Felszólalás adatai

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Szép jó napot kívánok, tisztelt képviselőtársaim! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 18. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek a segítségemre. Köszöntöm a kedves vendégeinket is és mindazokat, akik figyelemmel kísérik a mai munkánkat. Napirend előtti felszólalások következnek. „Durva támadás az úzvölgyi, magyar katonatemető ellen” címmel a KDNP képviselőcsoportjából Harrach Péter frakcióvezető úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, frakcióvezető úr, öné a szó.

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Mielőtt rátérnék az ismert úzvölgyi brutális eseményekre, választ kell adnunk a legfontosabb kérdésre: hogyan kezeljük és hogyan ne kezeljük ezt a súlyos problémát? Két rossz választ el kell kerülnünk: a közömbös hallgatást és a támadáshoz hasonló viszonzást. Volt alkalmam az erdélyi magyar politikusokkal az elmúlt héten beszélni, és úgy láttam, hogy az ő magatartásuk jó válasz erre a kérdésre, határozott, de higgadt magatartásnak bizonyult. Egyrészt megvonták a parlamenti támogatást a kormánytól, és határozottan mondják el kemény véleményüket is, másrészt felelősen gondolkodva igyekeznek elkerülni a legnagyobb veszélyt, az általánosítást, és ezzel az erdélyi magyar-román népesség szembeállítását, illetve a két ország kapcsolatának a megrontását. Nézzük a tényeket!

Június 6-án három súlyos cselekmény történt: vandál temetőrongálás, az ott álló magyarok bántalmazása és soviniszta jelszavak kiabálása. Ott egyértelművé vált, hogy egy szűk soviniszta csoport akciójáról van szó, a céljuk pedig az, hogy eltöröljék Erdélyből a magyar múltat, és ezzel természetesen a magyar jelent is. Joggal várjuk a román hatóságoktól, hogy megakadályozzák a további hasonló eseményeket. Az úzvölgyi katonai temetőben, tudjuk, első és második világháborúban elesett magyar, osztrák és német katonák nyugszanak, de többségükben magyarok, a korabeli temetői vázlat szerint ott is, ahová a rongáló csoport román elhunytakat feltételez, és ennek megfelelő szimbólumokat helyezett el ott. A román állítást, mármint azt, hogy nagy számban vannak ott román katonák eltemetve, eddig nem sikerült bizonyítania senkinek. Ha nincs soviniszta szándék, akkor a kérdés röviden és higgadtan kezelhető.

Tudnunk kell, hogy a hadisírok gondozásának van nemzetközi gyakorlata, és vannak kétoldalú szerződések, így román-magyar szerződés is; ezt kell betartani. Vagyis méltó tiszteletet kell adni, és nem barbár rongálást végezni. Mi is betartottuk ezt az egyezményt, akkor is, amikor felújítottunk Magyarországon több mint négyszáz román katonasírt. A megoldást szorgalmazó többszöri kérésünkre az illetékes román szervek sokáig nem reagáltak. A hadisírok gondozásával megbízott magyar szerv javaslata igen egyszerű: az érintettek találkozzanak  ha kell, a helyszínen , végezzenek feltárást, állapítsák meg az elhunytak nemzetiségét, és adják meg mindnyájuknak az embernek és katonának járó tiszteletet; a román hatóságok pedig ne engedjék, hogy a soviniszta gyűlöletkeltés eluralkodjon. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A frakcióvezető úr elhangzott napirend előtti felszólalására a választ Szijjártó Péter miniszter úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, miniszter úr, öné a szó.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is engedjék meg, hogy leszögezzem, hogy a magyar kormány álláspontja értelmében elfogadhatatlan mindaz, ami az Úzvölgyében a múlt héten történt, és elfogadhatatlan az a folyamat is, amely az elmúlt heti eseményekhez vezetett. Elfogadhatatlannak tartjuk a sírgyalázást, elfogadhatatlannak tartjuk a kegyeletsértést, elfogadhatatlannak tartjuk történelmi tények tudatos meghamisítását, és elfogadhatatlannak tartjuk azt az erőszakot, amelyet ott az úzvölgyi temetőben magyar emberekkel szemben alkalmaztak  alkalmaztak úgy, hogy a román hivatalos hatóságok semmit sem tettek ezen erőszak megakadályozása érdekében.

Én azt gondolom, hogy nem lehet vitatéma, hogy történte erőszak. Ha valaki csak néhány másodpercet is megnézett azokból a videófelvételekből, amelyek a múlt héten az ominózus napon az úzvölgyi temetőben készültek, az világosan láthatja, hogy magyar emberek igenis erőszakos cselekmények áldozataivá váltak  és ez elfogadhatatlan. Éppen ezért elvárjuk a román hatóságoktól, a román államtól, hogy kivizsgálja ezeket az eseményeket, az elkövetőket büntessék meg, és akadályozzák meg, hogy az elkövetkezendő időszakban hasonló eset előfordulhasson.

Szeretném leszögezni, tisztelt képviselőtársaim, hogy ebben az ügyben a jogi, a ténybeli és a morális igazság is a mi oldalunkon áll. Mi is a helyzet?

A frakcióvezető úr világosan elmondta, hogy ebben a katonai temetőben alapvetően és többségében magyar katonák holttestei nyugszanak, és minden egyes dokumentum, ami ebből a szempontból releváns, ezt a tényt támasztja alá, és ezt mindenkinek tudomásul kell vennie. De hogy a jogi igazság is a mi oldalunkon áll, arra a bizonyíték a román hatóságok korábbi döntései és eljárásai. Ugyanis az RMDSZ-es képviselők beadványai nyomán május 9-én a román Állami Építkezési Felügyelőség megállapította, hogy a dormánfalvi polgármesteri hivatal olyan dokumentáció alapján állította ki a katonatemető román parcellájának a létrehozásához szükséges építési engedélyt, amely nem bizonyította  tehát nem bizonyította  egyértelműen a terület fölötti tulajdonjogát, azaz a dormánfalvi városháza törvénytelenül állította ki az építési engedélyt. Ez egy román hatóság megállapítása.

(13.10)

Másnap, tehát május 10-én a román kulturális minisztérium is megállapította az építkezés jogellenes voltát. Ez azon betonkeresztekre vonatkozik, amelyeket egyértelműen olyan helyekre emeltek, amelyek alatt magyar katonák holttestei találhatók, tehát magyar katonák síremlékeire építettek rá betonkereszteket.

Ezek után a román nemzetvédelmi minisztérium május 31-én kiadott egy állásfoglalást, amelynek értelmében az idegen háborús emlékhelyek átalakítása csakis a román nemzetvédelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal előzetes hozzájárulásával végezhető el Romániában. Márpedig ilyen előzetes hozzájárulást ez a bizonyos hivatal ezekre a munkákra nem adott ki. Tehát a román hatóságok eljárásai és döntései értelmében is mindaz, ami ott építkezés szintjén történt, az törvénytelen.

Innentől kezdve, tisztelt képviselőtársaim, el kell mondanom önöknek még azt is, hogy folyamatosan kerestük a kommunikáció lehetőségét. A mi Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóságunk nevében számtalanszor kerestük meg a román nemzetvédelmi minisztériumot, minden esetben a kommunikációs csatornákon elutasítással találkoztunk. A miniszterelnökök személyesen beszéltek erről a kérdésről, én magam a román külügyminiszter-kollegával pedig többször is.

Szeretném elmondani önöknek, hogy tegnap is kaptunk telefonon egy tájékoztatást, amelyek után az RMDSZ vezetőivel egyeztettem, és azt kell mondanom önöknek, hogy mi, a magyar kormány az RMDSZ-szel értünk egyet. Az RMDSZ ugyanis valós párbeszédet akar, valamint a törvényesség, azaz a sírkert eredeti állapotának a helyreállítását akarja. Mi is ezt akarjuk, mi ezt tekintjük az egyetlenegy elfogadható döntésnek, az egyetlenegy elfogadható fejleménynek.

Mi elvárjuk Romániától azt, hogy a kétoldalú kötelezettségeket és a nemzetközi szerződéseket betartva állítsák tehát helyre (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az eredeti állapotot, és a kegyeletsértés és a sírgyalázás felszámolását várjuk el a román hatóságoktól. Köszönöm a téma felvetését, köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Nagy taps.)

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai