Felszólalás adatai

Felszólalások:   75-90   91-98   99-110      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, külügyminiszter úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőségünk.Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank és Magyarország Kormánya között a Nemzetközi Beruházási Bank magyarországi székhelyéről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló T/4476. számú törvényjavaslat összegző módosító javaslatának határozathozatala során a leadott szavazatok száma tévesen került kihirdetésre. A leadott szavazatok száma helyesen: 123 igen, 55 nem, és nem volt tartózkodás.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, valamint másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a kétoldalú textilkereskedelmi megállapodás lejártára tekintettel a megállapodás rendelkezéseinek a kétoldalú textilkereskedelemre történő kiterjesztéséről szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztés T/4074. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt szeretném előrebocsátani, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium semmilyen olyan versenybe nem kíván benevezni, ami az előterjesztések címének hosszúságára vonatkozott, ezért kérem, sokkal inkább a Brüsszelben használatos bürokratikus európai uniós nyelvezetet okolják azért, hogy ilyen című javaslatokkal kell most idejönnünk önökhöz. (Derültség.) Az Európai Közösségek és Üzbegisztán közötti partnerségi és együttműködési megállapodást 1996. június 12-én írták alá, és alig több mint három évvel később, 1999. július 1-jén lépett hatályba ez a megállapodás, és Magyarországon 2011-ben a XI. törvénnyel hirdettük ki egyébként.

A partnerségi és együttműködési megállapodás árukereskedelemmel foglalkozó rendelkezései nem irányoznak elő kedvezményes elbánást, csak az úgynevezett legnagyobb kedvezmény elvének kölcsönös érvényesítését rögzítették. Miután Üzbegisztán még nem csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez, a WTO-hoz, ezért aztán a WTO által előírt úgynevezett fegyelmek sem kötik, ezért aztán ez a WTO-nál alapelvnek számító legnagyobb kedvezmény elvének rögzítése különösen fontos ebben a partnerségi és együttműködési megállapodásban. Azonban ennek a partnerségi és együttműködési megállapodásnak a hatálya nem terjed ki a textiltermékekre. Ennek az volt az oka, hogy az Európai Közösségek részéről akkor aggályok fogalmazódtak meg az emberi jogok üzbegisztáni helyzete, különösen pedig a gyapotszüret idején általánosan elterjedtnek vélt gyermekmunka, illetve a kényszermunka alkalmazása miatt. Ez volt tehát az Európai Közösségek akkori álláspontja.

A textilkereskedelemről ezért külön kétoldalú jegyzőkönyv szólt, amely 2000 és 2004 között volt hatályban. Noha a textilkereskedelemben ezt követően nem jelentkeztek gondok, az Európai Unió úgy gondolta, hogy helyes, ha a jogbiztonság garantálása érdekében még további lépések történnek. Ezt a célt szolgálta ennek az itt előttünk fekvő hosszú nevű törvényjavaslatnak a keretében kihirdetendő jegyzőkönyv létrehozása. A jegyzőkönyv a partnerségi és együttműködési megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek a törlésével biztosította, hogy ezután a textiltermékek is a megállapodás hatálya alá tartozzanak, erre vonatkozó utalást képviselőtársaim a jegyzőkönyv 1. cikkében találnak.

Emellett technikainak tekinthető módosításokat is eszközölt, például  hogy „technikai”, ez egy brüsszeli terminus technicus megint , hogy a Szovjetunió felbomlásának a lezárulta miatt a tárgyát és hatályát vesztett rendelkezéseket észszerű módon törölték a megállapodásból. A jegyzőkönyvet végül 2011. április 7-én írták alá, és az 2017. július 1-jén lépett hatályba; ennyi időre, tehát több mint hat évre volt szükség ahhoz, hogy két entitás, az Európai Unió és Üzbegisztán megerősítse ezt a megállapodást. Így őrölnek tehát a malmok Brüsszelben.

A ratifikáció azért húzódott el igazából, merthogy az Európai Parlament továbbra is aggályosnak gondolta az üzbég munkajogi helyzetet. 2016-ban aztán az Európai Parlament is végül hozzájárult a megállapodás megerősítéséhez, mert a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO megelőző években készült jelentései azt írták, hogy az Üzbegisztánban tapasztalt munkakörülmények sokat javultak, és az üzbég kormányzat elkötelezte magát a gyermekmunka és a kényszermunka felszámolása iránt, és ez az Európai Parlament, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet értékelése szerint is kézzelfogható eredményeket hozott, javulást okozott.

Hatálybalépésével a jegyzőkönyv a partnerségi és együttműködési megállapodás szerves részévé vált. A nemzetközi megállapodásokhoz csatolt jegyzőkönyveket a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló 2005. évi L. törvény alapján törvénnyel kell kihirdetni. Ezért arra kérem a tisztelt Országgyűlést, tisztelt képviselőtársaimat, hogy ezt az Európai Unió és Üzbegisztán közötti megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyvet is legyenek kedvesek törvényben kihirdetni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, külügyminiszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Csöbör Katalin képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

(14.50)

CSÖBÖR KATALIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 1996. június 21-én írták alá Firenzében az Európai Közösségek és az Üzbég Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodást. Ezt követően  ahogy hallhattuk  1999. június 1-jén lépett hatályba a megállapodás, illetve a hozzá csatolt jegyzőkönyvek.Jelen jegyzőkönyv célja, hogy az országaink között létrejött kétoldalú textilkereskedelmi megállapodás lejárta miatt a megállapodás egyéb árucikkekkel folytatott kereskedelemre alkalmazandó elveit hivatalosan kiterjesszék a textiltermékek kereskedelmére is. Ennek érdekében szükségesek a megállapodás megfelelő módosításai. Az Európai Bizottságot 2010-ben hatalmazta fel az Európai Unió Tanácsa, hogy a módosítások érdekében tárgyalásokat kezdeményezzen, az eredményes tárgyalásokat követően pedig a felek 2011. április 7-én írták alá a kétoldalú textilkereskedelem kiterjesztéséről szóló jegyzőkönyvet, amely 2017. július 1-jén lépett hatályba.

Így válik szerves részévé jelen jegyzőkönyv a fent említett megállapodásnak. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most megadom a szót Bana Tibor képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Eltekintek a törvényjavaslat címének felolvasásától, hiszen technikai jellegű indítvánnyal állunk szemben, az Európai Közösség és az Üzbég Köztársaság között lejárt kétoldalú textilkereskedelmi megállapodásnak a megújítására van most szükség. Azt gondolom, ez egy mindenképpen támogatható és előrevivő cél. Üzbegisztán egyik legfontosabb exportcikke a textil, így számukra különösen fontos ez a megállapodás, hiszen számos európai uniós ország, EU-tagállam kereskedelmi partnerük, így hazánk, Magyarország is.A Jobbik is azt gondolja, hogy a térséggel mindenképpen fontos fenntartani azokat a gazdasági kapcsolatokat, amelyek már léteznek, sőt azt is fontosnak tartjuk, hogy ezeket a gazdasági kapcsolatokat a jövőben erősíteni is tudjuk, hiszen Magyarország számára az mindenképpen előrevivő a keleti nyitás politikájához kapcsolódóan. Itt szeretném tisztázni azt az esetleges félreértést, hogy egyáltalán nem arról beszélünk, hogy gazdasági értelemben akár mondjuk, Kirgizisztánnal, hiszen ma volt egy ilyen jellegű törvényjavaslatról is szavazás itt a parlamentben, vagy éppen Üzbegisztánnal, vagy bármelyik nagyhatalommal érdemi gazdasági kapcsolatokat ápoljunk, hiszen ha Magyarországnak Kelet-Közép-Európában az Európai Unió tagjaként ez az érdeke, akkor mindenképpen érdemes így tennünk, és azok a törvényjavaslatok, amelyek elsőre technikainak tűnnek, és magam is így fogalmaztam, mégis többet jelentenek valójában és messzebbre mutatnak, tehát amikor egy-egy ilyen indítvány elénk kerül, akkor mindig érdemes átgondolni azt, hogy milyen további lehetőségeket rejtenek ezek a megállapodások Magyarország számára.

Bízom benne, hogy az elkövetkezendő időszakban is fogunk tudni majd annak érdekében lépéseket tenni, hogy akár Üzbegisztán tekintetében, akár Türkmenisztán, Kirgizisztán, és sorolhatnánk a környező országokat, a lehető legtöbbet kihozzuk azokból a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokból, amelyek léteznek, és egyébként itt még akár a kulturális vonalat, oktatási vonalat és egyéb más jellegű leágazásokat is érdemes figyelembe venni. Magyarországnak is érdeke ugyanis, hogy minél több térséggel erősíteni tudjuk ilyen szempontból azt a viszonyt, adott esetben azokat a partnerinek tekinthető kapcsolatokat, amelyek az Európai Unió tagjaként is meghatározók és fontosak.

Ilyen hozzáállással és ezekkel az érvekkel természetesen a Jobbik frakciója is támogatni tudja az előttünk fekvő indítványt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Az általános vitát lezárom. Megadom a szót Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úrnak, az előterjesztőnek.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány mondatban szeretnék reagálni a két vezérszónok által elmondottakra. Először is, a keleti nyitás politikáját mi azzal a céllal hirdettük meg, hogy a sok és komoly növekedési potenciállal rendelkező keleti piac által kínált lehetőségeket a magyar vállalatok számára segíteni tudjunk kiaknázni. Ma már világosan látszik, hogy megdőlt az a régi dogma, hogy a tőke csak nyugatról áramlik keletre, hogy keresse az olcsó munkaerőt. Ma ez a folyamat már kétirányúvá vált. A nagy távol-keleti vállalatok legalább annyira diktálják a világgazdaság változásainak tempóját, mint a nyugat-európai vagy amerikai vállalatok. Érdemes csak megnézni, hogy az innovatív technológiákat milyen mértékben fejlesztik ki nagy keleti vállalatok, és milyen mértékben nő az ő piaci részesedésük itt, Európában, hovatovább hány nyugat-európai vagy észak-amerikai vállalatot vásárolnak fel.A keleti nyitás stratégiát sikeresnek kell minősítenünk, tekintettel arra, hogy a keletről érkező nagy és innovatív technológiai beruházások komoly szerepet játszanak abban, hogy Magyarországot a világgazdasági dimenzióváltás győztesei közé sorolhatjuk. Azonban azt is látni kell, hogy a keleti piacokon való érvényesülés nem könnyű, ezért az Eximbanknál több országra nézvést, így például Üzbegisztánra nézvést is hitelkereteket alakítottunk ki. Éppen a mai napon van itt Üzbegisztán befektetési és kereskedelmi minisztere, akivel megállapodtunk abban, hogy az Eximbanknál nyitott 46,5 millió dolláros hitelkeret terhére több magyar-üzbég közös beruházást, illetve vállalati együttműködést fogunk finanszírozni, arról nem is szólva, hogy ebben a térségben, amelyhez Üzbegisztán is tartozik, a Richter egy kifejezetten sikeres szereplő ezen országok piacain.

Szeretném önöknek azt is elmondani, hogy a tegnapi napon publikálta a Központi Statisztikai Hivatal a 2018-as exportadatokat, amelyek alapján örömmel állapíthatjuk meg, hogy újabb nemzetgazdasági rekord született. Soha ilyen exportteljesítményt a magyar gazdaság még nem tudott felmutatni, mint tavaly: 104,8 milliárd euró. Egy 10 milliós ország ritkán szokott előállítani ilyen teljesítményt. A 2017-es adatok szerint Magyarország a 88. helyen áll a világranglistán a népesség tekintetében, de a 34. legtöbbet exportáló ország vagyunk. Tehát 54 hellyel vagyunk előrébb exportteljesítmény vonatkozásában, mint a lakosságszámunk tekintetében. Ez világosan mutatja azt, hogy a Magyarországon előállított termékek és szolgáltatások versenyképesek, ráadásul a világgazdaság változásainak tempóját meghatározó két iparágban, az autóiparban és a gyógyszeriparban is bekerültünk a világ húsz legnagyobb exportőre közé, a gabonafélék tekintetében pedig a 15. helyen állunk. Ez világosan mutatja a magyar élelmiszeripar fejlettségét.

Viszont azt is látni kell, hogy a keleti piacokon való érvényesülés nélkül ezt az exportrekordot nem lehetett volna elérni, és az exportnövekedés ütemét sem lehet fenntartani a keleti piacokon történő érvényesülés nélkül. Tesszük ezt olyan körülmények között, amikor az Oroszországgal szembeni szankciós intézkedések az Európai Unió részéről, valamint az orosz válaszlépések milliárd eurókban mérhető károkat okoztak az elmúlt esztendőkben Magyarország számára.

Ha már az Oroszországgal való együttműködésről beszélünk, szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét arra, hogy nézzék meg, hogy a nyugat-európai országok milyen üzleteket kötnek Oroszországgal, mert ma a helyzet nem az, hogy a közép-európai energiavállalatok építik a Gazprommal közösen az Északi Áramlat II.-t, hanem a legnagyobb nyugati-európai energiavállalatok tesznek így. Vagy a legutóbbi moszkvai Oroszországi Energiahéten nem közép-európai vállalatok vezetői ültek Putyin elnök mellett a színpadon, hanem a négy legnagyobb nyugat-európai vállalat vezérigazgatója, vagy hogyha az ember a szentpétervári gazdasági fórumra tekint vissza, tavaly nem a magyar miniszterelnök volt a sztárvendég, hanem a francia elnök.

Tehát azt kérem, azt nézzék meg, hogy az Oroszországot oly hevesen bíráló országok vállalatai hány száz milliárd eurónyi üzletet kötöttek az elmúlt esztendőkben vagy akár most is Oroszországgal. Azt gondolom, az egy rossz stratégia lenne, ha Magyarország nem támogatná az Oroszországban érvényesülni kívánó magyar vállalatokat, vagy nem támogatnánk a magyar-orosz gazdasági együttműködést, ezért a magyar-orosz gazdasági vegyes bizottság keretében mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a magyar vállalatokat a lehető legkisebb kár érje az Oroszországgal való gazdasági együttműködésben a szankciós, illetve a válaszintézkedések miatt.

(15.00)

S azt se felejtsük el, hogy Oroszországban jelenleg olyan előterjesztés készületéről szólnak sajtóhírek, amelyek az élelmiszer-behozatalt tovább szigorítanák Oroszország vonatkozásában, ami pedig a magyar élelmiszeripar számára újabb kihívásokat jelentene, és milliárd forintokban mérhető károkat okozna a magyar exportáló vállalatoknak. Ez nyilvánvalóan nem érdekünk, hogy így legyen.

Üzbegisztán vonatkozásában tehát  egyetértek megszólaló képviselőtársaimmal  fontos, hogy a kereskedelmi kapcsolatainkat fenn tudjuk tartani, azokat dinamikusan növelni is kívánjuk, ezért mindig is támogatjuk az Európai Unió és a közép-ázsiai országok közötti közeledést, amelyben mi, közép-európaiak egy fontos szerepet játszhatunk. A tavalyi esztendőben először került megrendezésre éppen ezért a visegrádi országok és a közép-ázsiai országok külügyminisztereinek találkozója itt, Budapesten.

Az elmondottakból előre jelezhető támogatást pedig köszönöm minden képviselőtársamnak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   75-90   91-98   99-110      Ülésnap adatai