Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 2018-at írunk, a pénzügyi válság 2008-ban kezdődött. Azt állítani, hogy Magyarországon semmi nem történt a devizaadósok érdekében, nagyon erős csúsztatás. 2010-től folyamatosan könnyítette a kormány a devizaadósok helyzetét. Megjegyzem egyébként a képviselő úrnak, hogy a horvát kormány nem tett semmit, a horvát bíróság döntött egy egyedi ügyben abban az esetben, amit ön idéz (Németh Szilárd István: Ez így van, pontosan!), és ott az emberekre még vár az a feladat, hogy ők is megtámadjáke ennyi idő után azokat a szerződéseket (Németh Szilárd István: De ezt ők is tudják!), tudjáke bizonyítani, hogy nem megfelelően tájékoztatták őket. Megjegyzem egyébként, hogyha ez bírósági kritika akart lenni, a magyar bíróságok számára is nyitva állt ez az út, de az elmúlt években nem tudták megállapítani a horváthoz hasonló módon, hogy nem tájékoztatták az embereket. Tegnap is már önök feltették ugyanezt a témát kérdésként, és akkor is tájékoztattam Z. Kárpát Dániel képviselő urat  lehet, hogy akkor nem volt bent a képviselő úr, ezért nem tudja, hogy mi volt akkor a válasz , hogy Magyarországon a jelzáloghiteleknél közjegyző előtt történik a szerződéskötés, és a közjegyzők minden esetben felolvassák az okiratok tartalmát, ismertetik a felekkel annak jogi tartalmát (Szilágyi György: Ez csak mellébeszélés!), ezzel szemben egy bírósági bizonyítást végigvinni és bebizonyítani azt, hogy nem megfelelő volt a tájékoztatás, az egy nagyon erős felperesi hozzáállást és bizonyítást kívánna, amire nem volt Magyarországon precedens, nem sikerült bizonyítani.

Ezért kellett a kormánynak 2010-től folyamatosan megtenni az adóskönnyítő intézkedéseket, amelyekbe valóban beletartozott a végtörlesztés is; lehet, hogy ez a képviselő úrnak rosszul esik, hogy 170 ezer családot sikerült ezzel kimentünk az adósságcsapdából. Beletartozik az is, hogy sikerült a bankokat elszámoltatnunk, gyakorlatilag az elszámoltatás révén több mint 800 milliárd forintnyi összeg volt az, amivel a bankoknak könnyíteniük kellett az adósok terhein. 20-25 százalékkal csökkentek a törlesztőrészletei az adósoknak.

Az az elszámolási számla, amiről a képviselő úr beszél…  elfeledkezik arról, hogy a kamatkülönbözetben, amit elszámoltak, az állam és a bankok is részt vállaltak, hogy az a teher ne az adósokat sújtsa teljes egészében; állami kezességvállalással történt, így rögzített árfolyamon tudtak törleszteni az adósok. Tehát számtalan állami szerepvállalás történt annak érdekében, hogy a devizaválság ne sújtsa a magyar lakosságot.

Csak ha a nagyságrendekről beszélünk: ha Horvátországban állítólag mindenki megindítja ezt a bizonyos pert, 120 ezer adósról beszélünk, és mindenki megnyeri a pert, akkor több mint 400 milliárd forintba fog kerülni az ottani bankoknak. Magyarországon több mint 1000 milliárd forinttal sikerült könnyíteni az adósok helyzetén. Ezt semmittevésnek nevezni?! Visszautalnék arra, hogy ez kizárólag a kormánynak és ennek a parlamenti többségnek a munkáját dicséri, elszántságát, és ennek alapján indultak el például Horvátországban is talán bátrabban akár a bírósági döntések folyamataiban.

De azért azt még fel kell hogy hánytorgassam önöknek, hogy sajnos ebben nem kaptunk támogatást kizárólagosan az ellenzéki oldalról. Számtalan olyan adóskönnyítő lépés volt, gondoljunk a kilakoltatási moratórium meghosszabbítására 2013-ban, amit például az önök akkori pártelnöke, Vona Gábor sem szavazott meg, de ugyanígy beszélhetünk a baloldali vagy akár az LMP-s képviselőkről, akik szintén az adósságkönnyítő lépéseket szabotálták itt a parlamentben. Több mint egymillió család ma Magyarországon sokkal nehezebb helyzetben lenne, ha önökön múlt volna ennek a kérdésnek a rendezése.

Arra még egyszer szeretném felhívni a figyelmet, hogy nagyon sok vád éri a mostani kormányzatot a bíróságok kapcsán, amikor például módosítjuk vagy éppen a közigazgatási felsőbíróság létrehozását tettük lehetővé a mostani Alaptörvényben, hogy a kormány rátelepszik a bíróságokra. Ezek az ügyek is bizonyítják, hogy a kormány a bíróságok döntésére nincs befolyással, hiszen magának kell létrehozni ezeket az adósmentő intézkedéseket, ennek a parlamentnek kell megszavaznia. Tehát a magyar bíróságok más jogi tények alapján nem tudtak ugyanilyen következtetésre jutni, mint amilyenre a horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság jutott.

Még egyszer megjegyzem, hogy azok a rendezési módok, amelyeket mi vittünk végig, általános könnyítést jelentettek, mindenkinek könnyítést jelentettek, megszabadítottuk az adósokat attól, hogy perekbe kelljen bocsátkozniuk, további költségekbe verjék magukat. Persze lehet, hogy ez önöket nem érdekli, hiszen ez egy nagyon divatos téma, hogy azt mondjuk (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), nem jól segített a kormány a devizahiteleseken, de merem állítani, hogy Európában mi tettük a legtöbbet értük. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)