Készült: 2024.09.21.12:44:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

28. ülésnap (2018.10.08.),  65-68. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 5:31


Felszólalások:   61-64   65-68   69-72      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az LMP képviselője, kérdést kíván feltenni a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszternek: „Valóban a biztonság garanciája-e, ha atomerőműben termeljük az áramot?” címmel. Tájékoztatom képviselő asszonyt és a tisztelt Házat, hogy a kérdés megválaszolásával a miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyonkezelésért felelős tárca nélküli minisztert bízta meg, akinek a nevében majd Fónagy János államtitkár úr fog válaszolni. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az ön kormánya folyamatosan azzal érvel a Paksi Atomerőmű tervezett bővítése és a nukleáris energia használata mellett, hogy Paks a biztonságos energiaellátás garanciája. Ennek az állításnak azonban a tények mintha ellentmondanának. Az idei évben eddig a korábbinál több, több tucatnyi alkalommal kellett visszaterhelni vagy leállítani a Paksi Atomerőművet, részben a Duna alacsony vízállása, részben a magas hőmérséklet miatt, részben pedig a különféle elektromos és vezetéki hibák miatt.

Egy olyan atomerőműről beszélünk, államtitkár úr, amely éppen most esett át egy üzemidő-meghosszabbításon, aminek a költsége, tudjuk, százmilliárd forintos nagyságrendet jelent. Feltételezhető, hogy egy ilyen üzemidő-meghosszabbítás alkalmával mindent átnéztek, szükség esetén, amit kellett, mindent kicseréltek, felújítottak. Ugyanakkor az üzemidő-hosszabbítás procedúrája 2017-ben véget ért, tehát az erőműben papíron most legalábbis minden rendben van, minden tökéletesen biztonságos.

Ugyanakkor egy átlagos háztartásban, ha valamivel ennyi hiba történik, mint ami a Paksi Atomerőműben ebben az évben történt, akkor azt biztosan kidobják. Ezért azt kérdezem államtitkár úrtól, szíveskedjék tájékoztatni, hogy a leállítások és a visszaterhelések közül mennyi írható a rendkívüli időjárás számlájára, mekkora volt pontosan az üzemidő-meghosszabbítás költsége, és azért azt is megkérdezem újra, továbbra is az állítják-e, hogy a Paksi Atomerőmű az energiaellátás biztonságának garanciája. Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Mint említettem, a választ Fónagy János államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A Paksi Atomerőmű az elmúlt 30 évben, valamint a meghosszabbított üzemidejében is a magyar villamosenergia-ellátás alappillére. Az atomenergia biztonságosan, olcsón, szén-dioxid-kibocsátásmentesen termel. A hazai termelés fele, a felhasználás 36 százaléka a Paksi Atomerőműből származik.Az erőmű 90 százalék feletti kihasználtsága azt mutatja, hogy az atomerőmű termelése kiszámítható és megbízható. Igen, ezért a jövőben is a nukleáris energiát, ezen belül a Paksi Atomerőművet tekintjük a hazai energiaellátás egyik legfontosabb bázisának a növekvő mértékű megújuló energiák és egyéb energiahordozók mellett.

A biztonság színvonalát nemzetközileg elfogadott rendszerben 83 paraméter vizsgálatával mérik. A nemzetközi nukleáris eseményskála szerint 2017-ben csak 0-ás besorolású esemény történt, ami a Paksi Atomerőmű életében tudomásom szerint a második legjobb eredmény.

Magyarország egyébként az atomenergia alkalmazása során a kezdetek óta figyelmet fordít a nemzetközi tapasztalatok hasznosítására; a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által szervezett minden fontosabb felülvizsgálat eredményesen lezajlott. Mindezek eredményeként hazánkban a biztonsági szabályozás és a létesítmények gyakorlata összhangban van az európai uniós és a nemzetközi követelményekkel.

(13.10)

Az atomerőmű a Mavirral kötött megállapodás értelmében termelési menetrend megtartására törekszik. Egyébként az üzemidő-hosszabbítás összes költsége 40 milliárd forint volt, pótlólagos állami forrás bevonására (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) nem volt szükség. Köszönöm, elnök úr, a türelmét. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:   61-64   65-68   69-72      Ülésnap adatai