Készült: 2024.04.28.03:46:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

164. ülésnap (2020.11.09.),  9-12. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:23


Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! „Félmillió munkanélkülit hozott a kormány alkalmatlansága” címmel a DK képviselőcsoportjából Varju László képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! S hogy a félmilliónak mi lesz a vége, azt ma még nem tudjuk, hiszen az elhangzott bejelentésekből sajnos még nem vonható le következtetés. Attól tartok egyébként, hogy Magyarország szempontjából az egészségügyi helyzet oldaláról az a fékezés, amit beindítottak vagy most bejelentettek, túl későn érkezik. Éppen ezért arra kérem önöket  s államtitkár úrhoz kapcsolódom , hogy tegyék félre a pártállami reflexeiket, hallgassák meg az ellenzék javaslatait, és legyenek szívesek, vegyék figyelembe őket. 11 pontban benyújtottuk a javaslatainkat, és kérem, hogy ennek megfelelően segítsék a közös védekezést. Nagyon sajnálom, hogy az önök által tett intézkedések nyomán a teljes és általános tesztelést kihagyták belőle, ami nekem azt a következtetést hozza, hogy önök lemondtak az igazi megelőzésről, az igazi megelőzés lehetőségéről. Ezzel együtt én teszek néhány javaslatot arra, hogy mi az, amit az önök számára ajánlunk, illetve azok közül kérem, hogy vegyenek figyelembe. Még akkor is, ha azzal a módszerrel, amit mondtak  a miénk semmiképpen nem ez , a kanyarban való előzés technikáját próbálják meg elsajátítani. Mi ehhez nem szeretnénk hozzájárulni, hanem e helyett érdemi védekezést akarunk. És ha az európai megoldásokat kezdik el követni a kanyarban való előzés helyett, akkor az nagyon örvendetes.

(11.30)

Ennek egyik eleme, hogy mondhatnám azt, hogy önök egyébként szerencsések, mert nem kellett megtapasztalniuk azt, hogy sorba kelle állni munkahelyük elvesztése után, és a munkahelyük fizetési csökkentése után azzal kelljen foglalkozni, hogy a családjaiknak milyen lesz a megélhetése. Ha lefeleznék a fizetésüket a válság miatt, akkor mi történne önökkel, elég korán érkezneke a kormányablakhoz ahhoz, hogy még zárás előtt sorra kerüljenek, és tudjanak álláskeresési támogatást igényelni, amit aztán vagy megkapnak, vagy nem? Ez azon szűkített körben, amit önök felvállalnak, nagyon kevés. Önök nem hosszabbítják meg most sem a 12 hétre szóló álláskeresési járadékot, ami világszinten egyébként a legrövidebb munkahely megtalálására. De ez nemcsak azért gonoszság, mert ennyi idő alatt még önmaguknak sem találnának munkahelyet, hanem azért is, mert önök szándékosan szolgáltatják ki a munkavállalókat a durva piaci versenynek.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nevű állami kutatóintézet pedig most azon örömködik, hogy 300 ezer alá esett a munkanélküliek száma. Csak azt nem teszik hozzá, hogy azért, mert több mint 150 ezer embernél lejárt a 3 hónap, és kikerültek a hivatalos, jegyzett állástalanok közül, és akkor még nem beszéltem az elbocsátott százezernyi nyugdíjas munkavállalóról, az elbocsátott diákmunkásokról. Mit is jelent ez? Azt, hogy most legalább félmillió ember van, akik számára nagy szükséget jelent az, hogy kiesett a jövedelmük egy jelentős része. Éppen ezért én azt gondolom, az, amikor az embereknek ingyenparkolót biztosítanak valamelyik hajléktalanszálló előtt, édeskevés lesz a kezelésre.

Engedjék meg, hogy idézzem Varga Mihály urat, aki a Költségvetési bizottság ülésén a következőket mondta: „Örömmel mondhatom, hogy éppen a mai bizottsági ülés előtt írtam alá egy szerződést.” Ebben bejelenti, hogy 504 millió eurónyi hitellel már kifizetett, támogatott programot fognak finanszírozni, tehát a már korábban elköltötteket. Tisztelt Kormánytagok! Tisztelt Uraim! Azt gondolom, hogy az a 180 000 milliárd forintnyi (sic!) támogatás, amely az Európai Uniótól érkezett ahhoz, hogy a munkahelyek megmenthetők legyenek, nem arra van, hogy önök kényük-kedvük szerint korábban elköltött pénzekre vagy kiadásokra költsék el, hanem most mentsenek meg újabb és újabb munkavállalókat, éppen ezért ezt a 12 hétre szóló jogosultságot hosszabbítsák meg.

Ez az, amit önöktől elvárunk, mert nyilvánvaló, hogy ezt a válságot önök okozták. (Moraj a kormánypártok soraiból.  Dr. Völner Pál: A vírust is!  Menczer Tamás, Dömötör Csaba felé fordulva: Sok türelmet, Csaba!  Németh Szilárd István: Orvos kellene inkább!) Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Az elhangzott napirend előtti felszólalásra a kormány részéről Dömötör Csaba államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Arra a felvetésre, hogy ki felelős ezért, a felelősség egy kis darabkáját a vírusnak is adja oda, tisztelt képviselő úr. Ami pedig a pártállami reflexekre vonatkozó felvetéseit illeti, azt nem is tudom értelmezni (Varju László: Próbáld meg!), kettőnk közül nem én politizálok egy utódpártban. Ha gazdasági kérdésekről vitázunk, akkor a hangzatos állításokon túl egy idő után a számok, a statisztikák beszélnek és számítanak, azok pedig mindent elmondanak arról, hogy önök, illetve ez a kormány hogyan tudta megvédeni a munkahelyeket. 2010-ben a nyilvántartott álláskeresők száma 583 ezer volt éves átlagban, de az év elején arra is volt példa, hogy meghaladta a 700 ezret. Ez a szám mostanra, a járvány hatásait is figyelembe véve novemberre 300 ezer alá esett. Ez júniushoz képest, tehát már a járványidőszakhoz képest 80 ezres csökkenést jelent. Már annyian dolgoznak Magyarországon, mint januárban, tehát a járvány betörése előtti időszakban. Ez nem lenne így, ha a kormány nem hozott volna idejében megfelelő, gyors döntéseket: bértámogatások, beruházási támogatások, moratórium, most az elmúlt hetekben az otthonteremtési program kiterjesztése, és sorolhatnánk.

Európai összehasonlításban is megálljuk a helyünket, mert a magyar munkanélküliségi arány az uniós átlag fele, 4 áll szemben 8 százalékkal, a spanyol, görög adatnak pedig a negyede, az pedig jelentős különbség. Mindettől függetlenül további lépésekre van szükség, ezért egyeztetett a miniszterelnök a kamara elnökével, és ezért született az a döntés, hogy a szállodáknál a zárás utáni első 30 napban a november 8-áig történt foglalásokat 80 százalékban az állam megtéríti, illetve ezért született az a döntés, hogy az éttermeknek dolgozóik után erre a 30 napra nem kell járulékot fizetni, és a munkavállalók bérének a felét az állam megtéríti. Mind a kettő esetben az az előfeltétel, hogy tartsák meg a munkahelyeket.

Azt tudjuk, hogy önök mit akarnak, látjuk a javaslataikat. Kiadnák például Brüsszelnek a bérmeghatározási jogokat, akarnak vaskos adóemelést is, ez a fővárosra jellemző. Egy közös ezekben a javaslatokban, hogy ezekből nem lesznek új munkahelyek, ezekből nem lesznek, lenne viszont újra 12 százalékos munkanélküliség. Én senkinek nem javasolnám, hogy visszakanyarodjunk ebbe az időszakba.

Azt is látjuk, az önök politikája nagyjából abban foglalható össze, hogy minél rosszabb az országnak, illetve a kormánynak, annál jobb önöknek. Úgymond békeidőben ezt már megszoktuk, de egy ilyen súlyos járványidőszakban nem szeretnénk megszokni. Az nem meglepő, hogy folyamatosan támadják a kormányt, de arra kérjük önöket, hogy legalább az egészségügyi szakembereket ne támadják. A Párbeszédnek adott válaszban kellett volna felhoznom, de az nagyon nincsen rendben, ahogyan a tiszti főorvos asszonyt is letámadják itt a parlamentben abban a provokátor stílusban, ahogy itt az ülésteremben már megszokhattuk maguktól. Ne az egészségügyi szakembereket támadják, legalább ezekben a nehéz napokban ne! A jelenlegi fertőzöttségi adatok alapján egyértelmű, hogy további lépésekre van szükség, ezért tekintette át a kormány az osztrák tapasztalatokat, és ezért jelentette be a miniszterelnök a mai napon a már említett intézkedéseket.

Ami pedig a morális kérdéseket illeti, nem hiszem, hogy a baloldali pártoknak megvan a morális talapzatuk ahhoz, hogy ilyen magas lóról beszéljenek. Az álhírgyártást továbbra is folytatják. Csak az elmúlt napokat nézzük! Az egyik emberük a hét végén is azzal riogatott, hogy nincs elég lélegeztetőgép az egyik kórházban. Mindezt pár nappal azután, hogy számonkérték a kormányt azért, mert túl sok lélegeztetőgépet szerzett be, minekutána a tavaszi hónapokban azért kérték számon, hogy miért nem szerez be lélegeztetőgépeket, most pedig riogatnak, úgyhogy a kórháznak kellett helyre tennie ezt az egészet.

A közpénzek dolgában szintén nem valami magas a morális talapzatuk, mert nem kell egyébként visszamenni a 2010 előtti időszakba, a Gyurcsány-párt pár nappal ezelőtt bukott le azzal, hogy áramot lop. Áramot lop, nem otthon, nem az utca végén, hanem az önkormányzat épületében. Furcsán fogják fel a rezsicsökkentést, az biztos. Mindezek miatt úgy állunk, hogy a baloldal egyelőre annyit tudott hozzátenni a járvány elleni védekezéshez, hogy rémhíreket terjeszt, megszorításokat tervez, és eközben meg lopja az áramot. Ez elég szörnyű bizonyítvány, még nem késő, hogy változtassanak a politikájukon. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai