Felszólalás adatai

Felszólalások:   18-23   24-27   28-33      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett a Jobbik képviselője, Z. Kárpát Dániel: „Ami Magyarország költségvetéséből kimaradt” címmel. A képviselő úré a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetés előttünk fekvő tervezetét vizsgálva legalábbis kétféle párhuzamos valóság bontakozik ki előttünk. Az egyik szerint a Fidesz-KDNP szerint Magyarországon jól mennek a dolgok, emelkednek a bérek, többen vándorolnak haza, mint ahányan kivándorolnak Magyarországról. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezt nem én mondom, ezt fideszes, nemcsak képviselők, államtitkárok, illetve miniszterek hangoztatták. Ezzel szemben én szeretnék vitába szállni az önök álvalóságával, és egy kicsit visszahozni önöket a Csillagkapu túloldaláról a rögvalóság irányába. Hiszen ha a költségvetés számait vizsgáljuk, számos kérdésre választ találunk. Így például az oktatásra fordított 15 milliárdos növekmény tulajdonképpen alulmúlja az infláció szintjét, tehát összértékét tekintve az oktatásra fordított források mennyisége csökken, a strukturális szerkezeti váltás elmarad, az egészségügy tekintetében pedig legalábbis vitákra ad alapot, hogy mennyire lehet szerkezeti váltásról beszélni.

De az egészen biztos, hogy a legnagyobb vesztesek a magyar fiatalok, illetve a magyar jövő. Hiszen az elvándorlás lassítása, fékezése érdekében, illetve a lakhatási válság feloldása tekintetében nem fogalmazódik meg kormányzati szándék a költségvetés tervezetében, nagyjából igyekeznek szinten tartani a felső középosztálytól fölfelé ható CSOK kedvezményrend-szerét, de azon magyar fiatalok számára, akik most kezdenék el a közös életüket, mondjuk, párjukkal, vállalnának gyermeket, lényegében nem fogalmaznak meg olyan üzenetet, amely arra válaszolna, hogy hogyan tehessenek szert megfizethető árú albérletre, hogyan jussanak önálló otthonhoz. Azt is látnunk kell, hogy eközben a költségvetés lehetővé tenné további források iderendelését. Hadd mondjak egy példát. A rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatát a másfélszeresésre, 165 milliárd forintra kívánja emeltetni a kormányzat. Az úgynevezett Országvédelmi Alapba pedig továbbra is egy hatalmas összeget, 60 milliárd forintos zsebpénzt szán saját magának Orbán Viktor és csapata. Azért beszélhetünk zsebpénzről, mert például az Országvédelmi Alap előirányzatának felhasználásáról a kormány határozatokban dönt, tehát nem kérdezi meg a parlamentet, nem vitatja meg senkivel ezt a kérdést. Azt, hogy hogy mire mennyit, miért, milyen hatékonysággal és milyen eredményességgel költ el, már nem firtatja.

De kérdezem én a kormánytól: ha valóban olyan fényesen áll a magyar gazdaság, mint ahogy azt az indoklásban leírta, akkor a 27 százalékos világrekorder, nemcsak európai, de világrekorder áfa legalább kozmetikai jellegű csökkentése miért nem merül fel az önök köreiben? Ha valóban akkora a gazdasági növekedés, ha valóban akkora a bérnövekedés, mint ahogy azt önök állítják, mert az önök állításával szemben én azt mondom, hogy csak a kivándorlás által előidézett munkaerőhiány által sújtott szakterületeken realizálódott piaci bérnövekedés, és szerencsére realizálódott, de ez nem a kormányzat okos gazdaságpolitikájának köszönhető, és ez a jövőt emészti fel, hiszen a kivándorlás felpörgésével teljes magyar gazdasági ágazatok kerülhetnek a tönk szélére. De ha önök szerint ilyen jól állunk ebben az alternatív fideszes valóságban, adódik a kérdés, hogy ebbe a költségvetési tervezetbe miért nem tudják beleérteni a 27 százalékos áfa csökkentését. Hiszen még a Jobbik is talál annyi forrást, átcsoportosítható forrást, amiből ez beleférne.

Egy demográfiai tél, katasztrófafolyamat közepén miért nem keresnek, illetve találnak forrást legalább a gyermeknevelési cikkek áfatartalmának 5 százalékra történő leszállítására, vagy akár az alapvető élelmiszerek teljes körének 5 százalékos áfatartalommal történő ellátására?

Az is adódik kérdésként, hogy miközben a Magyar Nemzeti Banknál, illetve a magyar bankrendszernél rekordszintű profitok halmozódnak fel évről évre - a Magyar Nemzeti Bank még a devizahiteles átváltásból realizálódott elképesztő, százmilliárdos profitjának is csak egy részét fizette be a költségvetésbe -, egy költségvetési vita idején, előtt, után miért nem vitatkozunk arról, hogy a mindenkor jelentkező többletet igenis fizesse be a költségvetésbe osztalékként az MNB; ebből jöjjön létre egy kártérítési alap, amelyből a bajba került devizahitel-károsultak, a már kilakoltatottak is megsegíthetők. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Úgy van!)

Említettem a bérlakásprogram hiányát, em-lí-tettem a hitelkárosultakat érintő intézkedések hiányát. Látható, hogy több száz ezres, milliós társadalmi csoportok maradtak az út szélén az önök ígéretével ellentétben.

A kérdésem lényege tehát az, és látom, hogy Dömötör államtitkár úr kívánja magára vállani a válaszadás terhét: arra válaszoljon, hogy ha önök szerint ilyen szép és ilyen fényes a jövő (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ebből a forrástömegből miért nem jut a magyar fiatalokra, miért nem jut a magyar jövőre. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Szerencsére még nem a képviselő adja meg a szót, államtitkár úr, hanem én, úgyhogy most szólhat. Parancsoljon, még mielőtt a levegőt kifújná magából.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr, de egyébként én szívesen válaszolok. Ön arról beszélt, hogy mi maradt ki a költségvetésből, úgyhogy hadd folytassam azzal, hogy mi maradt ki az ön felszólalásából. Ha mondjuk, a fiatalokat érintjük, ha róluk beszélünk, akkor fájóan hiányzik az, hogy a fiatalok, ha házasodnak, adókedvezményt kapnak; számíthatnak otthonteremtési programra, amelyre még több áll majd rendelkezésre, mint korábban, és teljesen természetes, hogy az adókról is beszélt, de elfelejtette azt a tényt, hogy Európában Magyarországon van az egyik legalacsonyabb jövedelemadó-kulcs. Változatlanul 15 százalék lesz ez jövőre is, ami azt jelenti, hogy több marad a magyar családok zsebében és több marad a magyar fiatalok zsebében is. Egyébként épp ennyire fontos, hogy a munkát terhelő adók továbbra is csökkennek. Csökkennek tovább 2019-ben a munkaadói adók, amelyek még a 27 százalékos szintet érték el akkor, amikor ez a kormány hivatalba lépett.

Ön talán azt említette, hogy a gazdaság a tönk szélére kerülhet. Ennek azért ellentmond az a tény, hogy 4 százalékos a gazdasági növekedés, és már sokadik éve tartósan magas. Ezzel a közép-európai térség, egyébként Európa élmezőnyében foglal helyet.

Érdeklődéssel szoktuk meghallgatni a napirend előtti felszólalásaikat azért is, mert a legtöbb esetben úgy tűnik, hogy morális alapon kérik számon a kormányt különböző ügyekben, és az embernek az az érzése támadhat, mintha morális értelemben a Jobbik esetében egyfajta szűz pártról, politikailag szűz pártról lenne szó, amelyik éppolyan ártatlan, mint egy ma született bázisdemokrata mozgalom.

A valóság azonban teljesen mást mutat. A helyzet ugyanis az, hogy az elmúlt hetek történéseit nézve a Jobbiknak egy mákszemnyi alapja nincs arra, hogy bárki mást, bármelyik más pártot vagy éppen a kormányt számonkérje. Mert hogyan is kérhetnének önök bármit számon, amíg a saját politikai pártjuk környékén sem képesek rendet tartani, és akkor még a legszebb kifejezést használtam. Hogyan hivatkozhat ön különböző pénzügyi javaslatokra? Hogyan tehet ön gazdasági javaslatokat, amikor egyre durvább botrányok robbannak ki a Jobbik háza táján, és a belháborúk is folyamatosak?

Hogy mire is gondolunk pontosan? Mondjuk, természetesen arra, hogy az elmúlt hónapokban vagy talán években folyamatosan szürke- és feketezónába keveredtek egy oligarchával, és ezek után nem csoda, hogy most csődközelbe kerültek. Még a Postának is egy rakás pénzzel tartoznak. Tudja, hogy melyik az a párt, amelyik úgy végezte a pályafutását, hogy nem fizette be a számlákat? Az SZDSZ. Az volt ez. (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiból.) És ha ez nem volna elég, akkor most a frakcióvezetőjük is bevallotta, hogy más célra költötték a támogatóktól kért pénzt, adományokat, mint amire kérték. Ugye, mint tudjuk, arra gyűjtöttek támogatásokat, hogy abból kifizessék az ÁSZ-bírságot. Na, arról már eleve meglehet a véleménye a jóérzésű embernek, hogy a támogatóikkal akarják kifizettetni a törvénysértések költségét, de hogy még az összegyűjtött adományokat is másra költötték, na, az már tényleg politikai cinizmus a köbön! Azt hittük korábban, hogy korrupciógyanús ügyletekben a Jobbik nem nagyon tud már szintet lépni, de úgy látszik, hogy mégiscsak sikerült. Nem ez az egyetlen eset, amikor fennáll a gyanúja, hogy megtévesztik a nemzeti érzelmű embereket. Mint tudjuk, Vona Gábor lemondott a mandátumáról, látszólag visszavonult, de egyre többet lehet azt hallani, hogy egyre többen utalgatnak arra, hogy már a visszatérését készíti elő. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Az persze a Jobbik-tagság belügye, hogy ezt engedi-e, de az mégiscsak kemény húzás lenne, ha visszajönne az az ember, aki csődbe és morális válságba taszította a Jobbikot, aki egy nemzeti pártból gyakorlatilag egy második Bitó-szalont csinált.

(14.00)

Aki elsőként hagyta el a hajót, amikor az süllyedni kezdett, és ha jól értjük, ha a hajó esetleg mégsem süllyedne, akkor szívesen visszatérne, lenne kedve visszajönni. Hát mekkora elvtelenség már ez!

Csodálkozike ezek után bárki, hogy tömegesen hagyják el a Jobbikot? Semmi meglepő nincs abban, hogy új lendületet vett a kilépési hullám. A sajtóhírek alapján nagyjából 40 alapszervezet szűnt meg vagy vált működésképtelenné.

Erre mondja a párt szóvivője azt, hogy tisztújítás után ez egy természetes folyamat. De bárhogy is legyen, a jobbikos kilépők között volt országgyűlési képviselőket, polgármestereket, közgyűlési képviselőket is találunk. Na, minden ez, csak nem természetes folyamat.

Sokkal inkább egy válságtünet, egy pénzügyi, szervezeti és morális válságban lévő párt válságtünete. Úgyhogy aki arra számított, hogy a választás előtti zűrzavart a Jobbik a választás eredményét figyelembe véve felül akarja írni, az nem is tévedhetne nagyobbat.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból. - Közbekiáltás a Jobbik padsoraiból: Bohóc!)

Felszólalások:   18-23   24-27   28-33      Ülésnap adatai