Készült: 2024.05.21.05:26:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

19. ülésnap (2018.07.17.), 10. felszólalás
Felszólaló Dr. Mellár Tamás (Párbeszéd)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:09


Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A múlt héten a Versenyképességi Tanács megvizsgálta és megvitatta a Nemzeti Bank 180 lépéses programját. Most kezdhetném azzal, hogy miért pont most kezdett el a kormány foglalkozni a versenyképesség kérdésével, nyolc évvel később, aztán esetleg azt is fölvethetném, hogy miért pont azután, miután több ezer milliárd forintos európai uniós támogatást már elköltöttek, vagy még azt is fölvethetném, hogy miért pont az MNB foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, hiszen az MNB-nek nem feladata az általános gazdaságpolitika megalkotása, az ő hatásterülete a monetáris politika. De ne ragadjunk le ezen dolgok mellett, nézzük a tényeket és nézzük magát az anyagot! Én azt gondolom egyébként, hogy ez a 180 pontos anyag, amit a Magyar Nemzeti Bank letett az asztalra, egy nagyon jó helyzetértékelést ad. Le a kalappal a készítők előtt! Ha valaki valóban szeretné tudni, hogy Magyarország hogy is néz ki itt és most, akkor érdemes elolvasnia ezt az anyagot. Ebben az anyagban egyébként olyanokról van szó, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme 1,4 százalék, hogy a termelékenység nagyon alacsony, hogy az oktatás, különös tekintettel a felsőoktatási rendszerre, kifejezetten rossz, hogy az egészségügyi rendszer nem hatékony, és ehhez hasonló kérdésekről, amiket egyébként mi is elmondtunk a költségvetési vitában is, de eredmény nélkül.

Amivel viszont problémám van ezzel az anyaggal kapcsolatosan, az az, hogy a jó helyzetértékelés után nincs egy jó terápia. Amikor tovább olvassuk ezt az anyagot, akkor azt lehet látni, hogy egy kívánságlista jön össze, hogy jó lenne, ha itt is és ott is komoly változások történnének, de hogy milyen mechanizmusok, milyen gazdaságpolitikai intézkedések lennének ehhez szükségesek, azok nincsenek leírva. Kicsit olyan déjà vu érzésem volt, mert nagyon hasonló ez a történet ahhoz, amit a Gyurcsány-kormány folytatott még a válság előtti időszakban, amikor 100 pontos programot meg 41 lépéses programot állított össze úgy, hogy tulajdonképpen nem gondolta végig, hogy milyen mechanizmusokra lenne szükség ahhoz, hogy ez megvalósuljon.

Az MNB anyagában azonban van három dolog, ami nagyon hiányzik. Engedjék meg, hogy csak az említés szintjén mondjam el ezt a három fontos pontot, azért is, mert mélyen meg vagyok arról győződve, hogy a versenyképesség területén nem lehet áttörő változást létrehozni ezen három dolog nélkül.

Az első az, hogy a kormánynak minél hamarabb le kellene lépnie erről az illiberális államelképzelésről és az antidemokratikus megoldások alkalmazásáról, mert a gazdaságtörténet és a fejlődés-gazdaságtan is több ízben is bizonyította azt, hogy sikeres modernizáció, sikeres fejlődés csak olyan országokban mehet végbe, ahol a társadalmi és gazdasági intézmények befogadó jellegűek, és nem kizáró monopoljellegűek. Tehát csak olyan politikai szisztéma tud valóban versenyképes lenni, amely biztosítja azt, hogy befogadó intézmények legyenek.

A másik nagyon fontos dolog az, hogy ki kellene egyezni a társadalommal. Nagyon fontos lenne az, hogy ne bontsuk két részre a magyar társadalmat, Fidesz-támogatókra és Fidesz-ellenzékiekre, mert ilyen alapon megint csak nem lehet a legfontosabb problémákat megoldani. Az oktatás és az egészségügy nagyon fontos területe a versenyképességnek  ez egyébként az MNB-anyagból is kiderül , itt viszont csak olyan reformokat lehet elképzelni, amelyek széles körű konszenzusra építenek, tehát ahol kormánypárti és ellenzéki képviselők, illetve szakértők együttesen döntenek arról, hogy milyen reform legyen, és ezeket a reformokat aztán társadalmi vitára kell bocsátani, hiszen ezeknek a reformoknak 10-15 esztendeig ki kell tartaniuk, mert különben nem lesz eredmény. Tehát egy széles körű konszenzus nélkül nem képzelhető el tartós versenyképesség.

Végezetül a harmadik dolog az, hogy a déli és a keleti nyitás helyett vissza kellene térni nyugat felé, hiszen az is bizonyított tény, 1100 esztendő bizonyította, hogy Magyarország akkor tudott előrejutni, akkor tudott sikeresen modernizálódni, ha a nyugati munkamegosztási rendszerbe illeszkedett be, s ezt a technológiai transzfert megfelelően tudta alkalmazni és használni. Köszönöm szépen. (Taps a Párbeszéd soraiban.)




Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai