Készült: 2024.09.19.11:02:23 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

5. ülésnap (2018.06.04.),  175-182. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 7:09


Felszólalások:   167-174   175-182   183-186      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Korózs Lajos képviselő úr, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni az emberi erőforrások miniszterének: „Mennyi kilakoltatás várható a moratórium lejárta után? Támogatja-e Ön, hogy ne lehessen gyermekes családokat elhelyezés nélkül az utcára tenni?” címmel. A miniszter úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Rétvári Bence államtitkár urat jelölte ki. (Korózs Lajos jelzésére:) Elfogadja. A képviselő urat illeti a szó, tessék!

KORÓZS LAJOS (MSZP): Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Ismeretes itt a legtöbb képviselő előtt, hogy 2017-ben közel 4 ezer kilakoltatás volt Magyarországon. Dicséretes, hogy a kormány meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot. Azt természetesen én nem feltételezem, hogy ennek valami köze lett volna a parlamenti választásokhoz, de mindenesetre április 30-áig meghosszabbításra került ez az időpont. Igazából a kilakoltatási dömping május 1-jével kezdődött meg, nem is akárhogyan. Látjuk a híradásokból, hogy meglehetősen ordenáré módon lakoltatnak ki kisgyermekes családokat a lakásukból. Az is látszik, hogy a magáncsőd intézménye, amelyet éppen a Kereszténydemokrata Néppárt nyújtott be néhány évvel ezelőtt, nem igazán tud megoldásokat ezeknek a problémáknak a kezelésére. Nem igazán jók azok a válaszok, amelyekben a kormány gondolkodott az elmúlt években. Meg kell hogy említsem az állami eszközkezelő intézményét is, amelyről tulajdonképpen azt sem tudjuk, hogy működik-e még egyáltalán.

És szeretném megemlíteni azt is, hogy néhány évvel ezelőtt éppen az Orbán-kormány volt az, amelyik a normatív lakástámogatási rendszert megszüntette, illetve az adósságkezelési szolgáltatást is mint normatív ellátási támogatást megszüntette.

Éppen ebből adódóan szeretnék néhány kérdést intézni az államtitkár úrhoz. Az egyik az, hogy mennyi banki követelésből származó végrehajtási eljárás van folyamatban. Szeretném megkérdezni, hogy mennyi kilakoltatás várható így a moratórium lejárta után. Milyen eszközökkel kívánják támogatni az utcára kerülő családokat? És szeretném megtudni, államtitkár úr, hogy támogatja-e ön, hogy ne lehessen gyermekes családokat elhelyezés nélkül az utcára tenni. Továbbá szeretném megkérdezni, hogy mennyi embert érint a magáncsőd intézménye ma Magyarországon. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Rétvári államtitkár úr válaszol.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön sok mindent elhallgatott, sok mindent összemosott, de igyekszem ezeket helyre tenni.A kormánynak az a célja, hogy mindenki, aki bajba került, segítséget kapjon, legfőképp nyilván azok a gyermekes családok, amelyeknek erre a legnagyobb szüksége, a legnagyobb igénye van. Amit ön nem is lát, mert úgy látja, hogy nem működik, azt nem állami eszközkezelőnek hívják egyébként, hanem Nemzeti Eszközkezelőnek, így szavaztunk róla a parlamentben - ezt a szót is ki lehet mondani, hogy „nemzeti” -, eddig 35 ezer családnak, körülbelül 100 ezer embernek tudott segíteni azzal, hogy az adósságaikat átvállalva abban a lakásban élhetnek bérlőként, amelyben korábban tulajdonosok voltak, csak túladósodtak, és nem tudták volna fenntartani sem magukat, sem az ingatlanjukat. Az állam besegített, és ez egy nagyon eredményes konstrukció, hiszen sokkal nagyobb összegű hiteleket tudnak kiváltani ezekben a megegyezésekben, mint amennyibe ez ténylegesen is került, tehát kevesebb pénzből nagyobb adósságot tud az állam kiváltani. Ott volt a végtörlesztés lehetősége, ami sokaknak jelentett érdemi segítséget abban, hogy a devizahitelük után biztos lakhatási helyzetbe kerüljenek. Ott volt az árfolyamgát és a rögzített árfolyam, amely szintén segítség volt a családoknak. A családi csődvédelem intézményét már több mint ezren tudták igénybe venni.

Az sem valós, tisztelt képviselő úr, hogy megszűnt a normatív támogatás lehetősége a lakhatáshoz vagy az adósság kifizetéséhez, hiszen ön is nagyon jól tudja, csak most direkt elhallgatta, hogy úgynevezett települési támogatásként élnek ezek tovább, és az önkormányzatok így nyújtanak lehetőséget a bajba került családoknak. Több mint 30 milliárd forint az a sor a költségvetésben, amelyet az állam átad az önkormányzatoknak azért, hogy települési támogatás formájában azoknak segítsenek, akik bajba kerültek, és pontosan ezekre a célokra is, amelyeket ön mondott, ez segítséget jelenthet a családoknak.

Annak pedig van egy diszkrét bája, hogy annak a kormánynak a képviselője, amelyik a devizahitelezésbe hajszolta az embereket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és ezért óriási lakhatási krízishelyzetet okozott (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból: Jaj!), utána ő kéri számon a kormányt, hogy öt, hat, nyolc vagy tíz módon segít a nehéz helyzetbe került családoknak. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Egy percben képviselő úr, parancsoljon!

KORÓZS LAJOS (MSZP): Ha az emlékeim nem csalnak, akkor a devizahitelezést éppen az önök kormánya vezette be 2001 végén (Gréczy Zsolt tapsol. - Z. Kárpát Dániel: Közös bulitok volt!), de hát azért ön az államtitkár, hogy helyre tegyen dolgokat. (Z. Kárpát Dániel: Közös buli van, gyerekek! Nagykoalíciós! - Szilágyi György közbeszólása.) Vártam volna, államtitkár úr, hogy helyre teszi azt is, hogy mit gondol a gyermekes családok kilakoltatásáról. Sajnálatos módon, Szabó Timea említést is tett róla a napirend előtti felszólalásában, és volt egy indítványa is az Országgyűlés előtt, azt sem engedték meg a tavaszi ülésszak utolsó hetében, hogy napirendre kerüljön itt az Országgyűlésben ez a kérdés, amely szerint gyermekes családokat elhelyezés nélkül nem lehet kilakoltatni Magyarországon. Azt gondolom, ezt az emberi humánum is megköveteli, és nem kell ahhoz sem kormánypárti képviselőnek, sem államtitkárnak lenni. És ne haragudjon, államtitkár úr, a végtörlesztés és az árfolyamgát ezeken az embereken, ezeken a családokon jottányit sem tudott segíteni. Nagyon sajnálom, hogy így gondolkodik erről a kérdésről. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Államtitkár úr viszonválasza egy percben.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Sajnálom, hogy ön megvonta volna a lehetőséget azoktól, akik végtörlesztéssel vagy árfolyamgáttal tudtak kikerülni a devizahitelezés csapdájából. (Korózs Lajos: Nem ezt mondtam!)Önök sohasem támogatták ezeket a javaslatokat itt a parlamentben sem. Azokon az embereken nem segítettek volna, mi viszont mindenkin segíteni kívánunk. Erről szól például a családi csődvédelem; erről szól a Nemzeti Eszközkezelő, hogy mindenki megőrizhesse a lakhatását. Vagy erről szólt az a lakásépítési program, amely szintén a devizahitelezés miatt nehéz helyzetbe került családokon próbált meg segíteni Budapest környékén. Tehát ezek mind-mind ezt a célt szolgálták, tisztelt képviselő úr.

Mi a családoknak nem devizahitelt kínáltunk 1998-2002 között, hanem kamattámogatott forinthiteleket, amelyeket Medgyessy Péter 2002-2004 között több lépésben leépített, és helyette az embereket devizahitelezésre ösztönözte. Ez okozta azt a problémát, amely mint minden más probléma esetében is, a Fidesz-KDNP-re maradt, hogy megoldja. Önök a problémát okozták (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), mint ahogy az országot is eladósították, és utána a megoldás és a hitelek visszafizetése pedig a Fidesz-KDNP-kormányra maradt. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Közbeszólás ugyanonnan: Így van!)

(17.00)




Felszólalások:   167-174   175-182   183-186      Ülésnap adatai