Felszólalás adatai

Felszólalások:   33-36   37-40   41-44      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Székely Sándor, a DK képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszter úrnak: „Mikor vallják be, hogy a megalázóan alacsony minimálbérért Önök a felelősek?” címmel Székely Sándor képviselő urat illeti a szó.

SZÉKELY SÁNDOR (DK): Köszönöm a szót, házelnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Önök évek óta azt zengedezik, hogy Magyarországon dübörög a gazdaság, minden rendben van, és az emberek jól élnek. Őszintén szólva, a magyar lakosság döntő többsége úgy él, hogy hónapról hónapra próbálja befizetni a csekkjeit, dolgozik, robotol, havonta elmegy talán egyszer moziba, de persze csak szerdán, amikor kedvezményes a jegy, és jó esetben, ha jól spórolt, akkor talán el is jut a Balatonra egy hétre a családjával  az év összes többi napjára, hónapjára, hetére ott marad a nyomor, a kiábrándultság és a fásultság. De mit is lehet várni azoktól az emberektől, akik nem 320 ezer forintot keresnek átlagosan bruttó, ahogy azt önök hazudják, hanem sajnos csak 200-220 ezer forintot? Mit lehet várni azoktól az emberektől, akiknek a minimálbére, ha úgy vannak bejelentve, Európában az egyik legkisebb, úgy, hogy közben Magyarországon kell a legtöbbet fizetni azért, ha valaki a lakbérét vagy a lakáshitelét ki szeretné fizetni?Önök tényleg 150 ezer forintra akarják most megemelni a minimálbért, akkor, amikor nagyjából ennyibe kerül egy lakás bérleti díja? Akkor, amikor folyamatosan 400 forint felett van a benzin, folyamatosan mennek föl az élelmiszerárak, és egyébként a Balatonon egy hétre egy nyaralás egy kétgyerekes családnak, egy négyszemélyes családnak többe kerül, mint 400 ezer forint? Ez elképesztően kevés! De ami a legmegdöbbentőbb, az az, hogy még ezt az elképesztően kevés emelést is a magyar gazdasági szereplőknek egy jelentős része nem vagy csak alig fogja tudni kitermelni, hiszen a magyar kormány annyira adóztatja a magyar vállalkozókat, mint sehol másutt Nyugat-Európában, a kapitalista országokban.

Ma Magyarországon több mint egymillió embernek van minimálbére. Mindannyian tudjuk, hogy feketén is kapnak pénzt természetesen, de 10, 20 vagy 30 év múlva, amikor elmennek nyugdíjba, nem lesz nyugdíjuk, így abból fognak élni, amit a gyermekeik fognak visszautalni nekik Londonból. Kérdezem a miniszter urat, hogy mikor állnak végre a választóikkal szembe, és mondják azt, hogy önök a felelősek azért, hogy ennyi kifizethetetlen hitel van az országban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és önök a felelősek ezért a minimálbérért. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP, a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Az elhangzottakra Bodó Sándor államtitkár úr fog válaszolni. Kérem államtitkár urat, a csíptetőt tegye fel.

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi állam-titkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! A hangulatkeltéssel szemben én néhány konkrét tényt ajánlok a figyelmébe, nevezetesen, hogy a kormány kiemelt fontosságú célkitűzése a magyar dolgozók bérének az emelése, a piacgazdaságban azonban a bérek alakulása nyilván a gazdaság lehetőségeitől függ, és itt a piaci szereplők alkuja, nevezetesen a munkaadók és a munkavállalók alkuja a meghatározó. Ebbe a folyamatba a kormány közvetlenül nem avatkozik be, a minimálbér, illetve a garantált bérminimum megállapításánál igen, áttételesen pedig az adók csökkentésével tud segíteni. A szociális partnerekkel 2016-ban kötött hatéves bérmegállapodás kiszámíthatóságot és stabilitást biztosít a vállalkozásoknak, így el tudják tervezni hosszabb távú üzleti elképzeléseiket is.Két konkrét tényre azért mindenképpen fölhívnám a figyelmet. Az egyik például az, hogy 2017-ben, tehát egy lezárt gazdasági évben a szociális hozzájárulási adó 5 százalékponttal csökkent, miközben a versenyszférában a bruttó és a nettó keresetek 11,6 százalékkal növekedtek.

A másik pedig egy tendencia, amit szintén ajánlok figyelmébe, nevezetesen, hogy a 2010-es kormányváltás óta a reálbérek több mint 30 százalékkal, a gyermekkedvezmények figyelembevételével pedig 36 százalékot meghaladó mértékben nőttek a gazdaságban. A hivatalos kereseti adatokat a Központi Statisztikai Hivatal méri fel, ezeket havi szinten publikálja, és a legutóbbi mérés szerint a bruttó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 324 700 forint volt 2018. január-július időszakban, így az ön által említett 220 ezer forint téves adat.

A következő évben is folytatódnak a bértárgyalások; ahogy hangsúlyoztam, a munkaadói és a munkavállalói oldal tárgyalásai a meghatározóak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   33-36   37-40   41-44      Ülésnap adatai