy a balesetiadó-kötelezettség nem mindegyik biztosított esetén szűnik meg 2019. január 1-jétől  az csak a naptári évfordulóval azonos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezőknél következik be , hanem a 2019. évben bekövetkező biztosítási évfordulótól válik ez hatályossá. Ezzel párhuzamosan keletkezik a biztosítónál biztosításiadó-kötelezettség a gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés 2019. évi, még hátralévő részére jutó díjhányad után.

E módosítás maximálisan figyelembe veszi a biztosító és a biztosított közti felelősségbiztosítási szerződés tartalmát, azt a tényt, hogy a biztosítási évforduló tipikusan nem azonos a naptári év fordulójával, azaz a valós jogi-gazdasági folyamatokhoz igazodik a javaslat. Továbbá nem utolsósorban jelentős adminisztrációs terhet spórol meg a biztosítók, az adóhatóság és a biztosítottak számára egyaránt, ahhoz képest, mintha mindegyik jogalany esetén 2019. január 1-jétől szűnne meg ez a biztosításiadó-kötelezettség.

A baleseti adó megszűnése, illetve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás utáni biztosításiadó-kötelezettség csökkenti az adók számát. Semmiképp sem cél, hogy nagyobb adóteher nehezedjék a biztosítókra, mint amit jelenleg a biztosítottak viselnek. Ezért a Gazdasági bizottság indítványára változatlanul fennmarad a baleseti adóban jelenleg is érvényesülő adómaximum, illetve a hatályos mértékhez képest alacsonyabb, egységes lesz az adó mértéke.

A változtatástól végeredményben azt várjuk, hogy a biztosítók közti verseny erősödésével a jövőben kisebb lesz a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj a jelenlegi, baleseti adóval növelt biztosítási díjhoz képest. Úgy véljük, a baleseti adó megszüntetése nemcsak a biztosított számára jár hozadékkal, a biztosító adminisztrációs terhe csökken, a költségvetés bevétele pedig nem változik.

Tisztelt Országgyűlés! A bevándorlási különadóra a Gazdasági bizottság és a Törvényalkotási bizottság is nyújtott be módosító indítványt. Előbbi a bevándorlási különadó hatékonyabb kikényszerítésére vonatkozott, utóbbi pedig, amely magában foglalta a Gazdasági bizottság indítványát is, főként pontosító jellegű, a norma működését segítő változtatási javaslatokat tartalmazott.

A Törvényalkotási bizottság indítványa ugyanakkor megfogalmazta a bevándorlást segítő tevékenység körének bővítését is az oktatásszervezéssel. A kormány egyetért ezen, az adó jellegét, lényegét alapvetően nem befolyásoló változtatásokkal. És engedjék meg, tisztelt képviselők, ezúton reagáljak képviselő úr kérdésére. Arra vonatkozóan tudok választ adni, hogy a bevándorlási különadó, amit ez a jelen jogszabálycsomag kezel, annak a hatását, illetve célját tekintve azt kell mondani, hogy Magyarországon három típusú területen tud a kormány adóemelést elképzelni. Azokban a területekben gondolkodunk adóemelésben, ahol egy negatív tevékenységet adóztat a kormány. Tipikusan ilyen a neta és a jövedéki adó, ahol a fogyasztást szeretnénk visszaszorítani, illetve az adóztatás másik eleme, ahol a kormány új adó bevezetésére tehet javaslatot, azaz, amikor a közteherviselésnek a szabályait szeretnénk érvényesíteni. Tehát olyan adó kerül bevezetésre, ami segít abban, hogy a költségek felmerülése kapcsán egységes legyen a közteherviselés. Tehát, hogy ha egy tevékenység addicionális költségeket hárít a kormányra, akkor azt gondoljuk, hogy az adóztatásnak az a fair alapja, hogy ezt közösen, fair módon osszuk szét az adóterhelés szempontjából. Tehát erre való tekintettel nyújtotta be a kormány ezt a javaslatot.

Az adóigazgatást érintő módosítások egyfelől a jogértelmezés megkönnyítése érdekében pontosításokat tartalmaztak, valamint kiegészítették az átmeneti rendelkezés megfogalmazását. Az átmeneti rendelkezések pontosítása abból kifolyólag vált szükségessé, mivel a 2017. december 31-ig hatályos szabályozáshoz hasonlóan ismét megteremtődik az adóhatóság kamatfizetési kötelezettsége azokban az esetekben, amelyekben az adóhatóság döntése jogszabálysértő, valamint ennek okán az adózónak visszatérítési igénye keletkezhet.

Ehhez kapcsolódóan kimondásra került, hogy az adóhatóság kamatfizetési kötelezettségére vonatkozó rendelkezést a 2018. január 1-jét követően indult jogorvoslati eljárásoknál kell alkalmazni. Az adóigazgatást érintően előterjesztett javaslatokra további tartalmi észrevétel nem érkezett. Szeretném azonban ismételten kiemelni azt a változást, amely a jövőben tovább egyszerűsíti az adózók adókötelezettség teljesítésével kapcsolatos teendőit. Az egyéni vállalkozók személyijövedelemadó-bevallási és -befizetési határideje szintén, illetve egységesen május 20. lesz 2019 után, ami már a 2018. adóévre is irányadó lesz.

Így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a bevallási tervezetet a többi természetes személlyel együtt az egyéni vállalkozók részére is elkészítheti eddig a határidőig. Ezen túlmenően jogtechnikai pontosításokra került sor az adóeljárási törvényekben.

Tisztelt Ház! Az elhangzottak ismeretében kérem a tisztelt képviselők támogatását a törvényjavaslat elfogadásához, és köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)