Felszólalás adatai

Felszólalások:   34-37   37-43   43-49      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most ismét határozathozatal következik. Kérdezem tehát a tisztelt Házat, egyetérte azzal, hogy a T/6361. számú az előterjesztést ötórás időkeretben tárgyaljuk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Megállapítom, hogy az időkeretre vonatkozó javaslatot a tisztelt Ház 118 igen szavazattal, 39 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

(14.30)

Tisztelt Országgyűlés! Most a napirend módosítására tett indítványról döntünk. A Fidesz képviselőcsoportja azt javasolta, hogy a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló T/6457. számú törvényjavaslat általános vitájára a lezárásig a 2019. június 21-ei, pénteki ülésnapon utolsó napirendi pontként kerüljön sor. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Tisztelt Ház! Most az elnöki jogkörben előterjesztett napirendi javaslatról döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae a napirendi ajánlást az előbbiekben elfogadott módosítással. Kérem, kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a napirendet elfogadta.

Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy személyi javaslatról való döntésre a mai napon nem kerül sor.

Most, 14 óra 31 perckor áttérünk az interpellációk, azonnali kérdések és kérdések tárgyalására.

Lukács László György, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Miért halhat meg egyre több ember a szúnyogcsípés okozta Nyugat-Nílusi lázban?” címmel. A képviselő úré a szó.

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt napokban a sok esőt követően jött hirtelen jó időben mindenki saját bőrén tapasztalhatta, hogy szúnyoginvázió van hazánkban. A szúnyogok nemcsak kellemetlen csípésükkel okoznak problémát, de komoly betegségeket is terjesztenek. Ilyen kór a nyugat-nílusi láz, amely előfordulása rohamosan nőtt az elmúlt években.A problémát azért sem szabad alábecsülni és egy legyintéssel elintézni, mert a nyugat-nílusi láz komoly veszélyt jelent. A kórt az egyiptomi csípőszúnyog terjeszti, a legyengült immunrendszerű embereknél a tünetei elsősorban az influenzáéhoz hasonlítanak, és nagy számban végződik a fertőzés halálos eredménnyel agyhártyagyulladás miatt. A Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai alapján 2018-ban már ugrásszerűen megnőtt a fertőzöttség és a halálos áldozatok száma. Míg 2014-ben összesen 10 nyugat-nílusi lázzal kapcsolatos megbetegedést jelentettek, addig 2017-ben már 23-at, ebben az évben már sajnos négyen haltak bele, és 2018-ra 225 honfitársunk betegedett meg a kórtól, és 15-en sajnos bele is haltak a veszélyes szúnyogcsípésbe.

Látván, hogy az elmúlt két hétben alig volt megfékezhető, sőt mérsékelhető hazánkban a szúnyoginvázió, valószínűsíteni lehet, hogy ebben az évben még rosszabb számok fognak megjelenni, és még több esetben fog halállal végződni az ártatlannak tűnő szúnyogcsípés. Az egyre szaporodó esetek számát viszonylag könnyen meg lehetne előzni, hiszen a szaporodás oka nem más, mint a késői szúnyogirtás és az enyhe időjárás. A szakértők szerint ez ellen a veszélyes kórokozó ellen és a szúnyog ellen nagyon nehéz a hagyományos úton védekezni. Valójában az kellene, hogy a lárvákat kellene még kellő időben egy speciális fehérjével irtani. Így talán nem nőhetne tovább az a rés, az az időszak, amelyben vissza lehet még szorítani a megbetegedések számát.

Mindezekre tekintettel fontos tisztázni, hogy a kormánynak álle fenn valamilyen felelőssége abban, hogy egy 2014-ben még alig ismert halálos betegség 2018-ra már 225 megbetegedést és 15 ember halálát okozza. Így kérdezem tisztelt államtitkár urat és várom ebbéli válaszát, hogy miért nem olyan szúnyogirtást vagy megelőző irtást végez a kormány, amely megakadályozná a nyugat-nílusi láz kórokozóját hordozó szúnyog terjedését. Hány ember haláláig kell még várni a megfelelő szúnyogirtás és a megelőzés bevezetésre? Éreze a kormány felelősséget abban, hogy 2004 (sic!) óta meghússzorozódott a nyugat-nílusi lázban megbetegedettek száma? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Válaszadásra Rétvári Bence államtitkár úré a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A nyugat-nílusi vírus 1969 óta van jelen Magyarországon, azóta ismertek ilyen megbetegedések Magyarországon. Ahogy ön is mondta, elsősorban azoknál veszélyes, akiknek amúgy is legyengült a szervezete. Az esetek 80 százalékában mindenfajta tünet nélkül zajlik le a fertőzés, de valóban van egy 1 százalék, amikor valakinek már nagyon gyenge az immunrendszere, és abban az esetben könnyebben súlyosabb következményekkel is járhat. Európában valóban  ahogy ön is utalt rá  nagyon nagy mértékű az esetszámok emelkedése. Szerencsére Magyarország nincs benne a legnagyobb esetszám-emelkedésekben. A három legmagasabb emelkedést 2017-2018 között Bulgáriában 15-szörös, Franciaországban 13,5-szeres és Olaszországban közel 11-szeres emelkedéssel mérték. Tehát első látásra is jól látható, hogy Magyarországon szerencsére a védekezés jobban sikerült, hiszen nem a legfertőzöttebb országok közé tartozunk.

A WHO, az Egészségügyi Világszervezet is kiadott egy nemzetközi álláspontot, pontosan azért, mert sok európai országban és máshol is felbukkant több helyen ez a megbetegedés. Csak röviden idéznék ebből, amikor a megbetegedés átviteléről beszélnek, hogy az átvitelt megelőző erőfeszítéseknek elsősorban a szúnyogcsípésekkel szembeni személyes és közösségi védelemre kell összpontosítaniuk: szúnyoghálók, személyes rovarriasztók használatával, világos színű ruhák, hosszú ingek és nadrágok viselésével, ezenkívül a közösségi programoknak ösztönözniük kell a közösségeket arra, hogy elpusztítsák a szúnyogtenyészeti területeken ezeket a lárva-lakóterületeket, amire ön is utalt. Tehát hasonló védekezést javasolt a WHO is, mint amit Magyarország is az elmúlt években tesz.

Hogy beszámoljak önnek a tavalyi eredményekről, engedje meg, hogy pár adatot elmondjak, bár a katasztrófavédelem honlapján ezek mind megtalálhatók, hiszen egy előre meghatározott ütemterv szerint, szakértői javaslatok alapján végzi a katasztrófavédelem a szúnyoggyérítést is. Erre közel másfél milliárd forintot fordítunk összességében évente. Az előző évben 19 héten keresztül zajlott ez, és 728 749 hektár volt érintett ezekkel a kezelésekkel. Idén április 29-én kezdődött meg a program. Jelenleg a hetedik heti program végrehajtásánál tartunk. Az első három hétben biológiai lárvagyérítés zajlott  ez az, amit ön is javasolt, képviselő úr, tehát ez megvalósult az első három hétben, amit ön is a leghatékonyabbnak tart , majd a negyedik hétben megkezdődtek a kémiai imágógyérítések is. De ahogy mondtam, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján ön is ezekről tájékozódhat.

Nagyon sok esetben magánterületeken vannak azok a vízgyűjtők, amelyekben tenyésznek ezek a lárvák, éppen ezért a Nemzeti Népegészségügyi Központ plakátokat is készített, és tájékoztató anyagot is eljuttatott. Nemcsak a honlapján érhetők el a Népegészségügyi Központnak, a korábbi tisztiorvosnak, hanem a járási és fővárosi kormányhivatalok bevonásával ezeket az ingatlantulajdonosok felé is igyekeztek továbbítani, ezt a tájékoztatást megadni.

Fontos, hogy légi úton is történik szúnyoggyérítés, egyrészről szúnyogirtó szerekkel, másrészt szúnyoglárvairtó szerekkel, és vannak földi járműről történő irtások, gyérítések is, ezeket a kormányhivatalok koordinálásával valósítjuk meg, egyrészről melegködképzéssel, másrészről hidegködképzéssel, vagy pedig ULV-eljárással szintén igyekszünk fellépni. Ugyan ön nem említette, de fontos része a védekezésnek a vérkészítmények szezonális szűrővizsgálata is. Ennek a többletfinanszírozásához is biztosítottuk a kellő forrásokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Viszonválaszra megadom a szót a képviselő úrnak ismét. Parancsoljon!

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen. A válaszát nem tudom elfogadni, államtitkár úr. Egy biztos, amiről beszélt, annak az eredményét egyáltalán nem látni, és államtitkár úr, az nem kellő védekezés, hogy ön délután, mondjuk, szombaton vagy vasárnap tíz szúnyogot lecsapott a karján (Dr. Rétvári Bence: Nem erről beszélünk!), ennél komolyabb dolgot kell felmutatni. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy ha így folytatódik a szúnyoginvázió, olyan vérszegények lesznek az emberek, mint a KDNP választási eredménye, ahol önállóan méretteti meg magát. (Derültség az ellenzéki oldalon.  Dr. Rétvári Bence: Emberek halálán viccelődsz?) De nyugodtan mondhatjuk, hogy minket az sem érdekel, hogy a WHO mit javasol, minket az érdekel, hogy önök mit tesznek azért, hogy megakadályozzák az ilyen szúnyoginváziót, pláne, ha egyébként halálos kórt terjeszt. Szóval, államtitkár úr, továbbra is áll a kérdés: mit tesznek azért, és mikor irtottak úgy, hogy ezt a rendkívül veszélyes kórt terjesztő szúnyogot meg lehessen akadályozni? Mikor veszik végre komolyan a szúnyoginváziót, és nem csak úgy gondolják, hogy ez egy múlandó probléma, és mikor szabadítják már meg végre Magyarországot ettől a halálos kórokozót terjesztő szúnyogoktól?

Vártam volna erre is a válaszát, nem kaptam meg, így a választ elfogadni, ismételni tudom magam, nem tudom. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadjae államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.  Dr. Rétvári Bence: Tizenöt ember halálán viccelődsz?) A Ház a választ 116 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

(14.40)

Korózs Lajos és Szabó Sándor, az MSZP képviselői, interpellációt nyújtottak be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Nyaraljunk itthon, kivéve a rászoruló idősek, fogyatékosok és nagycsaládosok!? Avagy miért szüntetik meg a rászorulók szociális üdültetését?” címmel. A miniszterelnök úr megbízásából Dömötör Csaba államtitkár úr fog válaszolni a kérdésre. Parancsoljon, képviselő úr!

Felszólalások:   34-37   37-43   43-49      Ülésnap adatai