Felszólalás adatai

Felszólalások:   63-69   69-75   75-80      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, vendégeinket. Képviselő úr a választ nem fogadta el. Kérdezem az Országgyűlést, hogy elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 110 igen szavazattal, 28 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

(15.00)

Tisztelt Országgyűlés! Tordai Bence képviselő úr, a Párbeszéd képviselője interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Miért zárja be a Fidesz-kormány az egyetemek kapuját a tanulni vágyó fiatalok előtt?” címmel. Tordai Bence képviselő urat illeti a szó.

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar egyetemeken, főiskolákon 2010-ben még 72 ezernél is több államilag finanszírozott férőhely volt, 2018-ban már 60 ezer sem. 2010 óta folyamatosan csökken a felsőoktatásba jelentkezők és beiratkozók száma is. A jelentkezők száma 24 százalékkal esett vissza, azaz minden negyedik egyetemista eltűnt Magyarországról, illetve meg sem jelent a rendszerben.Az történt, hogy a kormány mind ez idáig lopakodva vezette be a tandíjat. Ennek az eredménye, hogy Magyarországon az EU-ban egyedüliként  Luxemburgot leszámítva  csak itt csökkent a diplomások aránya a fiatalok között. Az Orbán-kormánynak azonban ez sem elég. Az egész közoktatási rendszert úgy alakítják át, hogy minél kevesebben jussanak el a felsőoktatásba jelentkezés lehetőségéig is. Központilag szabják meg 2019-től, hányan tanulhatnak tovább gimnáziumban, szakgimnáziumban, szakközépiskolában. Lenyesnek a gimnáziumi férőhelyekből, és a lebutított szakközépiskolai és szakiskolai férőhelyek felé terelik a gyerekeket.

Mindez párosul az alapfokú oktatás lezüllesztésével. Az iskolák ipari léptékben termelik a funkcionális analfabétákat. 2009-ben még jócskán az OECD átlaga fölött volt Magyarország, kisebb arányban voltak a gyengén teljesítők a PISA-teszt szövegértési feladataiban, mint Németországban vagy Belgiumban. 2015-re viszont mélyen az átlag alá csúsztunk, az utolsó helyek egyikét foglalja el a fideszes iskolarendszer. Csoda-e, ha már a gyáriparosok is a tankötelezettség korhatárának felemeléséért könyörögnek? Mert a magyar iskola lassan már arra sem képes, hogy egy összeszerelő üzemben végzett szalagmunkára felkészítse a gyerekeket. Márpedig ennél jóval többre lenne szükség. A szalagmunka ugyanis leáldozóban van. Jönnek a robotok, és a munkaerőpiacon csak a képzett, kreatív, rugalmas gondolkodású emberek boldogulnak majd. Eközben a magyar iskola egyre kevesebb gyereket képes megtanítani olvasni is. Tehát sikerült a kormánynak az elmúlt 8 évben az oktatás teljes lezüllesztése, de ezzel sem elégszenek meg.

Olyan átalakításra készülnek, amelynek eredménye még kevesebb államilag finanszírozott hely a felsőoktatásban. Nem lassan, sunnyogva csökkentenék tovább az államilag támogatott helyek számát, ahogy eddig, hanem radikálisan és büszkén. A szerényebb körülmények között élő fiatalok előtt önök már nemcsak szűkebbre szabnák a felsőoktatás bejáratát, ahogy eddig, hanem becsukják a kaput, lakatot tesznek rá, és kettőre zárják. Ez minden eddigi tolvajlásuk közül a legrosszabb, merthogy most a fiatalok jövőjét lopják el, és ezzel mindannyiunk jövőjét, Magyarország jövőjét lopják el.

Arra kérem államtitkár urat, nyíltan válaszoljon arra, mit tervez a kormány, hogyan csökkentik tovább az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számát a jövőben.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Tordai képviselő úr. A válaszra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először nem értettem az ön dühét a magyar felsőoktatással szemben meg a magyar diákokkal szemben, hogy ön miért butázza le azokat a diákokat is, akik itt ülnek most a karzaton. Aztán felmentem a Markmyprofessor honlapra, és rájöttem, hogy ön miért dühös a magyar diákokra. Ott ugyanis értékelték önt.Ön a Kommunikációs Főiskolán tanított, és mint minden oktatót, önt is értékeltek. A következőket lehet az ön óráiról olvasni, társadalomtörténetet tanított egyébként a Kommunikációs Főiskolán: „A hallgatóság az elején aktív volt, a végére szinte elfogytunk. Csak a kitartóak bírták szusszal. Nem túl izgi.” Aztán van, aki azt írta, hogy „előadásmódja borzasztó, nagyon monoton, a vizsgakövetelményeket, esszétémákat az első vizsga előtt 3-4 nappal teszi közzé, kriminálisan lassan javít”.

Sokan mondtak még negatív jelzőket, ezeket most kihagynám. (Kunhalmi Ágnes közbeszól.) Az ön összértékelése a saját diákjai véleménye alapján 2,76-os (Moraj, nagy zaj, közbeszólások.), és az előadásmódjára kapta a legkritikusabb értékelést, 2,3-as átlagpontot összesen. (Nagy zaj az ellenzék soraiban.)

Ez az oka tehát az ön agresszivitásának a magyar diákokkal, magyar hallgatókkal szemben, ez lehet az oka, amiért lebecsüli őket, tisztelt képviselő úr. Arról nem is beszélve, hogy egyik felszólalása mond ellent a másiknak, hiszen néha arról beszél, hogy a bemeneti követelményeket kell csökkenteni, néha arról, hogy a tananyagot kell csökkenteni, máskor arról, hogy nagyobb tudást kell átadni. Tisztelt Képviselő Úr! Ha összesen mindenhol csökkenti a követelményeket, akkor hogy várja el, hogy nagyobb tudás, használható tudás legyen a fiatalok birtokában?

Szeretném valamelyest cáfolni azokat a számokat is, amelyeket ön mondott, hiszen amikor arról beszélt, hogy a 60 ezret sem éri el a hallgatók száma, lehet, hogy egy korábbi esztendőről beszélt, mindenesetre 2018-ban 62 ezer hallgatót vettek föl állami ösztöndíjra, míg az azt megelőző évben 59 ezret. Tehát itt egy érezhető emelkedés volt, ugyanúgy, mint az összes felvett számában, nemcsak az állami ösztöndíjas, hanem az összes többi felvett számában is, 77 ezerről 79 428-ra. Ahogy ma már említettem, informatikából volt a legnagyobb az emelkedés, 2015 és ’18 között 35 százalékkal növekedett az informatikai képzésre felvettek száma a magyar felsőoktatásban. Összességében is több diplomás van ma Magyarországon, mint volt 2010-ben. A számuk 276 ezerrel növekedett.

Azok a keretszámok vagy visszafogások bármilyen gimnáziumi vagy egyéb képzés esetén, amiről ön beszélt, nem léteznek, azok csak az önök sajtójában, az önök sajtóbuborékjában léteznek, tisztelt képviselő úr.

Arra is felhívnám a figyelmét, hogy ön egy nemzetközi felmérést idézett, amellyel megpróbálta a magyar diákok teljesítményét lebecsülni. De van egy másik, a 2016-os nemzetközi szövegértési vizsgálat, az úgynevezett PIRLS-vizsgálat, amely a 4. évfolyamos tanulók teljesítményét vizsgálja 50 országban. Ez 2011 és ’16 között egy 15 pontos javulást mutat, és itt a magyar diákok egyébként nemcsak az 50 ország átlagát haladták meg 54 ponttal, hanem előtte vannak a német diákoknak is 17 ponttal, meg a belga diákoknak is 29 ponttal. Ezeket miért nem idézi, tisztelt képviselő úr, ahol a magyar diákok jól teljesítenek? Önnek miért csak az a felmérés fontos, ahol a magyar diákokról negatívumot lehet mondani, a magyar tanárokról negatívumokat lehet mondani?

Összességében az oktatás forrásait a 2010-re és a ’19-re elfogadott költségvetés között 606 milliárd forinttal emeltük, pontosan azért, hogy a felnövekvő generációnak minél jobb tudása, minél jobb ismeretanyaga legyen, nem beszélve a digitális fejlesztésekről, a pedagógus- és a felsőoktatási béremelésről. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megkérdezem Tordai Bence képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ.

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Akkor, csak hogy értsék a történetet a Markmyprofessorról, ha már nem képes az államtitkár úr válaszolni. Itt az történt, hogy a Fidesz propagandamédiájává tett Origo úgynevezett újságírói elmentek szépen a Markmyprofessorra, lepontoztak, majd írtak egy cikket arról, hogy milyen durván le vagyok pontozva. (Felzúdulás, derültség és szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) Tökéletesen dokumentálták, meg lehet nézni a lejárató cikkben, meg lehet nézni a negatív kommenteknek és az alacsony értékeléseknek  maradjon csöndben! (Felzúdulás.)  a dátumát. Úgyhogy maga ezt a fake newst idézi itt. (Nagy zaj, közbeszólások.  Az elnök csenget.) Az érdemi kérdésre viszont nem válaszolt, miért zárják el több tízezer magyar fiatal elől az ingyenes felsőoktatás lehetőségét. A Párbeszéd továbbra is azt a célt tűzi ki, hogy 10 féléven keresztül mindenkinek járjon az ingyenes felsőoktatási képzés. (Dr. Rétvári Bence: Most 12-t adunk, lerövidítenéd, csökkentenéd!) Így nem fogadom el a válaszát, és egy kicsit legyenek halkabban! Köszönöm. (Szórványos taps a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Tordai képviselő úr tehát nem fogadja el az államtitkári választ. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 113 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett az államtitkári választ elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Böröcz László képviselő úr, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügyi miniszterhez: „Meglesz-e a lengyel államtól ellopott pénz?” címmel. Böröcz László képviselő urat illeti a szó. (Folyamatos zaj.  Az elnök csenget.)

Felszólalások:   63-69   69-75   75-80      Ülésnap adatai