Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez is egy mániám, a falvak elnéptelenedésének valamilyen módon való lassítása, mert azt már látjuk, hogy meg nem lehet hiúsítani.

Azt mondta egy amerikai antropológus hölgy, hogy egy egész falu kell ahhoz, hogy felnevelj egy gyereket. Ez egy csodálatos mondás, mert valóban azt gondolom én magam is, sőt meggyőződésem, hogy a legszebb és leghatékonyabb nevelkedési forma az, amikor egy gyermek falun nő fel. Egy gyermeket falun tényleg az egész falu neveli. Egy gyermek a faluban megtalálja mindazt a jellemet, mindazt a személyiséget, mindazt az élethelyzetet, mindazokat a konfliktusokat és örömöket, amikből csodálatosan fel tudja építeni a maga kis személyiségében, a maga kis világában azokat a magatartásmintákat és azokat az alkalmazkodási képességeket, ami majd az egész életútján sokkal könnyebbé teszi neki az élet nehézségeinek elviselését és a sikerét is.

Ha megnézünk egy falun felnőtt gyermeket, és összehasonlítjuk, mondjuk, egy belvárosi gyermekkel, akkor azt látjuk, hogy a falun felnőtt gyermek bátrabb, öntudatosabb, könnyedebb, a természethez való viszonyában felülmúlhatatlan, és sokkal inkább bármi probléma adódik, könnyebben talál megoldást, kreatívabb, és mindazzal, amit egy ilyen közösségben megtanult és amit a természet megtanított neki, az életben sokkal könnyebben tud boldogulni.

És mit látunk az elmúlt 30-40 év Magyarországán? 1800 településen már csak 1000 főnél kevesebb a lélekszám. A törpefalvak esetében 1970 óta a lakosságszám 71 százalékkal csökkent. 1990-ben még a háztartások 30 százalékában élt egy személy falvakban, 2011-ben a falvak lakosságának már 40 százaléka egyszemélyes háztartás.

A falvakban élő aktívaknak mindössze 29 százaléka folytat aktív keresőfoglalkozást, a többieket vagy nyugdíj, egyéb segély, vagy közmunka tartja fenn.

1990-2001 között 8 százalékkal nőtt a lakatlan házak száma a falvakban, és az azóta való elnéptelenedést, illetőleg üres házak számát már meg se merjük kérdezni.

Nagyon fontosnak tartom azt, hogy találjunk ki olyan programokat, amivel ezt az óriási értéket, mint a faluban élés és a falvakban való felnövekedés, kitaláljuk. Én most nem szeretném, bár okot adna a kormányzat arra, hogy megkérdezzem: a 8 plusz 4 éves kormányzás után miért nincsenek még komplex programok, inkább a javaslattételem az, ami nagyon fontos lenne ebben a kérdésben. Egyrészről már rég meg kellett volna alkotni azokat a programokat, amelyek útján például az ezer lakosnál kisebb lélekszámú falvakban illetékmentessé tennék, ha valaki házas ingatlant vásárol. El lehetett volna már indítani azokat a programokat, hogy a falvakban a családi házakat az új generációk bővítsék, és ehhez az állam szubvenciókat ad. Meg lehetett volna teremteni azt, hogy bizonyos lélekszám alatti településeken a vállalkozások 2-3 évig igenis ne fizessenek adót akkor, ha a lakosság kiszolgálását jelenti az ő vállalkozói tevékenységük.

A programok széles tárháza állna rendelkezésére. Lehetne nagyszülői programokat létrehozni, hogy a gyermekes családok és az idős családok hogy tudnak együtt tevékenykedni, ezáltal az óvodai, iskolai, bölcsődei rendszert nem úgy terhelve. Tehát programok tárháza lenne. Külföldről is lehetne mintákat hozni, mégis úgy érzem, hogy amikor a kormányzat azt mondja, hogy erre törekszik és ebbéli tevékenységet végez, mégsem lehet elég hatékony, hiszen az elnéptelenedés iszonyatos ütemet él már meg.

Persze, azt is lehet mondani, hogy nem cél, hogy szabad emberek éljenek, hogy a szabadsággal, amit a falun élés ad, általánosságban bírjon a társadalom. Én viszont azt gondolom, hogy nekünk nagyon fontos lenne, hogy ezen csodálatos lehetőség, a falun felnövekedés lehetősége és a szabadság összekötésével mindent el kell követnie mind a parlamenti képvi-selőknek, mind a kormányzatnak azért, hogy a falvak elnéptelenedését megállítsák, sőt akár elkezdődjön a lakosságszám-növekedés. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik és az LMP padsoraiból.)