Felszólalás adatai

Felszólalások:   91-98   99-110   111-120      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, külügyminiszter úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőségünk. Soron következik „A Magyarország Kormánya és a Belarusz Köztársaság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/4474. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat egy új elemmel egészíti ki a Magyarország és a Belarusz Köztársaság közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésének jogszabályi kereteit. A kihirdetésre váró megállapodásnak az a célja, hogy a kétoldalú gazdasági és azon belül is a beruházási kapcsolatokat előmozdítsuk, hogy a beruházási környezetet biztonságosabbá és kedvezőbbé tegyük, és ezáltal a két ország vállalatait arra inspiráljuk, abban segítsük, hogy minél több beruházást végezzenek el kölcsönösen egymás területén. A megállapodás tehát magyar szempontból a Belarusz Köztársaságban viszonossági alapon letelepülő magyar beruházók védelmét és jogbiztonságát szolgálja. Magyarország Kormánya egy olyan külgazdasági stratégiát folytat, amelynek egyik célja, hogy magyar vállalatok külföldi beruházásait ösztönözzük, ezáltal előállítsuk azt a helyzetet, hogy az ott megtermelt profit hazahozatala és a Magyarországon a nemzetközi vállalatok által előállított profit országból történő kivitele egyensúlyi állapotba kerüljön egymással. Ezen stratégia megvalósításának alapjául szolgálnak azok a beruházásvédelmi megállapodások, amelyeket a magyar kormány köt a partnerországokkal. Azt látni kell, hogy magyar vállalatok számára a külföldi befektetések érdekében szükség van egy olyan jogszabályi keretre, amely egyrészt megvédi kölcsönös alapon a beruházásaikat, amely a nemzetközi jog érvényesülését elősegíti egyes vitarendezési kérdésekben, és amely kizárja a kettős adóztatás lehetőségét. Éppen ezért fontos ennek a megállapodásnak a megkötése a Belarusz Köztársaságban történő beruházások iránt érdeklődő magyar vállalatok jogbiztonsága szempontjából.

A két ország között tehát kétoldalú keretben létrejött megállapodásról van szó, ugyanakkor a lisszaboni szerződés 2009-es hatálybalépése óta a közvetlen külföldi befektetéseket az Európai Unión belül a közös politika részévé tették. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió tagországai más, mondjuk úgy, harmadik országokkal akkor köthetnek beruházásvédelmi megállapodást, ha arra az Európai Bizottság is, a szükséges hazai jogszabályban rögzített felhatalmazásokkal párhuzamosan természetesen, kiadta a jóváhagyó felhatalmazását. A Magyarország és a Belarusz Köztársaság közötti megállapodás esetében is ez természetesen megtörtént, így a 2019-es esztendő elején ezt a dokumentumot alá is tudtuk írni. A szerződés tehát, szeretném aláhúzni, hogy az Európai Unió iránymutatásai szerint és az Európai Bizottság jóváhagyásával köttetett meg.

A megállapodás egyik legfőbb rendeltetése a két ország beruházói számára a beruházásaik védelmét jelentő garanciális elemek biztosítása. A Belarusz Köztársaság területén ugyanis több magyar vállalat érdeklődik beruházási lehetőségekről. A beruházók számára különlegesen fontos az esetlegesen akár az állammal szemben is felmerülő jogviták korrekt és pártatlan rendezése. Ennek az egyezménynek köszönhetően a magyar beruházók és az ő beruházásaik tekintetében nemzetközi jogi védelemre számíthatnak az esetleges viták rendezése során. Ez a megállapodás összességében 17 cikkből áll, és megfelel a nemzetközi normák által adott kritériumoknak. A megállapodás rendelkezéseinek a teljes terjedelemben történő ismertetésétől most engedjék meg, hogy eltekintsek, viszont van néhány olyan pont, amelyekre szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét.

Először is a megállapodás szerint a külföldi beruházót és annak beruházásait a letelepedés pillanatától kezdve megilleti a védelem. A következő garanciális elemek kerültek be a megállapodásba. Először is védelmet kapnak a beruházások a hátrányos megkülönböztetéstől, és biztosított számukra a legnagyobb kedvezmény elve és a nemzeti elbánás is. Emellett garantált a védelmük a közpolitikai célokon túl megvalósított, illetve a nem megfelelően kompenzált esetleges kisajátítással szemben, valamint a tisztességtelen és méltánytalan elbánással szemben. Mindemellett a megállapodás kiterjed a tőketranszfer lehetőségének a védelmére is.

A beruházásvédelmi megállapodások, így a Belarusz Köztársasággal jelen esetben létrehozott megállapodás is, módot adnak a beruházók és az állam közötti viták rendezésére. Ez a rendelkezés jelenti a beruházók számára a legfőbb garanciális elemet, és ezért képezi részét minden beruházásvédelmi megállapodásnak, így a jelenleg a parlament asztalán fekvőnek is. Ez a rendelkezés biztosít védelmet azokban az esetekben is, amikor a beruházásvédelmi megállapodás rendelkezései egy adott országban közvetlenül nem végrehajthatók a partnerország hazai bírósága előtt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ettől a megállapodástól azt várjuk, hogy a beruházások védelme révén segíteni fogja a jelenleg a Belarusz Köztársaság területén beruházási lehetőségek iránt érdeklődő magyar vállalatok pozitív beruházási döntéseit, hozzájárul a magyar vállalatok versenyképességének elősegítéséhez és újabb munkahelyek teremtéséhez még Magyarországon is. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, külügyminiszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Csöbör Katalin képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

CSÖBÖR KATALIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy Magyarország és a Belarusz Köztársaság között erősítse és fejlessze a gazdasági együttműködést, különösen az egymás területén megvalósuló beruházási tevékenység feltételeinek kedvezőbbé tételével. Fehéroroszország az Eurázsiai Gazdasági Unió tagja, így a két ország közötti erőteljesebb együttműködés az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti együttműködést is erősíti. Belorusszia a 2017. évi adatok szerint Magyarország 55. kereskedelmi partnere volt, importunkban az 51., exportunkban az 53. helyen állt. A korábban tett erőfeszítéseknek köszönhetően a tavalyi esztendő első tíz hónapjában a Magyarország és Fehéroroszország közötti kereskedelmi forgalom elérte a 200 millió dollárt, amely 20 százalékos növekedést jelent. Jól jelzi a két ország közötti együttműködés fejlődését, hogy Fehéroroszország vízummentességet adott a magyar állampolgároknak, és cserébe természetesen Magyarország a schengeni szabályok keretein belül a lehető legnagyobb kedvezményeket nyújtja a fehérorosz vízumigénylőknek.

Az előttünk lévő 17 cikkből álló megállapodás, amelyet január 14-én írtak alá Minszkben, rendkívül alapos. Egyebek mellett pontosítja a beruházó és a beruházás fogalmát, rögzíti a diszkriminációmentesség és a legnagyobb kedvezményes elbánás elvét, szabályozza az elszenvedett veszteségek rendezése érdekében biztosított kártalanítás feltételeit, a kisajátítás szabályait, a beruházáshoz kapcsolódó jogátruházás kérdéseit, a vitarendezés módját, valamint szót ejt az időtartamról is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A két ország szándéka egyértelmű: kedvező feltételeket kívánnak biztosítani a szerződő felek beruházóinak, ami előmozdítja az üzleti tevékenységeket. Ez a nemzetközi szerződés pedig ezt a célt szolgálja. Kérem, hogy támogassák a megállapodás kihirdetését. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Megadom a szót Z. Kárpát Dánielnek, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

(15.10)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Némiképp örömteli a mai világban, amikor egy technikai jellegű javaslat fekszik előttünk, és a politikai, mondjuk, hétfői napokon megszokott minősítgetések nagy részét el lehet kerülni, valódi témákról lehet adott esetben valódi vitákat folytatni. Helyesen hangzott el, hogy itt tulajdonképpen a kihirdetésről folyik egy általános vita, tehát nem egy megegyezés megkötése előtt vagyunk, nem annak feltételrendszeréről kell tárgyalnunk, hanem már egy létrejött dologról, ami azért jórészt technikai jellegű megállapodás, amelyet befektetővédelmi szempontból én maximálisan támogatni tudok. A korábbi napirendre visszautalva, mert nem volt lehetőségünk erre reagálni, a Beruházási Bank kapcsán is el szeretném mondani: önmagában nem azzal van gondom közgazdászként, hogy valaki a hitelbevonás portfólióját diverzifikálni kívánja, vagy több irányból kíván hitelekhez jutni, adott esetben olyan beruházási formákhoz, amikhez nem ér el máshonnan pénz. Ezzel semmiféle probléma nincsen. A különféle kedvezménytömeg, amit egyoldalúan biztosít Magyarország az említett esetben, már sokkal inkább irritáló lehet egyébként a szakírók számára is, tehát nem véletlen, hogy ebből egy közéleti vita kerekedett. A szakmai vita egy egészen más szcéna, és nyilvánvaló módon ott le is kell folytatnunk azt, hogyha lesz erre tér.

Jelen esetben egyetlen vitás pontot látok, amiről itt inkább egy diskurzust lehet folytatni, de más napirend tárgya lenne ezen változtatni. A nemzetközi választottbíráskodás gyakorlata az, amivel szemben én alapvetően szkeptikus vagyok, és ez a szkepszis már évtizedes távlatra néz vissza, hiszen jellemző módon, amikor a globalizáció vadhajtásaival szemben igyekeztük Magyarországot megvédeni, az egyik első pont az volt, hogy különböző multicégek választott bírósághoz fordulási gyakorlatával szemben valamilyen mechanizmusokat építsünk ki. Hiszen akár az Erdélyben történő aranyberuházás kapcsán, akár más nagy nemzetközi tervezetek kapcsán az a probléma merült fel, hogy a multicéget egy visszaélés utáni elszámoltatás során nem lehetett állami bíróság elé vinni, citálni, hanem egy nagyon jól szofisztikált mechanizmus révén igyekeztek elérni azt, hogy a lehető legtöbb esetben választottbíráskodás tekintetében egy külön, saját, védett burokban történjen meg az esetleges elszámoltatás. Ebből inkább egy ilyen jóbaráti diskurzus lett a végén.

És itt is azt látjuk, ugye, szerepel ezen egyezmény ratifikálása előtt az előttünk fekvő papiroson, hogy amennyiben a vitát hat hónapon belül nem sikerül rendezni, a beruházó a beruházást fogadó állam bíróságához vagy ad hoc választott bírósághoz fordul. Lehet ennek a feltételrendszeréről tárgyalni, lehetett volna, ha most nem a ratifikálásról vitatkoznánk, hanem egy egyezmény megkötéséről, de hosszú távon szeretném a kormány figyelmébe ajánlani azt, hogy szerintem a követendőbb cél a nemzetközi jog érvényesülése tekintetében inkább az lenne, hogy állami bíróságok előtt lehessen kikényszeríteni az igazságot. Alapvetően szkeptikus vagyok ezen választottbírósági vagy ad hoc bírósági formákkal kapcsolatban. Nem igazán látom azt a nemzetközi szakirodalmi kötetrengeteget, ami ennek sikerét igazolta volna, nem látom azokat az eseteket, amelyek révén nemzetállamok önérdek-érvényesítése hatékonyabb lehetett volna egy ilyen formán keresztül, mint állami bíróságok előtt.

Hadd tegyem hozzá a korrektség jegyében, hogy az állami bíróságok előtt történő nemzetállami érdekérvényesítés is legalábbis csorba az utóbbi évtizedekben. Lehet, hogy egy egészen újfajta mechanizmust kell kitalálni annak érdekében, hogy sikereket tudjunk felmutatni, de a magyar gazdaság kitettségének ismeretében és földrajzi elhelyezkedésünk ismeretében, miszerint a saját magunk elszakított részei alkotják a saját szomszédainkat, ezen kitettség ismeretében különösen fontos számunkra, hogy hatékony érdekvédelmi mechanizmusokat építsünk ki. Szerintem ez az egyelőre csak vagylagosan ebben a megállapodásban lévő választottbírósági forma nem az, de abszolút nyitott vagyok azt illetően, hogy érdemi és szakmai vitát folytassunk le arról, hogy ez az érdekérvényesítés és önvédelem milyen formában tudna hatékonyabban megvalósulni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Köszönjük szépen az expozét, és igen, én is egyetértek képviselőtársammal, hogy fontos ilyen szakmai vitákat is a politikai, keményebb hangú viták mellett lefolytatni. Azt gondolom, hogy Közép-Európának és benne Magyarországnak is az az érdeke, biztonsági, politikai és gazdasági érdeke is, hogy a Kelet és a Nyugat között értelmes gazdasági együttműködések jöjjenek létre. És ehhez is szükséges az is, hogy az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió között szorosabb gazdasági kapcsolat jöjjön létre, és ennek mi lehetünk az éllovasai. Azt gondolom, a keleti nyitás politikájának ismeretében és annak sikerei ismeretében, hogy Magyarország és az Eurázsiai Gazdasági Unió tagjai közötti gazdasági együttműködés, beruházásvédelmi megállapodások folyamatos megkötése és a beruházások ösztönzése talán az egész Európai Unióra hatással lehet, és példaként járhatunk itt az Unió tagállami előtt. Éppen ezért mi azt gondoljuk, hogy a keleti partnerséget tovább kell erősíteni ebbe az irányba is. A most előttünk fekvő megállapodás ratifikálása vagy kihirdetése is ebbe az irányba mutat.A beruházásvédelmi megállapodás aláírásával a két ország közötti gazdasági együttműködés, azt reméljük, hogy új lendületet kaphat, és erre  miniszter úr szavaiból is, ha jól értem  minden esély megvan, hogy ez meglegyen; pontosan azért is, mert ahogy ezt már korábban bejelentették az Eximbanknál is, egy 64 millió dolláros hitelkeretet nyitott a magyar kormány pont a vállalati együttműködések finanszírozásában, ezen reláció kapcsolatán.

Itt én egy dologra szeretném az elhangzottakon kívül a figyelmet felhívni: Fehéroroszországban az IT-szektor, illetve az IKT-export iszonyatos mértékben nőtt az elmúlt években, amiről azt gondolom, hogy pont a magyar cégek versenyképessége kapcsán is érdemes odafigyelnünk ezen szektor bővítésével, hiszen több mint 200 százalékos növekedést értek el egy év alatt az IKT-export tekintetében a fehérorosz cégek. Azt gondolom, hogy lehet itt is az együttműködést intenzívebbé tenni, és ezt segíti az a magyar siker is, hogy a Budapest-Minszk-repülőútvonalon a járatok sűrítése is már megtörtént, sőt, ha jól tudom, további kísérletek vannak ennek további sűrítésére.

Azt kell mondanom, hogy ahhoz, hogy ne csak mostani beruházásvédelemről beszéljünk, hanem ezt még a jövőben is megalapozzuk, ahhoz nagy segítségül szolgál a magyar kormánynak az a programja, hogy ösztöndíjakat biztosít fehérorosz diákoknak, hogy itt tanulhassanak, hiszen ha megismerik hazánkat, megismerik az itteni kultúrát, az itteni vállalkozási környezetet, akkor talán jobban lesz bizalmuk majd a későbbiekben is befektetni. Azt gondolom, hogy ezeket a programokat mindenképpen folytatni kell. A KDNP támogatja a kihirdetést. Köszönjük szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. További felszólalásra jelentkezett Vejkey Imre képviselő úr, Kereszténydemokrata Néppárt.

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon örülök, hogy a felszólalók előttem mind támogatták ezt a törvényjavaslatot, de itt Z. Kárpát Dániel képviselőtársamnak a választott bírósággal szembeni averzióira szeretnék jogászként reagálni csak nagyon röviden.Itt nemzetközi beruházási egyezményekről van szó, azoknak a védelméről. Én úgy gondolom, hogy sokkal szerencsésebb egy választottbírósági kikötés ebben az esetben, mintha mondjuk, egy üzbég vagy egy belorusz bíróságot kötnénk ki. A választottbírósági kikötés azt jelenti, hogy a felek megállapodnak abban, hogy milyen anyagi jog és milyen eljárásjog alapján járnak el. Itt egy ad hoc bíróságról van szó, tehát nem is arról, hogy valamelyik országnak az állandó választott bírósága lenne kikötve, hanem a felek által kijelölt ad hoc bíróságról.

Én úgy gondolom, hogy ez biztosítja Magyarország számára a legnagyobb védelmet, és akkor most ebben nem szeretnék a továbbiakban részletesen elmerülni, de higgye el, képviselőtársam, hogy ez  én úgy gondolom  Magyarországnak és a magyar befektetőknek az érdeke. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom, és megadom a szót Szijjártó külgazdasági és külügyminiszter úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány reakcióra szeretnék reagálni én magam is. Először is, a Nemzetközi Beruházási Bankhoz tértünk vissza ennek a napirendi pontnak a keretében is. Szeretném elmondani képviselőtársaimnak mintegy megnyugtatásként, hogy nincsen olyan kedvezmény vagy kiváltság, amit a Nemzetközi Beruházási Banknak adtunk volna, és a nemzetközi benchmarkok szerint azok érvénytelennek vagy jogszabályellenesnek lennének minősíthetők.

(15.20)

Magyarországon, közelebbről Budapesten számos nemzetközi intézmény különböző rendű-rangú központjai működnek. Az ENSZ több regionális és globális szervezetének intézményei is Budapesten kaptak helyet. Ilyen esetben, ha egy nemzetközi szervezet Budapestre helyezi a székhelyét vagy valamilyen telephelyét, akkor kiváltságokat, illetőleg mentességeket szoktunk biztosítani, a nemzetközi jogszabályoknak teljes mértékben megfelelő, illetve azokkal párhuzamos módon. Úgyhogy arról szeretném biztosítani a képviselő urat, hogy minden a nemzetközi jogszabályok betartásával és a szokásos eljárásrendnek megfelelően történt.

Szívesen adok egy listát a képviselő úrnak arról, hogy milyen jelenleg folyó vagy már átadott magyarországi beruházásokhoz adott forrást a Nemzetközi Beruházási Bank, és hogy mely legnagyobb magyar vállalatok  amelyek a magyar nemzetgazdaság teljesítményének egészét befolyásolják  kötöttek szintén finanszírozási szerződést a Nemzetközi Beruházási Bankkal.

Ami a nemzetközi választott bírósággal kapcsolatos kételyeket illeti, ott azt tudom mondani képviselő úrnak, hogy nem ön az egyetlen, akit ezek a kételyek gyötörnek, és nem csak Magyarországon vannak olyanok, akiket ezek a kételyek számos kérdés elé állítják. A beruházásvédelmi megállapodások, szabadkereskedelmi megállapodások egyik legneuralgikusabb pontja szokott lenni a választottbíráskodással kapcsolatos kitétel, ugyanis ezeket a megállapodásokat, főleg a szabadkereskedelmi megállapodásokat általában különböző gazdasági súllyal rendelkező országok vagy integrációk szokták kötni. Ezért aztán a választottbíráskodás kapcsán mindig előjön az a kérdés, hogy ki az, aki meghatározza a választottbírósági eljárások menetét, azok szerkezetét.

Tehát csak azt szeretném mondani a képviselő úrnak, hogy ez a dilemma, amit ön felvetett, ez létezik, és ezt a dilemmát mi sem hagyjuk természetesen figyelmen kívül, és minden egyes esetben arra törekszünk  legyen az egy szabadkereskedelmi vagy egy gazdasági együttműködési vagy egy beruházásvédelmi vagy egy kettős adóztatást kizáró megállapodás , hogy a garanciák lehető legnagyobb tárházát vonultassuk fel a magyar vállalatok érdekében.

Ugyanakkor abban egyetértek, hogy egy szakmai alapokon álló vitának a nemzetközi választottbíráskodásról már éppen itt lenne az ideje, és ez fontos iránymutatás lenne nekünk is arra vonatkozólag, hogy az Európai Unió által a jövőben megkötendő szabadkereskedelmi megállapodások vonatkozásában milyen nemzeti álláspontot képviseljünk, és a ratifikációs eljárások során milyen szempontokat mérlegeljünk.

A KDNP vezérszónoka által elmondottakra azt szeretném mondani, hogy az informatikai iparág tekintetében Belarusz egyértelműen növekvő pályán van. Több olyan intézkedést is hoztak szabad beruházási zónák vonatkozásában, amelyek kifejezetten a high-tech beruházások odatelepítését könnyítik meg. Nemzetközi szereplők is felfedezték már ezt a lehetőséget, tehát egyetértek önnel, hogy az informatikai terület egy kiemelt területe lesz az elkövetkezendő időszakban az együttműködésünknek.

Képviselő asszony idézett adatokat; van már frissebb is, szerencsére. A tavalyi egész évben 11 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelmi forgalom, meghaladta a 200 millió dollárt, 214 lett a vége. Abban is egyetértek mindkét kormánypárti vezérszónokkal, hogy az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti együttműködés racionális alapra helyezése, a kölcsönös tisztelet alapjára történő helyezése, a józan ész talajára való helyezése Magyarországnak egyértelműen érdeke, hiszen mi itt Közép-Európában pontosan tudjuk, hogy ha Kelet és Nyugat között konfliktus volt, akkor azon mi, közép-európaiak mindig rajtavesztettünk; voltak olyanok, akik akkor is vesztettek, amikor nem volt konfliktus. De azt gondolom, hogy ez egy olyan helyzet, amit nem szeretnénk megismétlődni látni a jövőben, ezért mi mindig is a józan észen és a kölcsönös tiszteleten alapuló Kelet-Nyugat-együttműködés hívei leszünk, és ezt nem azért szorgalmazzuk, mert Amerika-barátok vagy oroszbarátok, vagy nem tudom, milyen barátok lennénk, hanem mert ez a nemzeti érdekünk, és ebben a józan észen alapuló együttműködésben a gazdasági-kereskedelmi együttműködésnek szerintem kifejezetten fontos szerepe van.

Még a szentpétervári dokumentumban olvasható az, hogy legyen egy egységes kereskedelmi tér, azt hiszem, talán így fogalmaznak benne, Lisszabontól Vlagyivosztokig. Azért ez ma reményszinten is elég messze van, nem csak földrajzilag, viszont kétségtelenül az az érdekünk, hogy az Eurázsiai Gazdasági Unió és az Európai Unió közötti együttműködés legyen szorosabb.

Tisztelettel köszönöm a képviselőtársaimnak a hozzászólásokat. A nemzetközi választottbíráskodásról szóló szakmai vita szükségességével pedig egyetértek, tehát akár a parlament Gazdasági bizottságában, a Költségvetési bizottságban, ha egy ilyen vita elindulna, az a jövőre nézvést az Európai Unió által megkötött szabadkereskedelmi megállapodásoknál tanúsítandó nemzeti magatartás és ratifikációs eljárások során egy fontos támpontot adna. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   91-98   99-110   111-120      Ülésnap adatai