Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt nyolc esztendőre visszatekintve elmondhatjuk, hogy Budapest rengeteget fejlődött, megújultak számos helyen a közterei, kiemelt turisztikai látványosságai, illetve a tudatos és hatékony belvárosi helyreállításoknak köszönhetően a világ legszebb városai, a turisták által immáron leginkább látogatott városok között emlegetik fővárosunkat.A sikerek mellett azonban láthatunk, találhatunk olyan övezeteket Budapesten, amelyek kapcsán elmondhatjuk, hogy bizony vannak még szép számmal tennivalóink. Éppen ezért a törvényjavaslat célja, hogy a központi költségvetési forrásból és európai uniós támogatásból finanszírozott, Budapesten, illetve az agglomerációban nem önkormányzati hatáskörben megvalósuló, állami, kormányzati, kiemelt jelentőségű városépítészeti, ingatlan- és közlekedésiinfrastruktúra-fejlesztési, -előkészítési tevékenység egységes eljárási rendben történjen. És bár maga a törvényjavaslat, ez az iromány konkrétan budapesti  és majd erre kitérek még külön  fejlesztésekről, nagy fejlesztésekről beszél, de magának a törvényjavaslatnak nagyon fontos része, hogy az agglomerációval egységes szemléletben igyekszik kezelni a fővárosi fejlesztéseket. Ez, azt gondolom, nagyon-nagyon fontos számunkra, agglomerációs polgármesterek, országgyűlési képviselők számára, mert bár az igény nagyon régi, hogy egységes szemléletű legyen a főváros és környéke fejlesztése, de érdemi lépések viszonylag kis számban történtek ebben az irányban. Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat éppen annak ágyaz meg, azt készíti elő, hogy végre ez a régi igény, agglomerációs és fővárosi igény valamilyen keretet, valamilyen formát kapjon.

És bár a vitára tartozik, de megpróbálnék nagyon egyszerűen válaszolni arra a felvetésre, amit Hegedűs képviselő asszony a Törvényalkotási bizottság ülésével kapcsolatban említett, hogy tudniillik miért van szükség erre a törvényre. Ha nagyon egyszerűen akarnám megválaszolni ezt a kérdést, akkor azt mondanám, tisztelt képviselő asszony, hogy aki a gyakorlati életben, az építőiparban, a közigazgatásban dolgozott, nagyon jól tudja, hogy mit jelent az a kifejezés, hogy sok bába közt elvész a gyerek.

(16.50)

Az egységes szemléletű fejlesztés területi és igazgatási szintű értelemben is, azt gondolom, hogy nagyon is indokolt, különösen ilyen nagy léptékű fejlesztések esetében, mint amiket a főváros vonz.

A 2018-ban kezdődő kormányzati ciklus újdonsága a fővárost érintő beruházások, fejlesztések terén a kormányzati szándék összehangolása és a beruházások egy rendszerbe, egységes rendszerbe foglalása. Az előttünk fekvő törvényjavaslat bevezeti a kiemelt budapesti fejlesztés fogalmát, amely elsősorban az állam és szervei által ellátott feladatok, a szervezési és irányítási kérdések, a beruházás-előkészítés és lebonyolítás szempontjából szabályozza ezen fejlesztéseket, melyekről a felszólalásom első részében kicsit részletesebben is fogok szólni.

Amint azt már jeleztem, a jelen iromány a főváros vonatkozásában két konkrét, nagy ívű fejlesztést tartalmaz, amiket már államtitkár úr is említett, tehát a „Budapest diákváros  Déli városkapu” fejlesztési programot, és a budai palotanegyedet, amelyeket kiemelten közérdekű beruházásnak nyilvánít. A javaslat a „Budapest diákváros  Déli városkapu” fejlesztési program, korábbi nevén Kemény Ferenc-program megvalósítására irányadó, kizárólag törvényi szinten rendezhető különös szabályokat is meghatároz. A kormányzati szándék szerint ezen beruházás fejlesztési területén egy új városnegyed létesül, amire évtizedek óta nem volt példa a főváros életében.

A további tervek szerint ezen a területen valósul meg a budapesti atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, a budapesti extrém szabadidőpark, amely magába foglalja a BMX, kajak-kenu szlalompályákat, és a dunai evezősközpont, valamint a mintegy 8500 diák szállásául szolgáló Budapest diákváros. A fejlesztések számítások szerint további magánbefektetők által finanszírozott projekteket is a térségbe vonzanak majd. A cél természetesen további sportesemények, mint a 2023. évi atlétikai világbajnokság rendezési jogának megszerzése, amely konkrétan a világ harmadik legnagyobb és legnézettebb sporteseménye a nyári olimpiai játékok és a labdarúgó-világbajnokság mögött.

Könnyen elképzelhető, hogy a több mint 200 országból több mint 2 ezer versenyző részvételével lezajló versenyeken a becslések szerint körülbelül 1 milliárd néző fogja követni ennek a versenysorozatnak az eseményeit.

Tegyem mindjárt hozzá, hogy Budapest mint egyetemváros is kiemelkedő helyet foglal el a kormány Budapesttel kapcsolatos fejlesztési elképzeléseiben. A kormány már korábban is kiemelt figyelmet fordított a felsőoktatási beruházásokra  Ludovica Campus vagy a MOM együttese , és kijelenthető, hogy Budapest diákváros is ebbe a körbe illeszkedik. Az első lépést a 2016-ban elfogadott országos felsőoktatási kollégiumfejlesztési stratégia megállapításai adták, valamint az az elhatározás, hogy Budapest közép-európai szinten is elismert felsőoktatási célponttá váljon a külföldi tanulás iránt érdeklődő hallgatók számára, jöjjenek a világ bármely pontjáról.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most pedig szeretnék áttérni a törvényjavaslatban érintett további másik célra. 2003 decemberében az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta a filmtörvényt a magyar és magyar részvétellel készülő filmalkotások számának növelésére, a filmelőállításnak és a filmalkotások finanszírozásának tervezhetőbbé tétele, az iparágban fellelhető források mozgósítása, valamint a mozgóképipari befektetések ösztönzése érdekében. A filmtörvény a kezdetektől teljes szakmai és politikai konszenzuson alapulva szabályozza a mozgóképipar támogatásának rendszerét, amely rendszernek köszönhetően Magyarország és főleg Budapest Európa filmes központjává vált.

A társaságiadó-kedvezmény és a Nemzeti Filmalap által a közvetett támogatások forrásaként üzemeltetett letéti számláról történő visszatérítés struktúráját az európai országok közül elsőként Magyarország vezette be. A filmes produkciók számára kiszámíthatóan és gyorsan működő rendszer 2004 óta egyre nagyobb számban vonzza be a nagy költségvetésű nemzetközi produkciónak, aminek köszönhetően a magyar filmipar bevétele megtöbbszöröződött.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a közvetett támogatási rendszer multiplikátorhatású, ugyanis az érintett iparág élénkítésén túlmenően a gazdaság egyéb területein is jelentős bevételt generált a filmgyártók, illetve azok beszállítói által fizetett adók és díjak, valamint a más iparágak keresletének növelése következtében keletkező adóbevételek révén. Mindemellett az elmúlt másfél évtizedben a külföldi produkciók igényei mentén fejlődött infrastruktúra számtalan beruházást generált, mely különösen utómunka-stúdiók létrehozásában, ezen hátterek megteremtése mellett, a magyar filmipar képzési programjának köszönhetően, a képzett munkaerő is megjelent Magyarországon. (Sic!)

Mindebből látható, hogy a magyar filmipar 2004 óta való folyamatos erősödése nemcsak a GDP növekedéséhez járult hozzá, de számtalan új munkahelyet is teremtett. És persze az sem elhanyagolható körülmény, hogy Magyarország nemzetközi szinten is beépült a filmes köztudatba. Mint látható, az ország versenyelőnye elsősorban a 2004-ben bevezetett és azóta sokat fejlesztett támogatási rendszerből adódik. A domináns piaci pozíciónk fenntartásához az infrastruktúra és a humán erőforrás folyamatos fejlesztése mellett az is elengedhetetlenül szükséges, hogy a törvényi szabályozás kellő mértékben igazodjon a mozgóképszakma specifikus és folyamatosan változó jellegéhez. Ugyanis nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy Magyarország filmiparban elért sikerei ösztönzőleg hatottak a környező országokra is, amelyek hasonló elveken működő támogatási struktúrát igyekeztek bevezetni.

Az Európai Bizottság a magyarországi filmszakmai támogatási program meghosszabbításával egy időben a térség más országai által előterjesztett filmtámogatási program bevezetését is jóváhagyta. A legszembetűnőbb példa talán a szomszédos Románia, ahol eddig nem volt közvetett támogatás, júliustól azonban rögtön 35 százalékos mértékkel kerül bevezetésre, mely további 10 százalékkal emelhető a román jellegzetességek hangsúlyozása esetén, így akár 45 százalékos közvetett támogatásban is részesíthető egy-egy filmalkotás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az előttünk álló törvényjavaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a közvetett támogatás mértékét az Európai Bizottság jóváhagyásával 25 százalékról 30 százalékra emeljük. A módosítás, melynek elfogadását a térségben megfigyelhető jogszabályi környezet változására figyelemmel mielőbb javasoljuk, az elmúlt másfél évtizedben kifejlődött infrastruktúrával és szakembergárdával együtt már alkalmas arra, hogy Magyarország filmiparban megszerzett piaci pozícióját fenntartsa.

Mindezek alapján kérem önöket, kérem a tisztelt Házat, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket, köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)