Felszólalás adatai

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 5. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek a segítségemre. Köszöntöm kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri a munkánkat.

Tisztelt Ház! Ma június 4-e van. 98 esztendeje, hogy a trianoni békeszerződés aláírásával országunk történelmi területének kétharmada és magyar lakosságának egyharmada idegen hatalmak fennhatósága alá került. Nyolc esztendeje, hogy az Országgyűlés a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény elfogadásával június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.

98 esztendeje a korabeli európai nagyhatalmak államunkat életképtelenségre, nemzetünket pedig az önmagától való elidegenedésre ítélték. 1920. június 4-én Rakovszky István házelnök országgyűlési beszédében többek között azt mondta, idézem: „A kényszer hatása alatt ezt az úgynevezett békekötést aláírjuk. De a lehetetlen dolgokra senki sem kényszeríthető.”

A XX. század tragikus lehetetlenségeit a magyarság önmagából erőt merítve élte túl, nemzetünk csak ezáltal tudta megőrizni államát és lelki egységét. Ezen megtartóerő forrása, tisztelt képviselőtársaim, a nemzeti összetartozásunk tudata.

Nyolc esztendeje azért nyilvánítottuk június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává, mert meggyőződésünk, hogy sem a bennünk mások által táplált bűntudatra, sem az önmagunkon elhatalmasodó sérelmi tudatra a XXI. században jövőt építeni nem lehet. Meggyőződésünk, hogy a nemzetét nem kiszolgáltató, hanem szolgáló állam eszménye és a magyarság lelki egységét biztosító nemzeti összetartozás tudata nemcsak a múlt értékes és megszenvedett öröksége, hanem a jövőnk elengedhetetlen biztosítéka is. A múlt és a jövő ugyanis szorosan összefügg.

Trianonban hárommillió magyar embert fosztottak meg azon jogától, hogy eldönthesse, kivel akar együtt élni a szülőföldjén, megkérdezésük nélkül, a fejük fölött léptették át az országhatárokat, és taszították őket az emberi méltóságukat mai napig korlátozó kisebbségi sorba.

Napjainkban vannak, akik Európa minden nemzetét meg akarják fosztani azon joguktól, hogy eldönthessék, kivel akarnak együtt élni a szülőföldjükön. Vannak, akik az európai nemzetek megkérdezése nélkül az illegális migráció eszközével akarják átalakítani az európai térséget.

Trianonban a magyar államot akarták elsorvasztani a győztesek, napjainkban azonban vannak, akik minden európai államot el akarnak sorvasztani, beleértve az egykori győztesek államait is.

Az előttünk álló időkben a nemzeti összetartozás nemcsak a magyarság, hanem minden európai nemzet, ezáltal pedig az egyenjogú európai nemzeti államok együttműködésére épülő Európai Unió számára is nélkülözhetetlen erőforrást jelenthet. Európa nem a nemzeti érdekek és értékek felszámolásával, hanem csak azok harmonizálása révén tud talpon maradni a világhatalmi küzdelmekben.

Mi, magyarok, az első világháború legnagyobb vesztesei, 98 esztendő után ugyanazt kívánjuk az egykori győzteseknek, mint önmagunknak: józan nemzeti öntudatot és nemzetközi együttműködésre nyitott, cselekvőképes nemzeti államot.

Az Országgyűlés nevében ezen a napon hálával, elismeréssel és köszönettel tartozunk és fejezem ki elismerésünket mindazon honfitársainknak, akik az elmúlt évszázadban - éljenek bárhol a Kárpát-medencében vagy a nagyvilágban - életüket áldozták magyarságukért, vagy életük munkáját szentelték a magyar nemzeti összetartozás megőrzésének és erősítésének.

Isten óvja Magyarországot és minden magyar embert a szülőföldjén! (Taps.)

Tisztelt Ház! Ismételten szomorú kötelességemnek teszek eleget azzal, hogy tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést arról, hogy Rozgonyi Ernő volt képviselőtársunk életének 85. évében elhunyt.

A budapesti születésű Rozgonyi Ernő politikai pályafutása során első alkalommal 1998 és 2002 között a MIÉP országos listájáról szerzett mandátummal lett a párt országgyűlési képviselője és frakcióvezető-helyettese. Ezt követően 2010 és 2012 között a Jobbik Magyarországért Mozgalom színeiben, majd 2012-től 2014-ig független képviselőként dolgozott a magyar parlamentben.

Az Országgyűlésben eltöltött idő alatt több bizottság munkájában is szerepet vállalt, többek között a Számvevőszéki és költségvetési bizottság alelnökeként, ellenőrzési feladatot ellátó albizottsága elnökeként, illetve a Gazdasági és informatikai, a Fenntartható fejlődés, a Területfejlesztési és a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság tagjaként dolgozott.

Kérem önöket, hogy néma felállással adózzunk elhunyt képviselőtársunk emlékének. (A teremben lévők néma felállással adóznak az elhunyt emlékének.) Köszönöm.

Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy Bősz Anett képviselő asszony 2018. május 18-án kilépett a Párbeszéd Magyarországért Párt országgyűlési képviselőcsoportjából. A továbbiakban független képviselőként folytatja munkáját.

Tájékoztatom Önöket, hogy Szabó Timea frakcióvezető asszony, a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője 2018. május 20-án bejelentette, hogy Mellár Tamás képviselő úr a házszabály 5. § (4) bekezdése szerint meghatározott határidő alatt csatlakozott a Párbeszéd Magyarország párt képviselőcsoportjához. A frakció létszáma így eléri a házszabály 2. § (1) bekezdésében meghatározott minimális létszámot, ezért a képviselőcsoport nem szűnik meg.

Bejelentem továbbá, hogy Karácsony Gergely Szilveszter képviselő úr május 28-án, Gémesi György képviselő úr pedig május 30-án arról tájékoztattak, hogy képviselői mandátumaikról lemondanak.

Bejelentem, hogy az országgyűlési képviselők létszáma jelenleg 197 fő.

Tájékoztatom Önöket, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselőcsoportja Dúró Dóra képviselő asszonyt a képviselőcsoportból kizárta. A továbbiakban független képviselőként folytatja munkáját.

Bejelentem, hogy Fülöp Erik képviselő úr 2018. május 22-én arról tájékoztatott, hogy a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntette, így a képviselői megbízatásából eredő jogait gyakorolhatja, és javadalmazásra is jogosult.

Tájékoztatom Önöket, hogy Hajdu László DK-s képviselő úr 2018. május 30-án bejelentette, hogy a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot június 7-ei hatállyal szünteti meg, így képviselői megbízatásából eredő jogait ettől kezdve gyakorolhatja, továbbá javadalmazására is ettől az időponttól jogosult.

Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a két azonos taglétszámú képviselőcsoport a felszólalás sorrendjéről az 1/2018-2022. IÜB eseti jellegű állásfoglalásában meghatározott szempontok figyelembevételével megegyezett. Erre tekintettel 2018. július 4-étől 2020. április 8-áig a Demokratikus Koalíció képviselőcsoportjának, 2020. április 9étől a ciklus végéig a Lehet Más a Politika képviselőcsoportjának felszólalni kívánó képviselője kap elsőként szót - mármint egymáshoz viszonyítva.

Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Hiller István képviselő úr, az MSZP részéről: „Emlékezet és jövő június 4-én.” címmel. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Az európai történelemben és a modern korban, a teljes történelemben egy béke akkor tölti be a szerepét, ha nyugalmat hoz egyénnek, emberek egymás közti viszonyában, ember és közösség kapcsolatában és államok egymás közötti viszonyában. A 98 évvel ezelőtt aláírt, majd órapontossággal - merthogy 16 óra 23 perckor kellett aláírni - megkötött trianoni békeszerződés a mi megítélésünk szerint ezt a szerepet nem töltötte be.Nekünk, magyaroknak, mindannyiunknak nemzeti tragédia, éljünk akár az anyaországban vagy bárhol a világban, élő fájdalom, történészként azt mondhatom: egy igazságtalan béke.

Ám ha mégis megpróbálunk kilépni a szubjektív körből, és föltesszük a kérdést, hogy ha nem saját szemszögünkből nézzük, akkor ez a béke megváltozik-e, változik-e az értékelése, a trianoni békekötés, tisztelt képviselő asszonyok és képviselő urak, ha hosszú folyamatokat nézünk, egy több évszázados európai tradíciót rúgott föl. Az európai hagyomány ugyanis az évszázadokkal korábban és évszázadokon keresztül vallott gyakorlat; azok, akik a modern Európa létrehozását tudatosan gondolták, akarták, írták le és aztán fektették a gyakorlatba - nem véletlen, hogy az Európai Unió központjában az egyik központi terem az egyik ilyen nagy gondolkodó, Justus Lipsius nevét viseli, vagy éppen a nemzetközi jog atyja, Hugo Grotius, aki először írta le, hogy hogyan érdemes és hogyan lehet tartós békét kötni -, egy másfajta gyakorlatra hívták föl a figyelmet.

(13.20)

Európában kétféle módon lehet békét kötni. Az egyik a vae victis alapú béke, amikor a győztes a legyőzöttet megalázza, szimbolikusan és tartalmilag; nem egyszerűen csak él győztesi jogával, hanem hosszú távon is kívül rekeszti a legyőzöttet az általa létrehozott rendszer egészéből. És van egy másik - a XVII. században a modern Európa létrehozásakor az alapítók ezt javasolták -, amikor is a győztes megpróbálja nem megalázni a vesztest. Azt írták: tedd a rendszer részévé, adj neki teret, tedd érdekeltté abban, hogy a béke fennmaradjon és a béke erősödjön. Az a helyzet, hogy a XVII. században, amikor az első világháborúnak nevezett, három évtizeden keresztül tartó nagy konfliktust lezárták, először ezt alkalmazták, és tartós volt.

Trianon előtt durván egy évszázaddal egy másik nagy európai világégést, a napóleoni háborúkat hasonlóképpen zárták le, a vesztest nem megalázva, hanem a rendszerbe integrálva. Egy évszázad után Trianon ezt a hagyományt felrúgta, ezért azt kell mondani, függetlenül attól, hogy ha valaki ezt nem magyarként, hanem történelmi folyamat eredményeként nézi, ez egy rossz és színvonaltalan béke.

Ugyanakkor meg kell érteni és meg kell értetni, hogy a mi felfogásunk szerint a magyarság és európaiság gondolata és tartalma összekötődik. Akkor tudjuk az országot és a nemzetet előbbre vinni, ha alakítani, formálni, de mindenképpen részeként akarjuk alakítani és formálni Európát és azt a közösséget, amelyet ma Európai Uniónak nevezünk. Ezért 98 évvel Trianon után, egy igazságtalan és színvonaltalan béke után közösen érdemes büszke magyarként és büszke európaiként gondolkodni a jövőről. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

ELNÖK: Potápi államtitkár úr jelentkezett szólásra. Parancsoljon!

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Parlament! 1920. június 4-én délután, Trianonban írták alá a trianoni békediktátumot. Magyar részről Benárd Ágost küldöttségvezető, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ, államtitkár írta alá a békeszerződést, amely 1920 novemberében került a parlament elé, illetve akkor iktatták törvénybe. A magyar nemzetgyűlésben nem ült olyan képviselő, aki a békeszerződést ne érezte volna mélységesen igazságtalannak. A szónokok sorra kifejtették, miért is lehetetlen elfogadni azokat a feltételeket, amelyeket a nagyhatalmak Magyarországra róttak, miért is elképzelhetetlen belenyugodni abba, hogy az ország területének kétharmada és lakosságának háromötöde, valamint a magyar nemzet egyharmada kerül a szomszédos államokhoz. Az ülésen gróf Teleki Pál miniszterelnök is szólásra emelkedett, és a keserű hangokra reagálva a következőket mondta: „Én nem hiszem, hogy reményvesztetten kellene itt állnunk (…). Ebben a nemzetben életerő van. Ez a nemzet élni akar (…).”

Mi, magyarok a történelem viharos évszázadaiban megtanultuk, hogy megmaradásunk nem a körülményektől függ, hanem attól, hogy mennyi erőtartalékunk van, mennyi életerőnk van. Reményik Sándor sorai mondják el, illetve írja le: „Nekik ott túl maradt egy kis hazájuk, nekünk itt semmink. Semmink sem maradt, csak az, hogy néha gondolhatunk rájuk.” Mégis úgy gondoltuk nyolc évvel ezelőtt, hogy nemcsak a veszteségekre kell immáron tekintenünk, hanem a meglévő erőforrásokra is, amelyekből újra és újra erőt tudunk meríteni, amiből meg tudunk újulni, és amiből lehet építkezni, amiből tudunk gyarapodni. Ezért a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt két képviselőtársunk, Kövér László és Semjén Zsolt nyújtották be nyolc évvel ezelőtt a parlament elé, és azt a parlament május 31-én fogadta el. Támogatta a Fidesz, a KDNP és a Jobbik frakciója, az MSZP-ből 55-en nem nyomtak gombot, illetve az LMP-ből 12-en tartózkodtak. Köszönöm szépen képviselő úr felszólalását, viszont meg kell jegyeznem, hogy képviselő úr sem fogadta el ezt a törvényjavaslatot, illetve nem szavazott a kettős állampolgárságról szóló törvényről sem.

Én azt gondolom, hogy a 2010-es kormányváltás nem egyszerű kormányváltás volt, hanem a nemzetpolitikában egy radikális váltásról beszélhetünk. 2010-2014 között létrehoztuk azt a keretrendszert, amely keretszerben ma is működik a nemzetpolitika. A keretrendszert elsősorban szimbolikus jelentőségű törvények alkotják, akár a nemzeti összetartozás napjáról van szó, akár a kettős állampolgárságról, akár az új alkotmányunkról, az Alaptörvényről, akár pedig arról, hogy a határon túli magyarságnak is megadatott az, hogy a magyar politikai életbe tevőlegesen is bele tudjon szólni, hiszen választójoga van. Erre a nemzetpolitikára alapozva tudtuk megkezdeni azt a támogatáspolitikát az elmúlt négy esztendőben, amely támogatáspolitikának köszönhetően megkezdődött a szülőföldön való boldogulás segítése a Kárpát-medencében. Szűken vett támogatásainkat, a kulturális, oktatási, egyházi támogatásokat az elmúlt időszakban megtízszereztük, hiszen az MSZP utolsó teljes évében 9,1 milliárd forintot költött erre, mi pedig a legutóbbi évben körülbelül 100 milliárdot tudtunk erre fordítani; s ezenkívül pedig beindultak azok a gazdaságfejlesztési programok, amelyek egy jóval magasabb szintre emelték a nemzetpolitika támogatását.

Úgy gondolom, hogy mind mi, magyarországi magyarok, mind pedig a határon túli magyar közösségek büszkék lehetnek a magyar kormányra, büszkék lehetnek Magyarországra, s mindannyian büszkék lehetünk az elmúlt években elért sikereinkre. Kérem az ellenzéket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy amikor nemzetpolitikáról lesz szó a következő négy évben, mindig támogassák a közös, egységes óhajokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai