Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Kicsit más szemszögből közelíteném meg, mint az előttem szóló LMP-s képviselőtársam. Azt már megszokhattuk, hogy az LMP-nek a Paks valami pavlovi beidegződés alapján mindig ugyanaz jut eszébe, nemcsak az atomerőművet vagy az atomenergiát, hanem talán még Paks városát is betiltanák, ha tehetnék, vagy a Paks szót a szótárból szívesen törölnék. Egy ennél picit szakmaibb kérdésem volna államtitkár úrhoz. Valóban, a szakértői működéssel kapcsolatos kérdés kapcsán felmerül az, hogy amennyiben egy szakértő…  és jól tudjuk, hogy atomenergetikai szakértőkből nem lehet Dunát rekeszteni Magyarországon, hiszen egy meglehetősen vékony piac ez, és most, hogy egy új atomerőmű engedélyezése folyik, azért az ő jelentőségük felértékelődik, és nyilván nem véletlen az, hogy a szakértői szervezetekbe is szeretnék őket minél inkább bevonni. De azért mégiscsak annak vane valamiféle gátja, hogy egy szakértő hány ilyen szakértői szervezethez adhatja a nevét? Azért ez egy fontos kérdés lehet, hiszen valóban egy jól körülhatárolható számú atomenergetikai szakértő van ma Magyarországon.

Hogy szakértői szervezet mennyi lehet? Ez alapján a módosítási javaslat alapján gyakorlatilag bármennyi, ha jól értelmezzük, hiszen egyetlenegy atomenergetikai szakértő bármilyen jogviszonyban történő foglalkoztatása már megalapozza, hogy azt a szervezetet atomenergetika terén szakértői szervezetnek hívják.

És ennyiben adnék igazat LMP-s képviselőtársamnak, hogy van egy ilyen kérdés, felmerül ennek kapcsán, hogy vane ennek bármiféle gátja, hogy egy szakértő hány szakértői szervezetben működhet közre akár ugyanabban az engedélyezési eljárásban. Hiszen attól még valóban szakmailag nem tesz hozzá többet, ha három, négy, öt vagy hat szervezetnél is ugyanazt a tevékenységet vagy ugyanazt a szakértői munkát elvégzi, attól még az ő szakértelme nem fog megsokszorozódni.

És valóban szükség volna új szakértőkre atomenergetikai téren is; ha és amennyiben, márpedig úgy tűnik, ha a jelen helyzetet vesszük alapul, ez a beruházás elindult, az engedélyeztetése zajlik, a beruházás meg volt valósulni, és az ellenzék részéről maximum ezt kritizálni lehet, de jelen pillanatban befolyásolni nem, és nyilván vérmérséklettől függően ez nem is feltétlenül cél.

Azt mindenesetre figyelemmel kell követnünk, hogy ez a hitel, amit a rendkívül nagy és költséges beruházásra felvettek, egyrészt hogyan hasznosul. Ezzel már én is egy picit eltérek nyilván a jelen törvényjavaslat témájától, de ezt mindig muszáj megemlíteni, hogy ahol ekkora összeg van, ott nyilván felüti a fejét korrupció lehetősége. Ellenzékiként nekünk az a felelősségünk, hogy erre, amennyiben tudunk és amennyiben a titkosítások nem terjednek ki az adott területre, bizony meggyőződjünk arról, hogy minden a törvényeknek megfelelően és a jogszabályoknak megfelelően történik a beruházás során.

Ezeket a szakmai aggályokat, szakpolitikai aggályokat, amennyiben államtitkár úr eloszlatná, és erre válaszokat kapnánk…  ahogy már az általános vitában is elmondtam, igazából nem látjuk akadályát annak, hogy a törvényjavaslatot támogatni tudjuk, hiszen mi nem látjuk mögé azokat a rémlátomásokat, azokat a víziókat, amiket itt előttem Ungár képviselőtársam elmondott. Alapvetően próbáljuk úgy értelmezni, ahogy az a törvényben le van írva, és nem is hiszem, hogy ez a módosítás lehetőséget adna arra, hogy akár a Roszatom, akár más szervezetek jobban hozzáférhessenek ehhez a beruházáshoz, vagy jobban közreműködhessenek, mint ahogy egyébként a módosítás nélkül is megtehetnék.

Ezzel nem azt mondom, hogy nincsenek benne ebben a beruházásban, hiszen nyilvánvalóan benne vannak, meg nyilvánvalóan intenzívebben, hiszen az a 40 százalékos magyar beszállítói hányad, amit annak idején, a szerződés megkötésekor kikötöttek a felek, egyre kétségesebb, hogy teljesülni tud-e, mivel egyre nagyobb a munkaerőhiány, a szakemberhiány Magyarországon, a megfelelően felkészült vállalkozások is igen kétséges, hogy rendelkezésre állnake és fognake tudni közreműködni a beruházás érdemi részében. Ezért fennáll a veszélye annak, nyilvánvaló, hogy ez a 40 százalékos beszállítói hányad sem fog tudni teljesülni.

Ennek ellenére legalább szakértői szinten nekünk is az a célunk  és szerintem mindenkinek itt a Magyar Országgyűlésben , hogy minél több magyar szakértő, jól felkészült szakértő működjön közre az új atomerő építésében, engedélyeztetésében, megvalósításában, hiszen a jelenleg működő atomerőműnél, bármennyi is a kritikus hang, azt el lehet mondani, hogy olyan felkészült és tapasztalt szakemberek állnak rendelkezésre  és amíg itt vannak és amíg a tudásukat át tudják adni, nagyon jó is, ha ezt megteszik , akikre büszkék lehetünk, hiszen azért mégiscsak 30 éve működtetnek egy atomerőművet biztonságban, és a mi biztonságunk, a magyar emberek biztonsága nagyon fontos.

Ez az atomerőmű további húsz évig üzemel, a Paks I. atomerőmű, tehát a jelenleg működő blokkokról van szó, ez a négy blokk 2032 és 2037 között fog leállni majd fokozatosan. Nagyon fontos, hogy továbbra is biztonságban tudják ezt az atomerőművet is üzemeltetni és természetesen a megépülő új atomerőművet is.

Úgyhogy a szakértői képzés, a szakértők számának növelése mindenképpen egy nagyon fontos kérdés. Minden olyan törvényjavaslat, amely ténylegesen ezt a célt szolgálja, az részünkről támogatható. Itt most arról van szó, hogy szakértői szervezeteknek adhatnak kamarai regisztrációt, szakértői engedélyt az alapján, hogy egy szakértőt bármilyen jogviszonyban foglalkoztatnak.

(12.20)

Ez is segítség lehet a beruházások engedélyezésének könnyítésénél. S ha az aggályainkat államtitkár úr megfelelően el tudja hárítani, akkor ennek megfelelően fogjuk a végső szavazatunkat meghatározni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)