Felszólalás adatai

Felszólalások:   233-236   237-246   247-249      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő úr, a Jobbik képviselője: „Meddig még?” címmel. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! „Meddig még?” című napirend utáni sorozatom jellemzően a devizahitel-károsultak kálváriájának újabb minősített eseteit hozza ide a parlament elé, olyan emberekét, akiknek a gondjára-bajára ez a kormány semmiféle megoldást nem talált, sőt bajuk megoldására semmiféle szándékot nem mutatott. Ugyanakkor igen furcsának érzem azt, hogy a nemzeti gyásznapon, Trianon évfordulóján, amiből egyébként a Fidesz-KDNP egyfajta örömködést próbál csinálni, nemzeti összetartozást próbál ünnepelni, ezek a magyar sorsok kidomborodnak. És bizony az elszakított részek magyarságának a sorsát nem kell sokáig ecsetelnünk, az ottani keserű kenyeret mindenki ismeri, de az egészen biztos, hogy itt a maradék országon belül is egyfajta Trianon valósult meg egy nagyon széles társadalmi csoport számra. Mert a Fidesz-KDNP-s hazudozás ellenére, amit itt ma is hallhattunk, miszerint végtörlesztéssel igyekeztek kedvezni bizonyos társadalmi csoportoknak, az árfolyamgát tekintetében átmeneti levegőt biztosítottak ugyan ezen emberek egy nagyon kis részének, és a magáncsőd intézményét hozták még fel - államtitkár úr, javaslom, hogy a válaszába foglalja bele, hogy a magáncsőd intézménye hány embernek tudott segíteni Magyarországon; közlöm önnel, hogy ezer körüli vagy egy kicsivel az alatti lesz az a létszám, amely már-már az adósrabszolgaság egyfajta jegyeit mutatva, nagyon szigorú kényszerek közé helyezve ezeket a károsultakat, talán a végrehajtás szempontjából átmeneti túlélést biztosít. Nem biztosít ugyanakkor hosszan tartó megoldást lényegében senkinek és több százezres rétegeknek biztosan nem ez az egész intézményrendszer. És azt látjuk, hogy miközben az elszakított részeken is igen nagy a baj, és a magyarság mindennapi élete bizonyos szempontból könnyebb, de a számok szintjén biztos, hogy nem annyira kecsegtető, mint önök szeretnék látni, addig itt, Csonka-Magyarországon is ezek a problémák olyan fokon jelentkeznek, hogy a kivándorolt százezrek között jelentős hányadot tesznek ki azok a banki károsultak, hitelkárosultak, közműcégek károsultjai, akik itt vagy a kilakoltatás sorsára kerültek, vagy arra kerültek volna, hogyha nem távoznak hamarabb.

Államtitkár úr, az ön kollégái itt a mai nap folyamán számtalan alkalommal hozták fel azt, hogy a magyar népesedési viszonyok az önök szemszögéből mennyit fejlődtek, javultak, miközben nagyjából velem egykorú a magyar népességfogyás. És közlöm önnel, hogy ha mi itt, a magyar parlament minden pártja, minden képviselője egy közös minimumprogram megvalósításával tökéletesen járunk el, tehát hiba nélkül kezeljük a demográfiai katasztrófát, akkor is alsó hangon 30 év ennek a problémának a megoldása.

Jönnek itt önök a termékenységi arányszámmal, ami egy vicc. Én nagyon örülök, hogyha ez az arányszám növekszik, nagyon örülök, hogyha 1,2 volt az alja és most 1,54 felé is tarthat akár, csak önök elhazudják azt, hogy a bázis, az a bázis, ami az érintett hölgyek számát jelzi, folyamatosan szűkül Magyarországon, tehát egy egyre kisebb körből kellene hogy kikerüljenek azok az újszülöttek, akik a reprodukcióhoz hozzájárulhatnának. De ők nem kerülnek ki. És a számok megint azt mutatják, hogy a népességfogyás üteme az előző évhez képest, államtitkár úr, gyorsult, és az önök statisztikai adataiban itt született magyar állampolgárokként szerepelnek külhonban született vagy elszakított részeken született magyar állampolgárok is. A külhonban születettek mindenképpen nagy számban, hiszen azt még talán ön is beláthatja - nem nagy fáradság -, hogy a legtöbb kivándorló magyar bár ott vállal állást, ott tesz szert fizetésre, nem feltétlenül égeti fel az összes hidat maga mögött, itthon, Magyarországon nem feltétlenül jelenti be az összes hivatalnak azt, hogy ő bizony végleg kiköltözött és vissza se jön, sőt lehet, hogy még a tb-jogviszonyát is fenntartja, lehet, hogy van bejelentett lakhelye, és elképzelhető, hogy ingázóként külföldön tesz szert jövedelemre, de lehet, hogy oda fog költözni és ott fogja vállalni a gyermekeit.

És amikor az önök egyik kormánypárti társa kijelenti azt, hogy nagyságrendileg annyian jönnek haza külföldről, mint ahányan innen kivándorolnak, akkor a tudatmódosítók abbahagyásáért kiált az egyszeri magyar internethasználó vagy a kommentelő. Én nem fogalmazok ilyen durván, én csak visszafogottságra intem önöket a tekintetben, hogy ennyire a magyar rögvalósággal szemben álló állításokat ne tegyenek. Itt teszek én is egy ígéretet: tartom azt, amit eddig is tartottunk a Jobbik frakciójával: minden, a magyar megmaradás felé mutató ötletüket, intézkedésüket támogatni fogjuk, támogatni fogom én magam is (Balla György: Az alkotmánymódosítás! - Farkas Sándor: Csak tartsátok be!), ha mondjuk, a gyermeknevelési cikkek áfatartalmát csökkenteni akarják, amiért nyolc éve küzdünk, én leszek az első, aki akkora igent nyom rá, hogy kiszakad a gomb a helyéből. De ha a hitelkárosultak kálváriáját nem rendezik, ha teljes magyar társadalmi csoportokat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) elárulnak, akkor ne várjanak népesedési fordulatot, az magától nem fog eljönni (Az elnök ismét csenget.), csak nemzeti minimumok mentén…

ELNÖK: Képviselő úr, legyen szíves!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): …és nagyon-nagyon felelős munkával. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Farkas államtitkár úr a kormány nevében reagál. Parancsoljon!

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! A kérdése, hogy „Meddig még?”: természetesen ön már olyan társadalompolitikai, szociológiai kérdéseket vetett fel, ami messze túlmutat a kérdésben megfogalmazottakon. Én azért megpróbálok a kérdésben megfogalmazott gondolatokra válaszolni, illetve néhány egyéb gondolatot is reagálni. A bírósági végrehajtás alapvető célja az adós által meg nem fizetett hitelezői követelések behajtása. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a hitelezői követelések nem csupán a pénzintézetek követeléséből tevődnek össze, hanem egyéb magánjogi követelések meg nem fizetésének is lehet eredménye az adós ingatlanának árverezése, az esetleges kilakoltatása, például gyermektartásdíj-követelések nemteljesítése. Tehát az adósok nem kizárólag a banki tartozásaik miatt kerülhettek abba a helyzetbe, hogy lakóingatlanuk elhagyására kényszerüljenek.

A devizaadósok helyzetét rendező törvények vonatkozásában ki kell emelni a hitelintézeti törvény, a fogyasztói hitelekről szóló törvény módosítását, amelyek eredményeként bevezettük a középárfolyam kötelező alkalmazását, maximáltuk az előtörlesztési díjak mértékét, és bizonyos esetekben a futamidő meghosszabbítása díjak, költségek elszámolása nélkül történhetett.

(18.40)

Továbbá az Országgyűlés a devizatörvények megalkotásával rendezte a fogyasztói hitelekhez kapcsolódó kérdéseket, és meghatározta az érvénytelen szerződéses rendelkezések alapján szükségessé váló elszámolás szabályait, másrészt biztosította, hogy az érintetteket lakóingatlanaikból e rendezés ideje alatt ne lehessen kilakoltatni.

Ön segített a válaszomban, itt beszélhetnénk a forintosítás szabályairól, beszélhetnénk a Nemzeti Eszközkezelő történetéről. A magáncsődvédelemről ön egy kérdést tett itt gyorsan fel. Az én adataim szerint, június 4-ei adat szerint, az adósságrendezési nyilvántartás alapján 1251 eljárást kezdeményeztek, amelyekben összesen 3256 fő érintett volt. Az eddigi ügyek száma alapján célul tűztük ki, hogy az adósok és a hitelezők érdekeltebbek legyenek a magáncsődeljárásban.

2017. október 31-én az Országgyűlés elfogadta a Harrach Péter, Hollik István és Szászfalvi László képviselő urak által benyújtott bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló T/18004. számú törvényjavaslatot. A módosítás a végrehajtási eljárás során végrehajtható lakóingatlan kiürítésének foganatosítását december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszak helyett november 15-től április 30-ig terjedő időszakot követő időszakra halaszthatja el, ha a kötelezett magánszemély.

Tisztelt Képviselőtársam! Amit ön a termékenységi rátával kapcsolatban mondott, azért én óvatosabban fogalmaznék az ön helyében, már csak azért is, mert számtalan olyan konkrét információ van, és ha ön netalántán járt a kampányban, de azon kívül is, mert akkor biztosan járta az utcákat és a tereket, én úgy gondolom, és már talán a koromra hivatkozva mondhatom azt, hogy ennyi babakocsit, ennyi kisgyermeket toló… (Z. Kárpát Dániel: Ez nem szakmai érv! Ne vicceljen már!) Ugyanaz a szakmai érv, amit ön mondott, de most énnálam van… (Z. Kárpát Dániel közbeszólása.)

ELNÖK: Nyugi! Nyugi!

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Én a számokat elmondtam, tisztelt képviselő úr. (Z. Kárpát Dániel: Hogy ön hány babakocsit lát, államtitkár úr?! Valami komolyságot itt a parlamentben!)

ELNÖK: Képviselő Úr! Köszönjük, már elmondta, most az államtitkár úr beszél - már nem sokáig.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Jó, akkor viszont abban is meg vagyok győződve, hogy egyre több külföldön dolgozó magyar fiatal fog visszajönni Magyarországra, és már vissza is jött. (Z. Kárpát Dániel: Örülök az ön meggyőződésének! A tények szerint…) Majd figyeljen erre oda! Úgyhogy én örülök, hogy meghallgatott. További jó munkát kívánok! Köszönöm szépen.

Felszólalások:   233-236   237-246   247-249      Ülésnap adatai