Felszólalás adatai

Felszólalások:   294-301   302-309   310-317      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Völner Pál államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/1659. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetőek. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben. Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

DR. VEJKEY IMRE, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság ez év október 25-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló T/1659. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 31 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett elfogadta.Röviden szeretném kiemelni a védjegy mint legfontosabb árujelző néhány fontos ismérvét. A védjegy teszi lehetővé az egyes áruk és szolgáltatások más áruktól és szolgáltatásoktól való megkülönböztetését. Ez az árujelző hozza létre a kapcsolatot a gyártó és annak áruja, a szolgáltatás és annak teljesítője között. A védjegy igen fontos gazdasági funkcióval rendelkezik, hiszen megkülönböztető tulajdonságán alapul a versenytársak közötti piaci verseny, valamint a fogyasztók tájékozódása és választási lehetősége a különböző áruk és szolgáltatások között. Önmagában nem jelent jogi garanciát az adott áru vagy szolgáltatás jó minőségére, de jogosultjának alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy az általa gyártott áruk, illetve nyújtott szolgáltatások jó minőségét hosszú távon biztosítsa.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az előttünk fekvő javaslat célja az iparjogvédelmi oltalom koherenciájának biztosítása. A jogalkotó kötelezettsége, hogy az Európai Unió védjegyreform keretében megalkotott irányelve szerinti jogharmonizációs kötelezettségének eleget tegyen. Továbbá a szakmai szervezetek véleményének meghallgatása után igény mutatkozik a védjegyeljárási szabályok módosítására annak érdekében, hogy gyorsabban és hatékonyabban történjen az ügyintézés. Mindezek mellett szintén szükséges a nemzeti kapcsolódási szabályok módosítása a nemzetközi jogi szabályozás tükrében. Végezetül pedig a gyors és egyszerű ügyintézés biztosításához elengedhetetlen feltétel az elektronikus ügyintézésről szóló törvény értelmében a részletszabályok módosítása.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Önök is láthatják tehát, hogy a védjegy a gazdasági életben milyen fontos szerepet tölt be, de ezt a funkcióját kizárólag a védjegyoltalom keretében képes betölteni. Éppen ezért fajsúlyos ezen árujelző jogi szabályozásának megfelelősége. A jelen törvényjavaslatot a Fidesz-KDNP frakciószövetsége támogatja, mert alaposan átgondolt, szakmai igényeket kiválóan beépítő javaslatról van szó. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Vejkey képviselő úr. Az előterjesztő államtitkár jelzi, hogy később kíván szólni. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót. A képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak, Jobbik.

DR. VARGA-DAMM ANDREA Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez az iparjogvédelmi törvényt módosító javaslat rendkívül korszerű, bár tény, hogy nagyon gyakran szoktuk mondani, hogy mindazok, akik valamilyen jogot, akár az iparjogvédelem szabályait is meg kívánják sérteni, mindig egy kicsit elöl járnak a jogalkotóhoz képest. De vitathatatlan, hogy nagyon sok, a gazdaságban és a kutatás-fejlesztésben az elmúlt évtizedekben történt fejlődés azt indokolta, hogy az iparjogvédelem szabályrendszerét uniós és világszinten, így nemzeti szabályozás szintjén is korszerűsíteni kell, hogy az új kihívásokra, különösen az elektronikus eljárásrendekkel megalkotott új alkotásokra is kiterjesztve lehessen szabályozni és értelmezni.1883-ban a párizsi egyezmény hatálya alatt voltak értendők az iparjogvédelemben részesülők. Gyakorlatilag már akkor is az ipar fejlődése megkívánta, hogy valamifajta egységes rendszert, valamifajta jogi keretet határozzanak meg az iparjogvédelemben és egyáltalán ezt a fogalmat hozzák létre, és azóta töretlen fejlődése van ugyanúgy, amint az ipar és a tudomány fejlődött.

2016. január 12-én a 2016/2436. jogharmonizációs döntés volt az az Európai Parlament és Tanács részéről, amely egy egységes szabályozást alakított ki. Hogy mennyire nem volt egyszerű a munka: 2008-ban hozták meg azt a döntést, hogy ezt az uniós normatívát létre kell hozni, és bizony ilyen sok idő kellett ahhoz, hogy megtörténjen, hiszen rendkívül sok tényezőt, eljárásrendet és a gazdasági élet, valamint a kutatás-fejlesztés területét fel kellett mérni, fel kellett tárni, hogy valóban ez a direktíva tényleges védelmet nyújtson az iparjogvédelem területén.

A világméretekben kialakult gazdasági verseny, a modernizáció az iparjogvédelmi rendszer állandó megújulását igényli. Most ez a javaslat ennek kíván megfelelni. A modern gazdaság összefonódása a kutatás-fejlesztési tevékenységgel sokszorosan bizonyított már, és ez a javaslat, amely előttünk fekszik, éppen azt szolgálja, hogy például a papíralapú előterjesztések elektronikus formában történhessenek meg, különösen úgy, hogy a védjegy és az iparjogvédelem egyre inkább a számítógépes jelek formájában létrejött alkotásokat is védeni legyenek hivatottak.

Ez a javaslat a védjegyeljárások hatékony, gyors és ügyfélbarát jellegét erősíti, és bár bizonyára most is lemaradásban vagyunk a jogsértőkkel szemben, mégis reménykedünk abban, hogy legalább egy olyan koherens jogi keretet biztosít, amelynek keretében az iparjogvédelemben részesülők hatékonyan tudják védeni érdekeiket és jogaikat, és hogy Magyarországon is az új kihívásoknak megfelelően ez a védelem valóban létre fog jönni.

Természetesen a Jobbik frakciója meg fogja szavazni ezt a javaslatot, hiszen nemcsak az európai uniós szinten, hanem nemzeti szinten is két év kellett ahhoz, hogy elő lehessen terjeszteni és a hatályos jogszabályokba az uniós direktívákat úgy beépíteni, hogy feltétlenül célhoz kötötten és a jogvédelmet érdemlők érdekében történjen. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Varga-Damm képviselő asszony. Megadom a szót Mesterházy Attila képviselő úrnak, MSZP.

MESTERHÁZY ATTILA MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem szólóhoz csatlakozva szeretném elmondani, hogy az egy helyes és jó kezdeményezés, ha jogi eszközöket adunk a különböző cégek kezébe, hogy védeni tudják a saját termékeiket, szellemi termékeiket. Valóban, ez egy jó eszköz lehet. De ennek kapcsán egy dologra szeretném felhívni államtitkár úr figyelmét, vagy inkább talán kérdésként megfogalmazni. Ha van egy ilyen védjegy, az akkor ér valamit, ha van következménye annak, hogy valaki megsérti ezt a védjegyet vagy az iparjogvédelemmel ellátott terméket. Tehát egyik oldalról jó, ha gyorsítjuk ezt az eljárást, ezt Vejkey képviselő úr elmondta a hozzászólásában, másik oldalról azonban erősíteni kell az ellenőrzést is ezzel párhuzamosan. Az ugyanis, hogy van valamiről egy papír, még nem védi meg a tisztességesen kereskedők, termelők jogait. Magyarul a tisztességes versenyhez az ellenőrzés is hozzátartozik. Ha van egy eszköz hozzá, ami alapján mérni lehet, hogy valaki tisztességesen bánik-e ezekkel a javakkal vagy nem, utána természetesen ez akkor tud hatékony lenni, ha van benne erősebb ellenőrzés. Nem tudom, ebben a kormánynak milyen szándékai vannak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Mesterházy Attila képviselő úr. Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom. Most megadom a szót Völner Pál államtitkár úrnak, aki az előterjesztők nevében kíván válaszolni az elhangzottakra.

(20.30)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Köszönöm a hozzászólásokat és a vita során azt a támogató magatartást, amit a pártok tanúsítottak, illetve a frakciók. Mesterházy képviselő úr kérdésére: a védjegyoltalom létezik, az nem csak egy deklarált dolog. Bejelentésre természetesen elindulnak azok az eljárások, amelyek szankciót is tartalmaznak, és megbüntetik azokat, akik nem tartják tiszteletben a védjegyoltalmat. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Felszólalások:   294-301   302-309   310-317      Ülésnap adatai