Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Drága Államtitkár Úr! (Derültség a Jobbik padsoraiból.) Az utolsó mondatába fogok belekötni, mindjárt így először. Szakértőknek olyan anyagot lehet megmutatni, amiből sugárzik valamilyen szakértelem. Ez a törvényjavaslat minden, csak szakmailag nem értékelhető anyag. Mindjárt ki fogom fejteni, hogy miért. Mindjárt látja, hogy nem is önt kívánom sérteni, hanem azokat, akik ezeket a törvényjavaslatokat készítik, mert egy dologban biztos vagyok: sem ön, sem a beterjesztő képviselő asszony, sem a kormánypárti felszólalók nem ültek annál az asztalnál, ahol ezt a fércművet összerakták. Tudom, hogy hétről hétre sértek meg valakit azzal, hogy ezt elmondom, mert majdnem minden törvényjavaslatból ezt a következtetést lehet levonni, de arra már az elmúlt két és fél hónapban rájöttem, hogy nagy valószínűséggel önöknek, akik képviselőként itt ülnek, sok köze nincs azokhoz az anyagokhoz, amelyeket beterjesztenek a Ház elé. Nem tudom elképzelni, hogy Völner Pál államtitkár úr vagy Czunyiné Bertalan Judit képviselő asszony valaha is olyan jogszabály elkészítésében részt vett volna, ahol az alapvetést, azt az alapvetést, hogy egyáltalán egy helyzet ki tudjon alakulni, kevésbé büntetik, mint azt, aki elszenvedője a helyzetnek.

Mire gondolok? Ez a Btk.-módosítás a jogellenesen átalakított, személyszállítást végző járművek vezetése kapcsán nem abból indul ki, hogy ezt a gaztettet valaki elköveti, azaz hogy átalakít. Nem abból indul ki! Abból indul ki, hogy aki ilyet vezet. Bocsánatot kérek, az az alapvetés egy jogszabályban, ha már azt akarom szabályozni, hogy ilyet büntetlenül ne tegyen meg valaki, hogy először azt írom le, hogy az a galád bűnöző  és azt nem elzárással büntetem, hanem minimum 3 vagy 5 éves börtönbüntetéssel vagy életfogytiglannal , aki megteszi azt, hogy személyek sokaságát szállító gépjárművet átalakít, először arra vonatkozóan fogalmazok meg tényállást, kérem szépen! Az az első lépés, az az origó, ugyanis ha az nem történik meg, akkor nem lehet azt a buszt vagy azt a járművet vezetni. Bocsánatot kérek, az egész jogalkotás rendszerében és elvrendszerében az az alapvetés, hogy mindig a kiindulópontot határozom meg, az alapelemet határozom meg!

Mi az alapelem? Az az alapelem, hogy ha ilyen gaztettet el tudnak emberek követni, akkor az bűnhődjön meg. De nem, hanem úgy kezdi, hogy aki vezet egy ilyen járművet  ez legfeljebb a második, a harmadik vagy a sokadik lépés! Kérem tisztelettel, ne tessék már azt mondani, hogy aki elkövet egy ilyen gaztettet, hogy átalakít egy ilyen eszközt engedély nélkül, azt elzárással kívánná büntetni, azt, aki magát a helyzetet kialakítja, és akiről azt se tudjuk, hogy tudja-e, hogy amely járművet vezetni fogja, az elszenvedte ezt az átalakítást, azt meg szabadságvesztéssel! Azt nem merem gondolni, államtitkár úr, hogy ennek az oka esetleg az lehet, hogy a veronai buszbalesetet okozó busz cégvezetője és tulajdonosa azóta is folyamatosan közbeszerzéseket nyer, amióta ez a szörnyű tragédia megtörtént. (Moraj a kormányzó pártok padsoraiban.) Még véletlenül sem tudom elképzelni, hogy az okozza ennek a szabályozási elvnek az okát, és azért tartott ez másfél évig, hogy egyáltalán egy ilyen javaslatot ide beterjesztettek, mert addig zajlottak azok az egyeztetések, hogy az ilyen ejnye-bejnye, csúnyán tevékenykedő, de a kormányzathoz esetlegesen valamilyen módon kötődő személyek részére azért olyan nagyon komoly következménye ne legyen.

Tehát ezért mondom, kérem szépen, amíg nem úgy kezdődik egy jogszabály, egy ilyen jogszabály  egy ilyen valóban szörnyűséges, súlyos baleset után, jelzem, másfél évvel , akkor legalább annyit tegyünk meg, hogy a polgárok és egyébként az elszenvedő családtagok azt lássák, hogy önök, amikor már egy ilyen javaslatot beterjesztenek, abban az első mondat az legyen, hogy azt büntetjük, aki ezt megteszi; aki az átalakítást megteszi, azt büntetem először. És persze, aztán jön a sofőr is, feltéve egyébként, hogy tud róla.

És akkor visszatérnék arra a két hónappal ezelőtti párbeszédünkre, amikor egy másik törvényjavaslat során, konkrétan, amikor a migrációt segítőkről beszéltem, hogy míg a büntetőjogban az ügyészségnek kell bizonyítania azt, hogy egy sofőr tudatát átfogtae az, hogy az a gépjármű átalakított, és esetleg az okiratok, amelyekkel ő beült a buszba, már rögzítették és hitelesítették az átalakítás jogszerűségét, azt hogy fogja az ügyészség bizonyítani, de ez egy melléktényező. A lényeg az, kérem szépen, hogy ha már önök másfél évvel a tragédia után úgy gondolták, hogy akkor erre vonatkozóan nincs a büntető törvénykönyvben olyan tényállás, amire egyébként ezt rá lehet húzni, vagy amibe egyébként ez beletartozik, akkor legalább azt tették volna meg, hogy azt a szörnyeteget kezdik el először büntetni, aki ilyet elkövet, aztán utána a sofőrt.

És akkor még nem beszéltünk arról, államtitkár úr, hogy mi van a munka törvénykönyve szabályrendszerével. Ugyanis a munka törvénykönyvében az van, hogy a dolgozót korlátozott felelősség terheli, hiszen ő utasítás alapján, alá-fölé rendeltségi viszonyban jár el, és neki mint munkavállalónak hogyan kell vagy lehet ellenőrizni a munkáltatóját, aki őt utasítja, hogy abba a buszba üljön bele. Erről még nem is tudunk diskurálni, mert egyébként ehhez minimum egy konferencia keretei kellenének, és magasan képzett büntetőjogászoknak kellene ott ülni, akik ezt kitárgyalják.

De ami ennek a lényege, hogy így ezt a jogszabályt nem lehetett volna beterjeszteni, mert ez nem alkalmas arra, amire szánták. És akkor itt megkérdezek még egy fontos dolgot. A büntető törvénykönyvünkben egyáltalán nincs olyan passzus, amibe ez a tényállási elem beletartozott volna? Önök tényleg azt mondják, hogy a magyar büntető anyagi jogban nem létezik olyan tényállás, amivel a veronai buszbaleset során elkövetett galádságot büntetni lehetne? Hát hogyne lenne?! Ott van, kérem szépen, a közúti veszélyeztetés! A közlekedés szabályrendszerének része az, hogy a járműnek műszakilag alkalmasnak kell lenni akkor, amikor elindulnak vele, és gyakorlatilag addig, amíg a „veszélyeztetés” szó és nem az eredményt feltételező, „bekövetkezett baleset” szó szerepel benne, csak a veszélyeztetés szerepel, azaz absztrakt módon minden olyan tett, magatartás, ami alkalmas lehet arra, hogy veszélyhelyzetet idézzen elő, a közúti veszélyeztetés tényállásába beletartozik ez az elkövetett magatartás, ha átalakítják a járműveket.

Tehát nem igaz, hogy a büntetőjogunkban nincsen ilyen szabály  van! Csak mi most az egésznek a lényege? Hogy most egy politikai performanszt csinálok a nép számára, hogy én annyira, de annyira felelősségteljes vagyok, hogy én akkor most írok egy másik tényállást. Még az a nagy szerencse, államtitkár úr, hogy legalább az a félmondat benne van, hogy „ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg”. Ez azért legalább valamire alkalmas, mert akkor a közúti veszélyeztetés az önök javaslata szerint súlyosabban büntetendő, ergo ezt a szabályt tulajdonképpen nem is kell alkalmazni. Tehát azért a joggyakorlatból lehetne ide kisszíneseket hozni, hogy majd a bírák ezzel szembesülve hogyan fognak eljárni.

Módosító javaslatot benyújtottunk. Miért nyújtottunk be? Azért álljon már meg a menet! Ha a KDNP képviselője ilyen csodálatos, már papi magasságokba nyúló beszédet tart arról, hogy miért támogatják ezt a jogszabályt, akkor elnézést kérek, ne tessék már vétség miatt egy évvel, meg minősített esetben két évvel szankcionálni! Ez miért nem bűntett? Miért nem bűntett az, hogy valaki, kérem szépen, egy eszközbe, amivel több tíz embert szállítanak, akár hosszú útra is, bizony ne nyúlhasson úgy bele, hogy veszélyezteti a biztonságát annak az eszköznek. Bocsánatot kérek! Önök elmondták most, hogy milyen felelősségteljes a kormány, mert most tudták meg, hogy a baleset következtében előállott tragédia részben miért következett be, mert maga a baleset nem emiatt következett be, az egy vezetéstechnikai hiba volt, hanem annak volt az átalakítás az oka, hogy kiégett a busz. Most azt tetszenek mondani  még a mai napig is gyászosan, okkal gyászosan szólalunk meg erről a parlamentben , azt tetszenek mondani a szülőknek, hogy aki egy ilyen galád tettet elkövet, hogy a buszt átalakította, annak legfeljebb elzárás?

(15.50)

Egyszerűbb lett volna azt odaírni, hogy ejnye-bejnye, de most komolyan! Tessenek már elgondolkodni azon, hogy minek tetszenek több millió forintot elkölteni arra a munkára, amiért mi itt vagyunk, amiért ennek az adminisztrációját végigcsinálják, időt, órákat töltünk el, majd azt tetszenek mondani, hogy aki ilyet csinál, elzárás. Kár, hogy nem azt tetszettek írni, hogy mit tudom én, életfogytig tartó koktélozás, mert körülbelül még az lenne hozzá igazodó, vagy esetleg még az elzárás során örömlányokat is beviszünk nekik, hogy a bújukat-bánatukat föl tudják dolgozni. Ez vicc! Aki ilyet elkövet, az bűntett legyen, méghozzá többéves börtönbüntetéssel. És igen, kérem szépen, amikor azt mondja, hogy de az a sofőr, aki tudja, hogy ez történt, és mégis beül az autóba, és mégis elindul vele, és mégis megsérti ezáltal ezeket a szabályokat, kvázi cinkosává válva, biztosan cinkosává válva, bizonyíthatóan cinkosává válva az átalakítónak, akkor igen, az is legyen büntetve legalább ilyen mértékben.

És akkor még a (2) bekezdésről nem is beszéltem, mert kiemeli az iskolabuszt és aztán a különböző feltételek. Miért kell odaírni, hogy ez vagy az, vagy amaz? Mindenütt, ahol több ember szállítása történik, az igenis súlyosabban legyen büntetendő, mert hiszen itt nincs az meghatározva az alapesetben, hogy hány személyes jármű, nincs odaírva, csak az, hogy jármű. Igen, kérem szépen, amikor egy valóban több tíz embert szállító esemény történik, és ezt elkövették, akkor az legyen persze minősítő körülmény, de nem kell ilyen specialitásokat beírni. Gyönyörűen meg lehetett volna ezt úgy határozni, hogy valóban kiterjedjen az iskolabuszra is természetesen. Egyébként csak annyit szeretnék mondani, hogy a veronai buszbaleset nem iskolabusz volt, az iskolabusz ugyanis az, amivel nap mint nap szállítják oda-vissza a gyerekeket, az az iskolabusz. Az a busz, amivel baleset történt, az kirándulásra vitte a gyerekeket, az lehet szervezett turistabusz vagy gyermekeket szállító szervezett turistabusz, de az nem iskolabusz, kérem szépen. Tehát azért még úgy jó lenne a fogalmakat a helyére rakni, mert ha én bíró lennék, akkor azért megérdeklődném, hogy hogy tetszettek ezt gondolni.

A büntető törvénykönyv 234. §-ába, a közúti veszélyeztetésbe tökéletesen beletartozik az, ami itt történt. Ez, ha Magyarországon bírálják el, az alapján a magyar bírák el tudták volna bírálni, és súlyosabban büntetnék, mint e szerint a javaslat szerint. Tehát önök pillanatnyilag a jogkövetkezményeket, ha Magyarországon folytatnák le, enyhébben kívánnák büntetni, mint amit az alapvető büntető törvénykönyvi tényállás meghatároz, tehát ezen is el kellett volna gondolkodni.

Áttérek, mert nagyon megy az idő, és gondolom, mindenki már szeretne hazamenni, ez a remekmű, ez a második rész. Az önök ideológiai vezérének Bibó István nagy, emblematikus példaképe volt  az utóbbi nyolc évben nem nagyon emlegeti, mert ő azért egypár igazságot is mondott , és ő azt mondta, hogy demokratának lenni mindenekelőtt azt jelenti, hogy nem félni. Tehát én azt gondolom, hogy ma Magyarországon egyetlen kormánypárti politikusnak sincs oka félni. Félni annak van oka, aki csinál olyat, amiért aztán a néptől félnie kell. Magyarországon a néphatalom deklarálva van az Alaptörvényben, Magyarországon a népnek joga van véleményt nyilvánítani akkor, ha valami neki nem tetszik. Ennek a kereteit természetesen mindenképpen szűkíti az, hogy valóban sem fizikai, sem verbális jogellenes magatartást egyik véleménynyilvánítás során sem lehet megtenni büntetlenül, ez nem kérdés, de a határa jóval kijjebb van, mint amit ez a jogszabályhely sugall.

De azért hadd kérdezzek megint még egyet, mint az előzőnél is! Nincs Magyarországon olyan anyagi jogi szabály, amibe azok a magatartások, amit ebben felsoroltak, ne férne bele? Hivatalos személy ellen eddig is megvolt az erőszakos tényállások jogkövetkezménye, a zaklatás eddig is, jogszabályban védett jogi tárgy volt a személyek nyugalma. Tehát ez a jogszabályhely semmivel, de semmivel nem mond többet, mint az, ami már rendelkezésre áll, és ami alapján bizony, ha valaki ezeket a magánéletet sértő magatartásokat elköveti, annak igenis lenne, lehetne már a mostani szabályok szerint jogkövetkezménye. Ez gyakorlatilag semmi másról nem szól, mint egy szűk politikai kör félelméről szól, és azt célozza, hogy ha lehet, akkor a miniszterelnök környezetét semmiképpen ne merjék az emberek még a véleménynyilvánítás szabadságát gyakorolva sem megközelíteni.

De azért még egyet meg szeretnék kérdezni: a politikusi és az állami vezetői lét, az nem 24 órás szolgálat? Én csak egy szimpla képviselő vagyok, de nekem ez 24 órás szolgálat. Ez 24 órás szolgálat! Mi egy szolgálatra szerződtünk, mindannyian szolgálatra szerződtünk, és az adófizetők az állam legfőbb vezetőit igen gáláns díjazással jutalmazzák. Ez bizony egy olyan szolgálat, amiben a nép rendelkezésére kell állni. Egyébként bizonyára tetszenek a közösségi médiát olvasni, ezt is várják el a képviselőktől, hogy álljanak a polgárok rendelkezésére, életforma szerint képviseljék őket.

Egyébként meg el nem tudom képzelni, hogy lehet azt majd megmagyarázni, hogy a hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben. Na, ezt hogy fogják értelmezni? Tehát amikor valaki például kimegy a Parlamentből, hazaindul, akkor az összeegyeztethető hely vagy sem? Különösen annak fényében, hogy a bíróság éppen most mondta ki, hogy a munkába járás oda-vissza munkaidőnek számít. Tehát az még a munkaideje a miniszterelnöknek vagy az államfőnek, amikor hazamegy a munkából vagy éppen oda tart? Vagy megy egy kiállítás megnyitására, és mondjuk, a kiállításhoz vezető úton esetleg becsatlakozik az egyik gyermeke, akivel meg kell beszélni, hogy tegnap miért kapott kettest. Tehát amikor elmegy a Parlamentből egy kiállításra, az egy hivatalos út, de mert a gyerek becsatlakozik az autóba, és megbeszélik a tegnapi kettes eredményt, akkor az már nem az összeegyeztethető cél?

És egyébként azt kívülről honnan tudja valaki? Tehát honnan tudja az a polgár megítélni, hogy amikor ő véleményt nyilvánít esetleg hangosan meg kifütyüli a miniszterelnököt, akkor az alkalmas hely és időe rá? De most tényleg, komolyan mondom, ez egy értelmezési kérdés, ez majd a joggyakorlat kérdése lesz, és meg kell mondjam, már most látom, hogy ha ilyen büntetőügyek indulnak, akkor azzal fognak védekezni nagyon okosan az érintettek, hogy honnan tudtam volna, hogy ez most alkalmas hely vagy idő, mert például lehet hogy most este 7 óra van, és azt mondja a miniszterelnök, hogy ő aznap 4-kor befejezte a hivatali idejét, na de elnézést kérek, tegnap meg este fél 8-kor ment egy fogadásra, és én azt gondolhattam, ha tegnap este fél 8-kor még hivatalos személy volt, és hivatali idejében volt, és nem volt alkalmatlan, akkor ez ma is így van. Tessenek már végiggondolni azt, hogy önök a jogszabályokat elvileg a joggyakorlatnak készítik, emberek lesznek, méghozzá nem kevesen, akiknek ezeket értelmezni kell és alkalmazni kell! És már most látjuk ebből is, hogy számtalanféle döntés lesz, számtalanféle értelmezés lesz, és gyakorlatilag megint egy zűrzavar fog az ügyekből keletkezni, amit egyszerűen nem fognak tudni feloldani.

Arról már nem is akarok beszélni, amiről korábban itt ellenzéki képviselőtársaim beszéltek, mert én magam is azt gondolom, hogy ha épp nem a miniszterelnök és az ő környezetének lett volna igénye ezt a jogszabály-javaslatot beterjeszteni, akkor simán megtehették volna, hogy kivonják belőle a közszereplőt, mert én is azt gondolom, hogy nem a gyámügyi ügyintézőt és nem a posztos rendőrt és nem az építési osztály dolgozóját akarták ebbe a jogszabályhelybe beletuszkolni, hanem valójában a magyar kormány képviselőjét vagy a képviselőit, akiket valóban az elmúlt években gyakran okkal kritikák értek, és bizony, amikor azt látták a polgárok, hogy az írásos kritikáikat még csak válaszra sem méltatják, valóban személyesen próbálták meg a véleményüket kifejteni, és természetesen törvényes nyomást gyakorolni. De ezt a helyzetet nem ők alakították ki, ezt a helyzetet azok alakítják ki, akik nem a társadalom érdekei szerint képviselik a népet, akik ígérgetnek fűt-fát a kampányokban, majd utána a kormányzás során pedig nem annak szellemében járnak el.

Én egyet tudok, én se most, se a jövőben soha nem fogok félni, tehát nekem ilyen jogszabályra nincs szükségem, és szerintem ebben a teremben nem sok ember ül köztünk, és szerintem önök is, fideszes képviselők, önök sem félnek, egyikünk sem fél. Azért nem félünk, mert nem teszünk olyat, amiért nekünk félnünk kellene, és ami miatt ilyenfajta sürgősségi eljárással benyújtott törvényjavaslatot kellene tárgyalni a parlamentnek.

(16.00)

Úgyhogy én nagy tisztelettel kérem, hogy a jogi érvek alapján az abszolút indokolatlan, mind időben, mind térben, mind tartalmában indokolatlan javaslatot legyenek szívesek átdolgozni, és összeegyeztetni a hatályos jogszabályok tartalmával, ugyanis mind a két életviszonyra tökéletesen megvan a hatályos anyagi jog, egyszerűen nem is értem, hogy miért gondolták, hogy az eddigi jogszabályhelyek alkalmatlanok lennének az ilyenfajta problémák kezelésére.

Hangsúlyozni kívánom, mert nem szeretném, hogyha majd a kormánypárti sajtó ettől zengedezne, ez pedig az, hogy a veronai buszbaleset áldozataival történt szörnyűség minden jogkövetkezményének be kell következnie, a magyar állam képviselőinek mindent el kell ahhoz követnie, hogy ennek a jogkövetkezménye megfelelően arányos és súlyos legyen azokkal szemben, akik azt elkövették, csak az baj, hogy ez az eszköz, amit ideterjesztettek a Ház elé, erre nem alkalmas. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)