Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! A kormány elkötelezett Budapest összehangolt fejlesztése mellett, ennek érdekében célul tűzte ki a Budapest 2030 városfejlesztési stratégia megalkotását, Budapest fővárosnak a Fővárosi Önkormányzat és a magyar állam által való egységes fejlesztésének célrendszerét és eszközrendszerét határozza meg.Budapest fejlesztésének két fő faktora van, a város és az állam, amely számos szervezetén, intézményén keresztül hajt végre fejlesztéseket az egészségügy, a kultúra, az oktatás, a közlekedés, az idegenforgalom és a sport területén is. A 2018-ban kezdődő kormányzati ciklus újdonsága a fővárost érintő beruházások, fejlesztések terén a kormányzati szándékok összehangolása, a beruházási ciklusmenedzsment kialakítása, a beruházások felmérése és egy rendszerbe foglalása. A kormányzati budapesti fejlesztések összehangolása a Miniszterelnökséget vezető miniszter hatáskörébe kerül, a feladatok végrehajtására pedig államtitkár került kinevezésre Fürjes Balázs személyében.

(16.30)

A nagyvárosokban zajló nagy léptékű beruházások sikeres megvalósításának záloga, hogy önálló törvényben lehessen rendezni a kapcsolódó kérdéseket. Egyes egyedi projektek  mint például a Liget, a Normafa, a Budapesti Olimpiai Központ vagy a Duna Aréna  megvalósítására már született törvény. A kiemelt budapesti fejlesztésekkel kapcsolatos egyes állami feladatok kereteinek meghatározása általános jelleggel, valamint a már előkészítés alatt álló, úgynevezett „Budapest diákváros  Déli városkapu” fejlesztési program érdekében önálló törvény megalkotása a cél, ezért vagyunk most itt.

A törvényjavaslat indoka, hogy a központi költségvetési forrásból és az uniós támogatásokból finanszírozott Budapesten, illetőleg az agglomerációban a nem önkormányzati hatáskörben megvalósuló állami, kormányzati kiemelt jelentőségű városépítészeti, ingatlan- és közlekedésiinfrastruktúra-fejlesztések előkészítése gyorsabban, hatékonyabban, egységes eljárási rendben, a rendelkezésre álló források megfelelő felhasználásával történjék.

A törvényjavaslat a „Budapest diákváros  Déli városkapu” fejlesztési program  korábbi nevén Kemény Ferenc-programként ismerhetjük  megvalósítására irányuló, kizárólag törvényi szinten rendezhető különös szabályokat is meghatároz. Ezen beruházás fejlesztési területén egy új városnegyed létesül, amire évtizedek óta nem volt példa Budapesten. Az elmúlt 20-30 évben sorra létesültek a magánbefektetők által megvalósított bevásárlóközpontok, lakóparkok, továbbá a 2010 óta eltelt időszakban Budapesten a korábbi évekhez képest igen nagy számú, egyedülálló közösségi célú fejlesztést ment végbe a sport, a kultúra, az oktatás területén, azonban ilyen mértékű összetett kormányzati fejlesztésre nem volt példa. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen valósul meg a budapesti atlétikai stadion a hozzákapcsolódó létesítményekkel, a budapesti extrém szabadidőpark, a dunai evezősközpont, valamint a Budapest diákváros. Azt reméljük, hogy ezek a fejlesztések további magánbefektetőket is hoznak a térségbe.

A budai Várnegyeddel összefüggésben és azon belül is a budai Palotanegyeddel összefüggésben azt lehet elmondani, hogy hazánk történelmének és nemzeti emlékezetének egyik legfontosabb helyszínéről beszélünk, nyilvánvalóban Budapest főváros építészeti és városképi szempontból is meghatározó része. A Budapest Palotanegyed és annak a szűk értelemben vett környezete számos tekintetben, így az UNESCO világörökségi, természeti, műemléki, nemzeti emlékhelyi minőségében is védettséget élvez, amely védelmet az államnak egységes szemléletben és hatékonyan indokolt megvalósítania.

A terület méltó megjelenését biztosító törekvések azonban egészen eddig nem valósulhattak meg a budai Palotanegyed és környezete nem hatékony működtetésű és a fejlesztést gátló jogi környezete miatt. A törvényjavaslatnak az a célja, hogy a budai Palotanegyed és a szűken vett közvetlen környezete megújításához és hatékony fejlesztéséhez szükséges kereteket lefektesse, megteremtse annak lehetőségét, hogy a terület méltó megjelenítését biztosító fejlesztési beruházások és az üzemeltetés is koordináltan és hatékonyan történjen meg a jövőben.

Jelenleg a budai királyi palota és a Dísz tértől délre, a Várhegyen elhelyezkedő úgynevezett Palotanegyed épületei és terei, illetve az azt körülvevő várfal és a fal melletti úgynevezett várszoknya területei számos különböző állami és önkormányzati szerv vagyonkezelésében vannak. A budai Palotanegyed és szűkebb környezetének közterületei, parkjai három különböző tulajdonos, a magyar állam, a Fővárosi Önkormányzat és az I. kerületi önkormányzat együttműködését igénylik. A vagyonkezelés, a közterületek fenntartása ebből következően széttagolt, és ez a széttagoltság jelen pillanatban meggátolja a palota és szűkebb környezetének egységes fenntartását, fejlesztését és a magas nívójú üzemeltetését. Ez nem új keletű probléma, ez a rendszerváltozás ideje óta velünk van, ezen szeretne javítani a törvényjavaslat.

A törvényjavaslat egységesen állami közfeladatként nevesíti a budai Palotanegyed megőrzését, fejlesztését, vagyonkezelését. Az állami feladatok körének meghatározása biztosítja a törvény hatálya alá tartozó terület egységes, fenntartható fejlesztését, a közterületek megfelelő színvonalú fenntartását, a szükséges forgalomszabályozást, a közterületek fenntartható üzemeltetését és használatát, az egységes településképek és építészeti arculat kialakításának lehetőségét, valamint az ezzel összefüggő követelményrendszerek érvényesítését.

Emellett a törvényjavaslat a budai Palotanegyed helyreállítására és megújítására vonatkozó beruházásokat is úgynevezett kiemelten közérdekű beruházásoknak minősíti, ami ezeknek az eljárásoknak és az állagmegóvó, illetőleg -megújító intézkedéseknek a zökkenőmentes lebonyolítását segíti.

Fontos kiemelni, és ezt szeretném a képviselő uraknak és hölgyeknek is aláhúzni, hogy a törvényjavaslat a palota környékén elhelyezkedő, magántulajdonban álló ingatlanokat, azok használatát, valamint a jóléti, oktatási és egyéb önkormányzati és állami feladatellátást semmilyen módon nem érinti, kizárólag a korábban is már köztulajdonban álló ingatlanok egységes vagyonkezelésének lehetőségét teremti meg.

Budapest egyszerre otthona a budapestieknek és a nemzet fővárosa. A budapestiek otthonaként otthonosnak, jól működőnek, modern kifejezéssel élve felhasználóbarátnak kell lennie, a nemzet fővárosaként pedig méltónak és nagyobbszerűnek. E két minőség egymást erősíti, egyik sem jöhet létre a másik nélkül, és egyik sem következhet be a másik rovására, mert azzal önmagát is gyengíti. E két minőséghez ráadásul, ha jól sáfárkodunk, akkor azt reméljük, hozzáadódik egy harmadik európai minőség is: Bécs, talán Berlin és Moszkva (Arató Gergely: Mit szól hozzá Lázár János?), illetve a Balti-tenger, Adria, Fekete-tenger közötti sávban Budapest lehet a jövőben a legfontosabb európai központ és térségszervező főváros, amire nagyon régóta várunk.

Mindig lehet természetesen többet és jobban dolgozni, ezt a kormány is készséggel elismeri, de elmondható, hogy Budapest ma sokkal otthonosabb, élhetőbb, jobb város, mint nyolc évvel ezelőtt volt. Ez akkor is igaz, ha van bőven még feladat; a városvezetés és a kormány építő együttműködésén bizonyosan nem fog múlni ez a továbbiakban sem.

Az egyik legfontosabb kihívás, ahogy korábban is említettem, Észak-Csepel és Dél-Pest rendbetétele. Az utóbbi évtizedek legnagyobb horderejű fővárosi beruházásáról is szólna ez a törvény, „Déli városkapu” fejlesztési program néven. Ez egy régi adósságot törleszt, hiánypótló fejlesztésekről beszélhetünk. Egységes szemléletben valósít meg városfejlesztést, rendet teremt, formát ad Észak-Csepel és Dél-Pest Soroksári-Duna-ág mentén elhelyezkedő területeinek. A fejlesztés központi eleme, ezt is hangsúlyoznám, a 12 ezer egyetemi polgár megfelelő színvonalú lakhatását biztosító diákváros, de lesznek itt a magyar élsportot és a szabadidősportot egyaránt szolgáló, mindenki által használható sportlétesítmények és közösségi terek is. A térség újjáélesztését jelentős közlekedési fejlesztések segítik, ennek egyik fő eleme az új Duna-híd, amelynek nemzetközi tervpályázata idén áprilisban zárult.

A „Déli városkapu” fejlesztési programmal az utóbbi évtizedek legfontosabb fővárosi beruházása valósul meg, sosem látott ötleteket láthatunk, és a megvalósításban egy új városrész születik, amely reményeink szerint az adottságainak és a létrejött fejlesztéseknek köszönhetően Budapest leginkább felkapott részévé fog válni.

A törvény ezen beruházással összefüggésben a „kiemelten közérdekű beruházások” kategóriájának bevezetésével lehetővé teszi azt, hogy az általam elmondott fejlesztések, a budai Palotanegyed és a Budapest diákváros kialakítása, illetve a többi fontos, kifejezetten közérdekű beruházás egységes szabályozási elvek mentén, a beruházások jellegéhez és a helyszínek sajátosságaihoz igazodó módon legyen előkészítve és valósuljon meg.

Egy további elemről is beszélnék röviden, nem visszaélve az idejükkel, erre is vonatkozik a törvényjavaslat. Budapest egy korábban kialakított támogatási rendszernek köszönhetően mára Európa egyik filmes központjává vált, ami jelentős bevételeket termel nemcsak a produkcióknak, hanem az államnak is. Az adókedvezmény-rendszer bevezetése óta a filmipar teljes bevétele a többszörösére nőtt, a legnagyobb bevételi növekedés 2013 és 2014 között valósult meg, amikor egy-egy filmalkotásra adható adókedvezmény 20 százalékról 25 százalékra nőtt. A környező európai országokban megfigyelhető hasonló támogatási rendszerek kialakítása, és emiatt szükséges, hogy Magyarország a filmipar tekintetében fennálló versenyképessége megmaradjon. A 2018. évben például már Románia is 35 százalékos támogatási mértéket határozott meg.

(16.40)

Éppen ezért a törvényjavaslat célja az is, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a mozgóképtörvény módosításával, figyelemmel az Európai Bizottság jóváhagyó és támogató határozatára, a filmszakmai támogatási program esetében jóváhagyja és ezáltal törvényi erőre is emelje a közvetett támogatás mértékének 25 százalékról 30 százalékra történő emelését. A célunk szerint a törvényjavaslattal elérhető a magyar mozgóképkultúra értékeinek gyarapítása és megőrzése, és emellett a magyarországi filmipar fejlesztése, nemzetközi viszonylatban való versenyképességének az erősítése is.

Bízom benne, hogy számíthatunk majd a támogató szavazataikra. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)