Felszólalás adatai

Felszólalások:   163-166   167-170   171-174      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen az államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Korózs Lajos képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjából, kérdést kíván feltenni az igazságügyi miniszternek: „Mennyi családot tesznek idén az utcára?” címmel. Korózs Lajos képviselő urat illeti a szó.

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Többször foglalkoztunk már itt a parlament falai között a kilakoltatás kérdéskörével. A statisztikát ma már mindenki fejből fújja: az elmúlt három évben több mint 10 ezer családot lakoltattak ki, az előző évben 3212-t, és az azt megelőző évben még többet, mintegy 3636-ot. Kedves Képviselőtársaim! Volt egy úgymond dicséretes cselekedete a kormánynak, amikor a kilakoltatási moratóriumot egy hónappal meghosszabbította, bár többen felhívtuk akkor a figyelmet arra, hogy nem moratóriumot kellene hirdetni, hanem egy olyan átfogó programot, ahol a bajba jutott családok nem maradnak fedél nélkül.

A múlt héten a Népjóléti bizottságban a képviselőtársaim indítványára foglalkoztunk volna ezzel a kérdéssel, ha a fideszes többség nem utasítja el a napirendre vételt, de volt olyan témakör, amelyet persze megvitathattunk; ebből kiderült, hogy teljesen extrém helyzetek is adódtak az elmúlt időben.

A képviselőtársaim említést tettek egy olyan családról, ahol egyértelműen a gyerekeket elszakították kizárólag abból az okból kifolyólag, hogy fedelet nem tudtak biztosítani a fejük fölött. Az adott családban négy gyermeket neveltek, kettő gyermeket állami gondoskodás alá vettek, és kettőt otthagytak a szülőknél. Teljesen abszurd, egyszerűen erre nem találok szavakat. Azt gondolom, hogy a huszonötödik-huszonhatodik éves politikai pályafutásom alatt még soha nem találkoztam ilyen helyzettel, de tudomásom szerint a gyermekjóléti szolgálatok sem tudtak hasonló történettel előállni. Ugyanilyen extrém helyzet volt az, amikor egy édesanya úgy nevelt egy autista gyereket, hogy utcára került  hangsúlyozom, karhatalmi segédlettel , és szó szerint a híd alá kellett költözniük.

Éppen ezért kérdezem: hány eljárás van folyamatban, államtitkár úr? Hány család fölött lebeg Damoklész kardja? És vane olyan programjuk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amellyel meg tudják akadályozni, hogy fedél nélkül maradjanak legalább a gyermeket nevelő családok? (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Völner Pál államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselő úr már többször feltette ezeket a kérdéseket írásban, és többször megkapta rájuk a választ. Tudhatjuk, hogy valamennyi esetben, amikor végrehajtási eljárásra kerül sor, annak számtalan oka lehet. Ha lakásokról beszélünk, lakáskiürítésekről, elég, ha csak az önkényes lakásfoglalókról beszélünk, céges ingatlanokról, amelyek a cégek tartozásainak a fedezetéül szolgáltak, lakásbérlőkről, ahol az önkormányzatok nemfizetés és egyéb okok miatt kérik az ingatlanok kiürítését, vagyonjogi magánpereknek a következményeként szintén sor kerülhet erre, és végül sor kerülhet abban az esetben, amikor a banki fedezetekről beszélünk, az önök által sokat emlegetett devizahitelesek ügyéről.

A képviselő úr említett egy számot; ezzel szemben említhetném például, hogy csak az eszközkezelőnél 36 ezer családnak a lakhatását oldottuk meg. Azokban az esetekben, ha a végrehajtási ügyeknél gyerekek is érintettek, az érintett önkormányzatok, gyámhatóságok is a feladatukat ellátva gondoskodnak az elhelyezésükről.

Visszautalnék azért  ha már devizahitelekről beszéltünk, meg lakástartozásokról  a Magyar Narancsnak egy 2003. 05. 22-én megjelent cikkére, amely így kezdődött: „Régóta várható volt, hogy az országgyűlési választások kampányában elhangzottak ellenére”  az akkori kormány az MSZP-SZDSZ volt, talán emlékszik rá, képviselő úr, akkor is itt ült a parlamentben  „és az uniós népszavazást maga mögött hagyva a kormány módosítja a lakáshitel-támogatások rendszerét.” Gyakorlatilag abban a pillanatban megfelezték, a kamatokat felemelték, és a devizahitel karjaiba hajtották a teljes lakosságot (Gréczy Zsolt: Ti vezettétek be a devizahitelt…), a bankoknak az áldásos segítségével, és mindezek jelentették azt, hogy 2010-től éveken át ennek a parlamentnek, ennek a kormánytöbbségnek azon kellett dolgoznia, hogy minél több embert, családok százezreit kimentse ebből az adósságcsapdából, amit nagyrészt sikerült megoldanunk, az önök segítsége nélkül  önök ezeket nem szavazták meg.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   163-166   167-170   171-174      Ülésnap adatai