Felszólalás adatai

Felszólalások:   49-55   55-61   61-67      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Kérdezem a tisztelt Házat, hogy elfogadjáke az államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A Ház a választ 113 igen szavazattal, 28 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Mikor és hogyan méri fel a kormány a magyarországi idős-társadalom igényeit és ad azokra végre releváns választ?” címmel. Képviselő asszonyé a szó.

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar társadalom elöregedése egyre nagyobb problémát jelent, s nemcsak az idősek, hanem az aktív generáció és az állam számára is. Úgy tűnik azonban, hogy az állam nem tud és nem is akar foglalkozni az idősek valós szükségleteinek felmérésével és kielégítésével. Pedig ma Magyarországon 1,8 millió 65 évnél idősebb ember él, a várható élettartam növekedésével pedig egyre több a 80 éven felüli. A 65 éven felüliek közül 1,3 millióan mozgásszervi, érzékszervi vagy krónikus betegséggel küzdenek, így egyre több idős szorulna gondozásra, ám ehhez a magyar állam nem nyújt elég segítséget, és nem veszi figyelembe az idős emberek valódi igényeit. Erre jó példa az, hogy az önkormányzatoknak lakosságszámtól függően kell nappali ellátást, gondozóházi szolgáltatást nyújtaniuk, miközben a lakosságszámnak semmi köze ahhoz, hogy valójában hol és hány rászorulót kellene ellátni. Az idősellátás bizonyos területein pedig az állam vette át a feladatokat, ahol a támogatásokat mutatóhoz, például férőhelyszámokhoz kötik, aminek megint nem sok köze van a valós igényekhez.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Talán az egyik legszomorúbb jellemzője a jelenlegi helyzetnek az, hogy a gondozásra szorulóknak átlagosan két évet kell várakozni az idősotthonba való bejutásra, felük pedig előbb meghal, mint hogy ellátáshoz jutna. Idén áprilisban már 27 ezren szerepeltek az idősotthonok várólistáin. Persze ez nem is csoda, hiszen a magyar állam az uniós átlagnál kevesebbet költ nemcsak nyugdíjra, hanem idősgondozásra is. Az elmúlt nyolc évben nem jöttek létre új állami férőhelyek, a különböző ellátási formák finanszírozása szinte egyáltalán nem növekedett. Ezért a házi segítségnyújtásra 2019 februárjában 679-en vártak, májusban már 790-en, tehát a számuk elég jelentősen nő. Az idős hozzátartozók ápolásának a terhe így a családokra hárul, ami azzal jár, hogy a gondozók, természetesen főleg nők, kénytelenek feladni a munkájukat.

Kérdezem: a kormány tisztában vane azzal, hogy az idősek otthonába való bekerülésre 27 ezren várakoznak? Ezek közül az idősek közül mennyi a 80 éven felüli, és mennyi a 60 és 70 év közöttiek száma? Mit tesz a kormány annak érdekében, hogy e 27 ezer ember várakozási ideje ne két év, hanem mondjuk, maximum hat hónap legyen? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az LMP és a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A kormány részéről az elhangzottakra Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt hiszem, még az előző felszólalások kapcsán amellett nem lehet szó nélkül elmenni, hogy Lukács László György képviselőtársunk egy 15 ember halálát okozó víruson viccelődött, és utána ezen az egész frakciója fennhangon nevetett. (Dr. Lukács László György: Nem ezen.) Ebből látszódik, hogy mekkora az empátia a Jobbik-frakcióban. (Dr. Lukács László György: Olvasd vissza a jegyzőkönyvet!) S nemcsak az idős emberek iránt, akiket néha far-hát kommandónak neveznek, hanem akár a betegek iránt is, tisztelt képviselő úr. (Dr. Lukács László György: Tudjuk, hogy a KDNP egymagában semmire sem képes!) Önmagát minősíti a tisztelt képviselő úr. Az LMP kapcsán, úgy látszik, hogy három héttel az európai parlamenti választási eredményük után rájöttek, hogy élnek idős emberek is Magyarországon, és érdemes lenne az ő ügyeikkel is foglalkozni. Nem tették ezt akkor, amikor mondjuk, a „nők 40” megszavazásával lehetett volna az idős embereken segíteni, akkor ez valahogy nem volt fontos az önök számára.

(15.00)

Akkor sem fontos, amikor szövetségeseket választanak, mert az időseket azért fokozottan érintő vizitdíj és kórházi napidíj szellemi atyjaival készülnek összefogni büszkén most már Budapesten is és egyre több vidéki nagyvárosban is. Emlékezhetünk arra, amikor önök, sőt ön személyesen, tisztelt képviselő asszony, a rezsicsökkentést támadta itt a parlamentben. Tudja, nagyon sok idős embernek, idős házaspárnak nagyon nagy segítség az, hogy nem az történik Magyarországon, mint 2010 előtt, amikor tizenötször emelkedett a rezsi ára. Nekünk sikerült letörnünk a rezsiárakat és 20-25 százalékkal csökkenteni a családok ebbéli kiadását. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Ön pedig személyesen itt azt mondta, hogy ez környezetvédelmi szempontokból tulajdonképpen nagyon hátrányos, és a drága energia, a drága gáz, a drága villany, a drága víz a jó, mert akkor az embereknek nincs pénze rá, és akkor alacsonyabbak lesznek a rezsiszámlák, nem azért, mert olcsóbb a gáz, a villany és az áram, hanem azért, mert az embereknek nem lesz pénze kellő mennyiséget kifizetni. Ekkor sem az idősek gondolkodásával közelített ön ehhez a kérdéshez, hanem valamilyen, az emberek hétköznapi gondolkodásától teljesen távol eső gondolkodásmóddal támadta a rezsicsökkentést zöldalapokon. Tudja, nagyon sok idős embernek ez jól jött.

Ugyanúgy, mint a gyógyszerek esetében a vaklicit bevezetése, ami érezhetően csökkentette a leggyakrabban az idősek által használt gyógyszerek árát is. Nagyon fontos volt az időseknek az az Erzsébet-program, amelynek a fedezetét pontosan az önökkel egy platformon levők nemzetközi eljárásai szüntették meg, akik nagy külföldi cégekként megpróbálták az Erzsébet-programot mindenhol támadni. Sajnos, ebben eredményeket is értek el, ezzel megteremtve azt a helyzetet, hogy Magyarországon kilőtték az Erzsébet-program ilyesfajta finanszírozási módját, és a kormánynak a jövő évben lesz a feladata az új források megteremtése, amit ősszel meg is fog természetesen teremteni. De mégiscsak kellett ahhoz egy gazdasági emelkedés is, hogy nyugdíjemelést tudjunk érezhető mértékben, 33 százalékban végrehajtani az elmúlt években összességében, ha az évi emeléseket összeadom, de még a családvédelmi akciótervben a nagyszülői gyed bevezetésére is lehetőséget biztosítottunk.

Ez volt az a döntéssorozat, amelynek egy jó részét az Idősek Tanácsában is megvitattuk, melynek miniszterelnök úr az elnöke. Jogi kompenzáció, Erzsébet-utalvány, mindegyik kérdéskör az Idősek Tanácsában is megfordult, pontosan azért, hogy olyan döntéseket tudjunk hozni, amelyek az időseknek a legnagyobb mértékben segítenek.

Az idősek ellátását biztosító bentlakásos intézmények férőhelyszámát 54 500-ról 58 300 fölé sikerült emelnünk az elmúlt években, hogy több idősnek tudjunk bentlakásos elhelyezést is biztosítani. Házi segítségnyújtásban pedig minden korábbi tervet is felülmúlóan az ellátottak létszámát 75 ezerről 85 598-ra tudtuk emelni, tehát jóval több embert tudunk ellátni és sokkal nagyon gondoskodással, hiszen míg házi segítségnyújtásban 2010-ben 5764-en dolgoztak, most 12 ezren, és míg az egy főre jutó támogatás mértéke 2010-ben 145 ezer forint volt, ez most már 210 ezer forint. Ezért is igyekeztünk az otthonukban, saját megszokott környezetükben még nagyobb segítséget nyújtani az időseknek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most megkérdezem Schmuck Erzsébet képviselő asszonyt, hogy elfogadjae az államtitkári választ. Parancsoljon!

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Nem fogadom el az államtitkár úr válaszát. Államtitkár úr, ön folyamatosan mellébeszél. Ön még a kérdést sem érti, nemhogy válaszolni nem tudna. (Sic!  Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Én nem azt kérdeztem, hogy most a nyugdíjasok nyugdíja mennyivel emelkedik, ezt a múlt héten kérdeztem öntől, amikor nem tudott rá válaszolni. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.  Dr. Rétvári Bence: A rezsicsökkentésre mit válaszolsz?) Most azt kérdeztem, arról beszéltem, hogy 27 ezren várnak idősek arra, hogy bekerüljenek az idősek otthonába, és önök mit tesznek azért, hogy ez a szám radikálisan csökkenjen.Azt is merem állítani, hogy ön még soha nem járt idősek otthonában. Mert ha ön járt volna idősek otthonában, akkor lesütné a szemét szégyenében, hogy ma Magyarországon milyen idősotthonok vannak, milyen körülmények között jutnak be, akik bejutnak, hogy vannak olyan helyek, ahol egy szobában akár több tízen is laknak. Elfogadhatatlan! Ön azt sem tudja, hogy mennyire nincsenek gondozók az idősek otthonában. Ma Magyarországon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a GDP 0,4 százalékát fordítják erre, míg az EU-s átlag 0,5 százalék. Ezen változtatni kellene. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ, ezért kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 112 igen szavazattal, 30 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Burány Sándor képviselő úr, a Párbeszéd képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: „Fizesseneke a gazdagok, hogy csökkenjen a lakhatási válság?” címmel. Burány Sándor képviselő úré a szó. Parancsoljon!

Felszólalások:   49-55   55-61   61-67      Ülésnap adatai