Készült: 2024.04.28.09:02:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

59. ülésnap (2019.03.11.),  213-214. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 5:31


Felszólalások:   211-212   213-214   215-216      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. „Úttalanság a pusztulásba. Avagy miért mondanak le a Dél-Dunántúl déli perifériájáról” címmel napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ander Balázs képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Parancsoljon!

ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szomorú statisztikai adatokkal gyarapodhattunk. Eddig is nyilvánvaló volt, hogy ha a gazdasági erőviszonyokat nézzük, akkor az Európai Unió 276 régiója közül, ha a legszegényebb húszat nézzük, akkor a hét magyarországi régió közül ott van négy, szűkebb pátriám, a Dél-Dunántúl is. Most viszont újabb számok jöttek: a leginkább elnéptelenedő 15 régió között is ott van több magyarországi régió, köztük a 12. leginkább elnéptelenedő helyen a Dél-Dunántúl, tehát Somogy, Tolna és Baranya megyék. Az elmúlt tíz esztendőben ez a három megye a lakosságának több mint 6 százalékát elveszítette és ez nyilvánvaló módon nem véletlen, Európa szegényháza Magyarország. Ha konvergenciáról beszélhetünk, itt a mai nap folyamán is elhangzottak olyan ködös lózungok, hogy majd 2030-ra  egyébként hozzáteszem, bárcsak így lenne  az öt legélhetőbb európai ország közé kerülne Magyarország, de ha minden így megy tovább, akkor nekünk most már tényleg csak az marad, hogy Bulgáriával versenyezzünk, azzal a Bulgáriával, amelyik valóban ott van a béka hátsója alatt, ahonnét menekül a lakosság. Dél-Dunántúl, kérem, higgyék el, valóban így néz ki, annak ellenére, hogy van egy Balaton-partunk, ott van egy olyan egyetemi város, mint Pécs, és ott van még egy atomerőmű is. Ennek ellenére a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP nem éri el az uniós szint 44-45 százalékát, ennek ellenére az emberek, illetve emiatt menekülnek innen. Nincsen olyan nap, amikor ne beszélnék olyan fiatal ismerősömmel, aki a kilátástalanság miatt és nem kalandvágyból ragadott vándorbotot.

De miért is változna meg minden, ha nincsen célirányos fejlesztési szándék, ha azt látják az ott élők, hogy ez hiánycikk a kormány részéről, és nincsen jelentős beruházás, mondjuk, az infrastruktúra tekintetében? Amikor hírek jönnek, akkor azzal inkább csak az ott élők kedélyét borzolják. Ilyen volt legutóbb az, hogy a mellékvonalakat, 14 mellékvonalat felszámolnak Magyarországon, többek közt az egyik olyat is, amelyik a választókerületemet érinti, ez a Nagyatád és Somogyszob közötti összeköttetést biztosította.

(15.10)

Tulajdonképpen a Kaposvártól délre eső térségnek az egyetlen olyan vasúti összeköttetése, ami az északi régiók felé vinne, már hogyha nem azt a pécsi kerülőt nézzük.

Így gondolkodik a kormány, az emberek, akik pedig ott élnek, úgy érzik, hogy magukra hagyták őket a problémáikkal, a kormányzat megfeledkezett róluk, és legszívesebben letörölné ezt a tájegységet a térképről.

Fölröppentek Varga Mihály részéről Magyarország versenyképességét javító intézkedési tervek, amelyekben ott szerepelne az M9-es autópálya megépítése is, amelyik nyugati, déli és keleti irányból mintegy félkörívben felölelné, átölelné Magyarország régióit egészen Szombathelytől Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Kaposváron, Pécsen, Szegeden, Békéscsabán át Debrecenig. Nagyon jó lenne, ha ez mind meg tudna valósulni, csak azt látjuk, hogy ha a forrásokat ilyen ütemben tüntetik el, akkor ebből semmi nem lesz, ugyanúgy marad egy kommunikációs kormányzati lufi, mint a polgári társadalom megteremtése, és beszélhetünk róla. Sok szó esik, mondjuk, a Loch Ness-i szörnyről is, viszont konkrétumokat annál kevesebbet láttak vele kapcsolatosan az emberek. Ilyen az M9-es autópálya ügye is, ami évtizedek óta húzódik. De még egyszer mondom: adja isten, hogy ez megvalósuljon.

A következő kérdés viszont a térségben élő képviselőként az lenne, hogy ha ezt a részt úgy számítjuk, mint Magyarország egyfajta perifériáját, akkor a periféria, ennek a szegényháznak a hátsó udvara milyen további lépésekre számíthat. Ugyanis biztosítani kellene Nagyatád, Csurgó, Barcs, és mondjuk, akkor a délnyugat-baranyai részek, Szigetvár számára is azt, hogy normális közlekedéssel bírjanak, és el tudjanak jutni az ott élő emberek Pécsre vagy éppen Kaposvárra. Ehhez fel kellene újítani a 68-as utat, fel kellene újítani azt az utat, amelyik rettenetes, tulajdonképpen életveszélyes állapotban van Kadarkút és Barcs között, és a leghangsúlyosabban oda kellene figyelni a Barcs és Pécs közötti 6-os út javítására, kiszélesítésére, hiszen azok az állapotok, amelyek ott vannak, valóban a nettó életveszélyt jelentik a mindennap ott közlekedők számára.

Erre megvannak a javaslataink, és a mostani költségvetés tárgyalása során is be fogjuk nyújtani azokat a módosító indítványokat, amelyek azt célozzák, hogy ez a térség megmeneküljön, és ne tűnjön el abban az összeomlásban, abban az örvényben, amely bizony így, ebben a formában veszélyezteti. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:   211-212   213-214   215-216      Ülésnap adatai