Felszólalás adatai

Felszólalások:   213-232   233-246   247-258      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. A módosító javaslatok benyújtására november 5-én, hétfőn 16 óráig van lehetőség.Most soron következik az egyes büntetőjogi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/2934. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót ismét Völner Pál államtitkár úrnak.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat nem sorolható a nagy terjedelmű kodifikációs alkotások közé. A mindösszesen 31 paragrafust tartalmazó javaslat számos olyan módosítást, pontosítást hajt végre, amely kardinális fontosságúnak tekinthető. Jól mutatja a rendezni kívánt kérdések jelentőségét, illetve a szakmai vélemények maximális figyelembevételével és a tárcák teljes körű bevonásával zajlott jogalkotási folyamat hatékonyságát, hogy a közigazgatási egyeztetés eredményeként egy szakmailag átfogóan támogatott törvényjavaslat született. Az új büntetőeljárási kódex több új jogintézményt is bevezetett. Egyeseket átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott, mint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény. E változások számos törvény módosítását tették szükségessé, amelyek jelentős része az új büntetőeljárásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosítását tartalmazó törvénycsomag keretében meg is valósult. Az új Be. hatálybalépésére tekintettel a módosítást igénylő törvények sarkalatos részeinek kiigazítására, pontosítására azonban eddig nem került sor.

A javaslat első csoportját alkotó, kifejezetten technikai jellegű módosítások ezt az elmaradást pótolják. Ennek keretében kerül sor például az új Be.-ben kidolgozott, a bírósági határozatok és ezzel összefüggésben a jogerő fogalmának átgondoltabb rendszeréhez, illetve a magánvádas, pótmagánvádas eljárás új szabályaihoz igazodó fogalomhasználat átvezetésére a kapcsolódó törvényeken, vagy az új Be. által a kényszerintézkedések körében bevezetett új fogalmak átvezetésére az érintett törvényi szintű jogszabályokon.

A javaslat a sarkalatos törvényi rendelkezések körében két olyan módosítást tartalmaz, amely nem függ össze a Be. hatálybalépésével. Egyrészt az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításával megteremti annak lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság ösztöndíjat alapítson, amelynek révén a programban részt vevők szakmai ismereteiket neves külföldi intézményekben, alkotmánybíróságokon és bíróságokon szerzett munka-, illetve kutatási tapasztalattal bővíthetik.

(21.20)

Emellett a kialakult ügyészségi gyakorlatot normaszintre emelve a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény módosítása útján az ügyésszel szemben indult fegyelmi eljárásban garanciális okokból kötelezővé teszi, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi vétség kivizsgálásával fegyelmi biztost bízzon meg.

A büntető törvénykönyv módosítását az Alkotmánybíróság határozata tette indokolttá. A testület a 7/2018. (VII. 5.) AB határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy a Btk. 266. § (2) bekezdésében a minősítésre jogosult szerv vagy személy kizárólagos feljelentési joga megállapításával nem az alkotmányos követelményeknek megfelelően szabályozta a minősített adattal visszaélés miatti büntetőeljárás megindítását és az állami büntetőigény érvényesítését.

A testület megállapítása szerint a szabályozás jelen formájában ahhoz az anomáliához vezet, hogy amikor az adott bűncselekményt a minősítő követi el, a büntetőeljárás megindítására kizárólag az elkövető feljelentése alapján kerülhet sor. Mivel ilyen esetben a feljelentésre jogosult maga az, aki a bűncselekményt elköveti, az eljárás megindítására nem fog sor kerülni, ami így azt eredményezi, hogy az állam tartalmilag lemond a minősített adat védelméről szóló törvényben konkretizált közérdek védelméről. Az Alkotmánybíróság által előírt követelményeknek az a megoldás felelt meg maradéktalanul, amely a feljelentési jog korlátozását eltörölve, a 2010 előtti szabályozáshoz visszatérve bárki számára lehetőséget biztosít, hogy a minősített adattal visszaélés gyanújának észlelése esetén a Be. általános szabályai szerint feljelentést tehessen.

A javaslat módosítja a SIS II. törvényt és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényt is. A módosításnak több oka van: egyrészt az, hogy az uniós követelményeknek megfelelően az igazságügyi hatósági, bírósági kontroll mellett egyszerűsödjön a SIS II. rendszerben történő megjelölés elhelyezésével kapcsolatos eljárás; másrészt az uniós jognak való pontosabb megfelelés biztosítása, harmadrészt pedig a terhelti alapvető jogok védelmének erősítése.

A javaslat a jogalkalmazásban mutatkozó eltérő jogértelmezési gyakorlat egységesítése céljából módosítja a büntetés-végrehajtási kódexet is. A bűncselekmény elkövetése miatt a büntetőügyben eljáró bíróság által kiszabható legsúlyosabb szankció a szabadságvesztés. A szabadságvesztés büntetéshez büntetés-végrehajtási kedvezményként kapcsolódik a feltételes szabadságra bocsátás intézménye. Annak engedélyezése esetén az elítéltnek a jogerős ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartamának egy meghatározott részét már nem a büntetés-végrehajtási intézet falai között kell töltenie. Ez a leghatékonyabb eszköze annak, hogy az elítélt mihamarabb elkötelezze magát a törvénytisztelő életmód mellett, továbbá segíti a társadalomba való visszailleszkedést, és jelentősen hozzájárul a börtönzsúfoltság enyhítéséhez.

Engedélyezését illetően a hatályos normaszöveg széles mérlegelési lehetőséget biztosít a jogalkalmazó számára. Ennek ellenére nem zárható ki egy szűk jogértelmezés kialakulása sem. Ez utóbbi létezésére mutat rá a Kúria büntetés-végrehajtási bírói gyakorlatot vizsgáló joggyakorlat-elemző csoportjának összegző véleménye, amely szerint a bírói gyakorlat nem egységes abban, hogy a feltételes szabadságra bocsátásról való döntéskor melyek a nélkülözhetetlen vizsgálandó szempontok.

A kiindulópont, és ezt nyomatékosan hangsúlyozni is kell, hogy a büntetés célja alapvetően a társadalom védelme. Ennek értékelése pedig nem hagyható figyelmen kívül a kedvezmény engedélyezéséről való döntés alkalmával sem. A büntetés-végrehajtási bíró összetett szempontrendszer alapján hozza meg a döntését, ennek az egységes kialakításához a tervezett módosítás példálózó jellegű felsorolással kíván hozzájárulni. A javaslat alapján az elkövetett bűncselekményt, a kiszabott büntetést és a még végrehajtásra váró büntetési tartamot együttesen viszonyítási alapként kell értékelni abban a tekintetben, hogy az elítélt a büntetés kiszabását követően milyen magatartást tanúsított.

Ez utóbbi szempontjából különös jelentősége van az elítélt részéről tanúsított megbánásnak. Erre utalhat az elítélt minden olyan, a büntetés végrehajtása alatt tanúsított magatartása, amely az okozott sérelem vagy kár reparálását szolgálja a sértett irányába, ideértve a bűncselekménnyel okozott kár megtérítését vagy a teljesítés megkezdését is.

A feltételes szabadságra bocsátás alkalmazását illetően a törvényi szinten megjelenő mérlegelési szempontrendszer komplex vizsgálatának előírásával teremthető meg egy egységes, a jogalkotói elvárásoknak és a megalapozott társadalmi igényeknek megfelelő jogalkalmazási gyakorlat kialakítása.

Tisztelt Ház! Az elmondottakból látható, hogy a törvényjavaslatban szereplő módosító rendelkezések mindegyike mögött fontos célok húzódnak meg. A javaslatba foglalt megoldások mögött komoly egyeztetési folyamat és általános szakmai támogatottság áll, ami álláspontom szerint kellő garanciát jelent a tervezett módosítások indokoltságát és helytállóságát illetően. Mindezekre tekintettel, figyelmüket megköszönve, kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások kerülnek sorra. Elsőként megadom a szót Kovács Zoltánnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Az Országgyűlés előtt fekvő jelen törvényjavaslat célja egyfelől, hogy biztosítsa a jogszabályok koherenciáját, valamint megfelelő technikai változtatások, kiigazítások, pontosítások révén elősegítse az egységes ítélkezési gyakorlatot. Minden demokratikusan működő állam feladata, hogy a polgárok számára is világos iránymutatást adjon arra vonatkozóan, hogy valamely, akár polgári, akár büntetőjogi igényének melyik fórum előtt tud érvényt szerezni, és hogy ez milyen jogszabályok alapján történik. Tisztelt Képviselőtársak! Az Alaptörvény kimondja, „mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül bírálja el”. Az előző törvényjavaslatnak pont ez volt az egyik vitapontja, az észszerű határidőn belül történő elbírálás.

Szintén az Alaptörvény szól arról, hogy milyen legyen a bírósági szervezetrendszer. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a nemzeti tradicionális alapokon nyugvó jogrendszerünk  jó néhány évtizedet kivehetünk ebből a tradicionális rendszerből  logikus egységet alkosson, és hogy koherens jogszabályaink legyenek. Az új, hatályba lépett büntetőeljárási törvény alkalmazása során kialakult igény arra, hogy egyéb büntetőjogi tárgyú törvényeket az új eljárási kódex által használt terminológiához igazítson a jogalkotó. Az új büntetőeljárási törvény átnevezett, módosított, illetve tartalmilag újraszabályozott egyes jogintézményeket, amelyeket eddig másként ismertünk. Ugyancsak szabályozási újításokat vezetett át az eljárás egyes szakaszain. Szeretném kiemelni, hogy az új kódex egy modernebb, átgondoltabb szisztéma szerint kívánja szabályozni a büntetőjogi felelősség elbírálásának menetét.

Néhány példát szeretnék ismertetni. Ezek nagy részét államtitkár úr már ismertette velünk, ezért csak slágvortokban, ahogy szokták mondani. Új fogalomhasználat a „vádirat benyújtása előtt”, „után” fordulat helyett egységesen a „vádemelés előtt” és „után” megjelölés átvezetése. A kényszerintézkedést érintő bizonyos körben rendszerszintű átalakítás, más körben dogmatikai pontosítás végrehajtása, itt az előzetes letartóztatás, kényszergyógykezelés elnevezések. Az új Be. logikusabb felépítésűvé tette a magánvádas eljárás rendelkezéseit, és a korábbihoz képest átgondoltabb rendszerben szabályozza a bíróság határozatainak különféle formáit és ehhez képest a jogerő fogalmát.

A sarkalatos törvényről már beszélt államtitkár úr. Mi támogatjuk azt, hogy az Alkotmánybíróság ösztöndíjat alapítson; ez a nagyon neves alkotmánybíróról elnevezett Lábady Tamás-ösztöndíjprogram. Ez fontos lenne a jövőt illetően, hiszen az ebben részt vevők a szakmai ismereteiket neves külföldi intézményekben, alkotmánybíróságokon, bíróságokon szerzett munka-, illetve kutatási tapasztalattal bővíthetik.

A Btk.-módosításról szintén szólt államtitkár úr a minősített adattal visszaélés tekintetében. Itt a lényeg az, hogy nem elvárható, hogy önfeljelentést tegyen az, aki minősített adattal visszaél; ez egy nagyon furcsa szituáció lenne, ezért a korábbi szabályozáshoz térünk vissza ebben az ügyben.

Vannak európai uniós jogharmonizációs feladataink például az őrizet vonatkozásában. A kártalanításról ma már esett szó. A törvényjavaslat egyértelműsíti a Bvtv.-ben a kártalanítás kifizetésének módjait.

(21.30)

Államtitkár úr is hosszabban beszélt a feltételes szabadságra bocsátás rendelkezéseiről, hogy egyértelművé teszi, hogy nemcsak a magatartás, a szabadságvesztés ideje alatti magatartást vizsgálja, hanem vizsgálja az elkövetett bűncselekményt, a kiszabott büntetést, tehát egy komplex vizsgálatot végez ezt követően a bíróság.

Kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy a jogalkalmazók mihamarabb tudjanak alkalmazkodni az új szabályozási keretekhez, az egységes gyakorlat érdekében támogassák a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Dr. Völner Pál és dr. Vejkey Imre tapsol.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Staudt Gábornak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm. Nagyon röviden szeretnék hozzászólni. A módosító javaslatokat megvárjuk, mert mindig a végén lehet látni, hogy pontosan miről is szavazunk. Valóban, javarészt technikai módosításokat tartalmaz az előttünk fekvő javaslat. Azt azért kiemelném, hogy az Alkotmánybíróság ösztöndíja abszolút támogatható, de nem biztos, hogy ebben a javaslatban, a büntetőeljárásról szóló és a büntetőjogi szabályok különböző technikai, illetve kodifikációs javaslatában van a helye. Ha már Lábady Tamást említették, aki kiváló jogtudós volt, nem biztos, hogy örülne neki, ha egy ilyen salátajavaslatban, egy büntetőjogi technikai salátajavaslatban láthatná viszont a nevét, mint egy egyébként valóban nemes alkotmánybírósági ösztöndíjprogram megteremtési joganyagában.

Illetőleg, amire felhívnám a figyelmet és aláhúznám, örülünk neki, hogy a minősített adatokkal való visszaélés esetén most már bárki tehet feljelentést. Az viszont sajnálatos, hogy eddig az Alkotmánybíróságra kellett várni, hogy ezt megtegyék. Egyébként, amikor ez elfogadásra került, talán 2009-ben volt, amikor a minősített adatokról szóló törvényt módosították, már akkor a Jobbik parlamenten kívüli pártként, nagyon sok kifogás mellett ez volt az egyik, amit elmondott, hogy gyakorlatilag a jövőben megvalósíthatatlan lesz a minősített adatokkal való visszaélés. Hiszen ha csak az tehet feljelentést, aki a minősítő, illetve minden más feljelentést el fog utasítani az ügyészség, akkor tulajdonképpen hogy várjuk el azt, hogy a minősítő saját maga ellen tegyen feljelentést. Illetőleg, hogy továbbmenjek, nyilvánvalóan, ha más ezt megvalósította, akkor ezt megteheti, de abban az esetben, ha a minősítő követi el, akkor bolond lesz önmaga ellen feljelentést tenni.

És ez azzal is járt, amit láthattunk sok esetben, például egyes kormánypárti képviselők részéről, hogy kijöttek a Nemzetbiztonsági bizottság üléséről, és az ülésen hallottakat, úgy, ahogy van, a minősített adatokat is a sajtó elé tárták; vagy abban a formában, ahogy elhangzott, vagy elferdítve, nehezen lehetett ebben az esetben a sajtó által a kijelentések igazságát ellenőrizni. Illetve, aki ott volt ellenzéki részről, túl sokat nem tehetett hozzá, hiszen nem cáfolhatta vagy erősíthette meg, hiszen akkor ő is a minősített adattal való visszaélést elkövette volna.

Na most, ha ez egy kormánypárti képviselő részéről történt meg, akkor a minősítő nyilvánvalóan nem tett feljelentést, ha ugyanezt egy ellenzéki képviselő megtette volna, akkor viszont a feljelentés rögtön megszületett volna ennek akár a tizedéért is. Úgyhogy nagyon örülünk neki, hogy ez a javaslat végre bevezetésre kerül, és ez azt fogja jelenteni, hogy ha már az említett példánál maradnánk, hogy bárki, aki mondjuk, a Nemzetbiztonsági bizottság ülése után ferdített, félrevezető vagy akár valós, de minősített adatokat nyilvánosságra hoz, legyen az akár kormánypárti képviselő is, számolhat azzal, hogy egy feljelentést meg lehet vele szemben tenni. Az már egy másik dolog, hogy az ügyészség munkája mennyiben ellenőrizhető, és mennyiben fogják valójában az ő felelősségét megállapítani.

De ennyire ne menjünk messze, a lényeg az, hogy önmagában már a feljelentés megtehető lesz, és nem fogják a nyomozó hatóságok azzal visszadobni, hogy nem arra jogosulttól származik. Meglátjuk, hogy ez a gyakorlatban, ahogy mondtam, hogyan fog érvényesülni. Ez mindenképpen egy nagyon régi, majdnem tízéves mulasztása a Magyar Országgyűlésnek. Köszönöm. (Magyar Zoltán tapsol.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Vejkey Imrének, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes büntetőjogi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/2934. számú törvényjavaslat egyrészt technikai jellegű módosításokat tartalmaz, különösen a 2017. évi XC. törvény, vagyis az új Be. vonatkozásában, másrészt a jogalkalmazás során jelentkező jogértelmezési kérdések tisztázó módosításait tartalmazza, harmadrészt pedig olyan rendelkezéseket, amelyek elősegítik az európai uniós követelményeknek való minél pontosabb jogszabályi megfelelést. Mindezeken felül a törvényjavaslat az Alkotmánybíróság határozatában előírtak teljesítése érdekében tartalmi módosításokat hajt végre több vonatkozó törvényen is.Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A T/2934. számú törvényjavaslat célja a koherencia biztosítása és a hatékony jogalkalmazás elősegítése. Ennek érdekében egyrészről a törvényjavaslat módosítja az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényt, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvényt, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényt, az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvényt, a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvényt, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényt, a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvényt és végül a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényt. Ezen törvényi módosítások a Be. hatálybalépése miatt váltak indokolttá.

A törvényjavaslat, céljának elérése érdekében, sarkalatos rendelkezések módosításaként másrészről megteremti annak lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság, mint ahogy hallottuk, ösztöndíjat alapítson. Megteremti annak lehetőségét is továbbá, hogy az ügyésszel szemben indult fegyelmi eljárásban a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi vétség kivizsgálásával fegyelmi biztost bízzon meg.

A törvényjavaslat harmadrészről megteremti annak lehetőségét, hogy a minősített adattal visszaélés gyanúja esetén a Be. általános szabályai szerint a jövőben bárki feljelentést tehessen, vagyis a feljelentési jog korlátozása kifejezetten csak a minősítésre jogosult szervre vagy személyre megszűnjön.

A törvényjavaslat negyedrészről egyértelműsíti a Bvtv.-ben a kártalanítás kifizetésének módjait, és megteremti a Bvtv. és a társadalombiztosítási jogszabályok közötti összhangot, a feltételes szabadságra bocsátás rendelkezéseit pedig módosítja.

A törvényjavaslat ötödrészről módosítja a schengeni információs rendszer információcseréjéről szóló 2012. évi CLXXXI. törvény, valamint az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény rendelkezéseit.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Vezérszónoki felszólalásomban most erről kívánok bővebben beszélni. A klasszikus bűnügyi együttműködés leggyakoribb formája a kiadatás, amelynek jogalapja az 1957-ben aláírt európai kiadatási egyezmény. Az európai elfogatóparancs bevezetésével az Unióban a kiadatás intézményét felváltotta az átadás intézménye, azonban harmadik országokkal szemben megmaradt a kiadatás hagyományos szabályozása.

Az uniós bűnügyi együttműködés területén a kölcsönös elismerések elvének első tényleges megvalósulása a 2002/584/IB számú tanácsi kerethatározatra alapított európai elfogatóparancs volt.

(21.40)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A SIS II. törvény és az EU-törvény módosítása mögött az uniós jognak való pontosabb megfelelés, egyszerűsítés, valamint a terhelti alapvető jogok védelmének erősítése húzódik meg. A SIS II. törvényt érintő változás célja részben az, hogy az igazságügyi hatósági kontroll mellett adminisztratív tehernövekedés nélkül egyszerűsödjön a SIS II. rendszerben történő megjelölés elhelyezésével kapcsolatos eljárás. Emellett mindkét törvény tekintetében lényegesebb tartalmi módosításokra is sor kerül, amelyek alapján, ha az európai elfogatóparancsot szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották ki a Magyarországon tartózkodó elítélttel szemben, de a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély vagy a végrehajtásra vonatkozó határozat még nem érkezett meg, akkor a bíróság legfeljebb 30 napra elrendelheti az elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását.

Mivel nem mindig indokolt, hogy a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazására kerüljön sor, ilyen esetben a módosítás lehetővé tenné azt, hogy ideiglenes végrehajtási letartóztatás helyett személyi szabadság elvonásával nem járó ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyelet kerüljön alkalmazásra.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A KDNP parlamenti frakciója támogatja a törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.(Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Megadom a szót Varga Lászlónak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én magam is röviden terveztem hozzászólni, és a vita is csak egy ponton ihletett meg egy kicsit hosszabban érvelni. Már csak azért is, mert amikor egy-egy ilyen salátatörvényt néz meg az ember, akkor túl azon, hogy nagyon sokrétű a tartalma  és tényleg itt a Lábady Tamás-ösztöndíjprogram is egy eleme, amit elsőre azt hittem, hogy én látom rosszul, hogy ez itt szerepel, de nyilván egy salátatörvényben már sok mindent láttunk, és természetesen ez a része mindenképpen támogatható. Szóval, egy-egy ilyen salátatörvény kapcsán általában megnézi, mondjuk, az ember, vagy konkrétan a frakcióban a háttérszakértőkkel megnézzük, hogy milyen irányok a meghatározók benne, mondjuk, ennek az előterjesztésnek a kapcsán a büntetőeljárásról szóló törvény kodifikációs hibáinak a kijavítása egy meghatározó szempont. Nyilván ennek kapcsán az egyes frakciók döntöttek valahogy, amikor eredetileg elfogadta a Ház ezt a jogszabályt, és akkor utána végig lehet gondolni, hogy javít-e annyit egy-egy ilyen anyag azon a jogszabályon, hogy változtasson a frakció az akkori döntésén, vagy mondjuk, ugyanúgy döntsön, mint akkor.

Ennek kapcsán nyilván sok pontosítás elhangzott itt már, nagyon sok fogalmi pontosítás történik meg az előterjesztésben, a javaslatban, és az Országgyűlésnek van egy mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértése is, itt a minősített adattal visszaélés szabályozásával kapcsolatban. Természetesen az nonszensz, hogy maga az adat minősítője lehetett egyedül a feljelentő, visszatér így a szabályozás a korábbi gyakorlathoz.

Tehát nagyon sok olyan elem van benne, ami kodifikációs pontatlanságokat javít ki, ilyen értelemben jogtechnikai módosításokat tartalmaz, akár előrelépésnek is tekinthető. Engem államtitkár úrnak az élőszavas kiegészítése ihletett meg egy tekintetben, hiszen a feltételes szabadságra bocsáthatóság kapcsán is nagyon sok mindent tartalmaz az előterjesztés, és itt a Fidesz vezérszónoka is arra hivatkozik, hogy itt egy komplex vizsgálat történjen meg az ő esetükben, a mérlegelendő szempontok tekintetében, a jogbiztonság erősítése a cél ebben a tekintetben, ilyenek hangzottak el.

De mégiscsak a feltételes szabadságra bocsáthatósággal szembeállítva mint egy érv a börtönök túlzsúfoltsága elhangzott itt a felvezetésben. Én nem tartom ezt feltétlen szerencsésnek. Szerintem ebben a tekintetben objektív, és az addig letöltött büntetésnek megfelelően kellene ezt vizsgálni, elérte-e a célját, sorolhatnám. Ha meg már itt tartunk, nem tudok ebben a konkrét esetben elvonatkoztatni attól, hogy én Borsod megyéből jöttem, és az elmúlt években egyébként nagyon komoly börtönfejlesztési programokra is tettek önök ígéretet, többek között ez érintette volna a megyében Ózd városát is, és aztán meg nem hallani erről részletesebben, hogy hol tartanak ebben.

Tehát az, hogy a feltételes szabadságra bocsáthatóság feltételeinek ki felel meg és hogyan, ez egy dolog, egyébként a börtönök túlzsúfoltak, szükség lehet és van újabb börtönök építésére is, és bizony ennek is vannak költségvetési vonzatai, ennek is meg kellene felelni. Tehát én úgy gondolom, hogy a kettőt semmiképpen nem érdemes összekeverni. Azt meg végképp nem szeretném, hogy mondjuk, egyfajta feltételes szabadságra bocsátási dömping jelenne meg kizárólag azért  persze tudom, hogy ez nem attól függ, hogy ezt most elfogadjuk-e vagy nem, de semmiképpen nem az az útja a börtönök túlzsúfoltsága enyhítésének, hogy kiengedjük az ott lévő bűnelkövetők egy részét. Úgyhogy ezt mindenképpen megfontolásra javasolnám, hogy legalább az érvrendszer szintjén ezen korrigálni érdemes lenne.

Nyilván természetesen a korábbiaknak megfelelően, hogy egyébként a jogharmonizációs javaslatok és részben azoknak a javaslatoknak a korrekciója, amik problémásak voltak, és korábban is felhívtuk a figyelmet, elérték-e azt a fokot, hogy ezt teljes mértékben támogatni fogjuk, ezt nyilván még megvitatjuk a frakciónkkal.

Azt gondolom, hogy vannak előremutató rendelkezések egy-egy ilyen salátatörvényben, de maga a saláta jellege nyilván komplexszé teszi a döntést, amit meg fogunk hozni majd a módosító indítványok függvényében is. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! A javaslat nagy részben olyanfajta pontosításokat tartalmaz, amelyek a büntetőeljárási törvény új szövegével való összhangot teremtik meg. Ezt nehéz is kifogásolni, legfeljebb azt lehet fölvetni, hogy miért kellett megvárni az új törvény hatálybalépését, miért nem lehetett ezt korábban rendezni, hiszen közismert volt, hogy mi az elfogadott törvényszöveg, dolgozhatott volna ezen a kormány egy kicsit serényebben is, vagy akár egyszerre magával a Be.-vel, de ez a dolog lényegén nem sokat változtat. Van azonban néhány olyan pont  és én ezeket szeretném most felsorolni , amelyek aggodalomra adnak okot, szándékkal vagy szándékolatlanul elrejtve a törvényjavaslat egyéb paragrafusai között. Az egyik ezek közül az 5. §-ban a bírók fölötti fegyelmi jogkörrel, a bírók felfüggesztésével kapcsolatos pontok. Mi úgy értékeljük, hogy ez a szabályozás szélesíti a bírókkal szembeni fegyelmi fellépés lehetőségét. Különösen az a pont aggasztó, amelyik azt mondja, hogy akkor is fel lehet a bírót függeszteni, ha a bíró a tényállás megállapítását gátolja. Ezt meglehetősen szubjektívnek látjuk, ráadásul azért azt nem szabad elfelejteni  egyébként ez nem újdonság , hogy ez a jog az ügyészség kezében van, már tudniillik az eljárás elindításának a joga, és azért ez aggodalmat kelt abból a szempontból, hogy nem kerülhet-e a bírói függetlenség erről az oldalról is veszélybe. Nem tudok ilyen esetről, de nem is szeretném, ha egyszer arról kellene beszélnünk itt a parlamentben, hogy ezzel kapcsolatban aggodalmak támadnak.

A második pont az ügyészségi törvénnyel kapcsolatos szabályozás, amely az ügyészség számára is lehetővé teszi a titkos adatgyűjtést, illetve az előkészítő szakaszba való bekapcsolódást. Mi az előkészítő szakasz intézményét általában is rendkívül aggályosnak tartjuk, főleg azon a rendkívül kiterjedt módon, ahogy ez most zajlik, vagy amit a Be. tartalmaz. Ebből a szempontból pedig különösen aggasztónak tartjuk azt, hogy az ügyészség is bekapcsolódik itt a tevékenységbe. Nyilvánvalóan az ügyészség nem szolgált rá a közbizalomra az elmúlt időszakban, így aztán nem tartjuk különösen megnyugtatónak ezt a fajta megoldást.

Külön problémásnak látjuk és nem is találjuk megfelelő indoklását annak, hogy szintén az ügyészségi törvény módosításával a 9. §-ban nő az a betekintési jogkör, azoknak az iratoknak a köre, ahova az ügyészek betekinthetnek, beleértve többek között a házastársi és élettársi szerződéseket, vagy egyébként hitelbiztosítéki nyilvántartást. Tehát az ügyészség jogköre tovább nő, és még inkább ellenőrizhetetlenné válik az a hatalom, ami az ügyészségnél megjelenik jelenleg is.

(21.50)

Végül személyes kedvencem az önök által is emlegetett, különösen Vejkey elnök úr által részletesen ismertetett szabályozásmódosítás az európai elfogatóparanccsal kapcsolatban. Itt ugyanis valójában arról van szó, hogy beépítenek egy kiskaput, ami lehetővé teszi, hogy lényegében szabad mérlegelés alapján el lehessen tekinteni ezeknek az elfogatóparancsoknak a végrehajtásától. Meg tudnám nevezni azt a nagy tekintélyű és egyben a kormányhoz közel álló vállalati vezért, akinek az érdekében ez történik, de lehet, hogy vannak mások is, más eljárásokról önöknek információja, és ez ellen szeretnének már jó előre biztosítékot szerezni. Ezt nem tartjuk szerencsés megoldásnak.

Összefoglalva tehát azt tudom mondani, hogy bár a törvényjavaslat jelentős része technikai jellegű, de van néhány olyan pontja, ami miatt ezt nem fogjuk tudni támogatni. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kérdezem, hogy kíván-e valaki hozzászólni a vitához. (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt, így az általános vitát lezárom, és megadom a szót Völner Pál államtitkár úrnak.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Bár túl sok kérdés nem hangzott el, csak pontosítani szeretném, hogy ezek a módosítások gyakorlatilag az átvezetését szolgálják a büntetőeljárási terminológiáknak. Tehát olyanfajta törvényalkotói mulasztást ebben az esetben nehéz lenne számonkérni, hiszen csak július 1jétől lépett hatályba az új Be., és tulajdonképpen a parlamenti ülésszak pedig most kezdődött ősszel, tehát a legkorábbi időpontban ide tudtunk kerülni a Ház elé.Abban egyetértek Varga László képviselőtársammal, hogy ha az lenne célja a feltételes szabadságra bocsátásnak, hogy a börtönzsúfoltságot csökkentse, akkor az egy hibás cél lenne; ez csak egy kimutatható eredménye lehet ennek a jogintézménynek az alaposabb mérlegelésének és a bírósági alkalmazásának.

A fegyelmi jogkörökről, amelyekről szó van, gyakorlatilag itt testületeken belül történik ezeknek a mérlegelése, tehát a bírói fegyelmi tanácsot a bíróságokon belül működtetik. Ez eddig is így volt, csak ezeknek a pontosítására kerül sor.

Volt Arató képviselő úrnak a titkos adatgyűjtéssel kapcsolatosan megjegyzése. Éppen a büntetőeljárási kódex tavaszi elfogadásakor mindenki szakértői szinten megállapíthatta, hogy éppen a leplezett eszközök használata, a titkos adatgyűjtés garanciális szintje emelkedett, hiszen akár az ügyészi, akár a bírósági engedélyhez kötés, ami a rendőrségi nyomozati szakaszban a rendőrséget felügyeli, korlátozza, magasabb garanciális elemeket épített be, és valamennyi büntetőeljárással kapcsolatos szabályozás bekerült a büntetőeljárási törvénybe. Korábban ezek különböző helyeken, a szolgálatokról szóló, a rendőrségi törvényben és egyéb helyeken voltak feltüntetve, és mondom, a garanciális szint mindenképpen emelkedett.

Tehát összességében szerintem mind a büntetőeljárási törvény, mind a módosításokban található részletek éppenséggel a jogállamiság erősítését szolgálják. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   213-232   233-246   247-258      Ülésnap adatai