Felszólalás adatai

Felszólalások:   1   1-16   17-22      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 6. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Földi László és Varga László jegyző urak lesznek a segítségemre. Köszöntöm a kedves vendégeinket és mindazokat, akik figyelemmel kísérik a munkánkat. Tisztelt Országgyűlés! A mai napon a kormány nevében felszólalásra jelentkezett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr. Öné a szó, külügyminiszter úr.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem szót a mai napon, mert szeretnék tájékoztatást nyújtani az Országgyűlésnek az Ukrajnával jelenleg fennálló kapcsolataink minőségéről, illetve a további tervekről. Ez az a kétoldalú reláció a szomszédos országok tekintetében, ahol a legtöbb kihívás ért minket az elmúlt időszakban. Itt is szeretném kihangsúlyozni, mint ahogy minden egyes esetben kihangsúlyozzuk, hogy Magyarország természetesen Ukrajna mellett áll, amikor a területi integritásról és a szuverenitásról van szó, ugyanakkor nem szabad azt elhallgatni, hogy a Kárpátalja területén élő magyar nemzeti közösség jogait számos esetben sértették meg ukránok a törvényhozási döntésekkel. Olyan törvényeket léptettek életbe az oktatás és a nyelvhasználat területén, amelyek egyértelműen sértették és sértik a magyar nemzeti közösség jogait. Nemcsak a magyar kisebbség jogairól van itt szó természetesen, általában a kisebbségi jogokról, de természetesen számunkra, a magyar parlament és a magyar kormány számára a kárpátaljai magyar közösség jogai az elsődlegesen fontosak.

Azt is pontosan tudjuk természetesen, tisztelt képviselőtársaim, hogy amikor erről a kérdésről beszélünk, akkor a világpolitikában úgy állítanak be minket, tekintve azt, hogy Ukrajnáról mint geopolitikai tényezőről gondolkoznak, hogy ez egy oroszbarát politika lenne; ezt szerintem nyugodtan nevezzük nevetségesnek. Értjük, hogy több ezer kilométerre innen, értjük, hogy egy óceánnal odébb, értjük, hogy egészen más gondolati perspektívában 150 ezer magyar kevésbé fontos, mint a geopolitika, de számunkra, magyarok számára a 150 ezer magyar sorsa sokkal fontosabb, mint bármely geopolitikai megközelítés. Ezért arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a jövőben is biztosítsák azt az egységet, azt az egységes álláspontot és támogatást, amellyel a kárpátaljai magyar nemzeti közösség érdekében, reméljük, eredményesen fel tudunk lépni.

Az ukránok célja az továbbra is, hogy minden Ukrajnában élő ember, minden ukrán állampolgár jól beszélje az államnyelvet. A mi célunk meg az, hogy a határokon túl élő magyar nemzeti közösségek valamennyi tagja megkapja a saját anyanyelv használatára vonatkozó jogokat, és én azt gondolom, hogy ez a kettő nem két kibékíthetetlen célkitűzés. Lehet egyszerre jól ismerni az államnyelvet, és lehet egyszerre megőrizni az anyanyelv használatához fűződő jogokat is. Éppen ezért egy konstruktív javaslatot tettünk az ukrán félnek. Ma a Kárpátalja területén magyar iskolába járó, magyar nyelvű oktatásban részesülő fiatalok heti 7 órában tanulnak ukránt mint államnyelvet, vagy ahogy mi mondani szoktuk, idegen nyelvet. Ha valaki heti 7 órában tanul egy idegen nyelvet, ha az megfelelő színvonalon történik, akkor néhány év alatt jól meg kell tudni tanulni ezt a nyelvet. Mégsem beszélik jól az ukránt a Kárpátalján magyar iskolába járó fiatalok, ennek oka pedig az, hogy az ukránnyelv-oktatás, az ukrán mint államnyelv oktatása nem megfelelő színvonalú.

Ezért nem azt kell csinálni, hogy a fizikát meg a kémiát kell ukránul tanítani, miközben azt magyarul megérteni is  legalábbis első évben  egy nehéz dolog, pláne egy olyan nyelven, amilyenen az ember nem is beszél, gyakorlatilag lehetetlen, ezért az ukrán nyelven való oktatása a szaktantárgyaknak kizárólag arra jó, hogy a kárpátaljai magyar gyerekek még jobban lemaradjanak és még kevésbé legyenek versenyképesek.

Ezért mi azt szorgalmazzuk, hogy hagyjuk meg a magyar nyelven tanított szaktantárgyakat, ugyanakkor emeljük az ukrán nyelv mint államnyelv oktatásának színvonalát, és ennek költségeit a magyar állam kész állni. Készek vagyunk állni a tanárok oktatásának és fejlesztésének költségeit, készek vagyunk állni az új tankönyvek és szótárak kidolgozásának költségeit. Ezt a javaslatot le is tettük az ukrán kormány asztalára.

Tisztelettel tájékoztatom önöket, hogy egy komplex javaslat keretében tettük mindezt, készek vagyunk 50 millió eurónyi kötött segélyhitel keretében a kárpátaljai infrastruktúrát tovább fejleszteni, készen állunk új határátkelőket nyitni, készen állunk a záhonyi Tisza-híd felújítására, készen állunk a gyorsforgalmiút-kapcsolatok fejlesztésére, és készen állunk a mezőgazdasági együttműködés fejlesztésére is. Viszont szeretném aláhúzni, hogy a NATO-Ukrajna-tanácsülések blokkolása és vétózása mindaddig fennmarad, amíg meg nem tudunk állapodni az elvett kisebbségi jogok visszaadásának mikéntjében.

Tisztelettel tájékoztatom önöket, hogy március 26-án Budapestre látogat Ukrajna új külügyminisztere, akit az ukrán elnök azzal bízott meg, hogy próbálja meg a kétoldalú jószomszédi kapcsolatokat helyreállítani; mi erre készen állunk. Március 26-ára is észszerű, józan észen alapuló javaslatokkal készülünk, és március 26-át követően újra tájékoztatást fogok adni az Országgyűlésnek az előrehaladásról. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, külügyminiszter úr. Megkérdezem, a képviselőcsoportok részéről kíváne valaki kettőperces időkeretben szólni. (Jelzésre:) Igen. Megadom a szót Barcza Attila képviselő úrnak, Fidesz.

BARCZA ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a külügyminiszter úr felszólalására reagálunk, mindenképpen azzal kell kezdeni, hogy köszönet azért, hogy ő és a magyar kormány kiáll a magyar jogok érdekeinek védelmében nemzetközi színtéren, és a kárpátaljai magyarokért is. Ha megnézzük a magyar-ukrán alapszerződést, akkor az abban lévő egyik legfontosabb az volt, hogy Ukrajna garantálja a kisebbségi jogokat a magyarok számára  és sok egyéb más részletei is vannak ennek , és elmondhatjuk, hogy Magyarország ezt betartja, Ukrajna viszont sajnos nem tartja be.

A Majdan után, amikor Ukrajna közeledett a NATO-hoz és az EU-hoz, ahogy most is közeledik, elmondhatjuk azt, hogy Magyarország volt az egyik legnagyobb támogatója ennek, ezt még Ukrajna is elismeri, a kormány ezt az álláspontot tekinti alaphelyzetnek, viszont azzal, hogy nyelvtörvényt, oktatási törvényt és egyéb, magyarokat sújtó intézkedéseket hoztak, természetes, hogy Magyarország ezt már nem tudja vállalni.

A Porosenko alatti mélypontban olyan intézkedéseket hoztak a magyarok ellen, amelyek, azt gondolom, nem fenntarthatók. Nagy a nyomás a magyar kormányon azért, hogy Ukrajna NATO-hoz való közeledését tudja támogatni, de ehhez mindenképpen változásra van szükség. Én bízom abban, hogy az új, Zelenszkij államelnök úrhoz kapcsolódó irányvonal talán egy új korszakot fog jelenteni, amely ebben egy kis enyhülést tud hozni.

(9.10)

Fontos azt elmondanom, hogy sajtóértesülések szerint több mint 16 ezer új behívót fognak kiadni Ukrajna területére, és ez Kárpátalja megyét 460 fővel érinti, amely természetesen újabb nagy terhet fog róni a magyar családokra, hiszen nagy része ezeknek a behívóknak magyar fiatalokhoz fog érkezni.

Én azt kérem a Fidesz-frakció részéről külügyminiszter úrtól (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és a magyar kormánytól, támogassa azt, hogy a magyar kisebbségek jogai minél előbb tudjanak javulni a magyar-ukrán kapcsolatokban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérem a tisztelt Országgyűlést, aki két percben kíván hozzászólni, a kétperces gombot szíveskedjen majd megnyomni. Megadom a szót Kocsis-Cake Olivio képviselő úrnak, Párbeszéd.

KOCSIS-CAKE OLIVIO (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Külügyminiszter Úr! Köszönjük a rövid beszámolót. Szeretném tisztázni, hogy a Párbeszéd is elítéli ezt az ukrán nyelvtörvényt, elfogadhatatlannak tartjuk, hogy 5. osztálytól így szűkítik az anyanyelven tanulás lehetőségét, és támogatjuk azt is, hogy a kormány, Magyarország blokkolja Ukrajna euroatlanti lépéseit ennek az ügynek a kapcsán. De az látszik, nem biztos, hogy ez beválik. Nekem az a kérdésem a külügyminiszter úrhoz, hogy megvizsgálte más diplomáciai lehetőségeket. Például ez az ukrán nyelvtörvény sújtja a románokat, a bolgárokat és a lengyeleket is. A lengyelek különösképpen jó kapcsolatot ápolnak Ukrajnával. Megvizsgáltáke azt a lehetőséget, hogy együttesen lépnek föl ez ellen a nyelvtörvény ellen, történte ilyen? Illetve mi a helyzet a Zelenszkijjel való személyes találkozóval, a miniszterelnök úr tude vele valamikor személyesen találkozni? Zelenszkij az újévi köszöntőjében is magyarul beszélt, köszöntötte a magyarokat is, lehet ez egy jelzés arra vonatkozólag, hogy esetleg az ő hozzáállása pozitívabb ebben az irányban.

Úgyhogy ha ezekre tud reagálni a külügyminiszter úr, akkor megköszönöm. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percben megadom a szót Brenner Koloman képviselő úrnak, Jobbik.

DR. BRENNER KOLOMAN (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Köszönettel vettük ismételten külügyminiszter úr tájékoztatását a magyar-ukrán kapcsolatokról, amelyet egyébként folyamatosan, a Külügyi bizottság tagjaként is nagyon korrekt módon megkapunk. A Jobbik mint nemzeti néppárt, mindig támogatta a magyar kormányt minden olyan törekvésében, amely többek között a kárpátaljai magyarság jogainak védelmét szolgálta, ebben az ügyben is mindig támogattuk a magyar kormányt. Ezt a támogatást a továbbiakban is természetesen fenntartjuk, beleértve a NATO-csatlakozás addigi blokkolását, amíg a nyelvtörvény…  illetve jelenleg a közigazgatás átszabása is történik, ami szintén hátrányosan érinti majd a kárpátaljai magyarságot, illetve minden olyan kérdésben, amelyben valóban mind bilaterális színtéren, mind pedig európai színtéren, így például az Európa Tanácsban is, ahol a Velencei Bizottság mediátorként mindig részt vesz ebben a folyamatban, igyekszünk minden olyan szakmai álláspontot képviselni, amit jómagam személyesen is mint kutató, egyébként hosszú évek óta az autonómiák ügyében, a nemzetiségi autonómiák ügyében képviselek.

Én azt szeretném tisztelettel jelezni, hogy az ukrán külügyminiszter úr látogatása során legyen majd mód arra, hogy ennek a látogatásnak a kapcsán az ellenzéki pártok is részt vegyenek ezen a tárgyaláson olyan szinten, ahogy azt a protokoll megengedi, hiszen ez egy olyan közös nemzeti ügy, azt hiszem, amelyben mindannyiunknak közös az érdekünk, és a magyar-ukrán kapcsolatok már csak azért is nagyon fontosak, mert az Ukrajna keleti részén befagyasztott konfliktusban kárpátaljai magyarok is halnak meg és haltak meg, ahogy arra Barcza Attila képviselőtársam is utalt, és azt gondolom, hogy ez egy olyan nemzeti sorskérdés, amelyben egységet kell mutatnunk. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Két percre szót kért Mesterházy Attila képviselő úr, MSZP.

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én is köszönöm miniszter úr tájékoztatását. Azt én is rögtön a legelején le szeretném szögezni, hogy az MSZP frakciója is támogat minden olyan megoldást, ami konstruktívan ezt a helyzetet megoldja, és a magyar kisebbség helyzetén valóban javítani tud a nyelvtörvénnyel kapcsolatban. Amit miniszter úr ismertetett, az egy konstruktív javaslat, egy kérdés van, hogy az ukrán fél mennyire tartja szintén konstruktívnak ezt a javaslatot. Reméljük, ez március 26-án ki fog derülni.Arra szeretném képviselőtársaim figyelmét fölhívni, hogy ez nem egy befagyott konfliktus, ahogy képviselő úr is mondta, folyamatosan halnak meg katonák a frontvonalon. Sokan ezt befagyott konfliktusként értelmezik. Ez nem az, ez egy nagyon forró konfliktus. Egy szomszéd partnerországról van szó, Magyarország számára kiemelt fontosságú Ukrajna stabilitása, és kiemelt fontosságú ezért, hogy a NATO-hoz és az Európai Unióhoz Ukrajna csatlakozhasson. És ki kell hogy mondjuk, ezt megtette miniszter úr is, agresszió érte Ukrajnát, elfoglalták a területét, ez semmiféleképpen nem elfogadható semmilyen időbeli korlátot tekintve.

Miniszter úr nem beszélt róla, de a Velencei Bizottságnak is volt állásfoglalása, ami szerintem segíti a magyar álláspontot vagy legalábbis azt a magyar érvelést, ami azt jelenti, hogy elvettek jogokat a határon túli magyar kisebbségtől. Én ezt szoktam használni különböző tárgyalásaim során, amikor a NATO Parlamenti Közgyűlés elnökeként ilyen kérdésekben azért magyar politikusként is meg kell hogy nyilvánuljak.

Egy dolgot szeretnék miniszter úr figyelmébe ajánlani. Beszélt róla, és itt többen elmondták, hogy itt mindenki támogatja Ukrajna blokkolását a NATO Tanács kapcsán. Én azért figyelmébe ajánlanám miniszter úrnak, hogy ez komoly károkat okoz a magyar kormánynak és Magyarországnak, az eredményessége eddig kétséges. Ezt csak azért akarom itt elmondani, hogy legyen azért a fejünkben, hogy ugyanannyi eredményt értünk el eddig ezzel, mint mondjuk, a lengyelek, a románok adott esetben egy háttérdiplomáciával.

Ezért remélem, hogy a március 26-ai forduló (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ebben változást hoz. Amennyiben nem, én megfontolnám a kormány részéről, hogy változtasson ezen a stratégián. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percre megadom a szót Juhász Hajnalka képviselő asszonynak, Kereszténydemokrata Néppárt.

JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Elsőként szeretném megköszönni külügyminiszter úrnak az elkötelezettségét ebben az ügyben, s mindannyiunk figyelmét arra felhívni, hogy amikor erről a témáról beszélünk, akkor 71 magyar oktatási intézmény és több mint 16 ezer magyar nyelven tanuló diák sorsáról beszélünk. Amit fontos szintén kiemelni, hogy itt nem többletjogok követeléséről beszélünk, hanem szerzett jogokról, amire továbbra sincs jogi garancia. Ukrajna és Magyarország között 1991-ben kötöttük meg az államközi szerződést, amely a nemzeti kisebbségek jogát biztosítja. Az ukrán alkotmány tartalmazza a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét, és ne felejtsük el, hogy a 47 tagállam részeként Ukrajna tagállama az Európa Tanácsnak, amelynek részeként aláírta és ratifikálta a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartáját és a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt. Szeretném azt ideemelni, hogy ez nemcsak azt jelenti egy tagállam számára, amely ezeket a nemzetközi szerződéseket ratifikálja, hogy garantálja ezeket a jogokat, hanem hogy előmozdítsa és fejlessze a nemzeti kisebbségek jogait.

(9.20)

Itt is van egy óriási hiátus, és az elmúlt három évben az oktatási törvény, a közoktatási törvény, a médiatörvény, valamint a 2019 decemberében hatályba lépett új választási kódex további terheket tesz a nemzeti kisebbségek kérdéskörére. Két olyan törvény van, amelyet a Velencei Bizottság véleményezett, az egyik az oktatási törvény, a másik pedig a nyelvtörvény. A Velencei Bizottság mind a két esetben kifejezetten felhívta Ukrajna figyelmét arra, hogy azonnal kezdje meg a tárgyalásokat a nemzeti kisebbségek képviselőivel, és a magánintézményekre nem terjedhet ki az oktatási törvény. Ráadásul a nyelvtörvény korlátozza a magánbeszélgetésekre, valamint a vallási szertartásokra a kisebbséginyelv-használatot.

Mindannyian tudjuk, hogy a nyelv az identitás és a kultúra legfontosabb eleme, ezért köszönöm mindannyiuk támogatását ebben az ügyben.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kettő percre megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak, DK.

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Külügyminiszter Úr! Azt mindenképpen szeretnénk üdvözölni, hogy úgy tűnik, hogy a kormányzat is visszatér a konstruktív tárgyalások útjára Ukrajnával. Mi úgy látjuk, ez az egyetlen hatékony út annak érdekében, hogy eredményt lehessen elérni a határon túli magyarok védelmében. Az erőpolitika, az üres fenyegetőzés ezen a területen nem hozott eredményeket, és nem is fog. Mi támogatjuk, ha ebbe az irányba haladnak, és próbálnak közös konstruktív megoldást találni. Ugyanakkor, ha már sikerül feléleszteni a magyar-ukrán párbeszédet érdemben, akkor javasoljuk azt, hogy egy másik kínzó, magyar-ukrán viszonyban lévő kérdést is rakjanak oda az asztalra. Tíz évvel ezelőtt úgy adtuk át önöknek a kormányzást, hogy készen volt a magyar-ukrán nyugdíjegyezmény tervezete, egy olyan tervezet, amely véget vetett volna annak a szégyenletes biznisznek, amely a magyar nyugdíjasok rovására zajlik. (Németh Szilárd István: Ne hazudozz már!) Visszaélésszerűen jönnek át és létesítenek fiktív lakcímet ukrán polgárok, zömmel nem magyar állampolgárságúak, annak érdekében, hogy kihasználva a korábbi magyar-szovjet államközi szerződésben lévő, rendkívül rosszul megfogalmazott szabályokat, csalással, visszaélésszerűen szerezzenek magas magyar nyugdíjat. Ha már rendezzük a magyar-ukrán kapcsolatokat, akkor kérem, hogy ezt is rendezzék, ezt a kérdést is végre juttassák nyugvópontra.

S ezzel véget érne egy másik biznisz is, az a biznisz, amelynek keretében, cserébe a magyar hatóságok elnéző hozzáállásáért, fiktív választópolgárok jelennek meg a határ menti területeken fiktív lakcímeken, és nagyon is valós szavazatokat adnak le a kormánypárti politikusokra. Kérem, hogy ebben is járjanak el, és legyenek hatékonyak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a DK soraiban.  Németh Szilárd István: Ezek semmit sem változnak!)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kettő percben megadom a szót Keresztes László Lóránt frakcióvezető úrnak, képviselő úrnak, LMP.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én is köszönöm szépen az LMP-frakció nevében a tájékoztatást. Azt gondolom, hogy ebben az ügyben pozitív az, hogy a frakciók többsége egyetért. Az LMP-nek is az a határozott álláspontja, hogy mind a NATO-, mind az európai uniós csatlakozás blokkolása sem túlzó eszköz annak érdekében, hogy megküzdjünk és megtegyünk mindent a határon túliak, a Kárpátalján élő magyarok jogainak biztosítása érdekében. Ez legyen teljesen világos álláspont, mutassa be a kormány  s szerintem ebben az ellenzéknek is a támogatásáról kell biztosítania a magyar kormányt , hogy nemcsak a szavak szintjén áll ki egyébként nemcsak a magyarok jogainak érvényesítése, hanem nagyon fontos európai értékek érvényesítése tekintetében. Ez egyáltalán nem ellentétes az Európai Unió érdekével, hiszen akkor akarjon csatlakozni egy ország az Európai Unióhoz, ha el tudja fogadni és érvényesíteni is tudja azokat a legfontosabb alapértékeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy valaki egy ilyen közösség tagja legyen. Ugyanakkor azt én is megtapasztaltam az európai politikában, az Európai Régiók Bizottságában, hogy rendkívül nehéz folyamat egyáltalán ezt bemutatni, mert nagyon erőteljes az ukrán lobbi, és nehéz ezt az álláspontot világossá tenni. Úgyhogy nagyon-nagyon fontos, hogy legyen egyfajta együttműködés azokkal a nemzetekkel, amelyek szintén érintettek ezekben az ügyekben. Rendkívül fontos, hogy eljussunk odáig, hogy mind ez a gyalázatos oktatási törvény, mind a nyelvtörvény ne lépjen hatályba, és ezek ne tudjanak érvényesülni, úgyhogy nagyon-nagyon fontos, hogy legyen egyfajta erőteljes együttműködés a különböző nemzetek között.

Mi is figyeljük a híreket, és aggodalommal tölt el minket, ahogy olvassuk, hogy vannak különböző javaslatok a magyar kormány részéről, de mintha nagyon erőteljes lenne az elutasítás. Az lenne a kérdésem a miniszter úr felé, hogy éreznie valamilyen elmozdulást. Nyilván a politikai szándék tekintetében kell az elmozdulást látni, azt, hogy át tude térni politikai szintről egy szakmai, tartalmi vita felé ez az ügy, mert nyilván az adná meg a lehetőséget. Ha van egy olyan politikai döntés az ukrán fél részéről, hogy egyáltalán leül érdemben a tárgyalóasztalhoz, az adja meg a lehetőséget, hogy tartalmi kérdésekről érdemben lehessen beszélni. Vane ilyen jellegű elmozdulás, vane remény arra, hogy érdemben az asztalhoz tudjanak ülni a felek? Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

Felszólalások:   1   1-16   17-22      Ülésnap adatai